I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

A Szlovák Köztársaság hivatalos jegyzéket/nyilvántartást vezet a szakértőkről. A szakértők jegyzéke online bárki számára hozzáférhető.

A szakértői nyilvántartás vezetéséért az Igazságügyi Minisztérium felel.

A nyilvántartásba való felvételhez a szakértőknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

• teljes cselekvőképesség,
• büntetlen előélet igazolása a bűnügyi nyilvántartásból származó kivonattal,
• megfelelő végzettség (egyetemi diploma, ha lehetséges),
• az igazságügyi szakértők szakmáját szabályozó jogi normákra irányuló rövid távú speciális tanfolyam,
• legalább hét év tapasztalat a megfelelő szakterületen (teljes egészében a diploma megszerzése után),
• az Igazságügyi Minisztérium vagy egy megbízott jogalany által szervezett speciális vizsga,
• az igazságügyi szakértői szakmát szabályozó jogi normákra és a jegyzék vonatkozó szakaszára vagy alszakaszára irányuló hosszú távú speciális tanfolyam (csak bizonyos szakaszok és alszakaszok esetében kötelező),
• a szükséges tárgyi felszerelés,
• az elmúlt három év során igazságügyi szakértőként elkövetett közigazgatási vétség miatt nem törölték a jegyzékből, és igazságügyi szakértőként elkövetett közigazgatási vétség miatt nincs ellene folyamatban lévő eltiltás,
• az igazságügyi szakértő esküje.

A szakértőknek a nyilvántartásba vétel érdekében esküt kell tenniük. A szakértőknek kérelmezni kell a jegyzékbe való felvételüket. Az Igazságügyi Minisztérium köteles felvenni a szakértői jegyzékbe azt a személyt, aki megfelel a jogszabályi követelményeknek.

Az Igazságügyi Minisztérium törölheti a szakértőt a jegyzékből:

• a szakértő írásbeli kérelmére,
• ha a személy már nem felel meg a fent említett követelményeknek,
• fegyelmi büntetésként,
• ha a személy felelősségbiztosítás nélkül végez tevékenységet,
• ha a személy nem felel meg a szakmai alkalmassági vizsgálaton.

A szakértői névjegyzéket az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan frissíti.

A szakértők közötti keresést a keresőeszköz teszi lehetővé. A keresőeszköz segítségével minden szakértő megtalálható. A szakértők szakterületenként vannak felsorolva, és a szakterületek a nyilvántartásban elérhetők.

II. A szakértők képesítései

A szakértőknek bizonyos szintű iskolai végzettséget kell szerezniük a szakterületükön annak érdekében, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Nincs olyan követelmény, amely szerint a szakértőknek szakmai testület tagjának kell lenniük ahhoz, hogy szakértőként tevékenykedjenek. A szakértők kötelesek készségeik rendszeres továbbfejlesztésére. Vannak olyan szakosított szakértői intézetek, amelyek jogosultak a folyamatos szakmai továbbképzés megszervezésére.

III. A szakértők díjazása

A szakértő megállapodhat azzal az ajánlatkérővel, amely nem bíróság vagy más hatóság, a szakértő szerződéses díjazásáról vagy összegéről. Ha nem állapodnak meg, a szakértő díjazásra, költségtérítésre és időveszteségért járó térítésre jogosult. A szakértői díjazás összegét időarányosan, részarányos módszerrel, vagy átalány módszerrel határozzák meg.

A bíróság által kirendelt szakértők költségelőleget kaphatnak. Polgári eljárásban a szakértő díjazását a felek, büntetőeljárásban az állam fizeti.

IV. A szakértők felelőssége

A Szlovák Köztársaság jogszabályai a szakértők felelősségére vonatkozó kifejezett rendelkezést tartalmaznak. A legutóbb módosított 382/2004. sz. törvény többféle közigazgatási szabálysértést szabályoz.

A szakértők kötelesek szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelősségük fedezésére. Az ilyen biztosítás nem fedezi a szakértő felelősségét a más tagállamokban adott tanácsadásért.

A szakértői felelősség felső határa 33 193 euró.

V. A szakértői eljárásokkal kapcsolatos további információk

A Szlovák Köztársaságban az igazságügyi szakértelemre vonatkozó főbb jogszabályok a legutóbb módosított 382/2004. sz. törvény, a 228/2018. sz. rendelet, a polgári perrendtartás, a büntetőeljárási törvénykönyv és a közigazgatási perrendtartás.

A szakértők polgári, büntető- és közigazgatási bíróságok előtti eljárás céljából történő kirendelésére hasonló általános szabályok vonatkoznak.

A Szlovák Köztársaság jogrendszere nem tesz különbséget a szakértő tanúk, a műszaki szakértők, a jogi szakértők és a szakértők egyéb fajtái között. A nyilvántartásba vett szakértők száma összesen körülbelül 3000.

A szakértők kirendelése

A szakértőket a bíróság vagy más közigazgatási szerv rendelheti ki. Szakértők előzetes eljárások vagy a tárgyalás előkészítése céljából is kirendelhetők. Bűnügyi tárgyalást megelőző eljárásban a rendőrség vagy az ügyész rendelhet ki szakértőt.

A szakértők polgári, büntető- és közigazgatási bíróság előtti eljárás céljából történő kirendelése között nincs különbség. A bíróság által kirendelt szakértők kötelesek bejelenteni minden összeférhetetlenséget. Ha a bíróság szakértőt rendel ki, szakértői jegyzéket vagy nyilvántartást használ a kiválasztásához. A jegyzékben szereplő szakértőt a bíróság jelölheti ki, vagy a felek egyike választhatja ki. Ha nincs a jegyzékben szereplő igazságügyi szakértő, vagy ha nincs lehetőség arra, hogy bármelyik nyilvántartásba vett igazságügyi szakértő elkészítse a szakvéleményt, akkor a bíróság eseti alapon jelölheti ki az igazságügyi szakértőt.

Az eljárás

Polgári eljárás

A tárgyaláson az ellenérdekű fél képviselője általában kérdéseket tesz fel a szakértőknek. A bíróságot nem köti a szakértői vélemény. A szakértői vélemény ugyanolyan jelentőséggel bír, mint bármely más bizonyíték, és a bíró köteles azt szabadon és más bizonyítékokkal összefüggésben értékelni.

A tárgyalás előtt a szakértők nem folytatnak semmiféle megbeszélést, és nem intéznek hozzájuk kérdéseket az érintett kérdések leszűkítése céljából vagy annak érdekében, hogy a bíróság megértse a véleménykülönbségeket.

A bíróság kérésére a felek kötelesek együttműködni a szakértővel a szakvéleményhez szükséges források vagy adatok beszerzésében.

1. A szakértői jelentés

A szakértői jelentésnek a következőképpen kell felépülnie:

• Címlap
• Bevezetés
• Jelentés
• Következtetés
• Mellékletek
• Szakértői záradék

A szakértők nem kötelesek előzetes jelentést benyújtani. A szakértők a jelentésükben nem kötelesek válaszolni a felek érveire.

A bíróság elrendelheti, hogy a szakértő további jelentést készítsen. A szakértők írásban vagy szóban nyújtják be a jelentésüket.

2. Bírósági tárgyalás

A szakértőnek részt kell vennie az előzetes tárgyaláson. A bíróság és a felek kérdéseinek megválaszolása érdekében a szakértőnek részt kell vennie a fő tárgyaláson. A tárgyaláson az ellenérdekű fél képviselője általában kérdéseket tesz fel a szakértőknek.

Az itt bemutatott információk az Európai Szakértői Intézet (EEEI) által a „Szakértők keresése” elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.