Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Málta
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A videókonferencia útján meghallgatott személyek bizonyítékait a megkereső tagállam bírósága a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján benyújtott kérelem alapján közvetlenül is felveheti. Az illetékes hatóság a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének (4) bekezdése alapján kijelölhet egy máltai bíróságot a bizonyításfelvételben való részvételre. Ilyen esetekben a máltai bíróság a Szervezeti és Polgári Perrendtartás (a Máltai Törvénytár 12. fejezete) 97A. cikkének (3) bekezdése értelmében bírósági asszisztenst jelölhet ki erre a célra.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a megkeresett bíróság saját belátása szerint engedélyezheti a bizonyításfelvétel videókonferencia útján történő lefolytatását az általa szükségesnek ítélt feltételek és utasítások mellett. Ezt a Szervezeti és Polgári Perrendtartás 622B. cikkének (2) bekezdése (a Máltai Törvénytár 12. fejezete) szabályozza. E rendelkezés értelmében a megkeresett bíróság azt is elrendelheti, hogy a videókonferencia útján történő bizonyításfelvételre adott esetben a megkereső bíróság részvételével kerüljön sor.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nem rendeltek el ilyen korlátozásokat. A tanúk, szakértők és felek mindegyike meghallgatható videókonferencia útján, kivéve, ha ez ellentétes a nemzeti jog alapelveivel. A tanúk kompetenciájára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a tanút személyesen vagy videókonferencia útján hallgatják meg.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Ilyen korlátozások nincsenek, azzal a feltétellel, hogy a bizonyításfelvétel iránti kérelem nem ellentétes a nemzeti jog alapelveivel.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A Szervezeti és Polgári perrendtartás 622B. cikkének (2) bekezdése (a Máltai Törvénytár 12. fejezete) a megkeresett bíróság mérlegelési jogkörébe utalja a videókonferencia útján történő vizsgálat helyszínének meghatározását. A gyakorlatban a videókonferenciát gyakran a bíróság épületében rendezik meg.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a bizonyítékok hang- vagy videófelvétele a bíróságokon a Szervezeti és Polgári Perrendtartás 622B. cikkének (1) bekezdése (a Máltai Törvénytár 12. fejezete) értelmében a meglévő hangrögzítő rendszer segítségével megengedett.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a tárgyalást a bírósági eljárásokról (az angol nyelv használata) szóló törvény (a Máltai Törvénytár 189. fejezete) 2. cikke szerint, adott esetben máltai nyelven vagy angol nyelven kell lefolytatni. Ha a tanúvallomást tevő személy sem a máltai, sem az angol nyelvet nem érti, a megkeresett bíróság tolmácsot rendelhet ki.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a meghallgatás nyelve attól függ, hogy a bizonyításfelvétel máltai bíróság vagy kijelölt igazságügyi asszisztens részvételével történik-e (lásd az 1. kérdést).

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a tolmácsokat a megkeresett bíróság nevezi ki a Szervezeti és Polgári perrendtartás 596. cikkével összhangban (a Máltai Törvénytár 12. fejezete). A tolmácsok kijelölése a tanúvallomást tevő fél ideiglenes költségére történik. A tolmácsoknak azon a helyen kell tartózkodniuk, ahol a megkeresett bíróság a meghallgatás lefolytatását elrendeli (lásd a 4. kérdést).

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján benyújtott kérelmek esetében a megkereső bíróság feladata a tolmácsok kijelölése és a tolmácsok tartózkodási helyéről szóló döntés.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott megkeresések esetében a meghallgatandó személyt idézéssel idézik be az ott megjelölt időpontra és helyre. Az idézést legalább egy hónappal a meghallgatás előtt kell kibocsátani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az idézésnek a meghallgatandó személy részére történő kézbesítésére.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján benyújtott megkeresések esetében a meghallgatás időpontjáról és helyéről a megkereső bíróság közvetlenül is értesítheti a meghallgatandó személyt. A meghallgatás helyéről és idejéről a meghallgatandó személyt az illetékes hatóság elektronikus levél vagy telefon útján is értesítheti. E célból a megkeresett bíróságnak meg kell adnia a meghallgatandó személy szükséges elérhetőségeit.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videókonferencia használata ingyenes.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ilyen esetekben a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a megkereső bíróság feladata, hogy a közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem benyújtását megelőzően biztosítsa, hogy a bizonyításfelvétel önkéntes alapon történjen.

Amennyiben a megkereső bíróság nem tudja megadni a meghallgatandó személy elérhetőségét (a 8. kérdésben említettek szerint), ez általában arra utal, hogy a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelmény nem teljesült, kivéve, ha a megkereső és a megkeresett bíróság vagy az illetékes hatóságok kölcsönös együttműködése révén más módon ellenőrizhető e rendelkezés betartása.

Továbbá ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének (4) bekezdése alapján máltai bíróságot vagy igazságügyi asszisztenst bíztak meg a meghallgatáson való részvétellel, a bíróság vagy adott esetben az igazságügyi asszisztens közvetlenül tájékoztathatja a meghallgatandó személyt a bizonyításfelvétel önkéntes alapjáról.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke alapján benyújtott megkeresés esetén a megkeresett bíróság megállapítja a meghallgatandó személy személyazonosságát, és szükség esetén ellenőrzi azt a személyazonosító igazolványa vagy útlevele alapján. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a tanúnak feltett első kérdés az, hogy eskü alatt mondja meg a nevét.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti megkeresés esetén a megkereső bíróság feladata a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzése.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A nemzeti jog szerint a tanúvallomást megelőző eskü letételét általában a Szervezeti és Polgári perrendtartás szabályozza (a Máltai Törvénytár 12. fejezete). A római katolikus vallású személytől az e valláshoz tartozó személyeknél szokásos eskü vehető; a nem ilyen vallású személyt oly módon kell felesketni, amely szerinte lelkiismeretileg leginkább köti őt. A tanú esküt tesz, hogy az igazat, a teljes igazat és csakis az igazat mondja.

A bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetén azonban nincsenek az eskütételre vonatkozó nemzeti követelmények. Az eskütétel a megkereső bíróság feladata, a megkereső bíróság szerinti tagállam jogának megfelelően.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az illetékes kapcsolattartó az alábbi személy:

Nathalie Cutajar, rangidős titkár

Elérhetőség: +356 25902346

nathalie.cutajar@courtservices.mt

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A tárgyalás időpontját megelőzően a következők megadását kérjük a megkereső bíróságtól:

  1. időzóna;
  2. tesztelési időpont (nap és óra);
  3. fix IP-cím;
  4. a műszaki kapcsolattartó elérhetősége.
Utolsó frissítés: 05/04/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.