Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

Az „iratkézbesítés” azt jelenti, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben az iratokat a felek számára kell, hogy kézbesítsék vagy azokról tájékoztatást kell, hogy kapjanak.

Az iratkézbesítés jog által meghatározott fogalma a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok és személyek tevékenysége, amelynek eredményeként a címzettek betekintést nyernek a nekik címzett iratok tartalmába. Ez azért fontos, mert abban az esetben, ha valamely iratot nem kézbesítenek a félnek, e fél nem tud állást foglalni, ami rendkívüli jogorvoslatra adhat okot.

Különös szabályok vonatkoznak az iratkézbesítésre, mivel az elengedhetetlen követelményt képez a peres eljárásokban, mely követelmény a felek meghallgatáshoz való jogának elvéből. Ez azt jelenti, hogy a feleket tájékoztatni kell az eljárás helyére és idejére vonatkozó információkról, valamint az ügy tényállási elemeiről.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A hivatalosan kézbesítendő iratok közé tartozik a keresetlevél, a hibás ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem (és kiegészítő jogalapok), a fellebbezés (és kiegészítő jogalapok), a megsemmisítés iránti kérelem (és kiegészítő jogalapok), az ítélet felülvizsgálata iránti kérelem (és kiegészítő jogalapok), harmadik felek eljárása (és kiegészítő jogalapok), a bíróságon kívüli és bírósági aktusokkal szembeni kérelem (és kiegészítő jogalapok), az elsődleges vagy másodlagos beavatkozás, a tárgyalásról való értesítés és a harmadik felek értesítése, az ideiglenes intézkedés elrendelése, visszavonása vagy módosítása iránti kérelem, az ideiglenes beavatkozás engedélyezése vagy visszavonása iránti kérelem, a halasztásról szóló jegyzőkönyv, ha az alperes nem jelenik meg, a nemperes eljárásban bírói jogvédelem iránti kérelem, az ítélet visszavonása vagy módosítása, eskü alatt tett nyilatkozat átvétele, a tárgyalásra való idézés és valamennyi (jogerős és közbenső) bírósági ítélet.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A kézbesítésért a fél felelős, a kézbesítendő iratra vonatkozóan általa vagy képviselője által tett írásbeli rendelkezést követően, vagy a hivatkozott fél kérelmére a hatáskörrel rendelkező bíró, vagy bírói tanács esetén az elnök (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv [a továbbiakban: PP] 123. cikke). Az iratokat a címzett kézbesítéskori lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti székhellyel rendelkező bíróság által kijelölt bírósági végrehajtó kézbesíti (a PP 122. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben az iratkézbesítés a bíróság feladata, a kézbesítést végezheti az érintett terület büntetőjogi bírósági végrehajtója, vagy a görög rendőrség kötelékébe tartozó tisztviselő, erdész vagy önkormányzati titkár (a PP 122. cikkének (2) és (3) bekezdése). Ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel összefüggő eljárásban a tárgyalás helyéről és időpontjáról a bírósági hivatal által kibocsátott irat kézbesítése útján történik az értesítés, amelyben szerepel a tárgyalás helye, dátuma és időpontja, vagy a bírósági hivatal távirat vagy telefon útján adja át az idézést. A bíró elrendelheti azt is, hogy az idézéssel együtt kézbesítsék a kérelem másolatát is (a PP 686. cikkének (4) bekezdése).

4 Címkeresés

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

Igen, amennyiben képes erre.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Nem, nincs közvetlen hozzáférésük.

Az egyes önkormányzatok adatbázisai az illetékes nyilvántartó-hivatalokon keresztül nyilvántartják a Görögország területén lakó valamennyi személyt. Az egységes nemzeti adatbázis azonban csak azokat a felnőtt polgárokat tartalmazza, akik személyazonosító igazolványuk/útlevelük révén bekerültek a nyilvántartásba, és ezt az adatbázist a görög önkormányzatok megfelelően frissítik.

A polgárok adataihoz (ingyenesen) csak a nyilvános telefonkönyvekből lehet hozzáférni.

