- 1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?
- 2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?
- 3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
- 4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?
- 5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?
- 6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
- 7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
- 8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?
- 9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?
- 10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?
- 11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?
- 12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?
- 13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?
- 14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?
Bár a szlovák jog nem tartalmaz a megkereső tagállam bíróságának részvételével történő bizonyításfelvételt lehetővé tevő kifejezett szabályozást, nincs olyan rendelkezés, amely ezt megakadályozná. Az eljárási szabályok szerint a bíróságok a bizonyítási eljárást a tárgyalás keretében, valamint ha lehetséges, tárgyaláson kívül is lefolytathatják (a polgári perrendtartásról szóló törvény [Civilný sporový poriadok] 188. szakasza). A bíróság a felek hozzájárulásával videokonferencia vagy más távközlési technológia útján is tarthat meghallgatást. (A polgári perrendtartásról szóló törvény 175. szakasza). A feleknek főszabály szerint joguk van jelen lenni a bizonyításfelvétel alatt.
A videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre nem vonatkozik külön eljárás (a fent leírtakon kívül). Ezért kizárólag a bizonyításfelvételről szóló rendelet (Nariadenie o výkone dôkazu), a polgári perrendtartásról szóló törvény és a bíróságok igazgatási és titkársági szabályzata (Spravovací a kancelársky poriadok pre súdy) alkalmazandó (2015-ben a kerületi bíróságokra (okresné súdy), a regionális bíróságokra (krajské súdy), a különbíróságra (Špeciálny súd) és a katonai bíróságokra (vojenské súdy) vonatkozó igazgatási és titkársági szabályzatról szóló 2005. november 11-i 543. sz. szlovák igazságügyi minisztériumi rendelet).
Minden más kérdést az érintett bíróságoknak az EIH segítségével, egymás között megállapodva kell megoldaniuk.
2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?
A szlovák jog nem korlátozza, hogy milyen személyek hallgathatóak meg videokonferencia útján. A polgári perrendtartásról szóló törvény 187. szakasza szerint bizonyítékként szolgálhat minden, ami hozzájárulhat az ügy megfelelő tisztázásához, és amit jogszerűen szereztek be. Különösen feleket, tanúkat és szakértőket lehet meghallgatni.
A polgári perrendtartásról szóló törvény 203. szakasza értelmében a bizonyításfelvétel során be kell tartani a minősített adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettséget.
A polgári perrendtartásról szóló törvény 38. szakasza szerint a bíróság köteles figyelembe venni a kiskorú felek véleményét. A bíróság a kiskorú véleményét a gyermek törvényes képviselőjén vagy az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi hatóságon keresztül, illetve a kiskorú meghallgatása útján állapítja meg, amelyre a szülők jelenléte nélkül is sor kerülhet. A konkrét korlátozások nyilvánvalóan a gyermek életkorától és a bíróság által a meghallgatásra kiválasztott módszertől függnek.
3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
Nincsenek ilyen korlátozások, a szóban forgó bizonyításfelvétel természetéből adódó korlátoktól eltekintve (videokonferencia útján nem lehet házkutatást tartani stb.).
4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?
A bizonyításfelvétel általában meghallgatás keretében megy végbe (a polgári perrendtartásról szóló törvény 188. szakasza), a meghallgatásokra pedig általában bírósági épületben kerül sor (a bíróságok igazgatási és titkársági szabályzatának 35. szakaszával együtt értelmezett 25. szakasza). Technikai okoknál fogva nehézkes lenne egy megbeszélést másutt lefolytatni.
5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?
A videokonferencia-berendezés a videokonferenciák rögzítésére is képes. A polgári perrendtartásról szóló törvény 175. szakaszában rögzített feltételek szerint azonban videokonferencia útján kizárólag a felek hozzájárulásával kerülhet sor szóbeli meghallgatásra. A hangfelvételt az ügy dossziéjának részét képező adathordozón tárolják.
6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
Ez a kérdés nem kifejezetten a külföldön vagy videokonferencia útján történő bizonyításfelvételről szól. A 12–14. cikk szerinti meghallgatásokra vonatkozó általános szabályok szerint Szlovákiában a bírósági meghallgatásokat mindig az ország hivatalos nyelvén folytatják le, amihez szükség esetén tolmácsot biztosítanak.
Ha valamely bíróság a 19. és a 20. cikk alapján közvetlenül folytatja le a bizonyításfelvételt, azt a saját nyelvén teszi.
