Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások
Hollandiában két szakértői nyilvántartás létezik: egy elsősorban a polgári és közigazgatási ügyekre (LRGD) és egy elsődlegesen a büntetőjogi ügyekre (NRGD). A fentiek mellett működik két állami intézmény: az igazságügyi bizonyítékokkal foglalkozó szakértői intézet (NFI) és a környezetvédelmi jogi szakértők intézete (STAB). Ezenkívül létezik a szakorvosi jelentésekkel kapcsolatos holland szövetség (NVMSR). A szakértők szakterület szerint szerepelnek a nyilvántartásokban. A szakértői nyilvántartásokat eltérően vezetik: az LRGD és az NVMSR magánintézmény, az NRGD-t és az NFI-t az Igazságügyi Minisztérium vezeti, az STAB független szervezet, amely kifejezetten a bíróságok számára működik. Hollandiában egyetlen bíróság sem felel a nyilvántartásért, sem az abban szereplő szakértők minőségéért, a kettő szigorúan el van különítve. A bíróságok támaszkodnak az említett szervezetek által nyújtott minőségbiztosításra. A bírák azonban részt vesznek az LRGD és az NRGD nyilvántartások felvételi és/vagy akkreditációs eljárásában.
Linkek:
- Igazságügyi szakértők nemzeti nyilvántartása
- Igazságügyi szakértők holland nyilvántartása
- Környezetvédelmi és területrendezési szakértők
- Szakorvosi jelentésekkel kapcsolatos holland szövetség
Az NRGD, az LRGD és az NVMSR nyilvántartások, valamint az STAB honlapja nyilvánosan hozzáférhető. Léteznek keresőeszközök, de a felek nem konzultálhatnak az STAB szakértőivel, mivel kizárólag a bírák tanácsadására jelölik ki őket, és a felekkel való konzultáció megkérdőjelezné a függetlenségüket. Nyilvános: lásd a Szakértő keresése oldalt. Ez az eszköz csak az LRGD nyilvántartásban szereplő szakértők esetében alkalmazható. Szakterület szerint lehet hozzáférni a nyilvántartáshoz. Az STAB-nál dolgozó összes szakértő szerepel az LRGD nyilvántartásban is.
Az NVMSR tagjai képzésen és vizsgán vesznek részt, mielőtt igazságügyi szakértővé válnának.
Az NRGD nyilvántartásba való felvételhez a szakértőknek át kell esni egy akkreditációs eljáráson, ahol figyelembe veszik a szakterületet és az igazságügyi szakértőként való feladatkörüket, amelyekben igazoltan ki kell emelkedniük, valamint az eljárásban a megfelelő szakértői közreműködéshez szükséges készségeket. Az LRGD alapja az adott szakmában működő szakmai szervezetek és (kereskedelmi) szövetségek által megállapított szakmai szabványok hitelesítése, valamint a szakértői tevékenység oktatása és az állandó képzési rendszer.
Az STAB nagyon szigorú alkalmazási előírásokkal és szigorú állandó oktatási rendszerrel rendelkezik. Az STAB-nál szakmailag felülvizsgálják a szakértői véleményeket.
A szakértőknek nem kell esküt tenni. A szakértő törölhető a nyilvántartásból, miután hivatalosan panaszt emelnek vele szemben az egyes bíróságoknál alkalmazandó – nagymértékben hasonló – magatartási szabályok betartásának elmulasztása miatt.
A nyilvántartásokat az azokat kezelő igazgatási szervek naprakészen tartják.
