Brüsszel IIb. rendelet – Házassági ügyek és a szülői felelősségre vonatkozó eljárások (átdolgozás)

---

A 103. cikk (1) bekezdésének a) pontja (első rész) – A 2. cikk (2) bekezdése 2. pontjának b) alpontjában említett, közokirat kiállítására felhatalmazott hatóságok vagy más szervek, valamint a 2. cikk (2) bekezdésének 3. pontjában említett megállapodások nyilvántartásba vételére jogosult hatóságok

A közjegyzőkről szóló törvény (Notariāta likums) 325. cikkében meghatározott körülmények között a közjegyző (zvērināts notārs) jogosult a házasság felbontására és a válási okirat kiállítására.

A közjegyzőkről szóló törvény és annak angol nyelvű fordítása a következő címen érhető el Notariāta likums (likumi.lv)

A 103. cikk (1) bekezdésének a) pontja (második rész) – A 74. cikk (2) bekezdésében említett költségmentességet biztosító közigazgatási hatóságok

A Jogi Segítségnyújtási Hivatal (Juridiskās palīdzības administrācija).

A 103. cikk (1) bekezdésének b) pontja (első rész) – A 36. cikk (1) bekezdése szerinti határozatokra vonatkozó tanúsítványok kiadására hatáskörrel rendelkező bíróságok, valamint a 66. cikkben említett közokirathoz vagy egyezséghez kapcsolódó tanúsítvány kiállítására hatáskörrel rendelkező bíróságok és hatóságok

A rendelet 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti határozatról szóló igazolást a szóban forgó határozatot hozó bíróság adja ki.

A rendelet 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti határozatról szóló tanúsítványt a szóban forgó határozatot hozó bíróság adja ki. Ha a határozatot az 1. cikk (2) bekezdésének b), c), d) vagy e) pontja szerinti családjogi bíróság (bāriņtiesa) hozta, a 36. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti megfelelő tanúsítványt a szóban forgó határozatot hozó családjogi bíróság adja ki.

A rendelet 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozatról szóló tanúsítványt a Riga Városi Bíróság (Rīgas pilsētas tiesa) adja ki.

Házassági ügyekben a rendelet 66. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti közokiratra vonatkozó tanúsítványt közjegyző állítja ki.

A 103. cikk (1) bekezdésének b) pontja (második rész) – A 37. cikk (1) bekezdésében és a 48. cikk (1) bekezdésében említett tanúsítványok helyesbítésére hatáskörrel rendelkező bíróságok, a 49. cikkben említett tanúsítvánnyal ellátott határozat hiányát vagy korlátozását megállapító tanúsítvány kiállítására illetékes bíróságok; valamint a 67. cikk (1) bekezdésében említett, a 66. cikk (1) bekezdése alapján kiállított tanúsítvány kijavítására illetékes bíróságok és hatóságok;

A rendelet 37. cikke alapján a tanúsítvány kijavítására az a bíróság illetékes, amely a tanúsítvány kijavításáról szóló határozatot hozta.

A rendelet 48. cikkének (1) bekezdése alapján a tanúsítvány kijavítására vagy visszavonására az a bíróság illetékes, amely a tanúsítvány kijavításáról vagy visszavonásáról szóló határozatot hozta.

A rendelet 49. cikkében említett, a végrehajthatóság hiányáról vagy korlátozásáról szóló tanúsítvány kiállítására az a bíróság illetékes, amelyik a tanúsítvány kiállításáról szóló határozatot hozta.

A 103. cikk (1) bekezdésének c) pontja – A határozatok elismerésére (30. cikk (3) bekezdés) és az elismerés megtagadására (40. cikk (2) bekezdés) illetékes bíróságok, valamint a végrehajtás megtagadására, megtámadására vagy fellebbezésre, valamint az 58. cikk (1) bekezdésében, a 61. cikk (2) bekezdésében és a 62. cikkben említett további megtámadásra vagy fellebbezésre illetékes bíróságok és hatóságok

A rendelet 30. cikkének (3) bekezdése, 40. cikkének (2) bekezdése és 58. cikkének (1) bekezdése értelmében az a kerületi (városi) bíróság (rajona (pilsētas) tiesa) az illetékes bíróság, amelynek illetékességi területén a határozat végrehajtásának helye vagy az alperes bejelentett lakhelye (deklarētā dzīvesvieta), ennek hiányában pedig az alperes lakhelye (dzīvesvieta) vagy bejegyzett székhelye (juridiskā adrese) található.

Az elsőfokú bíróságnak a külföldi bíróság határozatát elismerő határozata kiegészítő panasz (blakus sūdzība) benyújtásával megtámadható. A kiegészítő panaszt ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a kérdéses határozatot hozta, és az illetékes fellebbviteli bíróságnak kell címezni. A fellebbviteli bíróságnak a kiegészítő panasszal kapcsolatos határozata azonban megtámadható a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott járulékos panasszal (Augstākā tiesa).

Az elsőfokú bíróságnak a külföldi bíróság határozatának elismerését elutasító határozata kiegészítő panasz benyújtásával megtámadható. A kiegészítő panaszt ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a kérdéses határozatot hozta, és az illetékes fellebbviteli bíróságnak kell címezni (a rendelet 61. cikke).

