I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások
A kisajátítási törvénykönyvben meghatározott eljáráson kívül Portugáliában nem áll rendelkezésre egyéb hivatalos szakértői jegyzék/nyilvántartás. A kisajátítási törvénykönyv (melyet a szeptember 18-i 168/99. sz. törvény hagyott jóvá) rendelkezik a jegyzékben szereplő szakértőknek a kisajátítás közhasznúvá nyilvánításával kapcsolatos eljárásokban és a közigazgatási birtokbavétellel kapcsolatos végrehajtási eljárásokban történő részvételéről, ideértve az említett eljárások választottbírósági és fellebbezési szakaszait is.
A szakértő által elvégzett értékelések és vizsgálatok elsődleges eredménye az, hogy megállapításra kerül a kisajátítás által érintett félnek fizetendő méltányos kártalanítás összege. Az összegnek a kártalanítás kiszámításához nélkülözhetetlen tények megállapításán kell alapulnia.
A szakértők és a választottbírók kötelezettségeinek a fenti eljárásokban történő gyakorlását szabályozó 125/2002. sz. (május 10-i) törvényerejű rendelet szerint a hivatalos szakértői jegyzék közzétételéért és frissítéséért, valamint a szakértők kiválasztására és felvételére irányuló eljárások előmozdításáért felelős portugál hatóság az Igazságügyi Főigazgatóság. A szakértői feladatok különösen a következők:
- a kisajátítással kapcsolatos díjak előrejelzése;
- felmérések végzése;
- értékelések elvégzése;
- részvétel a választottbírósági eljárásban.
Ezenkívül azokban az esetekben is a hivatalos jegyzékből rendelnek ki szakértőket, amikor a törvény lehetővé teszi az ingóságok kisajátítását, különösen a 13/85. sz. (július 6-i) törvény (a kulturális örökségről szóló portugál törvény) 16. szakasza alapján.
A szakértői jegyzéket rendszeres felülvizsgálatok segítségével tartják naprakészen.
Portugáliában nem érhető el keresőeszköz a szakértők kereséséhez.
II. A szakértők képesítései
A jegyzékbe való felvételhez a jelentkezőknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
- a 788/2004. sz. (július 9-i) rendelet szerinti megfelelő diplomával kell rendelkezniük;
- legalább 18 évesnek kell lenniük;
- nem állhatnak közhivatal viselésétől való eltiltás hatálya alatt, és nem lehetnek kizárva a szakértők által elvégzendő feladatok ellátásából;
- rendelkezniük kell a feladatok ellátásához szükséges fizikai erővel, és meg kell felelniük a szellemi követelményeknek;
- meg kell felelniük az oltásokról szóló kötelező jogszabályoknak.
III. A szakértők díjazása
A bíróságok által kirendelt szakértők nem kaphatnak előleget.
A szakértők díjazását a 34/2008. sz. (február 26-i) törvényerejű rendelettel jóváhagyott, az eljárási költségekről szóló rendelet 17. szakaszában foglalt rendelkezés szerint állapítják meg, a rendelet IV. táblázata alapján, 1–10 elszámolási egységben (1 egység értéke 102,00 EUR). 2017. február 1-jén a portugál alkotmánybíróság kötelező erejű határozatában kimondta, hogy az arányosság elvére tekintettel alkotmányellenes az a szabály, amely alapján a szakértői díjazás nem haladhatja meg a 10 elszámolási egységet (1020,00 EUR-t).
A bíró által kiválasztott szakértő esetében az utazási költségeket előre fedezik.
A szakértői díjak kifizetése az alábbiak szerint történik:
Polgári eljárás
Az eljárási költségek magukban foglalják a szakértői díjat is. Minden résztvevő maga viseli saját és képviselője eljárási költségeit. A bíróság megtéríti a pernyertes fél azon költségeit, amelyek jogainak a pervesztes féllel szembeni hatékony gyakorlása vagy védelme miatt merültek fel.
A fél részleges pernyertessége esetén a bíróság méltányos arányban téríti meg a költségeket, vagy úgy határoz, hogy egyik résztvevő sem jogosult a költségtérítésre. Az eljárás eredménye alapján az állam jogosult arra, hogy a felek megtérítsék az eljárás állam által viselt költségeit, amennyiben az adott költségek várhatóan nem mentesülnek az eljárási illetékek alól.
Büntetőeljárás
A büntetőeljárások – köztük a végrehajtási eljárások – lefolytatásához szükséges költségek az államot terhelik. Ha a vádlottat jogszerűen elítélték, köteles megfizetni az államnak egy átalányösszeget az eredetileg az állam által fedezett egyéb költségekre, például a szállítási költségekre vagy a laboratóriumok által végzett vizsgálatokra tekintettel. Az átalányösszeg megfizetésének azonban feltétele, hogy a szakértői véleményt az eljárás során kérelmezzék.