Létrehozzák és kiegészítik a nemzeti állampolgári nyilvántartást, amely lehetővé teszi majd a személyek felkutatását.

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

Az illetékes megkeresett intézmény más nemzeti irodáknak küldött levélben keresi meg a címeket.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az iratkézbesítéshez szokásosan alkalmazott módszer az érintett irat személyes kézbesítése a címzettnek (a PP 127. cikkének (1) bekezdése), tekintet nélkül arra, hogy a címzett hol található (a PP 124. cikke). Amennyiben azonban a címzett önálló vagy másokkal közös tartózkodási helye, üzlete, irodája vagy műhelye a kézbesítés helyén található, vagy alkalmazottként, munkásként vagy a személyzet tagjaként ott dolgozik, úgy az iratot hozzájárulása nélkül nem lehet más helyen kézbesíteni (a PP 124. cikkének (2) bekezdése). Az alkalmazható alternatív módok tekintetében az igazságügyért felelős miniszter javaslatára elfogadott rendeletek alapján az iratok kézbesíthetők postai úton, távirat vagy telefon útján is, meghatározva a kézbesítés végrehajtásának és tanúsításának módját is (a PP 122. cikkének (4) bekezdése).

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A bírósági iratokat elektronikus úton is lehet kézbesíteni, feltéve, hogy szerepel rajtuk elektronikus aláírás.

Az elektronikus úton kézbesített bírósági irat akkor minősül kézbesítettnek, ha a feladó megkapta a címzettől az átvételről szóló elektronikus bizonylatot, amelyen szerepelnie kell a minősített elektronikus aláírásnak, és amely kézbesítési jegyzőkönyvnek minősül (a PP 122. cikkének (5) bekezdése).

A PP 122A. cikke

1. Az irat elektronikus úton is kézbesíthető a bíróság által kijelölt hitelesített bírósági végrehajtó által abban a régióban, ahol a címzett természetes vagy jogi személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye van a kézbesítés időpontjában.

2. Az eljárási iratok az (1) bekezdéssel összhangban elektronikus úton is kézbesíthetők, feltéve, hogy a 4727/2020. sz. törvény (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 184. szám) 2. cikkének (20) bekezdése szerinti minősített elektronikus aláírással vannak ellátva. Az elektronikus úton történő kézbesítés csak akkor tekinthető megtörténtnek, ha a bírósági végrehajtó a 4727/2020. sz. törvény 2. cikkének (20) bekezdésével összhangban megkapta a címzett minősített elektronikus aláírásával ellátott elektronikus átvételi igazolást. Az elektronikus átvételi igazolást a bírósági végrehajtó által a PP 139. cikke szerint készített kézbesítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, ennek hiányában a kézbesítés semmis. A kézbesítés nem tekinthető megtörténtnek, ha az elektronikus átvételi igazolás a feladástól számított 24 órán belül nem érkezik meg a kézbesítőhöz. Ha elektronikus kézbesítésre nem kerül sor, akkor a kézbesítés a 122. és azt követő cikkekben előírtak szerint fizikai úton történik.

3. A (4) bekezdésre is figyelemmel, az a természetes személy, illetve jogi személy esetében annak törvényes képviselője, aki elektronikus úton kíván dokumentumokat küldeni vagy fogadni, köteles a 4704/2020. sz. törvény (Kormányközlöny, I. sorozat, 133. szám) 17. cikkében említett Nemzeti Értesítési Központban (a továbbiakban: NNC) egyetlen e-mail-címet bejelenteni. Ha a címzett külföldön él, vagy jogi személy esetében a székhelye külföldön van, a nyilatkozatot az NNC-hez kell benyújtani.

4. Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, az államnak, hitelintézetnek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek vagy biztosítótársaságnak címzett elektronikus úton történő kézbesítés azon régió illetékes decentralizált ügynökségénél vagy központi fiókjánál történik, ahol a kézbesítés időpontjában a bírósági végrehajtó székhelye található. Ha a régiónak nincs illetékes decentralizált szerve vagy központi fiókja, a szolgáltatás az első mondatban említett szervezetek székhelyén történik. E célból a jogi személyek törvényes képviselőinek meg kell adniuk az NNC-nek az e-mail-címüket, valamint az elektronikus úton kézbesített dokumentum átvételére jogosult képviselő, meghatalmazott vagy alkalmazott nevét.

6. A regisztrált e-mail-címek a 4704/2020. sz. törvény 17. cikkével összhangban kerülnek lecserélésre vagy törlésre.

7. A 143. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban a meghatalmazott ügyvéd részére történő kézbesítés a PP 119. cikkének (1) bekezdésével összhangban az eljárási iratban szereplő e-mail-címen is teljesíthető.

8. Elektronikus kézbesítés esetén az eljárási határidők egy nappal meghosszabbodnak.

9. Az iratok elektronikus úton történő kézbesítésére szolgáló elektronikus alkalmazás létrehozásának és működtetésének feltételeit az igazságügyi miniszter és a digitális kormányzásért felelős miniszter közös határozata határozza meg.

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

Görögország fenntartja a jogot, hogy a kérdésre az (EU) 2020/1784 rendeletben meghatározott határidőn belül válaszoljon.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

A bírósági iratok fent említett elektronikus úton történő kézbesítésének feltétele, hogy az igazságügyi miniszter javaslatára elnöki rendelet szülessen a teljesítendő részletesebb követelményekről.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Amennyiben a címzett nem tartózkodik a lakóhelyén, az iratot az ugyanott élő személyek egyikének kézbesítik, feltéve, hogy az adott személy tudatában van cselekményeinek és nem ellenérdekű fél az eljárásban (a PP 128. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott személyek egyike sem tartózkodik a tartózkodási helyen, úgy:

1. Az iratot tanú jelenlétében a tartózkodási hely ajtajára kell kifüggeszteni.
2. Legkésőbb a postára adás dátumát követő munkanapon az irat ingyenesen elkészített másolatát személyesen kézbesíteni kell a tartózkodási hely szerinti kerületben működő rendőrség vezetőjének, vezető hiányában pedig a felelős tisztviselőnek vagy helyettes tisztviselőnek, vagy a rendőrség biztonsági szolgálatának. A fenti esetek mindegyikében bizonyítani kell a kézbesítést az átvételi elismervény szerinti, ingyenesen készített igazolással.
3. A következő munkanapon a kézbesítést végző személynek az alábbiakat feltüntető írásbeli értesítést kell küldenie postai úton a címzett részére: a kézbesített irat típusa, a lakcím, amelyre az iratot postázták, a feladás dátuma, az a hatóság, amelynek másolatot küldtek, és a kézbesítés dátuma. Az értesítés elküldésének igazolását a kézbesítő személynek kell ingyenesen elkészítenie és aláírnia a kézbesítési jegyzőkönyv szerint. Az igazoláson fel kell tüntetni a postahivatalt, ahol az értesítést feladták, valamint az átvevő munkavállalót, akinek alá kell írnia az igazolást (a PP 128. cikkének (4) bekezdése).

Amennyiben a címzett nincs az üzletben, irodában vagy műhelyben, az iratot személyesen az üzlet, iroda vagy műhely vezetőjének vagy valamelyik partnernek, üzlettársnak, alkalmazottnak vagy a személyzet tagjának kell átadni, feltéve, hogy az adott személy tudatában van cselekményeinek és nem ellenérdekű fél az eljárásban (a PP 129. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben az (1) bekezdésben hivatkozott személyek egyike sem tartózkodik az üzletben, irodában vagy műhelyben, úgy a PP 128. cikkének (4) bekezdése szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni (a PP 129. cikkének (2) bekezdése).