II. A szakértők szakképesítése
Az LRGD szakértőinek szakmai testület tagjának kell lenni annak érdekében, hogy szakértőnek nevezhessék magukat. Ebből az következik, hogy ez a testület határozza meg a szakmai és az oktatási követelményeket. Az NRGD is magas szintű oktatást ír elő, hogy a szakértőt fel lehessen venni a nyilvántartásba. A szakértők rendszerint szakmai testület tagjai, de vannak olyan szakterületek, ahol nem működnek szakmai testületek, tehát a tagság nem feltétlenül kötelező. Az STAB-nál, az LRGD-nél és valószínűleg az NRGD-nél is szükséges az állandó tanulás folyamatos szakmai továbbképzés formájában. Például az STAB-nál képzésre tartják fenn az idő 15%-át, az LRGD-nél évente legalább 6 óra oktatás szükséges. A szakmai testületek gyakran akkreditálnak oktatási intézményeket. Az oktatási intézményeknek igazolni kell a képzés megtörténtét, azaz listát kell benyújtaniuk a képzésben résztvevőknek a weboldalukon való regisztrálásáról. Az oktatásnak két célja van: igazságügyi ismeretek és szakértelem megszerzése.
III. A szakértők díjazása
Büntető- és közigazgatási eljárásokban az állam téríti meg a szakértő díját. Van egy rögzített díjszabási rendszer, és a szakértőnek előre meg kell határozni a díját. Az STAB-nál más a helyzet, a Környezetvédelmi Minisztérium fizeti a STAB szakértőit. Polgári ügyekben a felek fizetik a szakértőt.
IV. A szakértők felelőssége
A szakértők a szerződésekre és a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó általános jogszabályok szerint vonhatók felelősségre. Sem a jogszabályok, sem a kirendelő bírók nem kötelezhetik felelősségbiztosítás kötésére a szakértőt. A szakértőt foglalkoztató vállalkozás köthet biztosítást a szakértőre. A független szakértők saját döntésük szerint kötnek biztosítást, számos szakmai testület azonban kötelezővé teszi a felelősségbiztosítást.
V. A szakértői eljárással kapcsolatos további információk
Az igazságügyi szakértői tevékenységre alkalmazandó főbb holland jogi rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló törvény 194. cikke, a közigazgatási eljárásról szóló törvény (Awb) 8.47. cikke és a büntetőjogi eljárásokban való igazságügyi szakértői tevékenységről törvény tartalmazza.
Ezek a törvények keretjellegűek: az igazságügyi szakértőkre vonatkozó részletes iránymutatásokat a holland polgári jogi ügyekben a szakértőknek szóló gyakorlati iránymutatás tartalmazza.
Ezenkívül létezik magatartási kódex – jogi alapokkal – a büntetőjogi szakértők számára, és létezik a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság által kiadott, az igazságügyi szakértőknek szóló magatartási kódex. A legtöbb szakértői tevékenység esetében további követelmények vonatkoznak a szakértői tevékenység minőségére vagy a szakértők képesítésére.
A szakértői jogállás nem védett.
1. A szakértők kirendelése
Bíróság rendelhet ki, valamint a felek bízhatnak meg szakértőt. A közigazgatási eljárásokban a szakértők kirendelése hasonló a polgári eljárásokhoz azzal a különbséggel, hogy a közigazgatási eljárásban az állam viseli, a polgári eljárásban pedig a felek viselik a költségeket. A bíróság által kirendelt szakértő minden esetben köteles válaszolni a bíróság által feltett kérdésekre (esetleg a felekkel folytatott konzultációt követően). A büntetőbíróság előtti eljárásban az ügyész vagy a bíró rendelhet ki szakértőt a nyomozás során. Emiatt létezik egy jogszabályban meghatározott nyilvántartás, amely tekintetében a szakértőnek szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, mint a polgári és közigazgatási eljárásokban. A bíróság által kirendelt szakértők kötelesek bejelenteni minden összeférhetetlenséget.