A felek a szakértő díjazásával kapcsolatban nem jogosultak költségmentességre.
IV. A szakértők felelőssége
A portugál jogszabályok nem tartalmaznak a szakértők felelősségére vonatkozó kifejezett rendelkezést, hanem az általános szabályok (deliktuális felelősségi jog/szerződési jog) alkalmazandók.
Mindazonáltal kinevezése fenntartása érdekében a szakértő köteles kellő gondossággal ellátni a feladatait, mivel a bíró bírságot szabhat ki, ha a szakértő megszegi a bírósággal való együttműködési kötelezettségét. A bíróság abban az esetben is elmozdíthatja a szakértőt az eljárásból, ha a szakértő eljárása gondatlannak minősül (például ha a szakértő az előírt határidőn belül nem nyújtja be a szakértői jelentést).
A kirendelt szakértőknek határozottan kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy elvégzik a rájuk bízott feladatokat, kivéve, ha a szakértő köztisztviselő, és az adott megbízás akadályozza a feladatai ellátásában.
A szakértők nem kötelesek szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelősségük fedezésére.
A jogszabályok nem korlátozzák a szakértők felelősségét.
V. A szakértői eljárásokkal kapcsolatos további információk
Portugáliában az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó főbb jogszabályi rendelkezéseket a polgári perrendtartás 467–489. szakasza és a büntetőeljárási törvény 151–163. szakasza tartalmazza. A rendelkezéseknek nincs online elérhető angol nyelvű változata.
A szakértők polgári, büntető- és közigazgatási bíróságok előtti eljárás céljából történő kirendelésére hasonló általános szabályok vonatkoznak. A szakértői jogállás nem védett.
Portugália jogrendszere nem tesz különbséget a szakértő tanúk, a műszaki szakértők, a jogi szakértők és a szakértők egyéb fajtái között.
A fent említettek szerint a kisajátítási törvénykönyv alapján kinevezett szakértőkre vonatkozó jegyzéken kívül nincs más hivatalos szakértői jegyzék. Mind a büntető-, mind a polgári eljárásokban gyakran alkalmaznak szakértőt.
1. A szakértők kirendelése
Polgári eljárásokban csak a bíróság rendelhet ki szakértőt. A büntetőeljárás nyomozati szakaszában az ügyész rendelhet ki szakértőt.
A szakértők előzetes eljárások vagy a tárgyalás előkészítése céljából is kirendelhetők.
1.a Bíróság általi kirendelés
A bíróság valamely fél kérelme vagy saját mérlegelése alapján rendelhet ki szakértőt. A bíróság a peres eljárásban szakértői bizonyítást rendel el, ha a döntés tudományos ismereteket igénylő tények értékelésétől függ.
A szakértők polgári, büntető- és közigazgatási bíróság előtti eljárás céljából történő kirendelése között nincs különbség.
Az adott körülményektől függően a felek és maga a kirendelt szakértő is hivatkozhat olyan okokra, amelyek alapján a szakértő nem végezheti el az adott feladatokat, és azok alól fel kell őt menteni.
Megfelelően alkalmazandók a bírák kifogásolására vonatkozó szabályok.
Az autonóm területek független vagy más hasonló szerveinél tisztséget betöltő személyek mentesülnek a szakértői feladatok ellátása alól. Ez azokra a személyekre is vonatkozik, akik a jogszabályok alapján hasonló jogállással rendelkeznek, így például feladataik ellátása során az ügyészek, valamint a külföldi országok diplomáciai képviselői.
Minden olyan személy mentesülhet a szakértőként történő eljárás alól, aki személyes okokra hivatkozik.
Ha a bíróság szakértőket rendel ki, a kiválasztásukhoz szakértői jegyzéket vagy nyilvántartást használ fel, kivéve az orvosi szakterületet, amelyért a jogszabályok alapján a következő intézmény felel: Instituto Nacional de Medicina Legal e Ciências Forenses.
A bíróságok által széles körben alkalmazott gyakorlat, hogy a nyilvántartásból rendelnek ki szakértőt.
1.b A felek általi megbízás
A bíróság valamely fél kérelme vagy saját mérlegelése alapján rendelhet ki szakértőt. A bíróság a peres eljárásban szakértői bizonyítást rendel el, ha a döntés tudományos ismereteket igénylő tények értékelésétől függ.
A felek nem jogosultak szakértő megbízására, csupán javaslatot tehetnek a szakértő személyére.
A felek a polgári eljárásokban szakértőt küldhetnek a szakértői testületbe. Ezekben az esetekben a bíróság által kirendelt szakértő együttműködik a felek által megbízott egy vagy több szakértővel.
