Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Horvátország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A polgári perrendtartás (Zakon o parničnom postupku) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 53/91., 91/92., 58/93., 112/99., 88/01., 117/03., 88/05., 02/07., 84/08., 123/08., 57/11., 148/11., 25/13., 89/14., 70/19. és 80/22. sz.; a továbbiakban: ZPP) határozza meg, hogy a polgári ügyekben milyen módon van lehetőség távoli bizonyításfelvételre. A ZPP 115. cikkének (3) bekezdése szerint a bíróság elrendelheti, hogy a bizonyítást távolról, megfelelő audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével végezzék el. A ZPP 115. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság azt követően dönt egy adott bizonyíték távolról történő felvételéről, hogy a felek és a távolról megtartandó meghallgatás egyéb résztvevői közölték az ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

Az audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével történő bizonyításfelvétel feltételeit az igazságügyi miniszter által kibocsátandó szabályok fogják részletesebben meghatározni. Bírósági videokonferencia útján akkor kerülhet sor bizonyításfelvételre, ha az igazságügyi miniszter határozatában megállapította, hogy az érintett bíróság eleget tett a meghallgatásokról készült hangfelvételekre vonatkozó technikai követelményeknek.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Mivel még nem került sor az audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével történő bizonyításfelvétel feltételeire vonatkozó szabályok kiadására, a videokonferencia útján meghallgatható személyekre vonatkozó korlátozások még nem ismertek. A ZPP rendelkezései azonban nem tartalmaznak korlátozásokat azokra a személyekre (a tanúkra, a szakértőkre és a felekre) vonatkozóan, akik a polgári eljárásban tanúvallomás formájában bizonyítékot szolgáltathatnak.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A ZPP nem tartalmaz általános korlátozásokat arra vonatkozóan, hogy milyen típusú bizonyítékok használhatók fel az ügy érdemére vonatkozó határozat meghozatala szempontjából döntő fontosságú tények bizonyításához. A 115. cikk szerint a bíróság elrendelheti, hogy a meghallgatást távolról, megfelelő audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével tartsák meg, vagy hogy egyes bizonyítékok felvételére ilyen módon kerüljön sor. A ZPP 115. cikkének (5) bekezdése szerint azonban arról, hogy sor kerüljön-e a távmeghallgatásra vagy a távoli bizonyításfelvételre, a bíróság dönt azt követően, hogy a felek és a távolról megtartandó meghallgatás egyéb résztvevői közölték az ezzel kapcsolatos észrevételeiket. A bíróság ezért esetenként dönti el, hogy van-e lehetőség a bizonyítékok ilyen módon történő felvételére, illetve hogy vannak-e olyan korlátozások, amelyek az ilyen bizonyításfelvétel akadályát képezik.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Mivel még nem került sor az audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével történő bizonyításfelvétel feltételeire vonatkozó szabályok kiadására, a videokonferencia útján történő meghallgatás helyére vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos kérdés egyelőre nem válaszolható meg.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Mivel még nem került sor az audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével történő bizonyításfelvétel feltételeire vonatkozó szabályok kiadására, ez a kérdés egyelőre nem válaszolható meg.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A felek és az eljárás egyéb résztvevői a meghallgatásokon és a bíróság előtti egyéb szóbeli eljárási cselekmények során jogosultak a saját nyelvük használatára. Ha az eljárás nem a fél vagy az eljárás egyéb résztvevőinek a nyelvén folyik, a meghallgatáson elhangzottakat és a meghallgatáson bizonyítékként előterjesztett dokumentumokat tolmácsolni kell, illetve le kell fordítani az érintett személyek nyelvére.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A feleket és az eljárás egyéb résztvevőit tájékoztatják arról a jogukról, hogy a bíróság előtti szóbeli eljárást tolmács segítségével a saját nyelvükön követhetik. Az említett személyek lemondhatnak a tolmácsoláshoz való jogukról, ha kijelentik, hogy ismerik az eljárás nyelvét. A jegyzőkönyvben feljegyzésre kerül, hogy a feleket és az egyéb résztvevőket tájékoztatták a jogaikról, valamint rögzítik e személyek nyilatkozatait is. A tolmácsolást tolmácsok végzik. A tolmácsolás költségeit az érintett fél vagy résztvevő viseli.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Mivel még nem került sor az audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével történő bizonyításfelvétel feltételeire vonatkozó szabályok kiadására, ez a kérdés egyelőre nem válaszolható meg.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az eljárási költségekről való döntéshozatal során a bíróság csak az eljárás lefolytatásához szükséges költségek megtérítésére kötelezi a felet. A szükséges költségeket és a költségek összegét a bíróság határozza meg, melynek során minden körülményt gondosan megvizsgál, különös figyelmet fordítva a főtárgyalást előkészítő eljárásra vonatkozó szabályokra, amely eljárás írásbeli beadványokból, egy előkészítő tárgyalásból és egy főtárgyalásból áll.