Amennyiben a címzett vagy a 128. és 129. cikkben hivatkozott személy megtagadja az irat átvételét vagy a kézbesítési jegyzőkönyv aláírását, vagy képtelen aláírni azt, úgy a kézbesítést végző tisztviselő tanú jelenlétében kifüggeszti az iratot a lakás, üzlet, iroda vagy műhely ajtajára (a PP 130. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben a címzett nem rendelkezik lakóhellyel, irodával, üzlettel vagy műhellyel, vagy megtagadja az irat átvételét, vagy képtelen a kézbesítési jegyzőkönyv aláírására, vagy megtagadja annak aláírását, és a kézbesítést végző tisztviselő által ebből a célból felkért tanú igazolja a megtagadást vagy az aláírásra való képtelenséget, úgy az elismervényt a PP 128. cikke (4) bekezdésének b) pontjában szereplő személyek valamelyikének kell személyesen átadni (a PP 130. cikkének (2) bekezdése).

Ha a címzett személyt kórházban kezelik vagy börtönben tartják fogva, és nincs lehetőség a vele való kapcsolattartásra, ezt a kórházi adminisztrátornak vagy a börtönigazgatónak meg kell erősítenie, és ezt fel kell tüntetnie a kézbesítési jegyzőkönyvben, és az iratot kézbesíteni lehet a kórházi adminisztrátornak vagy a börtönigazgatónak, aki köteles az iratot a kézbesítendő személy kezébe adni (a PP 131. cikke).

Amennyiben a címzett görög kikötőben állomásozó kereskedelmi hajón teljesít szolgálatot, úgy ha távol van, vagy megtagadja az iratátvételt, vagy megtagadja az elismervény aláírását, vagy képtelen aláírni azt, az iratot a hajó kapitányának vagy helyettesének kell kézbesíteni, és amennyiben ők is távol vannak, vagy megtagadják az irat átvételét, úgy a kikötői hatóság vezetőjének kell kézbesíteni azt, akinek értesítenie kell a címzettet (a PP 132. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben a címzett nem görög kikötőben állomásozó kereskedelmi hajón teljesít szolgálatot, úgy a 128. cikknek megfelelően a tartózkodási helyén kell kézbesíteni az iratot, ha pedig nincs tartózkodási helye, akkor az ismeretlen címmel rendelkező személyeknek történő iratkézbesítés szabályaival összhangban kell végrehajtani a kézbesítést. Az iratot mindenképpen kézbesíteni kell a hajótulajdonos görögországi irodájába vagy – ha van ilyen – a hajó ügynökének görög kikötőben található irodájába (a PP 132. cikkének (2) bekezdése).

Az alábbi kategóriákba tartozó, aktív szolgálatot töltő személyek esetében, amennyiben lehetetlen nekik, a velük élő rokonaiknak vagy a személyzetük tagjának kézbesíteni az iratot, az iratot a 128. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban kell kézbesíteni az alábbiakra tekintettel:

1. a görög hadseregben szolgáló személyek esetében az iratot azon egység, állomáshely vagy szolgálat vezetőjének kell kézbesíteni, ahova a címzett tartozik. Amennyiben ismeretlen az egység, az állomáshely vagy a szolgálat, úgy az iratot a megfelelő fegyvernem parancsnokának kell kézbesíteni;
2. a görög haditengerészet tisztviselői, helyettes tisztviselői és tengerészei esetében az iratot a haditengerészet általános személyzeti ügyekért felelős vezetőjének kell kézbesíteni;
3. a görög légierő tisztviselői, helyettes tisztviselői és személyzete esetében az iratot a légierő általános személyzeti ügyekért felelős vezetőjének kell kézbesíteni;
4. a görög rendőrség és parti őrség tisztviselői és helyettes tisztviselői, valamint a rendőrök és parti őrök esetében az iratot szolgálati egységük vezetőjének kell kézbesíteni;
5. a világítótornyok, fényjelzők és szemaforok személyzete esetében az iratot a szolgálatvégzésük helye szerinti terület kikötői hatósága vezetőjének kell kézbesíteni (a PP 133. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben a címzett külföldön él, vagy ott található a székhelye, úgy az iratot az ügyben eljáró vagy a jövőben eljáró bíróság vagy az ítélet kézbesítését elrendelő bíróság mellett működő ügyésznek kell kézbesíteni, a kis értékű követelésekkel kapcsolatban eljáró bíróság előtt indított ügyekben pedig az adott régió körzeti bírósága mellett működő ügyésznek. A végrehajtásra vonatkozó iratokat a végrehajtás helyén illetékes elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek kell kézbesíteni, a bíróságon kívüli iratokat pedig az utolsó külföldi tartózkodási hely vagy ismert cím szerinti ügyésznek kell kézbesíteni, külföldi tartózkodási hely vagy ismert cím hiányában az iratot a fővárosi elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek kell kézbesíteni (a PP 132. cikkének (1) bekezdése). Az irat átvételekor az ügyésznek késedelem nélkül meg kell küldenie azt a külügyminiszternek, akinek kötelessége továbbítani azt a címzett részére (a PP 134. cikkének (3) bekezdése).

