A Covid19-járvány hatása a polgári és fizetésképtelenségi ügyekre

Portugália
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A veszélyhelyzetet 2020. március 19. és 2020. május 2. között hirdették ki.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

  • 14-A/2020. sz. rendelet
  • 17-A/2020. sz. rendelet
  • 2-A/20. sz. rendelet
  • 2-B/20. sz. rendelet
  • A módosított 1-A/20. sz. törvény
  • A módosított 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet

A vészhelyzetet ezt követően 2020. május 3. és 2020. június 30. között hirdették ki.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

  • 33-A/20. számú határozat
  • 33-C/20. számú határozat
  • 38/20. számú határozat
  • 40-A/20. számú határozat
  • 43-B/20. számú határozat
  • 51-A/20. számú határozat
  • A módosított 1-A/20. sz. törvény
  • A módosított 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet

A vészhelyzetet 2020. október 15. és 2020. november 8. között ismételten kihirdették.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

  • 88-A/20. számú határozat
  • 92-A/20. számú határozat
  • 96-B/20. számú határozat

A vészhelyzetet ezt követően 2020. november 9. és 2021. április 30. között hirdették ki.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

  • 51-U/20. sz. rendelet
  • 59-A/20. sz. rendelet
  • 61-A/20. sz. rendelet
  • 66-A/20. sz. rendelet
  • 59-A/20. sz. rendelet
  • 6-A/21. sz. rendelet
  • 6-B/21. sz. rendelet
  • 9-A/21. sz. rendelet
  • 11-A/21. sz. rendelet
  • 21-A/21. sz. rendelet
  • 25-A/21. sz. rendelet
  • 31-A/21. sz. rendelet
  • 41-A/21. sz. rendelet

Az eljárási határidők rendszerére gyakorolt következmények

Az 1-A/20. sz. törvény 7. cikkének egységes szerkezetbe foglalt szövege szerint mind a veszélyhelyzet, mind a vészhelyzet idején az igazságszolgáltatási feltételek és határidők jogi szabályozása lényegében a következő volt:

  • A nem sürgős bírósági eljárásokban a határidőket a törvényerejű rendeletben meghatározandó időpontban lejáró időtartamra felfüggesztették;
  • A sürgős bírósági eljárások a határidők vagy cselekmények felfüggesztése nélkül zajlanak;
  • Az elévülési időket felfüggesztették;
  • A kisajátításokat és a magántulajdonú ingatlanokra vonatkozó jelzálog érvényesítését felfüggesztették;
  • Az adósok számára a fizetésképtelenségi eljárások megindítására irányuló kérelem benyújtására előírt határidőket felfüggesztették;
  • A végrehajtási eljárással kapcsolatos valamennyi intézkedést – beleértve a végrehajtási intézkedéseket is – felfüggesztették, kivéve, ha ez helyreállíthatatlan kárt okoz vagy veszélyezteti a hitelező megélhetését;
  • A 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet 15. cikke előírja, hogy amennyiben a hatóságok döntése alapján a járvány miatt bizonyos területeken a bíróság működése leáll, úgy az eljárási határidőket felfüggesztik (ez néhány esetben és korlátozott időtartamra történt meg);
  • Az igazságszolgáltatási feltételek és határidők felfüggesztése 2020. június 3-án véget ért (a 16/2020. sz. törvény 8. cikke, amely hatályon kívül helyezi az 1-A/2020. sz. törvény 7. cikkét);
  • Az iratkézbesítést illetően a címzett aláírásának kötelező megszerzésére vonatkozó követelményt felfüggesztették, és más megfelelő azonosítási eszközökkel, valamint a kézbesítés napjának megjelölésével váltották azt fel (10/2020. sz. törvény);
  • Az igazságszolgáltatási feltételek és határidők hivatalos felfüggesztése 2020. június 3-án véget ért (a 16/2020. sz. törvény 8. cikke, amely hatályon kívül helyezi az 1-A/2020. sz. törvény 7. cikkét).
  • Ezt követően a 4-B/2021. sz. törvény az előzővel azonos jogi szabályozással új felfüggesztési időszakot állapított meg a bírósági határidők tekintetében, az 1-A/20. sz. törvénybe illesztett 6-B. cikk szerint;
  • A 13-B/2021. sz. törvénnyel összhangban a bírósági határidők felfüggesztése 2021. április 6-án véget ért;
  • Jelenleg (2021 májusa) fenntartják az 1-A/2020. sz. törvény legutóbbi változatának 6-E. cikkében előírt kivételes átmeneti jogi rendszert, amely lehetővé teszi különösen a meghallgatások távoli kommunikációs eszközök útján történő megtartását a törvényben meghatározott feltételek szerint.

