Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában lévő, videokonferencia-berendezéssel rendelkező valamennyi helyszínen elérhető egy munkavállaló, aki a videokonferencia-berendezések felügyeletéért felel. Ez a személy tudja működtetni a videokonferencia berendezést és tehet kisebb kiigazításokat a beállításokon. Minden videokonferencia-berendezés össze van kötve egy központi egységgel, amely a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (Bundesministerium für Justiz – BMJ) informatikai osztályán található. A rendszergazdák az Ausztriában található valamennyi videokonferencia rendszert képesek onnan finomhangolni.

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Ausztriában videokonferencia útján mindkét típusú bizonyításfelvétel lehetséges és megengedett. Az osztrák polgári eljárásjogot peres eljárások esetében a polgári perrendtartásról szóló törvény (Zivilprozessordnung – ZPO), a nemperes eljárások esetében pedig a nemperes eljárásokról szóló törvény (Außerstreitgesetz – AußStrG) szabályozza. A bizonyításfelvétellel kapcsolatos rendelkezések a ZPO-ban (266–389. szakasz), az AußStrG-ben (16., 20. és 31–35. szakasz, részleges hivatkozással a ZPO-ra), valamint az eljárások egyes típusait szabályozó egyedi rendelkezésekben találhatók, így például az apasági eljárásokban való részvételi kötelességre vonatkozó 85. szakaszban. A vonatkozó nemzeti eljárásokat és jogi szabályozásokat részletesen ismertetjük az alábbi kérdésekre adott válaszokban, valamint a „Bizonyításfelvétel – Ausztria” adatlapon.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A ZPO 277. szakasza (peres eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (nemperes eljárások) szerint a videokonferencia felhasználható a bizonyításfelvételre, ennek megfelelően tehát a felek, a tanúk és a szakértők meghallgatására is.

Az igazságszolgáltatási rendszer Covid19-cel kapcsolatos támogatásáról szóló első törvény 3. szakasza (1. COVID-19-Justiz-Begleitgesetz) (Szövetségi Közlöny (BGBl.) I 16/2020, melynek módosítása a BGBl. I 224/2022-ben található) a polgári eljárásokban először tette lehetővé, hogy a felek beleegyezésével a felek vagy képviselőik fizikai jelenléte nélkül, a beszéd és a képek továbbítására alkalmas megfelelő kommunikációs technológia segítségével folytassanak le szóbeli eljárásokat és meghallgatásokat. Ez a rendelkezés azt is lehetővé teszi, hogy az említett technológiát a bizonyítékok szóbeli tárgyaláson vagy azon kívül történő felvételére használják, abban az esetben is, ha a ZPO 277. szakaszában meghatározott feltételek nem teljesülnek, továbbá lehetővé teszi, hogy ezeken az eljárásokon olyan személyek is részt vegyenek, akiknek személyesen meg kellene jelenniük.

A rendelkezést a világjárványra válaszul vezették be azzal a céllal, hogy a legszükségesebbre csökkentsék a személyes érintkezést, és hogy a szóbeli eljárások során megelőzzék az olyan személyek közvetlen érintkezését, akik egyébként nem találkoznának egymással.

Az igazságszolgáltatási rendszer Covid19-cel kapcsolatos támogatásáról szóló első törvény (a BGBl. I 224/2022 által módosított BGBl. I 16/2020) 2023. június 30-án veszti hatályát.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A ZPO 277. szakasza (peres eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (nemperes eljárások) szerint a videokonferencia felhasználható a bizonyításfelvételre. Tárgyi akadályok azonban ezt kizárhatják, például ha a bizonyításfelvétel során igazolásokat vagy szemrevételezést alkalmaznak.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A helyi bíróság az illetékességi területéről bárkit beidézhet, és videokonferencia útján meghallgathat. Ausztriában minden bíróságot, ügyészséget és börtönt legalább egy videokonferencia rendszerrel felszereltek.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Polgári ügyeket illetően az osztrák jogban nincsenek olyan általános adatvédelmi rendelkezések, amelyek a videokonferencia útján történő meghallgatások rögzítésére vonatkoznának. A rögzítéshez ezért valamennyi, a videokonferenciában résztvevő személy beleegyezése szükséges. Ez vonatkozik a közvetett bizonyításfelvételre, amelyet a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről szóló (EU) 2020/1783 rendelet (a továbbiakban: a rendelet) 12. cikke (2) bekezdésének megfelelően a megkeresett állam joga szerint kell elvégezni.

A közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelmet azonban a megkereső állam joga szerint kell benyújtani (a rendelet 19. cikkének (8) bekezdése). Amennyiben az a jog úgy rendelkezik, hogy a videokonferencia rögzítéséhez nem szükséges az érintett személyek beleegyezése, Ausztria szemszögéből ez elfogadható.

A videokonferencia útján lefolytatott meghallgatások főszabály szerint bármilyen videokonferencia-rendszerben rögzíthetők. Azokon a helyeken, ahol a bírósági tárgyalásokat általában rögzítik (így számos büntetőbíróságon), a meglévő technikai eszközök felhasználhatók a videokonferencia útján lefolytatott meghallgatások rögzítésére. Minden más helyszínen a meghallgatás a megfelelő adathordozó üzembe helyezésével egyszerűen rögzíthető.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A rendelet 12. cikkének (2) bekezdése alapján a bizonyításfelvétel a megkeresett állam jogának megfelelően történik. A meghallgatásokat ezért német nyelven kell lefolytatni (egyes osztrák bíróságokon a horvát, a szlovén vagy a magyar nyelv is megengedett). A megkereső bíróság kérelmezheti, hogy a saját hivatalos nyelvét (vagy bármely más nyelvet) használják a bizonyításfelvétel iránti kérelmének teljesítésére irányuló különleges eljárás részeként. A megkeresett bíróság azonban elutasíthatja ezt a kérelmet, például akkor, ha jelentős gyakorlati akadályok miatt erre nincs lehetőség (a rendelet 12. cikkének (3) bekezdése).

b) A rendelet 19. cikkének (8) bekezdése alapján a megkereső bíróságnak a közvetlen bizonyításfelvételt a saját tagállamának joga szerint, tehát az e jog által megengedett hivatalos nyelvek egyikén kell elvégeznie. A 19. cikk (4) bekezdése alapján azonban Ausztria – mint a megkeresett tagállam – a bizonyításfelvétel feltételeként előírhatja saját nyelvének a használatát.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A közvetett bizonyításfelvétel tekintetében elsősorban a megkeresett bíróság felel a tolmácsok biztosításáért, függetlenül a rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti költségtérítéstől. Az érintett bíróságoknak azonban konstruktív módon együtt kell működniük (itt is, csakúgy mint más területeken).

A közvetlen bizonyításfelvétel tekintetében a rendelet 20. cikke szerint elsősorban a megkereső bíróság felel a tolmácsok biztosításáért. A 20. cikk (2) bekezdése szerint azonban a megkeresett tagállam köteles ehhez segítséget nyújtani.