Ha a kézbesítés címzettjének tartózkodási helye vagy pontos címe nem ismert, a 134. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a kézbesítendő eljárási irat összefoglalóját két napilapban kell közzétenni, amelyek közül az egyiket Athénban adják ki, a másikat pedig vagy a bíróság székhelyén, vagy pedig szintén Athénban, az ügyész utasítása szerint, akinek az iratot kézbesítik. Az összefoglalót a kézbesítést végző személy készíti és látja el aláírásával, és abban fel kell tüntetni az ügyben részt vevő felek teljes nevét, a kézbesített eljárási irat fajtáját, a vonatkozó kérelmet és bírósági ítélet esetében annak rendelkező részét, a bíróságot, amely az ügyet tárgyalja vagy tárgyalni fogja, vagy a tisztviselőt, aki az ítélet végrehajtásáért felelős, és amennyiben a címzettet személyes megjelenés vagy meghatározott cselekmény elvégzése érdekében idézték, úgy a megjelenés helyét és időpontját, valamint az érintett cselekmény típusát (a PP 135. cikkének (1) bekezdése). A fentiek alkalmazandók abban az esetben is, ha a külügyminiszter megerősíti, hogy az iratot lehetetlen megküldeni a külföldön élő vagy székhellyel rendelkező személynek (a PP 135. cikkének (3) bekezdése).

Amennyiben a 128. cikk (4) bekezdésének b) pontjában, a 131., 132. és 133. cikkben hivatkozott irodák vagy üzletek zárva vannak, vagy az e cikkekben hivatkozott hatóságok vagy személyek megtagadják az irat átvételét vagy a kézbesítési jegyzőkönyv aláírását, a kézbesítő személy elkészíti a vonatkozó elismervényt, és az iratot megküldi a kézbesítés helyén illetékes elsőfokú bíróság mellett működő ügyésznek, aki megküldi az iratot annak a személynek, aki megtagadta az átvételt vagy a jegyzőkönyv aláírását.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Amennyiben a 7.1. pontban említett kézbesítési módot olyan személy esetében alkalmazták, aki kórházban vagy büntetés-végrehajtási intézetben van, vagy katonai illetve haditengerészeti szolgálatot ellátó személy vagy külföldön tartózkodó személy, úgy az átadott irat akkor minősül kézbesítettnek, amikor átadják azt a fenti pontban hivatkozott hatóságoknak vagy személyeknek, tekintet nélkül a feladás és az átvétel időpontjára (a PP 136. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben a 7.1. pontban említett kézbesítési módot olyan személy esetében alkalmazták, akit nem találtak a lakóhelyén, feltéve, hogy nem találtak vele együtt élő felnőtt rokont sem, úgy az irat akkor minősül kézbesítettnek, amikor a címzett lakásának ajtajára függesztették azt, feltéve, hogy tiszteletben tartották a kézbesítés módja tekintetében a 7.1. pontban meghatározott valamennyi követelményt (vagyis a rendőrség vezetőjének való személyes iratkézbesítést és a vonatkozó írásbeli értesítés megküldését).

