A Covid19-járvány hatása a polgári és fizetésképtelenségi ügyekre

A koronavírus olyan válságot idézett elő, amely nem áll meg a határokon, és életünk minden területét érinti. Az európai polgári igazságszolgáltatás nem kivétel e tekintetben.

A Covid19-világjárvány az igazságszolgáltatást, a nemzeti hatóságokat és a gyakorló jogászokat, valamint a vállalkozásokat és a polgárokat is egyaránt érinti. Ez az oldal áttekintést nyújt azokról a releváns intézkedésekről, amelyeket az Európai Unióban a világjárványra válaszul hoztak a polgári jogi – többek között a családjogi és a kereskedelmi jogi, valamint a fizetésképtelenségi jogi – eljárásokkal kapcsolatban.

Mivel a helyzet gyorsan változik, és a témával kapcsolatos információk folyamatosan alakulnak, ezt az oldalt rendszeresen frissíteni fogják, hogy tükrözze az új fejleményeket. Az ezen az oldalon megadott információkat a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti kapcsolattartói biztosítják és kezelik.

Az egyéb jogterületekkel kapcsolatban hozott intézkedésekről szóló információkért látogasson el a következő oldalra: A COVID-19-járvány hatása az igazságügyre.

Az Európa Tanács a Covid19-világjárványra tekintettel létrehozott egy, az igazságügy területén hozott nemzeti intézkedésekről szóló weboldalt is. Ez a weboldal itt tekinthető meg.

POLGÁRI JOG

Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a polgároknak és a vállalkozásoknak határokon átnyúló ügyekben eljárási cselekményt kell végrehajtaniuk, de erre a Covid19 terjedésének megakadályozása érdekében valamely uniós tagállamban hozott biztonsági intézkedések miatt nincs lehetőségük. Ezek az intézkedések a következőket eredményezhetik: azon bíróságok és hatóságok működésének teljes vagy részleges felfüggesztése, amelyekre a polgároknak és a vállalkozásoknak szükségük lehet; a jogi segítségnyújtás ideiglenesen nem vehető igénybe; nehéz hozzáférni az illetékes hatóságok által rendes körülmények között rendelkezésre bocsátott információkhoz; egyéb gyakorlati nehézségek, például késedelem a határokon átnyúló összefüggésben hozott határozatok végrehajtása vagy a bírósági iratok kézbesítése során; átmeneti módosítások a nyilvánossággal való (e-mailben, telefonon vagy postai úton történő) kommunikáció terén.

További információkért kérjük, látogasson el azon tagállam igazságügyi minisztériumának honlapjára, amellyel kapcsolatban tájékoztatást szeretne kapni.

A COVID19-VILÁGJÁRVÁNY HATÁSA A HATÁRIDŐKRE

A tagállamok által elfogadott különleges intézkedések nem érintik közvetlenül a polgári jogi és kereskedelmi ügyekre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott határidőket.

Az uniós jog által szabályozott legtöbb határidőnek nincsenek közvetlen következményei, amikor lejárnak [1], és lejáratuk a legtöbb esetben nem vezet közvetlen következményekhez a hatóságokra, a bíróságokra és a polgárokra nézve, kivéve azt, hogy esetlegesen késedelmeket okoznak.

Számos más esetben a rögzített határidőket megállapító uniós jogi eszközök is biztosíthatnak olyan mentességeket kivételes körülmények között [2], amelyek lefedhetik a jelenlegi rendkívüli helyzetet, például amikor a hatóságok vagy a bíróságok tevékenysége súlyos zavart szenved, vagy akár meg is szakadt.

Az uniós jogi eszközök által előírt egyéb határidők lejárta azonban megfoszthatja a polgárokat vagy a bíróságokat attól a lehetőségtől, hogy olyan eljárási lépéseket tegyenek, mint például a határozat elleni fellebbezés, ami visszafordíthatatlan következményekkel jár a bírósági eljárásban [3], és amire vonatkozóan az adott uniós eszköz nem biztosítja a meghosszabbítás vagy az eltérés lehetőségét. Ilyen esetekben nem feltételezhető eleve, hogy az e válságból eredő körülmények indokolják az alkalmazandó uniós jogtól való eltérést a határidők tekintetében. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a koronavírus okozta válság olyan kivételes helyzetet teremt, amely jelentős kihívást jelent a polgárok és a hatóságok számára egyaránt, és olyan helyzeteket teremthet, amelyekben az uniós jog által előírt kötelezettségek teljesítése ideiglenesen nem lehetséges vagy rendkívül nehéz.

