Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A portugál jog szerint a megkereső bíróság bírájának a videokonferencia útján meghallgatott személyektől közvetlenül, a megkeresett bíróság bírájának közreműködése nélkül kell a bizonyítást felvennie. Ez a szabály azokra a belföldi ügyekre vonatkozik, amelyekben videokonferencia útján történik meghallgatás. Ugyanez az eljárás alkalmazandó azokban a határokon átnyúló ügyekben is, amelyekben a megkereső tagállam bírósága a 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke alapján kéri a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

Másik lehetőségként a megkereső tagállam bírósága határokon átnyúló ügyekben a fenti rendelet 12–14. cikke alapján is kérheti a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

A bizonyítékok szakértőktől, tanúktól és felektől videokonferencia útján történő összegyűjtését szabályozó főbb nemzeti eljárási szabályok a következők:

Szakértők

Az intézmények, laboratóriumok vagy hivatalos szolgálatok szakértőit videokonferencia útján hallgatják meg a munkahelyükön (a portugál polgári perrendtartás – Código de Processo Civil – 486. cikkének (2) bekezdése).

Tanúk

A bíróság körzetén kívül lakó tanúk az audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések segítségével, valós időben is meghallgathatók a lakóhelyük szerinti bíróságon, önkormányzati vagy községi helyiségben vagy más középületben (a polgári perrendtartás 502. cikke).

A meghallgatás napján a tanúk azonosítják magukat a bizonyítást lefolytató létesítmény bírósági tisztségviselője vagy köztisztviselője előtt, ezt követően azonban a meghallgatást az ügyet tárgyaló bíró és a felek képviselői valós idejű audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezés segítségével folytatják le, anélkül, hogy szükség lenne a bizonyítás helye szerinti bíró közreműködésére.

A nemzetközi vagy az európai jogi eszközök rendelkezéseinek sérelme nélkül a külföldön élő tanúkat valós idejű audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések segítségével hallgatják meg, amikor a szükséges technológiai eszközök rendelkezésre állnak a lakóhelyükön.

A Lisszabon és Porto területéhez tartozó bíróságokon tárgyalt ügyekben nem tartanak meghallgatást valós idejű audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések útján, ha a tanú az érintett nagyvárosi terület lakosa.

Azonban ha a bizonyítékot szolgáltató személy számára lehetetlen vagy rendkívüli nehézségekkel járna, hogy időben megjelenjen a bírósági meghallgatáson, a bíró a felek egyetértésével úgy rendelkezhet, hogy az ügy megfelelő eldöntéséhez szükséges magyarázat megadására telefonon vagy a bíróság és a tanúvallomást tevő személy közötti más közvetlen kommunikáció útján kerüljön sor, amennyiben a vizsgálandó vagy tisztázandó tények jellege összeegyeztethető ezzel az eljárással (a polgári perrendtartás 520. cikke).

Felek

A polgári perrendtartás 502. cikkében meghatározott, telekonferencia útján történő bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat az adott körzeten, az autonóm régiók esetében pedig az érintett szigeten kívüli lakóhellyel rendelkező felek tekintetében kell alkalmazni (a polgári perrendtartás 456. cikke).

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs meghatározva konkrét korlátozás. A portugál jog a tanúk, a felek és a szakértők videokonferencia útján történő meghallgatását engedi meg, a fent hivatkozott jogszabályok rendelkezései szerint.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Főszabály szerint az érintett személy videokonferencia útján történő meghallgatására a bíróságon kell sort keríteni. A hatósági szolgálatok szakértői azonban a munkahelyükön is meghallgathatók videokonferencia útján. A polgári perrendtartás – az 1. kérdésre adott válaszban hivatkozott – 520. cikkében meghatározott körülmények esetén a bíróság kivételesen olyan személyt is jogosult videokonferencián keresztül meghallgatni, aki nem a bíróságon tartózkodik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a videokonferencia útján megtartott meghallgatásokat a portugál polgári perrendtartás 155. cikkének rendelkezései szerint mindig rögzítik a bíróság meglévő hangrögzítő rendszerével.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha Portugália a megkeresett tagállam, a meghallgatás nyelve a körülményektől függően változik:

a) Ha a kérelmet az (EU) 2020/1783 rendeletének 12–14. cikke alapján nyújtják be, a portugál nyelv kerül alkalmazásra. Ha külföldi állampolgárokat kell meghallgatni, ők más nyelven is beszélhetnek, amennyiben nem tudnak portugálul. Ebben az esetben a megkereső bíróságnak a megkeresett bíróságot tájékoztatnia kell erről a tényről, hogy ez utóbbi a megkeresett bíróságon való megjelenésre tolmácsot tudjon hívni.

