Ügyészek alapképzése az Európai Unióban

Ungerija

Il-kontenut ipprovdut minn
Ungerija

Általános leírás

A Magyar Ügyészképző Központ (MÜK) 2006 óta ad intézményes keretet az ügyészségi fogalmazók és alügyészek képzésének, az alapképzésnek. Szabályozási háttere: a Magyar Ügyészképző Központról szóló 14/2005. (ÜK. 9.) LÜ utasítás. Jelenleg 93 fogalmazó dolgozik az ügyészségen. A kinevezés során nem teszünk különbséget, hogy büntető vagy közjogi szakágba kapnak majd kinevezést.

A MÜK keretében a fogalmazók – joggyakorlatuk befejezéséig – a főügyészségeken tartott, érdemjeggyel is értékelt beszámolókon adnak számot a tananyag elsajátításáról, így külön továbbképzés teljesítését nem kérjük a szakvizsgáik befejezéséig. A tanfolyamok hasznosságát mind a főügyészségek éves beszámolói, mind a szakvizsga eredményei alátámasztják. A magyar jogi szakvizsga egységes a jog különböző területein gyakorlatot szerzett jogászoknak. Szabályozási háttér: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 27/A. §, a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet.

Az alapképzésben való részvétel feltételei

Ügyészségi fogalmazói állást pályázat alapján lehet betölteni. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló

2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 109. §-ának (1) és (3) bekezdései szabályozzák, hogy ki nevezhető ki ügyészségi fogalmazónak. Ezek a feltételek különösen: a magyar állampolgárság, büntetlen előélet, az egyetem jogi végzettség. Ügyészségi fogalmazó nem lehet tagja pártnak és nem folytathat politikai tevékenységet. A fogalmazói kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A fogalmazó járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak.

2019. óta kizárólag elektronikus formában lehet pályázni fogalmazói állásra. Szabályozási háttere: az ügyészségi fogalmazói pályázatok kezelésére szolgáló informatikai rendszerről szóló 10/2019. (V. 28.) LÜ utasítás. Minden pályázó lehetőséget kap személyesen meghallgatásra a két körös felvételi eljárásban. Az utóbbi két fogalmazói pályázat során 2019-ben és 2021-ben a jelöltek lehetőséget kaptak idegen nyelvi meghallgatáson való részvételre is. A nyelvi meghallgatás alapján lehetőség nyílt magas szintű nyelvtudással – különösen angol nyelvtudással - rendelkező jelöltek felvételére is, amelyet a THEMIS versenyre az elmúlt két évben kiállított fogalmazói csapatok eredményei is visszaigazoltak.

Az alapképzés formátuma és tartalma

A Magyar Ügyészképző Központ képzési rendszere az előadásokra és szakmai konzultációkra épülő központi fogalmazóképzésen alapul, amely összesen 6 hét időtartamú. A fogalmazók jogi szakvizsgára való elméleti felkészítése – országosan egységes tematika és képzési program alapján – az igazságügyért felelős miniszter által kiadott tételsorhoz igazodik. Az előadások azokra a témákra térnek ki részletesen, amelyek az ügyészi hatáskört érintik, vagy tapasztalat szerint, a szakvizsgán problémát, illetve értelmezési nehézséget okoznak.

Az oktatási tevékenységet, díjazás nélkül, elsősorban az ügyészi szervezet nagy szakmai tapasztalattal és elméleti felkészültséggel rendelkező vezetői látják el. Többen közülük tudományos fokozattal is rendelkeznek, továbbá jogi karokon oktatnak, szakvizsgáztatnak. Az előadásokat az ügyészség belső hálózatán is közzé tesszük.

A fogalmazóképzés szakaszai:

- Ügyészi hivatásról szóló alapismeretek (3 nap):

(Az ügyészség története, Az ügyészség szervezete és jelképei, Az ügyészi etikáról, Az ügyész alapvető jogai és kötelezettségei a jogállási törvényben, az ügyészségi szolgálati viszony, Büntető ügyészi alapfeladatok, Közérdekvédelmi ügyészi feladatok, Az ügyész büntetés-végrehajtási felügyeleti tevékenysége, A napi munka megszervezése, Az irat- és ügykezelés általános szabályai, Titkos ügykezelés, adatvédelem és adatbiztonság)

- Jogi szakvizsga „B” része (3 hét): büntető anyagi jog, büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog, továbbá esetmegbeszélések (jogesetek gyűlölet bűncselekmény, emberkereskedelem, családon belüli erőszak, törvényes vád, bizonyítás felhasználása témakörökben), tárgyalási gyakorlat, fellebbezés szerkesztése, valamint szabálysértési jog (szabálysértési eljárás, büntetések, intézkedések, határozat és panasz, helyszíni eljárás, jogorvoslat, az ügyész szerepe, perújítás és végrehajtás)

- Jogi szakvizsga „A” része (1 hét): polgári jog, gazdasági jog és polgári eljárásjog

- Jogi szakvizsga „C” része (1 hét): munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, valamint az Európai Unió joga.

