Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

A „kézbesítés” egy iratnak a címzett részére a jog által előírt formában és dokumentált módon történő átadásának folyamatát jelenti, amelynek eredményeként a címzett tudomást szerez az iratról.

A kézbesítés a bíróság által a bírósági eljárásokban elrendelt és automatikusan elvégzett jogi aktus (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv [Zivilprozessordnung – ZPO] 87. §-a). A kézbesítést hivatalosan dokumentálni kell oly módon, hogy lehetséges legyen ellenőrizni a kézbesítés időpontját és címzettjét. Bizonyos eljárási joghatások csak akkor állhatnak be, ha bizonyított az iratok megfelelő kézbesítése.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Főszabály szerint minden bírósági határozatot (pl. az idézéseket, végzéseket és ítéleteket) és a felek által benyújtott minden kérelmet (pl. a keresetet, ellenkérelmet, fellebbezést), valamint az ellenérdekű félnek (is) címzett egyéb nyilatkozatokat hivatalosan kézbesíteni kell.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Az iratkézbesítésről és a kézbesítés módjáról a döntéshozó szerv (bíró, bírósági tisztviselő) rendelkezik. E rendelkezést kézbesítési határozatnak (Zustellverfügung) nevezik, amelyet a döntéshozó szerv a kézbesítendő irat eredeti példányára vezet rá. Magát a tényleges kézbesítési eljárást egy kézbesítési szolgálat folytatja le. Ez főszabály szerint a postai szolgáltató, de valamely más egyetemes szolgáltató is lehet. Az elektronikus bírósági kézbesítéssel kapcsolatban lásd a 6. pontot.

4 Címkeresés

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

Elviekben a válasz: nem. A rendelkezésre álló emberi erőforrásoktól függően azonban lehetőség van egyszerű kutatásokra, például egy nyilvántartásból történő lekérdezésre (további részletekért lásd a 4.3. pontot).

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Igen. Bárki – beleértve a külföldi hatóságokat is – kapcsolatba léphet az osztrák nyilvántartó hatóságokkal (az önkormányzati hivatallal, az önkormányzati hatóságokkal, a járási önkormányzati hivatallal [Gemeindeamt, Magistrat, Magistratisches Bezirksamt]) annak érdekében, hogy nyilvántartási információt kérjen a természetes személyek bejelentett állandó lakóhelyéről. A nyilvántartási adatokat a központi népességnyilvántartásban (Zentrales Melderegister – ZMR) tárolják. Ez egy közhiteles nyilvántartás, amely minden Ausztriában bejelentett személy nevét tartalmazza, e személy állandó lakóhelyére és – adott esetben – ideiglenes lakóhelyére (lakóhelyeire) vonatkozó adatokkal együtt. Az ausztriai tartózkodási hely nyilvántartásba vétele vagy abból töröltetése kötelező.

A nyilvántartásból történő lekérdezéshez abszolút minimumként a keresett személyre vonatkozó következő adatokra van szükség: keresztnév és családi/vezetéknév, valamint egy további jellemző, amely lehetővé teszi a személy egyértelmű azonosítását (pl. születési időpontja, születési helye, állampolgársága vagy korábbi címe).

A nyilvántartásból történő lekérdezéssel kapcsolatban további információk a http://www.help.gv.at weboldalon a Dokumente und Recht (iratok és jogi információk) / Personen-Meldeauskunft (személyes/nyilvántartási információ) link alatt.

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

Az ausztriai címzettek címe az alábbiak szerint található meg (a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja):

a Központi Népességnyilvántartás (Zentrale Melderegister – a továbbiakban: nyilvántartás) az osztrák szövetségi belügyminisztériumban található. Ez egy közhiteles nyilvántartás, amelyben minden olyan személy szerepel, akinek állandó lakóhelye és – adott esetben egy vagy több – tartózkodási helye Ausztriában van. A nyilvántartás a magánszemélyek személyazonosságára (pl. név, nem, születési idő, anyakönyvi szám, állampolgárság stb.) és lakóhelyére vonatkozó adatokat tartalmazza. Az ausztriai tartózkodási hely nyilvántartásba vétele vagy abból töröltetése kötelező.