1.a Bíróság általi kirendelés
A polgári bíróság mérlegelési jogkörrel rendelkezik, hogy kirendeljen-e hivatalból vagy a peres fél kifejezett indítványára szakértőt, ha másként nem állapítható meg a tényállás. Ebben az esetben a szakértői vélemény kézhezvételét követő időpontra halasztják a tárgyalást. A bíróság főszabály szerint szabadon rendelhet ki bárkit, akiről úgy ítéli meg, hogy megfelelően tud eljárni szakértőként. Mindazonáltal a bíróságok által széles körben alkalmazott gyakorlat, hogy az adott nyilvántartásból rendelnek ki szakértőt. A szakértőnek be kell jelenteni bármely összeférhetetlenséget a bíróságnak. A bíróság által kirendelt szakértő hozzáférhet az ügy irataihoz. A polgári eljárásokban szigorú szabályok vonatkoznak a szakértő által igénybe vett további szakértőkre, akikkel a kirendelt szakértő konzultál a megbízatása során, azaz a feleknek előzetesen tudniuk kell, hogy milyen személyekkel és milyen kérdésekben konzultál velük.
1.b Felek általi megbízás
A felek általában a bírósági eljárás kezdetén bíznak meg szakértőt az ügyük megalapozására. A bíróság felhasználhatja ezeket a véleményeket az ügy eldöntésére. A bíró az eljárás során bármikor kirendelhet szakértőt a felek indítványára. A bíróság által kirendelt szakértőre vonatkozó szabályok és magatartási kódexek szerint kell eljárni mindegyik szakértőnek.
Lehetséges, hogy mindkét fél egy adott szakértő kirendelését kéri, erre vonatkozóan nincsenek külön szabályok. A bíróság kötelezheti a feleket, hogy bízzanak meg egyetlen szakértőt, de ez nem általános gyakorlat.
2. Az eljárás
2.a Polgári eljárás
A bíróság csak a határidő tekintetében ellenőrzi a szakértői vizsgálat folyamatát. A szakértő teljesítménye felett nincs minőségellenőrzés, az ítéletekben nem szerepel hivatkozás. Az STAB azonban a bíróságoktól rendszeresen kap visszajelzést a teljesítményről, bár a STAB-t ritkán kérik fel polgári eljárásban.
A felek megtámadhatják a véleményt nyilatkozattal vagy másik szakvélemény benyújtásával. A bíróságot nem köti a szakértői vélemény, de általában elfogadják az általuk kirendelt szakértő véleményét. A felek által megbízott szakértőknek általában kisebb súlyuk van, mint a bíróság által kirendelt szakértőknek. Nincs olyan eljárás, amely során a szakértők a tárgyalást megelőzően megbeszélést folytatnak, vagy kérdéseket intéznek hozzájuk annak érdekében, hogy körülhatárolják a kérdéseket, és a bíróság megértse a különbségeket.
A szakértők az eljárás során kapcsolatba léphetnek a felekkel, de csak akkor, ha az a tényfeltáráshoz szükséges, valamint valamennyi fél jelenlétében. A szakértőnek valamennyi fél jelenlétében kell megbeszéléseket tartani az észrevételek összegyűjtése érdekében, ha ezt szakmai előírások nem akadályozzák, mint például orvosi esetekben.
1. Szakértői vélemény
Hollandiában létezik keretjellegű véleményminta. A szakértők kötelesek előzetes véleményt benyújtani, amelyre a felek észrevételt tehetnek. A szakértőnek mind az előzetes, mind a záróvéleményben foglalkozniuk kell a felek érveivel. Más konkrét követelményt nem kell betartani a véleményben. Amennyiben a bíróság a szakértőt arra kötelezi, ki kell egészítenie véleményét, például, ha további kérdések merülnek fel. A vélemény általában írásbeli, de szóban is megadható a bírósági tárgyaláson.
2. Bírósági meghallgatás
A bíróság csak kivételes esetben kötelezi a szakértőt a tárgyaláson való részvételre a felek indítványára vagy hivatalból. Ritkán tesznek fel kérdéseket a szakértőknek.
2.b Egyéb eljárás
A polgári eljárástól eltérő eljárásokban nem jelentősek a különbségek.
A fentebb bemutatott információk az Európai Szakértői Intézet (EEEI) által a Szakértők keresése elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.