A regionális bíróságnak (apgabaltiesa) a külföldi bíróság ítéletét elismerő határozata csak a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kiegészítő panasz útján támadható meg (a rendelet 62. cikke).

A 103. cikk (1) bekezdésének d) pontja – Az 52. cikkben említett, végrehajtásra illetékes hatóságok

Felhatalmazott bírósági végrehajtók

A 103. cikk (1) bekezdésének e) pontja – A 61. és 62. cikkben említett, a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárások

A rendelet 61. cikke szerint illetékes bíróság az illetékes fellebbviteli bíróság. A kiegészítő panaszt ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a kérdéses határozatot hozta, de az illetékes fellebbviteli bíróságnak kell címezni.

A regionális bíróságnak a külföldi bíróság ítéletét elismerő határozata csak a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kiegészítő panasz útján támadható meg (a rendelet 62. cikke). A kiegészítő panaszt ahhoz a regionális bírósághoz kell benyújtani, amely a fellebbezés tárgyát képező határozatot hozta, de a jogkérdésben illetékes semmítőszéknek (apgabaltiesa) kell címezni.

A rendelet 61. és 62. cikke esetében a kiegészítő panasz a határozat kézbesítésétől számított 10 napon belül nyújtható be. Az a perbeli személy, akinek részére a polgári perrendtartásról szóló törvény (Civilprocesa likums 56.2 cikke alapján bírósági határozatot küldtek (azaz olyan személy, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban van) a határozat átiratának kiállításától számított 15 napon belül kiegészítő panaszt nyújthat be.

Kiegészítő panasz benyújtása esetén 70 eurós biztosítékot kell fizetni.

A kiegészítő panaszt írásbeli eljárás keretében vizsgálják. A bíróság értesíti az ügy feleit a kiegészítő panasz vizsgálatának időpontjáról. A határozat egy példányát a kiegészítő panasz vizsgálatának napjától számított három napon belül kézbesítik az ügyben érintett feleknek. A kiegészítő panaszról hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni, és az a határozat elfogadásával hatályossá válik.

A kiegészítő panasz benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárást a polgári perrendtartásról szóló törvény 55. fejezete határozza meg.

A 103. cikk (1) bekezdésének f) pontja – A szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a rendelet alkalmazásában való segítségnyújtásra kijelölt központi hatóságok neve, címe és a kapcsolattartás módja Amennyiben egynél több központi hatóságot jelölnek ki, az egyes központi hatóságok illetékességét és hatáskörét a 76. cikkben említettek szerint kell feltüntetni.

A rendelet szerinti központi hatóság:

A Lett Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma (Latvijas Republikas Tieslietu ministrija)

Brīvības bulvāris 36, Riga, LV-1536

E-mail-cím: pasts@tm.gov.lv

Telefon: +371 67036802

A 103. cikk (1) bekezdésének g) pontja – Adott esetben a szülőkön kívül a közeli hozzátartozóknak azon köre, akiknél a gyermek valamely tagállam területén belül elhelyezhető az adott tagállamnak a 82. cikkben említett előzetes hozzájárulása nélkül

A lett szabályozási kereten belül általában hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy a gyermeket a gyermek bármelyik rokonánál, olyan személynél, akivel a gyermek szoros kapcsolatban áll, vagy más személynél helyezzék el. Kivételt tesznek azonban az elhelyezés időtartama tekintetében. A gyermekek jogainak védelméről szóló törvény (Bērnu tiesību aizsardzības likums) 45.¹ cikkével összhangban a szülők három hónapot meg nem haladó időtartamra más személy gondozásába adhatják gyermeküket Lettországban. Ilyen esetben az egyik szülőnek meghatalmazást kell készítenie, amelyben meghatározza, hogy a szülők milyen mértékben ruházzák fel a másik személyt a gyermek érdekeinek képviseletére.

Ez a feltétel kizárólag a szülői felügyelet alatt álló gyermekekre vonatkozik, és azokra az esetekre, amikor a gyermeket legfeljebb három hónapig helyezik más személy gondozásába.

A 103. cikk (1) bekezdésének h) pontja – Az Európai Unió intézményeinek az adott tagállam nyelvétől eltérő azon hivatalos nyelvét vagy nyelveit, amely nyelveken a központi hatóságok részére szóló kommunikáció elfogadható 91. cikk (3) bekezdésében említettek szerint

A kommunikáció nyelve a lett és az angol.

A 103. cikk (1) bekezdésének i) pontja – A 80., 81. és 82. cikk szerint küldött kérelmek és kísérő dokumentumok, valamint a 91. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítványok szabad szövegmezőinek fordítása céljából elfogadott nyelvek

A 80. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kérelmekhez és a kísérő dokumentumokhoz lett nyelvű fordítást kell csatolni.

A 81. cikk (1) bekezdésében említett kérelemhez és minden kísérő dokumentumhoz lett nyelvű fordítást kell csatolni.

A 82. cikk (1) bekezdésében említett kérelemhez és minden kísérő dokumentumhoz lett nyelvű fordítást kell csatolni.

Az igazolások szabad szöveges mezőit le kell fordítani lett nyelvre.