A nyilvántartásba a bejegyzéseket a különböző nyilvántartó hatóságok, Ausztria városainak és községeinek anyakönyvi hivatalai és állampolgársági hivatalai viszik fel. A nyilvántartást az interneten keresztül minden hatóság (pl. kerületi hatóságok, rendőrhatóságok) elérheti. Kérelemre az osztrák belügyminisztérium által ellenőrzött bankok, biztosítók, ügyvédek, közjegyzők stb. is kapnak ahhoz közvetlen hozzáférést.

A nyilvántartó hatóságoktól bárki kikérheti (térítés ellenében) a nyilvántartás valamely személy állandó lakóhelyére vonatkozó adatait.

Természetes és jogi személyek egyaránt kérhetnek tájékoztatást a nyilvántartásból valamely magánszemély állandó lakóhelyének megállapítása érdekében. Születési adatokra vonatkozó tájékoztatást csak olyan személy kérhet, aki a keresett személy(ek) ellen végrehajtható okirattal rendelkezik.

Általános szabályként csak a személy állandó lakóhelyére vonatkozó információkat adják ki. Ha egy olyan személy, akinek az adatait kikérik, nem rendelkezik valós állandó lakóhellyel, tájékoztatást adnak a nyilvántartásból törölt legutóbbi állandó lakóhelyéről.

A nyilvántartás adatai azzal a feltétellel adhatók ki, hogy az a személy, akinek adatait kérik, bizonyos jellemzők alapján egyénileg megkülönböztethető, így a kiadott információ több személyre nem vonatkozhat. Az adatok kiadásához a keresett személy kereszt- és vezetéknevére, valamint legalább egy további jellemzőjére van szükség ahhoz, hogy a személy határozottan azonosítható legyen (pl. születési idő, születési hely, állampolgárság vagy korábbi lakcím).

Az illetékes hatóság a nyilvántartó hatóság, azaz az önkormányzati hatóság; saját jogú városok esetében ez a városi tanács, Bécsben pedig a városi kerületi hivatal.

A nyilvántartás adatai iránti kérelmet informálisan, személyesen, postai úton vagy interneten keresztül lehet benyújtani.

A nyilvántartási adatok online a nyilvántartás weboldalán vagy az oesterreich.gv.at oldalon kérhetők ki. Ehhez egy aktivált állampolgári igazolvány és elektronikus fizetési lehetőség szükséges. A kért adatokat az igazgatási díj megfizetése után azonnal kiadják. A jelenleg 3,30 eurós igazgatási díjat akkor is meg kell fizetni, ha a keresés nem hoz egyértelmű eredményt.

A nyilvántartási adatok kikéréséhez hatósági fényképes személyazonosító igazolvány szükséges. Írásbeli kérelem esetén az eredeti közokiratot vagy annak közjegyző vagy bíróság által hitelesített másolatát kell benyújtani.

Az írásbeli kérelmekért 14,30 eurós díjat kell fizetni. A lekérdezés díja a helyi népességnyilvántartásból 2,10 euró, a központi népességnyilvántartásból 3,30 euró.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A kézbesítést főszabály szerint egy kézbesítési szolgálat, azaz a postai szolgáltató vagy valamely más egyetemes szolgáltató (lásd a 3. pontot) vagy a bíróság tisztviselői (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 88. §-a) végzik.

Mindazonáltal az alábbi alternatív kézbesítési eljárások is léteznek:

Hirdetményi úton történő kézbesítés az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 25. §-ával és a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 115. §-ával összhangban:

Az ismeretlen kézbesítési címmel rendelkező személyek vagy több, a hatóságok előtt ismeretlen és kézbesítési megbízottal nem rendelkező személy részére történő kézbesítés egy arra vonatkozó hirdetmény hirdetményi adattárban (Ediktsdatei) (a http://www.justiz.gv.at/ weboldalt felkeresve és az E-Government/Ediktsdatei menüpontot választva érhető el) történő közzétételével és annak közlésével végezhető el, hogy a kézbesítendő iratot a bíróságon elhelyezték. A hirdetménynek röviden a következőket is ismertetnie kell: a kézbesítendő irat tartalmát, az ügyet tárgyaló bíróság megnevezését, a vitás ügyet és az irat átvételének módjait a hirdetmény jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatással együtt. A kézbesítés akkor tekintendő végrehajtottnak, amikor a hirdetmény a hirdetményi adattárba kerül.