A koronavírus okozta járványügyi helyzetre adott válaszról szóló 1-A/2020. sz. törvény legutóbbi egységes szerkezetbe foglalt változata az alábbi címen érhető el:

http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=3268&tabela=leis&so_miolo

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A veszélyhelyzet alatt

Az igazságszolgáltatási rendszer szervezésére és irányítására elfogadott főbb eszközök a következők voltak:

  • Az egyes bíróságok elnökei által kidolgozott vészhelyzeti tervek;
  • Az egyes bíróságok elnökei által a sürgős eljárásokhoz létrehozott személyes szolgálati beosztások
  • Virtuális bírósági terem valamennyi bíróságon (elsőfokú bíróság, másodfokú bíróság és Legfelsőbb Bíróság), amely lehetővé teszi valamennyi tárgyalás távoli kommunikációs eszközök segítségével történő lefolytatását;
  • Az ítéletek digitális aláírása az ügyviteli rendszeren keresztül;
  • Bírói tanács ítélete esetén a többi bíró aláírása helyettesíthető az előadó bíró nyilatkozatával, amely megerősíti a többi bíró megfelelő szavazatát (a 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet 15-A. cikke);
  • Hozzáférés a VPN-en (Virtual Private Network) keresztül az ügyviteli rendszerhez;
  • Bármely eljárási cselekmény telefonon/videókonferencián keresztül történő végrehajtása;
  • Telefon helyett e-mail használata a bíróságoktól való információszerzés céljából;
  • Távmunka minden olyan esetben, amikor a munka jellege ezt lehetővé teszi.

A veszélyhelyzet következményei az igazságszolgáltatási tevékenységre és az ügyek kiosztására

A bírák továbbra is távolról végzik munkájukat, amennyiben hozzáféréssel rendelkeznek az ügyviteli rendszerhez, és rendelkezésre állnak a bíróságon való személyes megjelenésre, amennyiben a szolgálat jellege ezt megkívánja.

A sürgős és nem sürgős eljárások szignálása az elsőfokú bíróságokon soha nem szakadt meg.

A másodfokú bíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon 2020. április 15-ig csak sürgős eljárásokat szignáltak. 2020. április 16-tól az összes sürgős és nem sürgős eljárás szignálásra került.

A sürgős cselekményeket és eljárásokat, amelyekben alapvető jogok érintettek, személyesen (gyermekek sürgős védelme, fogvatartott alperesek eljárási aktusai és tárgyalása), vagy pedig távolról, virtuális tárgyalótermeken keresztül lehet lefolytatni.

A nem sürgős tárgyalásokat és eljárási aktusokat a veszélyhelyzet alatt elhalasztották, kivéve, ha a bírák úgy ítélik meg, hogy meg kell tartani a tárgyalásokat többek között azért, hogy elkerülhető legyen a helyrehozhatatlan kár, vagy olyan esetekben, ahol minden fél beleegyezik a tele-/videokonferencia/virtuális tárgyalótermek igénybevételébe.

Nem sürgős ügyekben akkor lehet ítéletet hozni, ha valamennyi fél egyetért abban, hogy a bíróság további vizsgálata szükségtelen.

A személyesen végrehajtott cselekményeket és eljárásokat az egyes kerületi bíróságokon rendelkezésre bocsátott, védő- és fertőtlenítőanyagokkal felszerelt megfelelő helyiségekben kell elvégezni. A bírónak a résztvevők számát az egészségügyi hatóságok által ajánlott korláthoz kell igazítania.

A bíróságra történő belépés csak a megidézettek számára ajánlott. Ebben az esetben az 10-A/20. sz. törvény 14. cikke szerint a karanténról szóló orvosi igazolás bemutatása vis maiornak minősül.

A portugál legfelsőbb bírói tanács hangsúlyozta, hogy a bíróságoknak továbbra is az alapvető jogok végső kezesének kell lenniük.

A vészhelyzet alatt:

Az igazságügyi szervezet által elfogadott főbb eszközök a következők voltak:

  • A korlátozó intézkedések fokozatos megszüntetése a minisztertanács 33-C/20 állásfoglalásával összhangban.
  • A legfelsőbb bírói tanács, az igazságügyi főigazgatóság, a főügyészi hivatal, a közigazgatási és adóügyi bíróságok legfelsőbb tanácsa és az egészségügyi főigazgatóság által kialakított, A vírusok bíróságokon történő terjedése kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések című közös dokumentum elfogadása, amely az alábbi linken érhető el:
  • Valamennyi elsőfokú bíróság és másodfokú bíróság, valamint a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb bírói tanács munkarendeket fogadott el, amelyek váltakozó fizikai jelenléttel járó munkát és távmunkát írnak elő, az egyes munkavállalókra vonatkozó családtámogatási intézkedések, valamint a magas kockázatú csoportokhoz tartozó bírák és igazságügyi alkalmazottak kötelező távmunkájának sérelme nélkül.