b) Ha a kérelmet az (EU) 2020/1783 rendeletének 19–21. cikke alapján nyújtják be, a megkereső bíróság tagállamának nemzeti jogszabályai által meghatározott nyelvet kell használni. Ha olyan személyeket kell meghallgatni, akik nem beszélik ezt a nyelvet, a megkereső bíróság a nemzeti jogszabályainak megfelelően tolmács jelenlétéről gondoskodhat a megkereső bíróságon. Ehelyett a megkereső bíróság a (megkeresett) portugál bíróságot is felkérheti, hogy a megkeresett bíróságon biztosítson tolmácsot.

Az a) és b) pontban említett minden olyan esetben, amikor a megkeresett tagállam bíróságán tolmácsot kell biztosítani, az (EU) 2020/1783 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a megkeresett bíróság a megkereső tagállam bíróságától kérelmezi a tolmácsnak járó díj kifizetését.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ezt az információt már megadtuk a 6. kérdésre adott válaszban.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A portugál jogban a meghallgatásra és a bírósági idézésre vonatkozó eljárásról alapvetően a portugál polgári perrendtartás 7. cikkének (3) bekezdése, 172. cikkének (5) és (6) bekezdése, 220. cikke, 247. cikkének (2) bekezdése, 251. cikkének (1) bekezdése, valamint 417., 507., 508. és 603. cikke rendelkezik.

Általánosságban a bíróság hivatalának felelőssége hivatalból értesíteni a tanúkat, a szakértőket, valamint a feleket és azok képviselőit arról, hogy a bíróság rendelkezése alapján mikor kötelesek megjelenni a bírósági eljárás során. A bíróság hivatala felel a tanú beidézéséért különösen akkor, ha a fél valamelyik tanú videokonferencia útján történő meghallgatását kéri.

A tanúk, szakértők és más segítő személyek (például tolmácsok vagy technikai tanácsadók) bírósági idézéséről szóló értesítéseket ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyben szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Az értesítések akkor is kézbesítettnek tekintendők, ha a címzett nem veszi át a levelet; a postai szolgálat kihordójának erről nyilvántartást kell vezetnie.

A fél bírósági eljárásban való megjelenésre vagy bizonyításfelvételre történő idézéséről szóló értesítéseket az érintett félnek címezve, ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyben szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Ebben az esetben ha a fél ügyvédet (advogado) bízott meg, vagy ha egyidejűleg ügyvéd és jogi ügyvivő (solicitador) is képviseli, az ügyvédet és a jogi ügyvivőt is értesíteni kell.

A 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet (Portaria) 25. cikke értelmében a felek képviselőit elektronikus úton értesítik. Az informatikai rendszer igazolja, hogy melyik napon állították ki az értesítést.

A jog nem határozza meg kifejezetten, hogy a meghallgatás előtt mennyi idővel kell elküldeni az értesítést. A fenti esetekben az értesítés a nyilvántartásba vételét vagy az elektronikus kiállítását követő harmadik napon tekintendő kézbesítettnek. Ha a harmadik nap nem munkanap, az értesítés az első azt követő munkanapon tekintendő kézbesítettnek. Gyakorlati okokból ezért a meghallgatás napjával kapcsolatosan legalább ezt az értesítési időt szükséges betartani, annak érdekében, hogy az értesítést szabályszerűen kézbesítettnek lehessen tekinteni.

Sürgős esetekben a tanúkat, a szakértőket, az egyéb segítő személyeket, valamint a feleket vagy azok képviselőit táviratban, telefonon vagy más hasonló távközlési módon is be lehet idézni (illetve az idézésük ilyen módon is törölhető). Az ügy nyilvántartásában mindig dokumentálják a telefonon keresztül történő kommunikációt, amit utólag valamilyen írásbeli formában is meg kell erősíteni.

