Európai igazságügyi portál - Családjogi közvetítői eljárás

A közvetítést a 2005. február 21-i törvény szabályozza. A családjogi közvetítés, mint bármilyen más közvetítés, történhet jogi eljárás keretében (jogi közvetítés) vagy jogi eljárás nélkül (önkéntes közvetítés).

Az egyik fél kérésére kezdeményezett vagy a bíró által javasolt közvetítési eljáráshoz a felek hozzájárulása szükséges.

A felek megegyeznek a közvetítő kijelölésében (a Polgári Perrendtartás – Code judiciaire – 1734. cikkének első albekezdése), akit a Szövetségi Mediációs Bizottság hagyhat jóvá. A közvetítést bármelyik fél bármikor megszüntetheti (a Polgári Perrendtartás 1729. cikke). A közvetítés szólhat a vita egészéről, vagy annak egy részéről (a Polgári Perrendtartás 1735. cikkének (2) bekezdése).

A családjogi bírósághoz tartozó valamennyi ügyben, a kérelem elkészítésével egyidőben, a bírósági tisztviselő tájékoztatja a feleket a közvetítésben történő részvétel lehetőségéről, és átadja számukra az összes vonatkozó információt (a Polgári Perrendtartás 1253b. cikkének (1) bekezdés). A helyrehozhatatlanul megromlott házasság felbontása esetében a bíró elrendelheti az eljárás egy hónapnál nem hosszabb időre történő felfüggesztését, hogy a felek információt tudjanak szerezni a közvetítésről (a Polgári Perrendtartás 1255. cikke (6) bekezdésének második albekezdése). Ugyanakkor a családjogi bíróság barátságos vitarendezési részlegeit a békéltetés koncepciója (a Polgári Perrendtartás 731. cikke) mentén alapították: a bírák célja a felek kibékítése, még akkor is, ha nem hoznak jogerős ítéletet az ügyben. A Polgári Perrendtartás értelmében a bírák nem lehetnek közvetítők.

A közvetítés teljes mértékben bizalmas jellegű, és a közvetítőt szakmai titoktartás kötelezi (a Polgári Perrendtartás 1728. cikkének (1) bekezdése).

A közvetítési eljárás három részből áll:

- a bíró kijelöli a mediátort

- az ügyet a bíró későbbi dátumra halasztja, és meghatározza a fizetendő előleget.

- a közvetítés eredménye: amennyiben sikeres, a megállapodás feltételeit felek írásban megerősítik (közvetítés eredményeképpen létrejött egyezség), melyet a bíró jóváhagyhat. Ha a közvetítés sikertelen, a felek megkezdhetik (vagy folytathatják) a bírósági eljárást, vagy közösen kérhetik egy másik közvetítő kijelölését.

A díjakról és költségekről, valamint a fizetési feltételekről a felek és a mediátor előzetesen megállapodnak.

Link a családjogi közvetítők listájának nemzeti weboldalára: http://www.fbc-cfm.be/fr/trouver-un-mediateur

Link a családjogi közvetítésről vagy általánosan a közvetítésről szóló információkat biztosító nemzeti weboldalra: http://www.fbc-cfm.be/fr/mediation

Link a családi közvetítés nemzeti szabályozásáról: http://www.fbc-cfm.be/fr/content/national-0

Utolsó frissítés: 17/01/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.