Az arra vonatkozó döntést, hogy melyik államban kell tolmácsot keresni, és hogy a tolmácsoknak hol kell tartózkodniuk, az adott esetnek megfelelően kell meghozni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személyt Ausztriában ugyanolyan módon és ugyanolyan értesítési határidők mellett idézik be a videokonferencia útján történő meghallgatásra, mintha az ügyeben eljáró bíróságra idéznék be.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az internetprotokollon (IP) keresztül lefolytatott videokonferenciának nincs hívásdíja. ISDN vonalon keresztül folytatott videokonferenciák esetében a hívó feleknél ugyanúgy költségek merülnek fel, mint egy telefonhívásnál. Ezek a díjak eltérnek a felhívott berendezés helyszínétől függően.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ez elsősorban a megkereső bíróság feladata, amely a rendelet 19. cikkének (2) bekezdése alapján köteles tájékoztatást nyújtani, és amely az esetek többségében maga hívja fel az érintett személyeket a videokonferencián való részvételre. Ha az osztrák központi hatóság vagy egy osztrák bíróság azt észleli, hogy miközben a közvetlen bizonyításfelvételt előkészítették vagy lefolytatták, a rendelet 19. cikkének (2) bekezdését esetleg megsértették, a hatóságnak vagy a bíróságnak a megkereső bírósággal együttműködve, megfelelő módon biztosítania kell e rendelkezés betartását. Ausztriában a bírósági alkalmazottak az (EU) 2020/1783 rendelet alkalmazásáról szóló képzésen vesznek részt, és az Igazságügyi Minisztérium intranetén keresztül az „Útmutató a videokonferencia határokon átnyúló eljárások során való felhasználásához” című európai kiadványhoz is hozzáférnek.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Fényképes azonosító okmányt alkalmaznak a személy személyazonosságának ellenőrzésére. A személyazonosságot a meghallgatás során is ellenőrzik (a ZPO 340. szakaszának (1) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A felek eskütételére vonatkozó rendelkezések a ZPO 377. és 379. szakaszában, a tanú eskütételére vonatkozóak pedig a ZPO 336–338. szakaszában találhatók.

Mind a felek, mind a tanúk kötelesek esküt tenni. Míg a felek jogilag nem kényszeríthetők az eskütételre, a tanúkkal szemben szankciók alkalmazhatók, ha jogellenesen megtagadják az eskütételt (a ZPO 325. és 326. szakasza; a szankciók megegyeznek a vallomástétel megtagadására vonatkozó szankciókkal, vagyis pénzbüntetés vagy 6 hétig terjedő szabadságvesztés szabható ki).

A büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch – StGB) 288. szakaszának (2) bekezdése szerint az eskü alatt tett vagy megerősített hamis tanúvallomás, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt eskü más módon történő hamis letétele 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A hamis tanúzás egy esküt nem tett peres fél által nem tekinthető büntetendő cselekménynek. Azonban az a tanú, aki nem tett esküt, és hamis tanúvallomást tesz, 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető (az StGB 288. szakaszának (1) bekezdése).

A polgári perrendtartásról szóló törvény bevezető törvényének (Einführungsgesetz zur Zivilprozessordnung – EGZPO) XL. cikke szerint be kell tartani az 1868. május 3-i törvény rendelkezéseit (Birodalmi Törvénytár [RGBl.] 33. sz. [az eskü szövege és más alakiságok], lásd: https://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=rgb&datum=18680004&seite=00000067).

A ZPO 336. szakaszának (1) bekezdése és 377. szakaszának (1) bekezdése szerint azok a személyek, akiket korábban hamis tanúzás miatt elítéltek, illetve azok, akik még nem töltötték be a 14. életévüket, vagy akik éretlenségük vagy értelmi fogyatékosságuk miatt nem képesek az eskü természetének és jelentésének megfelelő megértésére, az eskütételre alkalmatlanok, ezért nem eskethetők fel.

A tanúk és a felek eskü alatt történő meghallgatására vonatkozó fenti rendelkezések nem alkalmazhatók a nemperes eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben (az AußStrG 35. szakasza).

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában lévő, videokonferencia-berendezéssel rendelkező valamennyi helyszínen elérhető egy munkavállaló, aki a videokonferencia-berendezések felügyeletéért felel. Ez a személy tudja működtetni a videokonferencia berendezést és tehet kisebb kiigazításokat a beállításokon. Minden videokonferencia-berendezés össze van kötve egy központi egységgel, amely a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium informatikai osztályán található. A rendszergazdák az Ausztriában található valamennyi videokonferencia rendszert képesek onnan finomhangolni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkereső bíróságtól az alábbi információkra van szükség:

• IP-cím és/vagy ISDN-szám az országhívószámmal együtt,
• a megkereső bíróság azon alkalmazottjának neve, telefonszáma és e-mail-címe, aki technikai szempontból felel a távoli berendezésért.