Ezért az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés megőrzése fontos kritérium kell, hogy legyen az alábbiak értékelésekor: a határidő lejárt-e, és milyen eljárási következményei lehetnek a lejártának.

Például a társadalmi életnek a bíróságokat, de a postai szolgáltatásokat, valamint az ügyvéddel való konzultáció és a bírósághoz benyújtandó beadványok elkészítésének lehetőségét is érintő általános korlátozásai veszélyeztethetik a polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését. Következésképpen a konkrét körülményektől függően indokolt lehet, hogy a válság időtartamát ne számítsák be az eljárási határidőkbe. Ez különböző helyzetekben eltérő lehet: ha a bíróságok az elsőbbséget élvező sürgős családjogi ügyekben rendesen működnek, akkor ragaszkodni lehet ugyanezekhez a határidőkhöz.

Ezen értékelés során a tagállamoknak a határidők nemzeti jog szerinti megszakítására vonatkozó döntése fontos hivatkozási pontként szolgálhat (még akkor is, ha az közvetlenül nem érinti az uniós jog által előírt határidőket) annak megítéléséhez, hogy az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés olyan mértékben akadályozott-e, hogy a határidők felfüggesztése az uniós jog által előírt határidők tekintetében is indokoltnak tekinthető.

[1] Különösen ami a hatóságok vagy a bíróságok közötti együttműködést illeti, például az 1393/2007/EK rendelet 6. cikkében rögzített, az átvevő intézmény átvételi elismervényére vonatkozó határidő, vagy a 2003/8/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében rögzített, a költségmentességre vonatkozó határidő.

[2] Lásd a Brüsszel IIa rendelet 11. cikkének (3) bekezdését, vagy az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzésről szóló rendelet 18. cikkét.

[3] Lásd például a Brüsszel IIa rendelet 15. cikkének (5) bekezdését, amely 6 hetes határidőt szab egy másik bíróságnak a joghatóság elfogadására, másképp az elsőként megkeresett bíróság folytatja a joghatóság gyakorlását; az iratkézbesítésről szóló rendelet 8. cikkét, amely egyhetes határidőt szab a címzettnek a kézbesítés megtagadására; a tartási rendelet 19. cikkének (2) bekezdését, amely 45 napos határidőt szab a tartási ügyben hozott határozat elleni felülvizsgálat kérelmezésére.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGRE VONATKOZÓ JOG

A Covid19-világjárvány és a gazdaság nagy részének leállítása a vállalatok pénzforgalmának drasztikus visszaeséséhez és tömeges fizetésképtelenség veszélyéhez vezetett. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a tagállamok intézkedéseiről, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy megbirkózzanak ezzel a helyzettel, és megelőzzék az életképes vállalkozásoknak az átmeneti sokk által okozott fizetésképtelenségét. Az ilyen intézkedések érinthetik: a fizetésképtelenségre vonatkozó anyagi jogot, beleértve a fizetésképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettség felfüggesztését (az adósok esetében) és lehetőségét (a hitelezők esetében), illetve a követelések végrehajtására vagy a szerződések felmondására vonatkozó moratóriumot; a bírósági eljárás megszakítására, a határidőkre és a határidők különböző típusaira vonatkozó fizetésképtelenségi eljárási jogszabályokat; valamint a vállalkozások fizetésképtelenségéhez közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó további intézkedéseket, beleértve – amennyiben a tagállamok ezt jelzik – azokat a szélesebb körű intézkedéseket, amelyek segítik a vállalkozókat a Covid19-világjárvány okozta gazdasági nehézségek leküzdésében.

Kérjük, válassza ki a vonatkozó ország zászlaját a részletes nemzeti információk megjelenítéséhez.

Utolsó frissítés: 21/06/2023

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.