Európai végrehajtható okirat

Németország

Tartalomszolgáltató:
Németország

ILLETÉKES BÍRÓSÁGOK/HATÓSÁGOK KERESÉSE

A lenti keresőeszköz segít megtalálni Önnek az(oka)t a bíróságo(ka)t/szerv(ek)et, amely(ek) illetékes(ek) az adott európai uniós jogi eszköz vonatkozásában. Figyelem: noha mindent megtettünk azért, hogy a rendszerben indított keresések a lehető legpontosabb találatokat eredményezzék, kivételes esetekben előfordulhat, hogy az illetékesség helytelen megállapítása miatt a keresés eredménye nem teljes.

Németország

Bírósági határozatok elismerése és végrehajtása – Polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok (európai végrehajtható okirat)


*kötelező választás

1. Kijavítási és visszavonási eljárás (10. cikk (2) bekezdése)

A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendeletet végrehajtó törvény (az európai végrehajtható okirat végrehajtásáról szóló törvény) a következő rendelkezéseket iktatta be a polgári perrendtartásba (ZPO):

„1081. §

Kijavítás és visszavonás

(1)          A 805/2004/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerinti, bíróság által kiállított tanúsítvány kijavítása vagy visszavonása iránti kérelmet azon bírósághoz kell benyújtani, mely a tanúsítványt kiállította. A kérelemről e bíróság dönt. Közjegyző vagy közigazgatási hatóság által kiállított tanúsítvány kijavítása vagy visszavonása iránti kérelmet azon szervhez kell benyújtani, mely a tanúsítványt kiállította. A közjegyző vagy a közigazgatási hatóság a kérelmet haladéktalanul továbbítja azon helyi bírósághoz, melynek illetékességi területén a székhelye van.

(2)          Az adós a visszavonás iránti kérelmet egy hónapon belül nyújthatja be. Amennyiben a tanúsítványt külföldre kell kézbesíteni, a határidő két hónap. Ez jogszabályi határidő, amely a tanúsítvány kézhezvételének napján kezdődik, azonban semmiképpen sem azon okirat kézhezvétele előtt, melyre a tanúsítvány vonatkozik. A visszavonás iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a tanúsítványt miért állították ki nyilvánvalóan tévesen.

(3)          A 319. § (2) és (3) bekezdése a kijavításra és a visszavonásra értelemszerűen alkalmazandó.”

A ZPO 391. §-ának (2) és (3) bekezdése a következőképpen hangzik:

„319. §

Ítélet kijavítása

(1)          ...

(2)          A kijavítást elrendelő végzést fel kell vezetni az ítéletre és az ítélet másolataira. Ha a kijavítást elrendelő végzés meghozatalára a 130b. §-ban meghatározott formában kerül sor, azt külön elektronikus dokumentumban kell rögzíteni. A dokumentumot elválaszthatatlan módon össze kell kapcsolni az ítélettel.

(3)          A kijavítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs; a kijavítást elrendelő végzéssel szembeni panaszt haladéktalanul be kell nyújtani.”

2. Felülvizsgálati eljárások (19. cikk (1) bekezdése)

A hatályos német polgári eljárási szabályok értelmében az adós főszabályként és nem csak a 805/2004/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett kivételes esetekben kérheti az ítélet felülvizsgálatát, amennyiben nem élt ellentmondással vagy nem jelent meg (vö. a 805/2004/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdése).

a)    Mulasztási ítéletek és végrehajtást elrendelő végzések

A ZPO 338. §-a értelmében az adós kérheti a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezését. Ugyanilyen jogorvoslattal rendelkezik a fizetési meghagyásos eljárásban hozott végzéssel szemben (a ZPO 700. §-a, összefüggésben a ZPO 338. §-ával). A kérelmet az eljárást folytató bírósághoz benyújtott kifogás formájában kell előterjeszteni. A kifogást két héten belül kell benyújtani. Ez jogszabályi határidő, és a határozat kézhezvételének napján kezdődik. Amennyiben a kérelem elfogadható, az eljárást a mulasztást megelőző szakasztól kell folytatni. A kifogás elfogadhatóságát nem befolyásolja az, hogy az adós a követelést miért nem vitatta vagy a tárgyaláson miért nem jelent meg.

