- 1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?
- 2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?
- 3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
- 4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?
- 5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?
- 6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
- 7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
- 8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?
- 9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?
- 10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?
- 11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?
- 12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?
- 13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?
- 14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?
Igen, mindkét eljárás lehetséges. A Luxemburgnak címzett megkeresések többsége a megkereső tagállam bírósága által videokonferencia útján történő tanúmeghallgatást érint.
Nincsenek a videokonferenciára vonatkozó külön rendelkezések, így az új polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv tanúk meghallgatására, a bíró általi közvetlen értékelésre és a felek személyes megjelenésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Jelenleg nincs a videokonferenciára vonatkozó ítélkezési gyakorlat.
2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?
A videokonferencia tanúk, illetve bizonyos esetekben a felek és bírósági szakértők meghallgatására használható. Mindazonáltal eddig csak tanúk meghallgatására irányuló megkeresések érkeztek.
3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
Az egyetlen korlátozás, hogy a tanú meghallgatása önkéntes alapon zajlik. Amennyiben a tanú megtagadja a meghallgatáson való részvételt, a luxemburgi hatóságoknak nincs módjuk arra, hogy kötelezzék a részvételre.
4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?
A bizonyítéknak olyannak kell lennie, amely beszerezhető a szükséges műszaki berendezésekkel ellátott bírósági helyiségben.
5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?
Amennyiben a megkereső állam rögzíteni kívánja a videokonferenciát, be kell szereznie a Luxemburgban meghallgatott tanú kifejezett hozzájárulását. Luxemburg megkeresett államként nem rögzíti a videokonferenciát.
6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
a) francia, német nyelven.
b) bármilyen nyelven.
7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
A luxemburgi bíróság, mint a megkeresett állam bírósága, szükség esetén gondoskodik tolmácsról, akár a megkereső állam hatóságaival, akár a meghallgatandó személlyel folytatandó kommunikáció céljából. A tolmácsnak jelen kell lennie a bizonyításfelvételt végző bíróságon.
8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?
A luxemburgi hatóságok, és konkrétabban a bizonyításfelvételre hatáskörrel rendelkező bíróság kapcsolatba lép a megkereső állam hatóságaival annak érdekében, hogy megállapodjanak a videokonferencia napjáról és időpontjáról. Az idézést legalább 15 nappal a meghallgatás előtt kézbesíteni kell. A luxemburgi hatóságok felelnek a résztvevők megidézéséért.
9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?
A videokonferencia használatának költségeit és a tanúk kiadásait a luxemburgi állam viseli. A tolmácsolás költségeit a megkereső állam viseli.
10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?
A személy tájékoztatást kap az idézésben, valamint a bíróság, illetve a hivatal részéről a videokonferenciát megelőzően.
11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?
A luxemburgi bíróság, mint a megkeresett állam bírósága, a meghallgatás elején személyazonosság-ellenőrzést végez a személyazonosító okmányok vizsgálata révén.
12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?
A tanúknak esküt kell tenniük, hogy igazat mondanak. Tájékoztatják őket arról, hogy hamis vallomás esetén pénzbüntetés vagy szabadságvesztés szabható ki velük szemben.
Az esküt a megkereső bíróság előtt teszik le.
A 19. cikk esetében a megkereső állam saját feltételeit alkalmazza. A videokonferencia során jelen levő luxemburgi bíró, mint a megkeresett állam bírósága, csak probléma esetén avatkozik közbe.
13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?
A videokonferenciára megjelölt napon és időpontban egy bíró, egy tisztviselő, egy technikus, és szükség esetén egy tolmács van jelen.
14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?
A videokonferencia megszervezése céljából tisztázni kell tenni néhány műszaki kérdést. A videokonferencia révén lebonyolított meghallgatás sikere tehát a megfelelő előzetes felkészüléstől és a kapcsolattartó pontok közötti hatékony együttműködéstől függ.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.