A bíróság által kirendelt ügygondokon keresztül történő kézbesítés (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 116–118. §-a):

Ha a kézbesítés egyedüli módja egy hirdetmény (hirdetményi adattárban történő) közzététele, akkor a bíróságnak kérelemre vagy hivatalból ügygondnokot kell kirendelnie, amennyiben az érintett személy(ek)nek főszabály szerint jogi lépéseket kellene tennie (tenniük) jogainak (jogaik) védelme érdekében a részére (részükre) kézbesítendő iratra tekintettel, különösen ha a kézbesítendő irat idézést tartalmaz e személy(ek) részére. Az ügygondnok kijelölését a hirdetményi adattárban kell közzétenni (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 117. §-a). Amint ez megtörténik, és az iratot átadják az ügygondnoknak, a kézbesítés végrehajtottnak tekintendő (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 118. §-a).

Az elektronikus bírósági kézbesítéssel kapcsolatban lásd a 6. pontot.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

Lásd a 6.2. pontra adott választ.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

A bíróságok az osztrák e-igazságszolgáltatás (Elektronischer Rechtsverkehr [ERV]) rendszerét használhatják az iratok felek vagy képviselőik részére elektronikus úton történő kézbesítésére. Ez egy pontos technikai szabályokat követő, azonosított felhasználók körében használt átviteli forma. Az ERV elvileg minden természetes és jogi személy számára elérhető, bár külön szoftverre és elvileg egy közvetítő ügynökség bevonására van szükség.

Ha az ERV-n keresztüli kézbesítés nem lehetséges, az iratok elektronikus kézbesítése az iratkézbesítésről szóló törvény 3. részével összhangban (Zustellgesetz, 28. és azt követő szakaszok) az iratkézbesítéssel foglalkozó közigazgatási osztályon keresztül is megtörténhet.

Az osztrák ERV (de nem más elektronikus szolgáltatási rendszerek) használatára kötelezettek az alábbiak: ügyvédek (Rechtsanwältinnen und Rechtsanwälte), más, a vádlott büntetőeljárásban való képviseletére jogosult személyek (Verteidigerinnen und Verteidiger in Strafsachen), közjegyzők (Notarinnen und Notare), hitel- és pénzintézetek (a banktörvény – BWG – 1. szakaszának (1) és (2) bekezdése), a 2016. évi biztosításfelügyeleti törvény (VAG 2016) 1. szakasza (1) bekezdésének 1., 2., 4., 6., 7. és 8. pontja hatálya alá tartozó vállalkozások, társadalombiztosítási intézmények (az általános társadalombiztosítási törvény – ASVG 23–25. szakasza, az egyéni vállalkozók társadalombiztosításáról szóló törvény 15. szakasza – GSVG, a mezőgazdasági termelők társadalombiztosításáról szóló törvény 13. szakasza – BSVG, a köztisztviselők egészség- és balesetbiztosításáról szóló törvény – B-KUVG – 9. szakasza, valamint a közjegyzők biztosításáról szóló törvény – NVG, 1972 – 4. szakasza), a nyugdíjintézetek (ASVG 479. szakasza), az építőipari munkavállalók szabadság- és végkielégítési alapja (az építőipari munkavállalók szabadságáról és végkielégítéséről szóló törvény – BUAG – 14. szakasza), a gyógyszertári munkavállalók fizetési alapja (a 2002. évi fizetési alapról szóló törvény 1. szakasza), a fizetésképtelenségi készenléti alap (a fizetésképtelenségi rendkívüli rendelkezésekről szóló törvény – IESG – 13. szakasza) és az IEF Service GmbH (az IEF-törvény – IEFG – 1. szakasza), az Osztrák Társadalombiztosítók Szövetsége (ASVG 31. szakasz), a pénzügyi ügyész (Finanzprokuratur, aki bizonyos típusú ügyekben az államot képviseli) (a pénzügyi ügyészről szóló törvény – ProkG – 1. szakasza), az ügyvédi kamarák (Rechtsanwaltskammern), a szakértők és a tolmácsok (a bírósági szervezetről szóló törvény (GOG) 89c. szakaszának 5a) pontja).

Az osztrák jog értelmében az e-mailben történő elektronikus kézbesítés nem megengedett.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Közvetett kézbesítés:

Ha jogszabály kifejezetten megtiltja, hogy a kézbesítést végző személy helyettes átvevőnek kézbesítse az iratot, az eljárást személyes kézbesítésnek nevezik, amelynek során az iratokat személyesen a címzettnek kell átadni. Ez csak kivételes esetekben van így.