Ha egy olyan személy, akinek meg kellett volna jelennie, nem jelenik meg, a távolmaradását magán a meghallgatáson vagy 5 napon belül köteles igazolni (a határidő 5 naptári napot jelent, azonban ha az utolsó nap nem munkanap, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik).

A portugál jog a következő kényszerintézkedéseket írja elő a meg nem jelenés eseteire. Ha a tanú a szabályszerű értesítést követően nem jelenik meg, és a törvényes határidőn belül nem igazolja a távolmaradását, bírsággal sújtják, és a bíró elrendelheti az őrizet alatt történő megjelenését. Ezek a szankciók nem alkalmazandók, ha a tárgyalást a tanú távolmaradásától eltérő ok miatt elnapolják. Ha egy szakértő vagy más segítő személy nem jelenik meg a szabályszerű értesítést követően, és a törvényes határidőn belül nem igazolja a távolmaradását, bírságot szabnak ki rá. Ha a szabályszerű értesítést követően az egyik fél nem jelenik meg, és a törvényes határidőn belül nem igazolja a távolmaradását, bírsággal sújtják, és a megjelenés megtagadását a bíróság szabadon értelmezheti a bizonyítás céljából. Ezenkívül ha a bíróság úgy véli, hogy a megjelenés fél általi megtagadása ellehetetleníti a bizonyítási kötelezettség teljesítését, megfordíthatja a bizonyítási terhet.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videokonferencia alkalmazásáért nem számítanak fel költséget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ha az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikke alapján benyújtott kérelemben a portugál bíróság a megkereső fél, a meghallgatandó személyt postai úton idézi be a másik (megkeresett) tagállam megjelölt bíróságára, a 8. kérdésre adott válaszban említett valamelyik megfelelő módszer alkalmazásával. Erről a postai úton történő értesítési lehetőségről a 2007. november 13-i 1393/2007/EK rendelet 14. cikke rendelkezik. A meghallgatandó személyt az értesítésben tájékoztatják arról, hogy megjelenése önkéntes alapon történik.

Ha a portugál bíróság a megkeresett fél, a megkereső bíróság felelőssége értesíteni a meghallgatandó személyeket és tájékoztatni őket arról, hogy a megjelenésük önkéntes alapon történik.

A megkereső és a megkeresett bíróságok közötti kölcsönös megállapodás alapján a meghallgatandó személy értesítését, valamint a meghallgatás önkéntességéről való tájékoztatást a megkeresett tagállam bírósága is elküldheti. Erre a gyakorlatban attól függetlenül sor kerülhet, hogy a portugál bíróság a megkereső vagy a megkeresett fél.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatásra kitűzött időpontban a bírósági ügyintéző ellenőrzi, hogy a meghallgatandó személy jelen van-e, és erről tájékoztatja a meghallgatást lefolytató bírót, illetve a megkereső bíróságot, ha az közvetlenül folytatja le a meghallgatást.

Ha a meghallgatást portugál bíró folytatja le, amint az eljárás elkezdődött, de még mielőtt a személy vallomástétele megkezdődne, a következő lépések történnek: i. a vallomást tevő személy, tanú vagy szakértő a bíró előtt esküt tesz; ii. a bíró előzetes kérdéseket tesz fel a meghallgatandó személy azonosítása érdekében.

A meghallgatandó személy azonosítása érdekében a bíró előzetes kérdéseket tesz fel, ami az adott személy nevének, foglalkozásának, címének, családi állapotának és a bíró által a személyazonosításhoz szükségesnek tartott egyéb adatok megkérdezéséből áll.

A bíró a vallomás hitelességének értékelése érdekében azt is megkérdezi a meghallgatandó személytől, hogy valamelyik fél rokona, barátja vagy ellensége-e, és hogy közvetve vagy közvetlenül érdekelt-e az ügyben.

Ha az előzetes kérdések során a bíró megállapítja, hogy a tanú alkalmatlan a meghallgatásra, vagy hogy nem ezt a személyt kell meghallgatni, nem engedi meg, hogy a tanú vallomást tegyen. A tanú akkor alkalmatlan, ha annak ellenére, hogy semmilyen pszichológiai rendellenesség nem akadályozza, nincs meg a természetes (testi vagy szellemi) képessége a vallomástételre.

