Iratkézbesítés (átdolgozás)

3. cikk (1) bekezdés – Áttevő intézmények

Ausztria a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti áttevő intézményei a kerületi bíróságok, de minden más bíróság is, feltéve, hogy bírósági iratokat köteles kézbesíteni, például eljáró bíróságként.

3. cikk (2) bekezdés – Átvevő intézmények

Ausztria a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti átvevő intézményei kizárólag a kerületi bíróságok.

A 3. cikk (4) bekezdésének c) pontja – Az iratok átvételének módjai

Az informatikai rendszer zavara esetén – még az e rendelet szerinti, a kézbesítendő iratok, kérelmek stb. e-CODEX-en alapuló decentralizált informatikai rendszeren keresztül történő továbbítására vonatkozó kötelezettség (a rendelet 5. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben a 37. cikk (2) bekezdésével) alkalmazását követően is (5. cikk (4) bekezdés) – használhatók a kézbesítendő iratok, kérelmek stb. továbbítására eddig rendelkezésre álló eszközök, azaz a postai úton, egyéb kézbesítő szolgálatokkal (pl. futárszolgálattal), e-mailben és faxon történő továbbítás.

A 3. cikk (4) bekezdésének d) pontja – Az I. mellékletben található formanyomtatvány kitöltéséhez használható nyelvek

A formanyomtatványok angol és német nyelven is kitölthetők.

4. cikk – Központi szerv

A rendelet 4. cikkében említett központi szerv Ausztria egészére:

a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium

Museumstraße 7

1070 Wien

Telefon: (++43-1) 52 1 52 0

Fax: (++43-1) 52 1 52 2727

E-mail: team.z@bmj.gv.at

7. cikk – A címkereséshez történő segítségnyújtás

Az ausztriai címzettek címei az alábbiak szerint találhatók meg (7. cikk (1) bekezdés c) pontja):

a Központi Népességnyilvántartás (Zentrale Melderegister – a továbbiakban: nyilvántartás) az osztrák szövetségi belügyminisztériumban található. Ez egy hatósági nyilvántartás, amelyben minden olyan személy szerepel, akinek elsődleges tartózkodási helye és – adott esetben egy vagy több – másodlagos tartózkodási helye Ausztriában van. A nyilvántartás a magánszemélyek személyazonosságára (pl. név, nem, születési idő, anyakönyvi szám, állampolgárság stb.) és lakóhelyére vonatkozó adatokat tartalmazza. Az ausztriai tartózkodási hely nyilvántartásba vétele vagy abból töröltetése kötelező.

A nyilvántartásba a bejegyzéseket a különböző nyilvántartó hatóságok, Ausztria városainak és községeinek anyakönyvi hivatalai és állampolgársági hivatalai teszik meg. A nyilvántartást az interneten keresztül minden hatóság (pl. kerületi hatóságok, rendőrhatóságok) elérheti. Kérelemre az osztrák belügyminisztérium által ellenőrzött bankok, biztosítók, ügyvédek, közjegyzők stb. is kapnak ahhoz közvetlen hozzáférést.

A nyilvántartó hatóságoktól bárki kikérheti (térítés ellenében) a nyilvántartás adatait valamely személy elsődleges tartózkodási helyére vonatkozóan.

Valamely magánszemély elsődleges tartózkodási helyének megállapítása érdekében a nyilvántartásból természetes és jogi személyek egyaránt kérhetnek tájékoztatást. Születési adatokra vonatkozó tájékoztatást csak olyan személy kérhet, aki a keresett személy(ek) ellen végrehajtható okirattal rendelkezik.

Általános szabályként csak a személy elsődleges tartózkodási helyére vonatkozó információkat adják ki. Ha egy olyan személy, akinek az adatait kikérik, nem rendelkezik valós elsődleges tartózkodási hellyel, akkor tájékoztatást adnak a nyilvántartásból törölt legutóbbi elsődleges tartózkodási helyéről.

A nyilvántartás adatai azzal a feltétellel adhatók ki, hogy az a személy, akinek adatait kérik, bizonyos jellemzők alapján egyénileg megkülönböztethető, így a kiadott információ több személyre nem vonatkozhat. Az adatok kiadásához a keresett személy kereszt- és vezetéknevére, valamint legalább egy további jellemzőjére van szükség ahhoz, hogy a személy határozottan azonosítható legyen (pl. születési idő, születési hely, állampolgárság vagy korábbi lakcím).