Amennyiben a 805/2004/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben nem csak az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot, illetve a tárgyalásra való idézést nem kézbesítették megfelelően, hanem a határozat kézbesítése sem volt megfelelő, mert például azokat mindkét esetben olyan címre küldték meg, ahol az adós már régóta nem tartózkodik, a következők érvényesek: amennyiben nem bizonyítható, hogy a mulasztási ítéletet vagy a végrehajtást elrendelő végzést megfelelően kézbesítették, vagy amennyiben a kézbesítésre az erre vonatkozó lényeges szabályok megsértésével került sor, a kifogás benyújtására rendelkezésre álló kéthetes határidő csak azon a napon kezdődik, amikor az adós a mulasztási ítéletet vagy a végrehajtást elrendelő végzést ténylegesen kézhez vette. Az adós tehát továbbra is jogosult a határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmet benyújtani.

A 805/2004/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben, vagyis amikor a kézbesítés megfelelő, de az adóst a követelés kifogásolásában vis maior vagy rendkívüli körülmények akadályozták, anélkül hogy ez neki felróható lenne, a következők érvényesek: amennyiben az akadály a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő letelte előtt időben elhárul, az adós az általános jogorvoslattal élhet, vagyis a mulasztási ítélettel szemben kifogást nyújthat be (lásd fent). Amennyiben az adós például közlekedési baleset miatt nem tudott megjelenni a bíróságon, úgy a határozat kézbesítésétől számított két héten belül általában képes arra, hogy saját maga vagy meghatalmazott útján kifogással éljen. Ha azonban az akadály a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után is fennáll, a ZPO 233. §-a lehetővé teszi, hogy az adós igazolási kérelmére az eljárást a korábbi szakaszától folytassák. E rendelkezés nem korlátozódik a vis maior eseteire, és lehetővé teszi a fél számára ilyen kérelem benyújtását, amennyiben – anélkül, hogy ez neki felróható lenne – akadályozva volt a jogszabályi határidő (vagy más határidő) betartásában. Az igazolási kérelmet az akadály megszűnésétől számított két héten belül kell benyújtani. Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított egy éven túl igazolási kérelmet nem lehet benyújtani. Az igazolási kérelmet a kifogás elbírálására illetékes bíróság (eljáró bíróság) vizsgálja meg, mely utóbbit szintén két héten belül kell benyújtani.

Amennyiben az adós kifogását a bíróság elfogadta, és ezután az adós a következő tárgyaláson nem jelenik meg, a kifogást elutasító mulasztási ítélettel szemben további kifogással nem élhet (a ZPO 345. §-a). Azonban az adós meghatározott esetekben fellebbezést nyújthat be. A ZPO 514. §-ának (2) bekezdése szerint a fellebbezést arra alapozhatja, hogy a mulasztás nem volt neki felróható. A fellebbezés általános elfogadhatósági feltételei (a ZPO 511. §-ának (2) bekezdése) nem alkalmazhatók. A fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő egy hónap; ez jogszabályi határidő, és a teljes ítélet kézbesítésének napján, de legkésőbb az ítélet kihirdetését követő öt hónap elteltével megkezdődik. Mivel jogszabályi határidőről van szó, az adós itt is benyújthatja a ZPO 233. §-a szerinti igazolási kérelmet, amennyiben a fellebbezési határidőt elmulasztotta, anélkül hogy ez neki felróható lenne (lásd fent).

b)    Az iratok alapján hozott határozat

Amennyiben az adós a tárgyaláson nem jelenik meg, és a bíróság nem mulasztási ítéletet hoz, hanem az adós kérelmére az iratok alapján határoz (a ZPO 331a. § (2) bekezdése), a határozattal szemben fellebbezésnek van helye. A ZPO 511. §-a szerint fellebbezés akkor nyújtható be, ha a követelés értéke a 600 eurót meghaladja, vagy ha az elsőfokú bíróság engedélyezi fellebbezés benyújtását alapvető jelentőségű ítélet esetén (a ZPO 511. §-ának (4) bekezdése). A fellebbezés formai követelményeit és az igazolási kérelem lehetőségét illetően lásd a fentiekben foglaltakat.

