Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Spanyolország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Spanyolországban mindkét eset lehetséges.

Szabályok és rendelkezések:

  • a polgári perrendtartásról szóló törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil, LEC) 177. cikke, a polgári ügyekben való nemzetközi jogi együttműködésről szóló, 2015. július 30-i 29/2015. sz. törvénnyel összhangban,
  • az igazságszolgáltatásról szóló törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial, LOPJ) 229. cikke a videokonferenciák tekintetében: a LOPJ 229. cikkének (3) bekezdése megengedi a meghallgatás, a bizonyításfelvétel, a tanúszembesítés, a kihallgatás, a jelentéstétel, a szakértői vélemény megerősítése, illetve az eljárás videokonferencia útján, a bíró vagy a bíróság jelenlétében, adott esetben a felek jelenlétében vagy közreműködésével történő lefolytatását. A jogszabály minden esetben biztosítja, hogy mindkét félnek lehetősége legyen a másik fél bizonyítékainak a megkérdőjelezésére és megcáfolására, valamint biztosítja a védelemhez való jogot. Ezek kivételes esetektől eltekintve nyilvános eljárások,
  • a nemzetközi jogsegélyről és a nemzetközi igazságügyi együttműködési hálózatokról szóló 1/2018. rendelet.

Azok az esetek, amelyekben Spanyolország külföldi hatóság együttműködését igényli:

Ezekben az esetekben az uniós jog elsőbbségének elvével összhangban a 29/2015. sz. törvény másodlagos jogszabálynak minősül, és az uniós jog ezen a területen az uniós szabályok, valamint azon nemzetközi szerződések és megállapodások alkalmazásának biztosít elsőbbséget, amelyeknek Spanyolország részes fele. A polgári ügyekben folytatott nemzetközi jogi együttműködés terén a spanyol hatóságok külföldi hatóságokkal együttműködhetnek. bár a viszonosság nem követelmény, a kormány királyi rendelet útján úgy rendelkezhet, hogy a hatóságok nem működhetnek együtt egy másik állam hatóságaival, ha az adott állam hatóságai ismételten megtagadják az együttműködést, vagy ha az adott állam hatóságai számára a jogszabályok tiltják az együttműködést.

Azok az esetek, amelyekben a spanyol bíróságok közvetlen igazságügyi kommunikációt folytathatnak:

Az egyes államok hatályos jogszabályait minden esetben tiszteletben kell tartani. Közvetlen igazságügyi kommunikáció az a kommunikáció, amely a hazai és a külföldi bíróságok között közvetítő nélkül valósul meg. Ez a kommunikáció nem érintheti vagy veszélyeztetheti az érintett bíróságok függetlenségét, sem pedig a felek védelemhez való jogát.

A spanyol hatóságok elutasítják a polgári ügyekben folytatott nemzetközi jogi együttműködés iránti kérelmeket, ha:

  1. a kérelmezett együttműködés tárgya vagy célja a közrenddel ellentétes;
  2. az együttműködési kérelemhez vezető eljárás a spanyol joghatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik;
  3. a tervezett aktus tartalma nem felel meg a megkeresett spanyol bíróság hatáskörének. Adott esetben a spanyol bíróság a kérelmet elküldheti a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, és erről tájékoztathatja a megkereső hatóságot;
  4. a nemzetközi együttműködés iránti kérelem nem felel meg a feldolgozásához szükséges, a 29/2015. törvényben előírt tartalmi követelményeknek és minimumkövetelményeknek;
  5. a kormány királyi rendeletben rögzíti, hogy a spanyol hatóságok nem működhetnek együtt azon külföldi államok hatóságaival, amelyek ismételten elutasították az együttműködés iránti megkereséseket, vagy amelyekben a jogszabályok tiltják az adott állam hatóságai számára az együttműködést.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A peres felek és a bizonyításfelvételben részt vevő személyek akár tanúként, akár szakértőként való közreműködését illetően nincs semmilyen korlátozás. Az alkalmasságról és a szakértőknek nyújtott tájékoztatásról a bíróság dönt.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Akkor alkalmazandók korlátozások – amelyek mindig kivételesek, és amelyeket a korlátozás arányosságát figyelembe vevő, indokolással ellátott bírósági határozatban kell megállapítani –, ha a kérelmezett közvetlen bizonyításfelvétel ellentétes lenne a megkeresett tagállam [jelen esetben Spanyolország] alapvető jogelveivel (az (EU) 2020/1783 rendelet 19. cikkének (7) bekezdése).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Azon a bíróságon kell tartani, ahol az eljárást lefolytatják, és amely előtt a bizonyításfelvétel nyilvános tárgyaláson vagy kivételes esetekben zárt tárgyaláson történik. Nem érvényesül korlátozás arra vonatkozóan, hogy hol tartózkodhat az a személy, aki az eljárásban videokonferencia „vagy egyéb távközlési technológia használata révén” vesz részt, „amennyiben az említett technológia a bíróság rendelkezésére áll, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy e technológia használata az ügy sajátos körülményeire tekintettel megfelelő” (az (EU) 2020/1783 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének utolsó része). Az eljáró bíróság hivatalvezetőjének (Letrado de la administración de justicia) az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok, illetve személyes ismeretség alapján a bíróság épületében meg kell állapítania a videokonferencia útján részt vevő személyek személyazonosságát.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen. Rögzíteni kell őket, figyelembe véve az előző kérdésben említett korlátozást (az (EU) 2020/1783 rendelet 20. cikke (1) bekezdésének utolsó része).