2. Az eljárás
2.a Polgári eljárás
A jelentés felépítésére és/vagy a bírósági eljárásra nézve a szakértőknek semmilyen külön – például az ítélkezési gyakorlaton alapuló – előírást nem kell követniük.
A bíróság nem követi nyomon, illetve nem ellenőrzi a szakértői vizsgálatok előrehaladását. Amennyiben technikai vagy szakmai okokból a jelentés nem készíthető el a bíró által megállapított határidőn belül, a bíróságot haladéktalanul értesíteni kell annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb új szakértőt rendeljen ki.
A szakértő teljesítménye tekintetében nem végeznek minőségellenőrzést.
A bíróságot nem köti a szakértői vélemény. A bíróság más álláspontra is helyezkedhet, és a szakértő véleményétől eltérő döntést hozhat. A véleménykülönbségnek azonban szakmai okokon kell alapulnia, és azt meg kell indokolni.
A tárgyalás előtt a szakértők nem folytatnak megbeszélést, és nem intéznek hozzájuk kérdéseket az érintett kérdések leszűkítése céljából vagy annak érdekében, hogy a bíróság megértse a véleménykülönbségeket.
A felek segítséget nyújthatnak a szakértőnek, és mérlegelés céljából megoszthatják vele az észrevételeiket. Emellett a szakértő által szükségesnek tartott esetekben a feleknek magyarázattal kell szolgálniuk. Ha jelen van a szakértői eljárás során, a bíró is benyújthatja az adott eljárással összefüggésben általa megfelelőnek ítélt kéréseket.
A szakértők minden olyan eszközt felhasználhatnak, amely feladataik megfelelő ellátásához, a megfelelő intézkedések meghozatalához vagy a kérdések tisztázásához szükséges, továbbá hozzáférést kérhetnek az eljárási iratokkal kapcsolatos információkhoz.
A szakértőnek tehát nem kell külön találkoznia a felekkel az észrevételeik beszerzése érdekében.
1. A szakértői jelentés
Jelentése elkészítése során a szakértőnek semmilyen kötelező keretrendszert nem kell követnie.
Amennyiben szakértői testület eljárása esetén nem születik egyhangú döntés, az eltérő véleményen lévő szakértők kötelesek megindokolni az álláspontjukat.
A szakértők nem kötelesek előzetes jelentést benyújtani.
A szakértők csak a végleges jelentésben kötelesek válaszolni a felek érveire.
A jelentés felépítésére és/vagy a bírósági eljárásra nézve a szakértőknek semmilyen egyéb külön – például az ítélkezési gyakorlaton alapuló – előírást nem kell követniük.
Egyes esetekben a szakértőnek kiegészítő jelentést kell készítenie, ha a bíróság további kérdéseket tesz fel, vagy a szakértőt a jelentés pontosítására kéri.
A szakértők írásban nyújtják be a jelentésüket.
2. Bírósági tárgyalás
A szakértők a felek bármelyikének kérésére vagy a bíróság utasítására megjelennek az utolsó tárgyaláson, hogy eskü alatt adják meg a tőlük kért magyarázatokat.
2.b Egyéb kérdések
(Az ezekre a kérdésekre adott válaszok megtalálhatók a tájékoztató egyéb részeiben – az alábbiakban ezek ismétlése szerepel)
A jelentés felépítésére és/vagy a bírósági eljárásra nézve a szakértőknek semmilyen egyéb külön – például az ítélkezési gyakorlaton alapuló – előírást nem kell követniük.
A bíróság nem követi nyomon, illetve nem ellenőrzi a szakértői vizsgálatok előrehaladását.
A szakértő teljesítménye tekintetében nem végeznek minőségellenőrzést.
Mielőtt a bíróság döntést hoz az ügyben, a felek nyilatkozataikban, valamint másik szakvélemény benyújtásával megtámadhatják a jelentést.
A bíróságot főszabály szerint köti a szakértői vélemény. Ha a bíróság eltérően határoz, meg kell indokolnia, hogy miért nem ért egyet a szakértői véleménnyel.
A tárgyalás előtt a szakértők nem folytatnak megbeszélést, és nem intéznek hozzájuk kérdéseket az érintett kérdések leszűkítése céljából vagy annak érdekében, hogy a bíróság megértse a véleménykülönbségeket.
A szakértők az eljárás során kapcsolatba léphetnek a felekkel.
A felek általában jelen lehetnek a szakértői vizsgálatokon, észrevételeket tehetnek, és válaszolhatnak a szakértők kérdéseire.
A szakértőnek tehát nem kell külön találkoznia a felekkel az észrevételeik beszerzése érdekében.
Az itt bemutatott információk az Európai Szakértői Intézet (EEEI) által a „Szakértők keresése” elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.