Minden más esetben lehetőség van közvetett kézbesítésre. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a címzett nem található a kézbesítési címen, az iratok – főszabály szerint – a címzettével azonos kézbesítési címen lakó bármely nagykorú személynek vagy a címzett bármely olyan munkavállalójának vagy munkáltatójának is kézbesíthetők, aki vállalja az iratok átvételét (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 16. §-ának (2) bekezdése). A jogalkotó helyettes átvevőként (Ersatzempfänger) hivatkozik erre a személyre.

Közvetett kézbesítésre azonban csak akkor van lehetőség, ha a kézbesítést végző személynek oka van azt hinni, hogy a címzett rendszeresen a kézbesítési címen tartózkodik.

A polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 103. §-a értelmében valamely személy nem járhat el helyettes átvevőként akkor, ha a jogvitában a címzettel ellenérdekű félként vesz részt.

Az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 16. §-ának (5) bekezdése értelmében a közvetett kézbesítés nem tekinthető végrehajtottnak, ha a címzett nem tudott időben tudomást szerezni a kézbesített iratokról, mert nem tartózkodott a kézbesítési címen (pl. mert elutazott, kórházban vagy őrizetben volt). A kézbesítés mindazonáltal közvetlenül a címzett kézbesítési címre történő visszatérését követő napon végrehajtottá válik.

Letétbe helyezés:

Amennyiben az iratot nem lehet a teljesítési helyen kézbesíteni (mivel sem a címzett, sem a helyettes átvevő nem található), és a kézbesítő okkal feltételezi, hogy a címzett rendszeresen jelen van a teljesítési helyen, az iratot letétbe kell helyezni, ha a kézbesítést egy kézbesítő szolgálat végzi, annak illetékes üzlethelyiségében, minden egyéb esetben pedig a vonatkozó városházán, vagy hatóságnál, amennyiben ugyanazon településen található (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 17. szakasza)

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Részletekért lásd a 7.1. és 7.3. pontot.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A címzettet letétbe helyezési értesítés (annak a levélszekrényben történő elhelyezése vagy a bejárati ajtóra történő kifüggesztése) útján tájékoztatni kell az iratok letétbe helyezéséről. Az értesítésen fel kell tüntetni az iratok letétbe helyezésének helyét, meg kell határozni az átvételi időszak kezdetét és hosszát, és közölni kell az iratok letétbe helyezésének joghatásait (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 17. §-ának (2) bekezdése). Az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 17. §-ának (3) bekezdése értelmében az átvételi időszak azon a napon kezdődik, amelyen az irat először átvehetővé válik, és annak legalább két héten át kell tartania. A letétbe helyezett iratot ezen időszak első napján kell kézbesítettnek tekinteni (fiktív kézbesítés). Mindazonáltal nem ez a helyzet akkor, ha a címzett nem tudott időben tudomást szerezni a kézbesített iratokról, mert nem tartózkodott a kézbesítési címen. Az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 17. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata azonban úgy rendelkezik, hogy a kézbesítés még ebben az esetben is végrehajtottnak tekintendő a közvetlenül azt követő napon, hogy a címzett az átvételi időszakon belül visszatért a kézbesítési címre, ha át tudta venni a letétbe helyezett iratot. A letétbe helyezett irat átvételének elmulasztása esetén (ami mit sem változtat azon, hogy a kézbesítés végrehajtottá vált az irat letétbe helyezésével) az iratot az átvételi időszak végén vissza kell küldeni az azt feladó bíróságnak.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a címzett vagy az ugyanazon háztartásban élő helyettes átvevő alapos jogi indok nélkül megtagadja az irat átvételét, az iratot a kézbesítési címen kell hagyni, vagy ha erre nincs lehetőség, bármiféle írásbeli értesítés nélkül letétbe kell helyezni azt. Az irat kézbesítési címen hagyásával vagy letétbe helyezésével a kézbesítés végrehajtottá válik (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 20. §-a).

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A postai úton történő kézbesítést az Egyetemes Postaegyezménnyel összhangban és nemzetközi tértivevénnyel kell végrehajtani. Az iratot a címzettnek vagy – ha az neki nem kézbesíthető – az annak átvételére a kézbesítés helye szerinti ország joga alapján jogosult személynek (pl. kézbesítési megbízottnak, helyettes átvevőnek) kell kézbesíteni. Ausztriában az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 16. §-ának a helyettes átvevőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (lásd a 7.1. pontot).