Az illetékes hatóság a nyilvántartó hatóság, azaz az önkormányzati hatóság; saját jogú városok esetében ez a városi tanács, Bécsben pedig a városi járási hivatal.

A nyilvántartási adatok iránti kérelmet informálisan, személyesen, postai úton vagy interneten keresztül lehet benyújtani.

A nyilvántartási adatok online kikérhetők a nyilvántartás honlapján vagy az oesterreich.gv.at oldalon. Ehhez egy aktivált állampolgári igazolvány és elektronikus fizetési lehetőség szükséges. A kért adatokat az igazgatási díj megfizetése után azonnal kiadják. A jelenleg 3,30 eurós igazgatási díjat akkor is meg kell fizetni, ha a keresés nem hoz egyértelmű eredményt.

A nyilvántartási adatok kikéréséhez hatósági fényképes személyazonosító igazolvány szükséges. Írásbeli kérelem esetén az eredeti közokiratot vagy annak közjegyző vagy bíróság által hitelesített másolatát kell benyújtani.

Az írásbeli kérelmekért 14,30 eurós díjat kell fizetni. A lekérdezés a helyi népességnyilvántartásból 2,10 euróba, a központi népességnyilvántartásból 3,30 euróba kerül.

8. cikk – Iratok továbbítása

Az „A” jelű formanyomtatvány angol és német nyelven is kitölthető.

12. cikk – A kézbesítendő irat átvételének megtagadása

Az esetlegesen bírósági végzésre készült fordítások nem fogadhatók el.

13. cikk – A kézbesítés időpontja

Úgy tűnik, hogy az osztrák jogban jelenleg nincsenek a 12. cikk (5) bekezdésében és a 13. cikk (2) bekezdésében említett iratok.

14. cikk – Kézbesítési igazolás és a kézbesített irat másolata

Az igazolást („K” jelű formanyomtatvány) német vagy angol nyelven lehet kitölteni.

15. cikk – A kézbesítés költsége

Nincsenek rögzített díjak.

17. cikk – Kézbesítés diplomáciai képviselők vagy konzuli tisztviselők által

Ausztria nem ellenzi a 17. cikk (1) bekezdése szerinti kézbesítést.

19. cikk – Elektronikus kézbesítés

Ausztria nem állapított meg további feltételeket a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja és azzal együtt a 19. cikkének (2) bekezdése szerinti, e-mail útján történő elektronikus kézbesítésre.

20. cikk – Közvetlen kézbesítés

A bírósági iratok közvetlenül a megkeresett tagállam bírósági végrehajtóin, tisztviselőin vagy más illetékes személyein keresztül történő kézbesítése az osztrák jog szerint nem megengedett.

22. cikk – A megjelenést elmulasztó alperes

A 22. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az osztrák bíróságok a 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint határozatot hozhatnak az ügyben.

Ausztria nem tűzte ki a 22. cikk (4) bekezdésének utolsó albekezdésében említett határidőt a mentesítés iránti kérelem benyújtására.

29. cikk – A tagállamok közötti megállapodásokhoz való viszony

Ahogyan azt a német és az osztrák szövetségi igazságügyi minisztérium az 1393/2007/EK rendeletre vonatkozó 2009. február 23-i levélben már jelezte, Németország és Ausztria között továbbra is a következőket kell alkalmazni:

A kölcsönös jogsegélyt illetően: amennyiben az a kézbesítésére is vonatkozik, Németország és Ausztria továbbra is alkalmazza a kormányaik által 1959. június 6-án kötött, az 1954. március 1-jei Hágai Egyezmény alapján a jogügyletek további egyszerűsítéséről szóló megállapodást (közzétéve az Osztrák Szövetségi Közlöny 27/1960. számában és a Német Szövetségi Közlöny 1959. II. számában, 1523. o.).

33. cikk (2) bekezdés – Értesítés a decentralizált informatikai rendszer korai használatáról

Erre vonatkozóan egyelőre nincsenek konkrét tervek.