Az előzetes kérdések azt is lehetővé teszik a bíró számára, hogy kiszűrje azokat az alábbi eseteket, amelyekben a portugál polgári perrendtartás szerint a tanúk vagy a felek megtagadhatják a vallomástételt.

A portugál polgári perrendtartás 497. cikke szerint a következő személyek tagadhatják meg a vallomástételt (kivéve a gyermekek születésének vagy halálának bizonyítására irányuló eljárásokban):

1. felmenő ági rokonok a leszármazóikat érintő ügyekben, örökbefogadó szülők az örökbefogadott gyermekeiket érintő ügyekben és fordítva;
2. após vagy anyós a vejét vagy a menyét érintő ügyben és fordítva;
3. házastársak vagy volt házastársak a másik házastársat vagy volt házastársat érintő ügyekben;
4. bárki, aki házaspárokhoz hasonlóan együtt él vagy együtt élt az ügy bármelyik felével.

A bíró kötelessége tájékoztatni a fenti pontokban említett személyeket, hogy jogosultak a vallomástétel megtagadására.

Azokat a személyeket, akiket szakmai titoktartás, államtitok vagy köztisztviselői titoktartás köt, a titoktartás körébe tartozó tényekkel kapcsolatban fel kell menteni a vallomástétel alól. Ezekben az esetekben a bíró ellenőrzi a felmentés jogosságát, és ha azt szükségesnek tartja, az érintett személyeket felmenti a titoktartási kötelezettségük alól.

A felek kizárólag személyes körülményekkel kapcsolatban tehetnek vallomást. Polgári perben nem elfogadható, ha a fél vallomásának középpontjában olyan bűncselekmények vagy jogsértések állnak, amelyek tekintetében az adott fél terheltként szerepel egy büntetőügyben.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A portugál jog szerint:

• A bizonyítás felvétele előtt a bíró figyelmezteti a meghallgatandó személyt az eskütétel erkölcsi jelentőségére, arra, hogy köteles hű maradni az igazsághoz, valamint a hamis nyilatkozattétel szankcióira.
• Ezt követően a bíró felkéri a tanút a következő eskü letételére: „A becsületemre esküszöm, hogy a teljes igazságot, és csakis az igazságot mondom.”
• Az eskütétel megtagadása a vallomástétel megtagadásával egyenértékű; mindkettő, amennyiben a bíró a személyt ez alapján vádolná, a bíróság megsértéseként büntethető, kivéve ha indokolt volt.

Ha egy másik tagállam bírósága az (EU) 2020/1783 rendelet 19–21. cikke alapján videokonferencia útján közvetlenül vesz fel bizonyítást Portugáliából, a megkereső tagállam bíróságának a (megkeresett) portugál bíróságot a vallomást tevő személy következő azonosító adatairól kell tájékoztatnia: név, foglalkozás, cím, családi állapot és a személyazonosítás céljából általa szükségesnek tartott egyéb információk; arról, hogy milyen minőségben kell meghallgatni az adott személyt (például félként, tanúként, szakértőként vagy technikai tanácsadóként); az adott személy által beszélt nyelvről; és arról, hogy kell-e tolmácsot hívni a megkeresett bíróságra.

Ezekre az adatokra egyrészt azért van szükség, hogy a (megkeresett) portugál bíróság intézkedhessen a tolmács kirendelése érdekében, másrészt pedig azért, hogy ellenőrizhesse, hogy a meghallgatandó személy megjelent-e a videokonferencia kitűzött időpontjában.

Azonban mivel a portugál bíró nem avatkozik be az eljárásba, az esküt a megkereső tagállam bíróságának bírája előtt, videokonferencia útján kell letenni. Ez az előzetes kérdésfeltevésre is vonatkozik – amennyiben arra sor kerül –, valamint az alkalmassággal vagy a vallomástétel megtagadásával kapcsolatos ügyekre, illetve a tanúk vallomástétel alóli felmentésére is; az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (8) bekezdésével összhangban mindez a megkereső bíróság bírájának hatáskörébe tartozik, a megkereső tagállam polgári eljárásjogának megfelelően.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A megkereső és – miután a központi hatóság azonosította – a megkeresett bíróságnak a videokonferencia beütemezése érdekében közvetlen kapcsolatot kell létesítenie egymással, valamint egyeztetniük kell az előzetes teszt időpontját is.