3. Használható nyelvek (20. cikk (2) bekezdésének c) pontja)

Az európai végrehajtható okirat végrehajtásáról szóló törvény a ZPO-t a következő rendelkezésekkel egészítette ki:

„1083. §

Fordítás

Amennyiben az adósnak a 805/2004/EK rendelet 20. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében fordítást kell benyújtania, azt német nyelven kell elkészíteni, és valamely tagállamban hitelesítésre jogosult személlyel hitelesíttetni.”

4. Közokiratok hitelesítésére kijelölt hatóságok (25. cikk)

A 805/2004/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdése szerinti közokiratok Németországban a közjegyzők és a gyámügyi hivatalnokok által kiállított végrehajtható okiratok. Az európai végrehajtható okirat végrehajtásáról szóló törvény a ZPO-ba beiktatott új 1079. §-ban a 805/2004/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdése értelmében európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványok kiállítására a végrehajtható kiadmány kiállítására jogosult szervet (a ZPO 724. §-a) jelöli ki. E rendelkezések a következők:

„1079. §

Hatáskör

Tanúsítványok kiállítására:

1.            a 9. cikk (1) bekezdése, a 24. cikk (1) bekezdése, a 25. cikk (1) bekezdése, valamint

2.            a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 143., 15. o.) 6. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint

azon bíróságok, hatóságok vagy közjegyzők illetékesek, akik végrehajtható kiadmány kiállítására jogosultak.”

A ZPO 797. §-ának (2) bekezdése értelmében egy közjegyzői okirat végrehajtható kiadmányát (és így európai végrehajtható okiratként való hitelesítését) az okiratot őrző közjegyző állítja ki; amennyiben az okiratot hatóság őrzi, úgy ez a hatóság az illetékes. Az okiratot általában az a közjegyző őrzi, aki azt kiállította.

A társadalombiztosításról szóló törvény VIII. könyve (gyermekek és fiatalkorúak támogatása) 60. §-a 3. mondatának 1. pontja szerint a gyámügyi okirat végrehajtható kiadmányának kiállítására az a gyámügyi hivatal illetékes, amely a kötelezettségvállalási nyilatkozat okiratba foglalására jogosult. Ennek következtében a közokiratot kiállító gyámügyi hivatal illetékes az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kiállítására. Az európai végrehajtható okirat végrehajtásáról szóló törvény a világosság érdekében módosította a társadalombiztosításról szóló törvény VIII. könyve 60. §-a 3. mondata 1. pontját.

A végrehajtható kiadmányok kiállítására való illetékesség szabályaiból következik, hogy Németországban főszabály szerint valamennyi közjegyző és valamennyi gyámügyi hivatal kiállíthat európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt. Mivel Németországban körülbelül 8 000 közjegyző és több száz gyámügyi hivatal van, nem tűnik célszerűnek a listájuk felállítása a Hivatalos Lapban való közzététel céljából; továbbá egy ilyen lista állandó frissítése aránytalanul nagy költségekkel járna. A lista közlésétől a német kormány jelenleg el kíván tekinteni, és ehelyett a ZPO 1097. §-ában – összefüggésben a ZPO 797. §-ának (2) bekezdésével és a társadalombiztosításról szóló törvény VIII. könyve 60. §-a 3. mondatának 1. pontjával – foglalt szabályozásról való tájékoztatást küldi meg a Hivatalos Lapban való közzététel céljából. E tájékoztatás lehetővé teszi, hogy a hitelező nehézség nélkül azonosítsa a 805/2004/EK rendelet 25. cikke szerinti illetékes hatóságot. Egyébként, ahogyan a fentiekből is kitűnik, az esetek túlnyomó többségében a közokiratot kiállító hatóság lesz az illetékes hatóság.

Utolsó frissítés: 30/06/2023

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.