A legfelsőbb bírói tanács az alábbi határozatokat hagyta jóvá annak érdekében, hogy biztosítsa az elsőfokú bíróságok emberi erőforrásainak stabilitását és a nem sürgős eljárásokban a határidők felfüggesztésének végét követő munkateherre való felkészültséget:

  • Az elsőfokú bíróságok elnökei hivatali idejének meghosszabbítása 2020. december 31-ig;
  • A bírák éves felvételi/előléptetési/áthelyezési gyakorlatának (movimentação) ideiglenes felfüggesztése/ korlátozása az első fokon eljáró bíróságok humán erőforrásainak és vezető szerveinek stabilizálása érdekében (2020. április 28-i és 2020. május 5-i határozatok).

A nemzeti bíróságok veszélyhelyzet és vészhelyzet alatti működéséről szóló gyakorlati tájékoztató elérhető a legfelsőbb bírói tanács weboldalán.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A veszélyhelyzet alatt:

  • Az EIH polgári kapcsolattartói jelenleg otthonról dolgoznak, és a lehető leggyorsabban igyekeznek feldolgozni az együttműködésre és tájékoztatásra irányuló valamennyi kérelmet, függetlenül a bíróságokon alkalmazott határidők és eljárási határidők felfüggesztésétől.
  • A személyzet a VPN-en (Virtual Private Network) keresztül távoli hozzáféréssel rendelkezik a fájlokhoz.
  • A személyzet bármely tagja készen áll arra, hogy szükség esetén és sürgős esetben a munkahelyre menjen.
  • Az igazságügyi együttműködésre vonatkozó esetekben előnyben kell részesíteni a correio@redecivil.mj.pt címre küldött e-mailes kommunikációt.

A vészhelyzetben és a megfékezés jelenlegi fokozatos megszüntetésének időszakában:

  • A kapcsolattartó pont személyzete jelenleg távmunkán és fizikai jelenléten alapuló rotációs rendszerben dolgozik, amely biztosítja, hogy a személyzet legalább egy tagja fizikailag jelen legyen a munkahelyen.
  • A kapcsolattartó pont a legfelsőbb bírói tanács munkarendje alá tartozik, és követi a korlátozó intézkedések fokozatos megszüntetése érdekében hozott, „A vírusok bíróságokon történő terjedése kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések” című dokumentumban foglaltakat.

A világjárvány hatása a kapcsolattartó pont által kezelt együttműködési és információs kérések mennyiségére

  • 2020-ban a bíróságok és más hatóságok által a kapcsolattartó pontnak küldött segítségnyújtás iránti kérelmek teljes száma hasonló maradt 2019-hez; a világjárvány ellenére; 2020-ban a kapcsolattartó pont összesen csak kilenccel több megkeresést kapott, mint 2019-ben. Figyelembe véve azonban azon együttműködési hálózatok mindegyikét, amelyeknek Portugália külön-külön tagja, a polgári jogi igazságügyi együttműködési kérelmek száma enyhén csökkent, az IberRede-re vonatkozó kérelmek száma jelentősebb mértékben csökkent, és a portugál nyelvű országok igazságügyi hálózatához (CPLP) benyújtott kérelmek száma nőtt.
  • A veszélyhelyzet, a vészhelyzet és a megfékezés fokozatos megszüntetésének időszaka alatt a kapcsolattartó pont a rendes válaszadási határidők módosítása vagy felfüggesztése nélkül válaszolt minden együttműködési és tájékoztatási kérelemre.

Az együttműködési és tájékoztatási kérelmek teljes száma 2020-ban: 356

A következő bontásban:

  • Polgári jogi igazságügyi együttműködés: 287
  • IberRede: 4
  • portugál nyelvű országok igazságügyi hálózata: 65

Az együttműködési és tájékoztatási kérelmek teljes száma 2019-ben: 365

A következő bontásban:

  • Polgári jogi igazságügyi együttműködés: 328
  • IberRede: 19
  • portugál nyelvű országok igazságügyi hálózata: 17

A kapcsolattartó pont tevékenységére vonatkozó statisztikai információk a következő címen érhetők el: https://www.redecivil.csm.org.pt/relatorios-anuais/

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

Lásd alább a 2.1.-2.2. pontban feltett kérdésekre adott együttes választ.