7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
Ha a meghallgatásra a 12–14. cikkel összhangban videokonferencia útján kerül sor, és tolmácsolásra van szükség (pl. a bíróság egy Szlovák Köztársaságban élő francia személyt hallgat meg), a szlovák bíróság tolmácsot biztosít, a rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban azonban a megkereső bíróságtól költségtérítést kér ezzel kapcsolatban. Ha a videokonferenciára a 19. cikk szerint kerül sor, a központi hatóság megállapodik a megkereső bírósággal a vonatkozó feltételekről, és javasolja, hogy a megkereső bíróság szükség esetén biztosítson tolmácsot. A szlovákiai tolmácsok megtalálhatók a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának a weboldalán.
8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?
A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. A meghallgatások lefolytatására, valamint a tanúk és felek idézésére vonatkozó általános szabályok alkalmazandóak. A bíróság általában meghallgatás keretében folytatja le a bizonyításfelvételt (a polgári perrendtartásról szóló törvény 188. szakasza), és a bírósági meghallgatásra szóló idézést megfelelő időben kell kézbesíteni ahhoz, hogy rendelkezésre álljon a meghallgatásra való felkészülés tekintetében a jogszabályokban előírt időtartam. Az idézésre vonatkozó követelményeket a bíróságok igazgatási és titkársági szabályzata 46. szakaszának (3) bekezdése szabályozza. A meghallgatásra szóló idézést „főszabály szerint legalább öt nappal a meghallgatás időpontja előtt” kell kézbesíteni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 178. szakaszának (2) bekezdése).
9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?
A szlovák bíróságok nem számítanak fel díjat videokonferencia tartásáért.
10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?
A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. Főszabály szerint a bíróságnak a meghallgatás kezdetekor tájékoztatnia kell az érintett személyt az eljárási jogairól és kötelezettségeiről, kivéve, ha az adott személyt ügyvéd képviseli, vagy ha a peres fél az állam, valamely hatóság vagy egy jogi végzettséggel rendelkező személy által képviselt jogi személy (a polgári perrendtartásról szóló törvény 160. szakasza).
11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?
A videokonferenciák tekintetében a szlovák jog nem tartalmaz külön rendelkezéseket ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A konkrét eljárást az érintett bíróságok eseti megállapodásban döntik el. A meghallgatott személy személyazonosságának ellenőrzésére vonatkozó általános rendelkezések (a polgári perrendtartásról szóló törvény 200. szakasza) nyilvánvalóan alkalmazandók. [A bíróság] a személyazonosító igazolvány vagy az útlevél alapján ellenőrzi az adatokat. A meghallgatás kezdetekor meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint minden olyan körülményt, amely hatással lehet a tanú szavahihetőségére (családi kapcsolatok stb.).
12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?
A szlovák jog kizárólag büntetőügyekben tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket, polgári eljárásban nem.
A polgári perrendtartásról szóló törvény 196. szakaszának (2) bekezdése alapján azonban a bíróságok minden egyes meghallgatás elején tájékoztatják a tanúkat a tanúvallomások jelentőségéről, a tanúk jogairól és kötelezettségeiről (arról, hogy az igazat kell mondaniuk, és semmit nem szabad eltitkolniuk), valamint a hamis tanúzás büntetőjogi következményeiről.
Ha a megkereső bíróság a saját jogának megfelelően a tanú, a szakértő vagy a fél eskü alatt történő meghallgatását kéri, az nem minősül a szlovák közrenddel (ordre public) ellentétesnek. Az eskü szövege a nemzetközi magánjogról és eljárásjogról szóló törvényben található (a 97/1963. sz. törvény 58b. szakasza).
13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?
Minden szlovák bíróság rendelkezik olyan ügyintézővel, akit meg lehet keresni a videókapcsolat tesztelésének, a meghallgatás napjának stb. megszervezése céljából. Az ügyintézők megfelelő képzésben részesülnek a videokonferencia-berendezések működtetése tekintetében. Bármilyen probléma esetén az adminisztratív alkalmazott a bírósági technikussal kapcsolatba tud lépni, és intézkedhet a technikus jelenlétéről a meghallgatás napján.
14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?
A megkereső bíróság berendezésével való kapcsolat létrehozásához szükséges technikai információkra és adott esetben a tolmácsra vonatkozó információkra van szükség.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.