A fogalmazók gyakorlati képzése a területi ügyészi szerveknél folyik. A főügyészségeken minden fogalmazó személyre szabott joggyakorlati terv alapján rotációban szerez gyakorlatot az ügyészi tevékenység (ügyészségi nyomozás, büntető szakág, közérdekvédelmi, büntetés-végrehajtási szakterület) minden szakterületén. A végzett feladatokat joggyakorlati kimutatásba jegyzik be. A fogalmazókat szolgálati helyükön kijelölt instruktorok napi szinten hatékonyan támogatják a szakmai ismeretek, illetve a jártasság megszerzésében.

A jogi oklevél megszerzésének egyik feltétele a legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése, így a fogalmazók már idegen nyelvismerettel érkeznek az ügyészségre. Többségük legalább 2 idegen nyelvből tett nyelvvizsgát. A képzés részét képezik mindazok a pályázatok (Kozma Sándor Tudományos Pályázat, Mailáth György Tudományos Pályázat), versenyek (perbeszédmondó és jogesetmegoldó verseny, THEMIS verseny) és szakmai-tudományos konferenciák (ügyészségi, Európai Uniós), amelyeken részt vehetnek. Az idegen nyelvi tudásukat mélyíthetik ezeken a programokon. A THEMIS versenyen induló ügyészségi fogalmazók rendkívül intenzív és magas szakmai színvonalú angol jogi szaknyelvi képzésben részesülnek, jogász-nyelvtanár irányítása alatt. A jövőben az idegen nyelvi képzések számának növelését tervezzük, továbbá nagyobb számban kívánjuk bevonni a fogalmazókat az EJTN által szervezett képzésekbe is.

Az ügyészség – a szervezett fogalmazóképzésen túl –támogatja az egyéb képzésben, illetve továbbképzésben való részvételt. Ennek keretében lehetőség nyílik tanulmányi szerződés kötésére is, amely alapján többek között munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, illetve tandíjtámogatás is igényelhető. Ezen lehetőséggel az ügyészségi fogalmazók is élhetnek, jellemzően posztgraduális szakjogász képzésben való részvételhez, valamint PhD fokozat megszerzéséhez kapnak támogatást.

Az alügyészek – szakvizsgával rendelkező, ügyésszé még ki nem nevezett ügyészségi alkalmazottak – szakmai képzéséről a 13/2017. (VIII. 17.) LÜ utasítás rendelkezik. Az alügyészek képzését az ügyészség kifinomult ösztönzőrendszerrel támogatja: meghatározott időszakonként minden alügyésznek el kell érnie egy bizonyos számú továbbképzési pontot. A továbbképzési pontrendszert a már hivatkozott LÜ utasítás melléklete tartalmazza, pontot többek között képzéseken, konferenciákon, szemináriumokon való részvételre, előadások tartására, publikációk megjelentetésére lehet kapni.

2022-től kezdődően a fogalmazók, alügyészek és ügyészek képzése két képzési modullal egészül ki. Az első egy 3 napos nemzetközi képzés, melyet évente két alkalommal tartunk, és az ügyészség nemzetközi kapcsolatait átfogó, komplex ismereteket ad. Terveink szerint a nemzetközi érintkezés és kommunikáció szabályaitól az ügyész nemzetközi feladataiig számos kérdést érinteni fog. A másik egy 2 napos európai jogi képzés, amiben szintén évente két alkalommal részesülhetnek a fogalmazók, alügyészek és ügyészek. Ennek első napja általános EU-jogi képzés, a második viszont átfogó jogállamisági képzés az „EJTN Training Guide on the rule of law for judges and prosecutors” alapján.

Az alapképzés befejezése és a képesítés folyamata

A fogalmazókat az egyes képzési részek után rendszeresen beszámoltatják írásban vagy szóban. Ha a fogalmazó minden képzési részt és beszámolót tejesített, a joggyakorlati kimutatást a munkáltatói jogkört gyakorló főügyész lezárja és igazolást állít ki a 3 éves joggyakorlat eredményes befejezéséről. Az Igazságügyi Minisztérium által szervezett jogi szakvizsgára jelentkezés feltétele a fenti igazolás. A fogalmazók ennek birtokában közvetlenül, elektronikusan jelentkeznek a jogi szakvizsga 3 részvizsgájára. A fogalmazók a jogi szakvizsga bizonyítvány megszerzését követően pályázhatnak alügyészi, majd ügyészi állásra.

Az ügyészség több rétegű ösztönzőrendszerrel támogatja a fogalmazók eredményes felkészülését a jogi szakvizsgára. Ennek körében – részvizsgánként – 20 nap munkaidő-kedvezmény illeti meg a fogalmazókat, amely időre illetmény is jár. Kitűnő, vagy jeles eredmény esetén a befizetett vizsgadíj teljes összegének, jó eredmény esetén a vizsgadíj összege felének a megtérítésére jogosultak a fogalmazók. Jeles szakvizsga esetén a felkészítést végző instruktor ügyész pénzjutalomban részesül.

Utolsó frissítés: 08/02/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.