Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Lengyelország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Lengyelországban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 rendelet (átdolgozás) 12–14. és 19–21. cikkével összhangban a bizonyításfelvételre videokonferencia útján is sor kerülhet. A videokonferenciát a polgári perrendtartás (a továbbiakban: a CCP), pontosabban annak 151. cikkének (2) bekezdése és 235. cikkének (2) bekezdése, valamint a polgári eljárásokban a távoli bizonyításfelvételt lehetővé tevő technikai berendezésekről és erőforrásokról szóló 2010. február 24-i igazságügyi miniszteri rendelet szabályozza.

A Covid19, az egyéb fertőző betegségek és a kapcsolódó válsághelyzetek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó különös szabályokról szóló, 2020. március 2-i törvény 15zzs. cikkének (1) bekezdése különös szabályokat állapít meg a távmeghallgatások lebonyolítására, többek között a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre vonatkozóan. A szabályokat a Covid19-cel kapcsolatban kihirdetett járványveszély vagy járványhelyzet időtartama alatt, valamint a járványhelyzet megszűnésétől számított egy évig kell alkalmazni. Mivel a Lengyel Köztársaság területén jelenleg – 2023. március 31-ig – továbbra is járványveszély áll fenn, és lehetőség van annak további meghosszabbítására, ezek a különös szabályok várhatóan legalább 2024. március 31-ig érvényben lesznek.

Az előző bekezdésben említett időszak alatt a nyilvános bírósági tárgyalásokat főszabály szerint videokonferencia útján kell megtartani, és ettől csak akkor lehet eltérni, ha az ügyben személyes meghallgatásra vagy nyilvános tárgyalásra van szükség, és a tárgyalásnak a bíróság épületében történő megtartása nem veszélyezteti indokolatlanul a jelenlévők egészségét.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A lengyel jogban nincsenek ilyen jellegű korlátozások: a szakértők, a felek és a tanúk is meghallgathatók videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A lengyel jog nem tartalmaz külön szabályokat a videokonferencia útján felvehető bizonyítékok típusainak a korlátozására vonatkozóan, hanem mindössze azt rögzíti, hogy a bizonyíték jellege nem zárhatja ki a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételt (a CCP 235. cikkének (2) bekezdése). A gyakorlatban ugyanis előfordulhat, hogy egyes bizonyítékok videokonferencia útján történő felvétele (pl. a szemrevételezés) teljes mértékben lehetetlen vagy aránytalanul nehéz lenne. Ezzel kapcsolatban a bíróság hozza meg a végső döntést.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha a meghallgatásra videokonferencia útján kerül sor, a meghallgatott személynek és az eljárásban részt vevő azon egyéb feleknek, akik nem tartózkodnak a tárgyalóteremben, egy másik bíróság helyiségében, illetve ha szabadságelvonás hatálya alatt állnak, büntetés-végrehajtási intézetben vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézményben kell tartózkodniuk. A szabadságelvonás hatálya alatt álló személyek esetében a büntetés-végrehajtási intézet vagy az előzetes letartóztatást foganatosító intézmény igazgatási munkatársa, adott esetben az érintett személy képviselője, valamint adott esetben tolmács is részt vesz az eljárásban.

Kivételes esetben, a Covid19-cel kapcsolatban kihirdetett járványveszély vagy járványhelyzet időtartama alatt, valamint a járványhelyzet megszűnésétől számított egy év alatt (lásd a fenti 1. pontot) a videokonferencia résztvevőinek nem kell bírósági épületben tartózkodniuk. Elegendő, ha a résztvevő rendelkezik a meghallgatáson távolról, a bírósági épületen kívüli helyszínről történő részvételhez szükséges technikai eszközökkel. Egyéb esetben a résztvevőnek a meghallgatás tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal kérelmet kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy részt vehessen a bíróság épületében tartandó távmeghallgatáson. A bíróság megtiltja a hangfelvétel készítését, ha a meghallgatást vagy annak egy részét zárt ülésen tartják, vagy ha azzal szemben a jogszerű eljárás követelményére hivatkozva kifogást emeltek (a polgári perrendtartás 9. cikkének (1) bekezdése).

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A meghallgatásról főszabály szerint hang- vagy kép- és hangrögzítő eszközzel készül jegyzőkönyv. Ebben az esetben a videokonferencia útján lebonyolított meghallgatást a bíróság is hivatalból rögzíti. Azonban ha a meghallgatásról csak írásban készül jegyzőkönyv (pl. ha a tárgyalóteremben nincsenek megfelelő berendezések), az ülésen – így a videokonferencia útján megtartott ülésen – lezajló eseményekről nem készül felvétel, hanem az eljárásról csupán jegyzőkönyvet készítenek. Ebben az esetben azonban a fél hangrögzítő eszközzel (pl. diktafon funkcióval rendelkező mobiltelefon segítségével) rögzítheti a meghallgatáson történteket. Ehhez nincs szükség a bíróság hozzájárulására, a félnek csupán tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy hangfelvételt kíván készíteni.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A 12–14. cikk szerinti személyes meghallgatást főszabály szerint lengyel nyelven kell lefolytatni. A lengyel jog nem biztosít lehetőséget arra, hogy a lengyel bíróság előtti tárgyalást a lengyeltől eltérő nyelven folytassák le.

b) A 19–21. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetén a megkereső bíróság határozza meg, hogy a tárgyalást milyen nyelven folytassák le. Az (EU) 2020/1784 rendelet 19. cikkének (4) bekezdésével összhangban azonban a lengyel központi szerv feltételül szabhatja, hogy a meghallgatást lengyel nyelven kell megtartani, vagy hogy lengyel nyelvű fordítást kell biztosítani. Ez különösen a rendelet 19. cikke (4) bekezdésének 2. albekezdésében említett helyzetre vonatkozik, azaz amikor valamelyik lengyel bíróság részt vesz a közvetlen bizonyításfelvételben.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A 12–14. cikk szerinti meghallgatás esetében a lengyel bíróság mint megkeresett bíróság biztosít tolmácsot. A szabályok nem határozzák meg, hogy a tolmácsnak hol kell tartózkodnia, kivéve abban az esetben, amikor a tolmácsot igénylő személy szabadságelvonás hatálya alatt áll (lásd a fenti 4. pontot).

A rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetében a megkereső bíróság biztosítja a tolmácsot. Azt is a megkereső bíróság dönti el, hogy hol tartózkodjon a tolmács a meghallgatás alatt. Az (EU) 2020/1784 rendelet 19. cikkének (4) bekezdése értelmében a lengyel központi szerv előírhatja, hogy a tolmácsnak egy meghatározott helyen kell tartózkodnia.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

a) A 12–14. cikk szerinti szóbeli meghallgatás esetében a lengyel bíróság mint megkeresett bíróság a lengyel jog (pontosabban a polgári perrendtartás 131–138. cikke) szerinti idézés kézbesítésével – a gyakorlatban többnyire ajánlott levélben – értesíti a meghallgatandó személyt a meghallgatás időpontjáról és helyéről. Az értesítést legkésőbb az ülés tervezett időpontja előtt 7 nappal kell megküldeni. Ez a határidő kivételesen 3 napra csökkenthető (a polgári perrendtartás 149. cikke). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a meghallgatás időpontját körülbelül egy hónappal előre kell kitűzni. A bíróság az általa legmegfelelőbbnek ítélt egyéb módon (pl. telefonon vagy e-mailben) is tájékoztathatja az érintett személyt, ha azt az ügy gyorsabb elintézése érdekében szükségesnek ítéli. Ahhoz, hogy az idézés joghatályosan megtörténtnek minősüljön, meg kell bizonyosodni arról, hogy azt a címzett tudomására hozták (a polgári perrendtartás 149. cikkének (1) bekezdése). Ha ez a feltétel teljesül, a meghallgatás sokkal hamarabbi, akár mindössze néhány nappal előre meghatározott időpontra is kitűzhető.

b) A 19–21. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel esetében a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről történő értesítésre vonatkozó kötelezettség a megkereső bíróságot terheli, amely e tekintetben a saját jogát alkalmazza. Ha a meghallgatás megszervezéséhez egy lengyel bírósággal való együttműködésre van szükség (pl. a bíróság meghallgatáson való részvételének a biztosítása vagy a videokonferenciához szükséges helyiségek és berendezések biztosítása érdekében), a megkereső bíróságnak a meghallgatás időpontjának meghatározásakor figyelembe kell vennie a lengyel oldalon rendelkezésre álló berendezések és személyzet elérhetőségét. Ez az elérhetőség jelentősen változó, és azt mindig az adott esetben kell megállapítani.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az (EU) 2020/1784 rendelet 22. cikkében rögzített szabályoknak megfelelően a lengyel bíróságok kérik az ott meghatározott költségek megtérítését, valamint a szakértői vélemények költségeinek a megelőlegezését. A videokonferenciával kapcsolatos egyéb költségeket Lengyelország viseli.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső bíróság köteles tájékoztatni a meghallgatandó személyt arról, hogy a meghallgatásra csak önkéntes alapon, kényszerintézkedések alkalmazása nélkül kerülhet sor. Ha egy lengyel bíróság közvetlen bizonyításfelvételben vesz részt, biztosítékot kérhet arra vonatkozóan, hogy a meghallgatásra önkéntes alapon kerül sor (az (EU) 2020/1784 rendelet 19. cikkének (2) és (4) bekezdése).

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bíróság a személyazonosságot, illetve a személyazonosságot és az állampolgárságot igazoló okmány alapján ellenőrzi az egyes személyek személyazonosságát. Ezek az okmányok a következők: lengyel állampolgárok esetében a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél; külföldi állampolgárok esetében az útlevél, az úti okmány vagy más olyan érvényes okmány, amely igazolja a személyazonosságukat, illetve a személyazonosságukat és az állampolgárságukat. A tanúk meghallgatása ezenkívül a személyükre és a felekkel való kapcsolatukra vonatkozó kérdésekkel kezdődik.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Ha a 19–21. cikk alapján történő meghallgatások esetében a megkereső bíróság arról tájékoztatja a lengyel központi szervet, hogy a tanút eskü alatt kívánja meghallgatni, a központi szerv elkérheti az eskü szövegét. Ha az eskü ellentétes a lengyel jog alapelveivel, a központi szerv megtagadhatja a meghallgatáshoz való hozzájárulást, vagy kérheti a lengyel jogban használt eskü szövegének az alkalmazását.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Ha a videokonferenciára lengyel bíróság, büntetés-végrehajtási intézet vagy előzetes letartóztatást foganatosító intézmény helyiségében kerül sor, ezek az intézmények speciális videokonferencia-szolgáltatásokat nyújtanak. A felelős személy elérhetőségeit a videokonferenciát megelőző technikai egyeztetés során közlik a megkereső bírósággal.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Általában a lengyel jog szerint nincs szükség további információkra. Ha mégis szükség lenne további információkra (például a technikai feltételek lengyel bírósággal történő egyeztetésével kapcsolatban), azokat írásban, lengyel nyelven kell közölni, vagy mellékelni kell azok lengyel fordítását.

Utolsó frissítés: 27/09/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.