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)
2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében
2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A 2.1.-2.2. pontban feltett kérdésekre adott együttes válasz

Az 1/A/2020. sz. törvény 6-E. cikke (amely az 13–B/2021. sz. törvényt követő 12. legfrissebb változatában itt található) fenntartja az átmeneti rendkívüli eljárási rendszert. A rendszerben a következő határidők kerültek felfüggesztésre:

  • Az adós fizetésképtelenségi eljárás alá vonásának a Código da Insolvência e da Recuperação de Empresas (a fizetésképtelenségről és a vállalati helyreállításról szóló törvénykönyv) 18. cikkének (1) bekezdésében előírt, az 53/2004. sz. törvényerejű rendelet mellékletében jóváhagyott határideje.
  • A család otthonának bírósági visszaszolgáltatásával kapcsolatos végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárás keretében végrehajtandó cselekmények;
  • A fent említett végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó elévülési idő és határidők:
  • Azokban az esetekben, amikor az ingatlan bírósági értékesítésével és visszaszolgáltatásával kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárás végrehajtása során végrehajtandó cselekmények sérthetik annak a félnek a megélhetését, akivel szemben a végrehajtást kérték, vagy a fizetésképtelenné nyilvánított személy megélhetését, ez utóbbi kérheti az ügy felfüggesztését – feltéve, hogy ez nem okoz súlyos kárt a végrehajtást kérő fél vagy a fizetésképtelen személy hitelezőinek megélhetésében, vagy helyrehozhatatlan kárt –, és a bíróságnak a másik fél meghallgatását követően tíz napon belül határoznia kell az ügyről;
  • Az elévülési határidők felfüggesztése elsőbbséget élvez a kötelező elévülési határidőket előíró szabályokkal szemben, amelyek a felfüggesztésnek megfelelő időtartammal meghosszabbításra kerülnek.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Lásd alább a 2.3. és 2.4. pontban feltett kérdésekre adott együttes választ.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A 2.3. és 2.4. pontban feltett kérdésekre adott együttes válasz

Elindult egy új, rendkívüli vállalati életképességi folyamat (PEVE) — lásd a 75/2020. sz. törvényt és a Miniszterek Tanácsának 41/2020. sz. határozatát, amely az alábbi linkeken érhető el:

https://dre.pt/pesquisa/-/search/149861977/details/maximized

https://dre.pt/pesquisa/-/search/135391594/details/maximized

75/2020. számú törvény

  • Ez egy kivételes átmeneti rendszert hoz létre a helyreállítási terv vagy a fizetési megállapodás jóváhagyására, valamint a javasolt fizetésképtelenségi tervnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő kiigazítására vonatkozó határidő meghosszabbítására;
  • Kiterjeszti az 53/2004. sz. törvényerejű rendelet mellékletében jóváhagyott, a fizetésképtelenségről és a vállalkozások helyreállításáról szóló törvénykönyv (CIRE) 17-H. cikkének (2) bekezdésében biztosított kiváltságot a különleges revitalizációs folyamat (PER) során a társaságot finanszírozó részvényesekre vagy más olyan személyekre, akik különleges kapcsolatban állnak a társasággal;
  • Előírja, hogy a 8/2018. sz. törvénnyel jóváhagyott, bíróságon kívüli vállalkozás-helyreállítási rendszert (RERE) kell alkalmazni a Covid19-világjárvány miatt jelenleg fizetésképtelen vállalatokra;
  • Ez egy új, rendkívüli vállalati életképességi eljárást hoz létre a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válság által sújtott vállalkozások számára;
  • Kötelező részleges felosztást ír elő valamennyi folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásban, amennyiben a felszámolásból származó letétbe helyezett bevétel meghaladja a 10000 EUR-t;
  • Előírja, hogy a kérelmek feldolgozása során elsőbbséget kell biztosítani a fizetésképtelenségi eljárások, a különleges revitalizációs eljárások vagy a különleges fizetési megállapodási eljárások keretében felkínált biztosítékok vagy garanciák felszabadítására irányuló kérelmeknek.

Záró megjegyzés:

Bár ezen információkat gondosan gyűjtötték, ez nem mentesít a hatályos jogi szövegek és további módosításaik megismerése alól. A 2001/470/EK határozat 5. cikke (2) bekezdésének (c) pontja fényében ez a tájékoztatás nem kötelező erejű a portugál legfelsőbb bírói tanácsra, a nemzeti bíróságokra vagy a kapcsolattartó pontokra nézve.

Utolsó frissítés: 25/10/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.