Ha valamelyik fél bizonyításfelvételt kér, a bíróság végzésben arra kötelezi, hogy előzetesen helyezze letétbe a bizonyításfelvétel során várható költségek fedezéséhez szükséges összeget. Ha a bizonyításfelvételt mindkét fél indítványozza, vagy azt a bíróság hivatalból rendeli el, a bíróság mindkét felet felhívja arra, hogy a szükséges összeg felét helyezze letétbe. Ha a bíróság hivatalból rendelte el a bizonyításfelvételt, úgy rendelkezhet, hogy az adott összeget csak az egyik félnek kell letétbe helyeznie.

A pert teljes egészében elveszítő félnek kell viselnie az ellenérdekű fél és a beavatkozó fél részéről az eljárás során felmerült költségeket. A pervesztes fél oldalán beavatkozó fél köteles viselni a saját cselekményeivel kapcsolatban felmerült költségeket.

A felek részleges pernyertessége esetén a bíróság először megállapítja a felek pernyertességének százalékos arányát, majd a kevésbé sikeres fél százalékos arányát levonja a másik fél százalékos arányából, ezt követően pedig megállapítja az eredményesebb fél ügyben felmerült, az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges teljes költségének pontos összegét, végül pedig ennek a félnek megtéríti az említett teljes költség azon részét, amely a felek által az adott ügyben elért siker százalékos arányának figyelembevétele után megmarad. A pernyertesség arányát a megítélt követelések alapján kell megállapítani, melynek során azt is figyelembe kell venni, hogy a követelések alátámasztása érdekében benyújtott bizonyítékok milyen mértékben voltak sikeresek.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A tanúk írásbeli idézést kapnak, amely tartalmazza az idézett személy nevét, az adott időpontot és helyszínt, azt az ügyet, amelyre beidézték őket, valamint annak megjelölését, hogy tanúként idézik őket. Az idézésben a tanúkat tájékoztatják az igazolatlan távolmaradás következményeiről, valamint a felmerült költségek megtérítéséhez való jogukról. A bíró tájékoztatja a tanúkat arról, hogy megtagadhatják a tanúvallomást azon tények tekintetében, amelyekről a fél képviselőjeként értesültek az adott féltől, amelyekről gyóntatópapként értesültek a féltől vagy más személytől, valamint azon tények tekintetében, amelyekről a tanú ügyvédként, orvosként vagy más hivatás, illetve tevékenység gyakorlása során szerzett tudomást, ha az adott hivatás vagy tevékenység gyakorlása során megszerzett információkat bizalmasan kell kezelni. Ezenkívül a tanú nyomós okból megtagadhatja egyes kérdések megválaszolását, különösen akkor, ha az adott kérdés megválaszolásával súlyos szégyennek, jelentős vagyoni kárnak vagy büntetőeljárásnak tenné ki saját magát, egyenes ági rokonát (bármely rokonsági fokig), oldalági rokonát (a harmadik rokonsági fokig), házastársát vagy a házasság révén szerzett rokonait (a második rokonsági fokig) – akkor is, ha a házasság már véget ért –, gyámját vagy gyámoltját, valamint örökbefogadó szülőjét vagy örökbefogadott gyermekét. Az egyesbíró vagy a tanácselnök tájékoztatja a tanút, hogy megtagadhatja a feltett kérdésekre adott válaszokat.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Személyazonossága ellenőrzése érdekében a bíró felhívja a tanút, hogy adja meg a családi nevét és az utónevét, a személyi azonosító számát, apja nevét, a foglalkozását, a lakcímét, a születési helyét és az életkorát, valamint hogy nyilatkozzon a felekkel fennálló kapcsolatáról.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A bíróság úgy határozhat, hogy a tanúnak a nyilatkozattételkor vagy a meghallgatása előtt esküt kell tennie. Az esküt szóban kell letenni, melynek során a következőket kell kijelenteni: „Esküszöm, hogy a bíróság által feltett minden kérdésre őszintén válaszoltam, és hogy semmilyen általam ismert információt nem hallgattam el az üggyel kapcsolatban.” Az írni és olvasni tudó néma tanúk az eskü szövegének aláírásával, a siket tanúk pedig az eskü szövegének a felolvasásával teszik le az esküt. Ha a siket vagy néma tanúk nem tudnak írni vagy olvasni, tolmács segítségével teszik le az esküt. Ha a tanút újra meghallgatják, nem teszi le újra az esküt, hanem emlékeztetik a már letett esküre. Nem kell esküt tenniük azoknak a tanúknak, akik a meghallgatás időpontjában még nem érték el a nagykorúságot, vagy nem képesek megérteni az eskü jelentését.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Mivel még nem került sor az audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével történő bizonyításfelvétel feltételeire vonatkozó szabályok kiadására, ez a kérdés egyelőre nem válaszolható meg.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Mivel még nem került sor az audiovizuális eszközök és a távoli kommunikációra alkalmas technológiai platform segítségével történő bizonyításfelvétel feltételeire vonatkozó szabályok kiadására, ez a kérdés egyelőre nem válaszolható meg.

Utolsó frissítés: 21/09/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.