Gyakorlati okokból, amikor csak lehetséges, előnyösebb a tesztet a tanú értesítése előtt lefolytatni; e célból a teszt napját olyannyira előre kell ütemezni, hogy elegendő idő maradjon a tanú időben történő értesítésére.

A teszt napján, valamint a videokonferencia útján történő meghallgatás időpontjában mindkét bíróságon jelen kell lennie egy informatikusnak, egy távközlési technikusnak vagy egy megfelelő tudással rendelkező bírósági tisztségviselőnek.

Portugáliában a Pénzgazdálkodási és Igazságügyi Infrastrukturális Intézetnél (Instituto de Gestão Financeira e Estruturas da Justiça – IGFEJ) külön csoport áll rendelkezésre a bírósági videokonferenciák lefolytatására.

Szervezési okokból az IGFEJ-t lehetőség szerint három nappal előre kell értesíteni a teszt és a meghallgatás időpontjáról. Ez lehetővé teszi az IGFEJ számára, hogy ellenőrizze a videokonferenciához szükséges műszaki feltételek meglétét, hogy azonnal közbelépjen, ha a bíróságok között valamilyen kommunikációs probléma lép fel, valamint hogy nyomon kövesse a videokonferencia-teszteket.

Videokonferenciák másik tagállamban történő megszervezése valamely portugál bíróság kérésére

A (megkereső) portugál bíróságnak először meg kell kérnie az IGFEJ-t, hogy teremtse meg a videokonferenciához szükséges műszaki feltételeket, hogy a bíróságok közötti kommunikációs probléma esetén lépjen közbe annak elhárítása céljából, valamint hogy kövesse nyomon a videokonferencia-teszteket.

A műszaki problémák elhárítása érdekében a portugál bíróság megkéri a megkeresett tagállam bíróságát, hogy a videokonferencia-szolgálatukon ők is nevezzenek ki egy felelős személyt a teszt nyomon követésére és/vagy arra, hogy a portugál technikusokkal együttműködve biztosítsák a szükséges műszaki segítséget.

Megkereső félként a portugál bíróságok gyakran kérik a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH (Európai Igazságügyi Hálózat) portugál kapcsolattartójának a segítségét, aki közvetlenül kapcsolatba lép a megkeresett bírósággal a teszt és a videokonferencia beütemezése céljából. Ha műszaki problémákra hívják fel a figyelmét, a kapcsolattartó közvetlenül megkeresi minden érintett tagállam videokonferenciáért felelős csoportját, és megkéri őket a szükséges kapcsolatok létrehozására és a szükséges technikai módosítások elvégzésére, valamint megszerzi tőlük a szükséges információkat, majd ennek megfelelően tájékoztatja a részt vevő bíróságokat. Ez lehetővé teszi a nyelvi korlátok leküzdését és a videokonferencia sikeres lefolytatását.

Videokonferenciák portugál bíróságon történő megszervezése egy másik tagállam kérésére

Portugáliában az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikke értelmében az Igazságügyi Főigazgatóság (Direcção-Geral da Administração da Justiça – DGAJ) a másik tagállamból származó kérelmek átvételéért és elfogadásáért felelős központi hatóság. A kérelem elfogadása után a DGAJ közli a megkereső tagállam bíróságával, hogy a videokonferencia melyik (megkeresett) portugál bíróságon kerül lefolytatásra. Miután ez megtörtént, a megkereső és a megkeresett bíróságoknak közvetlenül egymással kell megállapodniuk először a teszt, majd a videokonferencia útján lefolytatott meghallgatás időpontjáról.

Központi hatóságként a DGAJ az esetleges technikai problémák elhárítása érdekében elősegíti a közvetlen kapcsolattartást a megkereső és a megkeresett bíróságok között, valamint az IGFEJ videokonferenciák támogatásáért felelős csoportjával. Ezenkívül a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH portugál kapcsolattartója is elősegítheti a szükséges kapcsolatok megteremtését, amennyiben erre felkérik.