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Azon kérdés, hogy megengedett-e az irat letétbe helyezése, és ha igen, milyen feltételek mellett, azon ország nemzeti jogszabályain alapul, ahol az iratot kézbesítik. Az osztrák jog vonatkozó rendelkezései szerint az irat letétbe helyezhető a szükséges feltételek teljesülése esetén (lásd a fenti 7. pontot).

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Lásd a fenti 7.3. pontot.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen. A kézbesítést végző személynek igazolnia kell az irat kézbesítését ennek a kézbesítési igazolásra (átvételi elismervényre, tértivevényre) történő feljegyzésével. Az iratot átvevő személynek igazolnia kell a kézbesítést a kézbesítési igazolás aláírásával, feltüntetve a dátumot, és ha nem ő a tényleges címzett, az utóbbihoz fűződő kapcsolatát. Ha az átvevő személy megtagadja az igazolást, a kézbesítést végző személynek e tényt fel kell jegyeznie a kézbesítési igazoláson a dátummal és – adott esetben – annak feltüntetésével együtt, hogy az átvevő személy milyen kapcsolatban áll a címzettel. A kézbesítési igazolást késedelem nélkül vissza kell küldeni a feladónak.

A kézbesítési igazolás megküldése helyett lehetséges a kézbesítési igazolás, vagy annak tartalmának elektronikus megküldése, feltéve, hogy a hatóság ezt nem zárta ki a kézbesítési igazoláshoz csatolt, ilyen tartalmú megjegyzéssel. Az eredeti kézbesítési igazolást az elektronikus másolat megküldését követő legalább öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére haladéktalanul meg kell küldeni.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Jóllehet a kézbesítés nem tekinthető végrehajtottnak, ha azt a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes módon hajtják végre, ez orvosolható. Először is, ha a kézbesítési eljárás hibás, az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 7. §-a szerinti főszabály azt jelenti, hogy a kézbesítés továbbra is végrehajtottnak tekintendő abban az időpontban, amikor az iratot ténylegesen átvette a címzett. Ha kézbesítési megbízott kijelölésére került sor, e személyt kell megnevezni címzettként; ellenkező esetben a kézbesítés csak azon időpontban tekinthető hatályosnak, amikor az iratot a kézbesítési megbízott ténylegesen átvette. Emellett az iratkézbesítésről szóló törvény (a 16. § (5) bekezdése és a 17. § (3) bekezdése) különös szabályokat rögzít az iratkézbesítési hibák orvoslására vonatkozóan az alábbi helyzetekben: ha a címzett nem tud időben tudomást szerezni a kézbesített iratokról, mert nem tartózkodik a kézbesítési címen, ha a közvetett kézbesítés érvénytelen, vagy ha az iratokat letétbe helyezték. A hiba közvetlenül a címzett kézbesítési címre történő visszatérését követő napon orvosolódik, de azokban az esetekben, amelyekben az iratokat letétbe helyezték, az a döntő szempont, hogy a címzettnek az átvételi időszakon belül kell visszatérnie, és képesnek kell lennie a következő napon átvenni a letétbe helyezett iratot. Az érvénytelen közvetett kézbesítés esetében nincs ugyan határidő szabva a hibák orvoslására, azokban az esetekben azonban, amelyekben érvénytelen az iratok letétbe helyezése útján történő kézbesítés, ez már nem orvosolható, ha a címzett csak az átvételi időszak letelte után tér vissza. Ha a címzett megfelelő időben tér vissza ahhoz, hogy az átvételi időszak első napján átvehesse az iratot, a kézbesítést e napon végrehajtottnak kell tekinteni, mert még a teljes átvételi időszak rendelkezésre áll. Ha a címzett ezt követően tér vissza, az irat letétbe helyezése útján történő kézbesítés nem tekinthető végrehajtottnak a közvetlenül a címzett visszatérését követő napig; az iratok kézbesítésével kezdődő határidőket, különösen a fellebbezési határidőket, mindig teljes egészükben biztosítani kell a címzett részére.

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

A megfelelő bírósági határozat elleni fellebbezés joga.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

Nem kell szolgáltatási díjat fizetni.