- 1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?
- 2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?
- 3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
- 4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?
- 5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?
- 6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
- 7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
- 8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?
- 9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?
- 10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?
- 11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?
- 12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?
- 13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?
- 14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?
Igen, van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül a tagállam bírósága által.
A polgári vagy kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvételről szóló EK rendeletről (a bizonyításfelvételről szóló rendelet) szóló (2003:493) sz. törvény 5. szakasza értelmében a bizonyításfelvételt a körzeti bíróságok végzik, és a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv bizonyításfelvételre vonatkozó rendelkezéseit (a törvény 35. fejezetének, 8-11. szakasza) alkalmazni kell, kivéve, ha a rendelet másként rendelkezik
Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor a bizonyításfelvételről szóló rendelet nem alkalmazható, más törvényekben, például a külföldi bíróság részére történő bizonyításfelvételről szóló (1946:816) sz. törvényben találhatóak rendelkezések.
2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?
Bármelyik, az ügyben meghallgatandó fél meghallgatható videokonferencia útján.
3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
Nincsenek külön korlátozások előírva.
4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?
A bizonyításfelvételt a körzeti bíróságok folytatják le. Ezen kívül nincsenek külön korlátozások előírva.
5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?
Igen, megengedett és a berendezések rendelkezésre állnak.
6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
a) A meghallgatást svéd nyelven kell lefolytatni, de a bíróság alkalmazhat tolmácsot.
b) Ez a megkereső állam szabályozásától függ.
7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket, és hol kell tartózkodniuk a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
a) A Svédországban lefolytatott meghallgatások esetében a svéd bíróság dönt arról, hogy tolmács részvétele szükséges-e, és milyen módon.
b) A megkereső bíróság szükség esetén a kormányhivatal (a bzonyításfelvételről szóló rendelet szerinti központi hatóság) segítségét kérheti a tolmács megtalálásához. A kormányhivatal és a megkereső bíróság megállapodhatnak arról, hogy a tolmács miként vegyen részt a meghallgatásban (a bizonyításfelvételről szóló rendelet 20. cikkének (2) bekezdése).
8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére a) a bizonyításfelvételről szóló rendelet 12–14. cikke szerinti kérelmek esetében; és b) ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor? Mindkét esetben: a meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?
a) A megkeresett bíróság küldi ki az idézést a meghallgatandó személynek. Az idézésben meghatározásra kerül az időpont és a hely. Noha nincsenek az azzal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó követelmények, hogy a meghallgatás napjának kijelölésekor mennyi idő kell hagyni a meghallgatásig, az idézett személy számára elegendő időt kell hagyni („észszerű tájékoztatás”), hogy eleget tegyen az idézésnek.
b) Ez a megkereső állam szabályozásától függ.
9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?
Amennyiben a svéd bíróság kéri, a megkereső bíróságnak fedeznie kell a szakértők és tolmácsok költségét, a különleges eljáráson alapuló végrehajtási kérelem eredményeként felmerülő költségeket, valamint a távközlési technológia, mint például a videokonferencia, illetve telekonferencia költségeit (vö. a bizonyításfelvételről szóló rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével, valamint a 12. cikkének (3) és (4) bekezdésével).
10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?
A megkereső bíróság feladata az érintett személyt tájékoztatni a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19. cikkének megfelelően történő bizonyításfelvétel önkéntes voltáról.
11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?
Ebben a vonatkozásban nincs külön szabályozott eljárás a személyazonosság ellenőrzésére.
12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a bizonyításfelvételről szóló rendelet 19–21. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?
Általános szabályként az esküre vonatkozó nemzeti szabályozás alkalmazandó, a 19. cikk alkalmazására nem vonatkozik külön feltétel vagy tájékoztatási kötelezettség.
13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?
Minden bíróság foglalkoztat olyan alkalmazottakat, akik a videokonferencia berendezést működtetni tudják.
14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?
Rendes körülmények között nincs szükség további információra.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.