A közvetlen kapcsolatokon keresztül a bíróságok lefoglalják a videokonferencia-termet, és mind a megkereső, mind a megkeresett bíróságon kijelölik az alkalmazottakat a technikai kapcsolat létrehozása és a videokonferencia nyomon követése céljából. Portugáliában rendszerint egy megfelelő tudással rendelkező bírósági tisztségviselőt választanak, akihez lehetőleg a portugál bíróság informatikusa csatlakozik.

Ha a videokonferencia-kapcsolatot az interneten keresztül hozzák létre, azt mindenképp Portugáliában kell megtenni. Ennek érdekében a portugál bíróság előre megkéri az IGFEJ-t a külső kapcsolat létrehozására.

Ha a videokonferenciát telefonvonalon (ISDN) keresztül folytatják le, a portugál bíróságokkal való kapcsolat más tagállamok bíróságairól is létrehozható.

Technikai probléma esetén a portugál bíróság informatikusa vagy az IGFEJ valamely technikusa szükség szerint segítséget nyújthat.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia iránti kérelem benyújtásakor a megkereső bíróságnak az (EU) 2020/1783 rendelethez mellékelt L. formanyomtatvány 12. mezőjében jeleznie kell, hogy a szintén a rendelethez mellékelt N. jelű formanyomtatványban meghatározott távközlési technológia segítségével kíván bizonyítást felvenni. Az N. jelű formanyomtatványban a következő információkat kell rögzíteni:

1. A megkereső bíróság által használt videokonferencia-berendezés műszaki adatai:

• az alkalmazott kommunikációs protokoll (például H.323, H.320),
• videoprotokollok (például H.261, H.263 és H.264),
• audioprotokollok (például G.711a, G.711u G.722, G.729),
• szükség esetén a tartalommegosztó protokoll (például H.239 vagy BFCP [SIP]),
• biztonság: H.235 és a vonatkozó, támogatott adattitkosítás,
• maximális támogatott sávszélesség,
• különálló MCU (konferenciavezérlő) vagy átjáróberendezés,
• MCU vagy átjáró esetén az, hogy rendelkezik-e automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszerrel (IVR).

2. A bíróság ISDN és/vagy nyilvános IP kapcsolati adatai.

A videokonferencia műszaki adatai a következők:

alkalmazott kommunikációs protokoll: H.323,

biztonság: H.235 AES,

maximális támogatott sávszélesség: 256 kbps

3. A bizonyításfelvétel előtti videokonferencia-teszt beütemezésére irányuló kérelem.

4. Azon személy neve és közvetlen (telefon, fax és e-mail) elérhetősége, aki a videokonferencia alatt támogatást nyújt (lehetőleg egy bírósági tisztségviselő és egy olyan informatikus vagy távközlési technikus, aki támogatást nyújt a bíróságnak).

5. Az ISDN- vagy internetkapcsolat helyett, valamint a hálózati és a tűzfalbeállításokból eredő kommunikációs korlátozások leküzdése érdekében a bíróságokon telepített berendezések a videokonferencia-kapcsolat létrehozásához lehetővé teszik az olyan platformok használatát, mint a Webex, a Zoom, a Teams vagy a Skype.

Ebben az esetben a videokonferencián részt vevő bíróságoknak előre meg kell állapodniuk arról, hogy melyik platformot fogják használni, mivel a portugál bírósági tisztségviselőnek meg kell kérnie a helyi informatikust, hogy telepítse a szükséges szoftvert a videokonferencia-berendezésre.

Minden esetben előzetesen kérni kell egy kapcsolódási tesztet annak ellenőrzésére, hogy szükség van-e műszaki beavatkozásra.

 

Kapcsolódó linkek

Polgári perrendtartás

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1783 rendelete (2020. november 25.)

 

Megjegyzés

A jelen tájékoztatóban található információk nem kötik az EIH kapcsolattartó pontokat, a bíróságokat, valamint az egyéb intézményeket és hatóságokat. Továbbra is el kell olvasni a hatályos jogszabályokat. A jogszabályokat rendszeresen frissítik, értelmezésüket pedig az ítélkezési gyakorlat is alakítja.