A LEC 147. cikke szerint a szóbeli eljárásokat, a meghallgatásokat és a megjelenéseket kép és hang felvételére és visszaadására alkalmas adathordozón kell rögzíteni. Spanyolországban minden bíróság rendelkezik audiovizuális felvevőberendezéssel a tárgyalások és a meghallgatások rögzítéséhez. A hardvert a bíróság hivatalvezetőjének DVD formátumban archiválnia kell. A felek számára – költségviselés ellenében – másolatot lehet kiadni.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha az eljárásban valamelyik spanyol bíróság érintett, elengedhetetlen, hogy az eljárás és a kapcsolódó okiratok rendelkezésre álljanak spanyol nyelven, azonban az ország egyes régióinak hivatalos nyelve (a galíciai, a katalán, a valenciai és a baszk) is elfogadható, ha a videokonferencia útján meghallgatott személyek ezeket a nyelveket ismerik és használni kívánják.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Polgári ügyekben mind az eljárás során, mind azt követően – az eljárás dokumentálása érdekében – lehetőség van a tolmácsok igénybevételére; ha a tolmácsolást nem az azt igénylő fél biztosítja, arról a bírósági szolgálat gondoskodik, az autonóm közösségek esetében decentralizált igazgatási szervek útján. Egyéb esetekben az Igazságügyi Minisztérium biztosítja ezeket a szolgáltatásokat. E szolgáltatások nyújtásának költségei – az ingyenes jogsegélyhez való jogosultság eseteinek megfelelő figyelembevétele mellett – arra a félre terhelhetők, akinek a költségeket viselnie kell.

Az eljárás ténylegesen kontradiktórius jellegének garantálása céljából a tolmács tartózkodhat a bíróságon vagy amellett a személy mellett, aki a meghallgatáson videokonferencia útján beszél.

A tolmácsnak minden esetben esküt vagy ígéretet kell tennie az igazság elmondására, valamint a feladatainak teljesítése során a lehető legtárgyilagosabban való eljárásra.

Az (EU) 2020/1783 rendelet 22. cikke alapján a megkeresett bíróság kérheti a díjak vagy a költségek megtérítését, ideértve a tolmácsok díjait vagy költségeit is.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A rendelet 10. cikkében rögzített esetben a meghallgatás belső eljárását a felek meghallgatása tekintetében a LEC 301. és azt követő cikkei; a tanúk meghallgatása tekintetében a LEC 360. és azt követő cikkei; a szakértői jelentések elkészítése, valamint azok nyilvános tárgyaláson történő vizsgálata tekintetében pedig a LEC 335. és azt követő cikkei határozzák meg.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Elvben a videokonferencia ingyenes, de ha bármelyik érdekelt fél a felvételről másolatot kíván kapni, biztosítania kell a megfelelő adathordozót vagy meg kell fizetnie a megfelelő összeget.

Az (EU) 2020/1783 rendelet 22. cikke alapján a megkeresett bíróság kérheti a díjak vagy a költségek megtérítését, ideértve a tolmácsok díjait vagy költségeit is.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ez a spanyol bíróság irányítása alatt történik.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Lásd a fenti 4. kérdésre adott választ.

Azon bíróság bírósági hivatalvezetője, amely előtt az eljárás lefolytatásra kerül, a bíróság épületében az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok vagy személyes ismeretség alapján megállapítja a videokonferencia útján részt vevő személyek személyazonosságát.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A következő esetek között szükséges különbséget tenni:

  1. A felek nem kötelesek a meghallgatás során esküt vagy ígéretet tenni, bár az ellenőrzésről szóló értesítésben az érintett felet tájékoztatni kell arról, hogy ki nem mentett távolmaradása esetén a bíróság elismertnek tekintheti azokat a tényeket, amelyek kapcsán ez a fél személyesen közreműködött; e tények bizonyosként való megállapítása nagyon hátrányos a fél szemszögéből nézve.
  2. Tanúk: vallomástétel előtt minden egyes tanúnak esküt kell tennie arra vonatkozóan, hogy polgári ügyekben a hamis tanúzásra megállapított szankciók terhe mellett az igazat mondja. A bíróság tájékoztatja a tanút ezekről a szankciókról, ha a tanúnak nincs tudomása róluk. A büntetőjogi felelősség életkorát be nem töltött tanúk esetében az igazmondásra vonatkozó eskü vagy ígéret tétele nem szükséges.
  3. Szakértők: véleményük előterjesztésekor a szakértőknek esküt vagy ígéretet kell tenniük arra vonatkozóan, hogy az igazat mondják, és nyilatkozniuk kell arról, hogy figyelembe véve a valamelyik félre nézve esetleg előnyös, illetve valószínűleg hátrányos tényezőket, a lehető legtárgyilagosabban jártak el vagy adott esetben fognak eljárni, továbbá, hogy tudomásuk van a büntetőjogi szankciókról, amelyekkel sújthatók, amennyiben nem teljesítik szakértői kötelességüket. Ez az eskü vagy ígéret a tárgyalás alatt újból elhangzik, amikor a vélemény a felek és a bíróság közötti kontradiktórius eljárás során előterjesztésre kerül.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az audiovizuális berendezéseket előre előkészítik. Azt, hogy a videokonferenciát hol és mikor tartják, az Elnöki Titkárság (Secretaría del Decanato) vagy a bíróság munkatársai határozzák meg, és a lefolytatásához gondoskodnak a kellő számú személyzet jelenlétéről. A kapcsolatok és berendezések kifogástalan működésének biztosítására rendszerint előzetes teszteket végeznek.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Minden olyan információt, amelyet a bizonyításfelvétel lehető leggördülékenyebb lebonyolítása érdekében szükségesnek tartanak; ezeket az információkat a mellékletben található formanyomtatványok felhasználásával kell benyújtani.

Utolsó frissítés: 21/09/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.