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Görögország soha nem vezette be az iratok postahivatalban történő letétbe helyezését, mint alternatív (közvetett) kézbesítési módot. Ahogyan az a 7.1. pontban szerepel, amennyiben a lakóhelyén nem talált személyre meghatározott kézbesítési módot alkalmazták, és feltéve, hogy nem találtak vele élő felnőtt rokont sem, úgy a kézbesített irat címzett lakóhelyének ajtajára való kifüggesztését és a másolat rendőrség vezetőjének való megküldését követően írásbeli értesítést kell postázni a címzett részére, feltüntetve abban a kézbesített irat fajtáját, annak a lakóhelynek a címét, amelynek ajtajára az iratot kifüggesztették, a feladás dátumát, az iratot átvevő hatóságot és az átvétel dátumát.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ahogyan az a 7.1. pontban szerepel, amennyiben a címzett megtagadja az érintett irat átvételét vagy a kézbesítési jegyzőkönyv aláírását, a kézbesítést végző tisztviselő tanú jelenlétében a lakóhely, iroda, üzlet vagy műhely ajtajára függeszti ki az iratot. Amint az iratot kifüggesztették az ajtóra, azt kézbesítettnek kell tekinteni.

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Ebben az esetben a postai szolgáltató csak személyesen a címzettnek kézbesíti az iratot.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ebben az esetben a postai szolgáltató írásban értesíti a távollévő címzettet arról, hogy az irat meghatározott ideig a postahivatalban marad, és ezen idő alatt átveheti azt.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Lásd a 8.2. pontot.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A kézbesítő személy jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a) a kézbesítés elrendelését, b) a kézbesített irat egyértelmű meghatározását és az érintett személyek azonosítását, c) a kézbesítés dátumát és időpontját, d) az átvevő személyt és a kézbesítés módját a távollévő vagy az átvételt megtagadó címzett, illetve a 128–135. és 138. cikkben hivatkozott személy esetén (a PP 139. cikkének (1) bekezdése).

A jegyzőkönyvet a kézbesítő személynek és az iratot átvevő személynek, vagy ha ez a személy nem hajlandó vagy nem képes aláírni, az e célra megbízott tanúnak kell aláírnia (a PP 139. cikkének (2) bekezdése).

A kézbesítő személynek az iraton fel kell tüntetnie a kézbesítés időpontját és dátumát, és alá kell írnia azt. Ez a feljegyzés az átvevő személy vonatkozásában bizonyítéknak minősül. Amennyiben eltérés áll fenn a kézbesítési jegyzőkönyv és a feljegyzés között, a jegyzőkönyv élvez elsőbbséget (a PP 139. cikkének (3) bekezdése).

A 139. cikkben említett jegyzőkönyv két példányban készül. Az egyik példányt a kézbesítést elrendelő személynek adják át, a másik példányt pedig, amelyért nem kell bélyegilletéket fizetni, a kézbesítő tisztviselő őrzi meg. A kézbesítést végző tisztviselő által vezetett külön könyvben rövid feljegyzést kell készíteni a kézbesítésről (a PP 140. cikkének (1) bekezdése).

A bírósági végrehajtónak kérésre annak a személynek a rendelkezésére kell bocsátania az ügyiratai között tárolt eredeti iratok másolatait, aki elrendelte a kézbesítést, valamint a címzettnek, illetve bárkinek, akinek jogos érdeke fűződik ehhez, feltéve, hogy a kézbesítés helye szerinti területen illetékes elsőfokú bíróság elnöke a kérelemre felvezetett feljegyzésben megadta az erre vonatkozó hozzájárulást (a PP 140. cikkének (2) bekezdése).

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Amennyiben valamelyik fél vis maior vagy az ellenérdekű fél visszaélése miatt nem tudott tiszteletben tartani valamely határidőt (például a bírósági végrehajtó érvénytelenül kézbesített, vagy az iratot átvevő személy szándékosan elmulasztotta a fél értesítését), úgy kérheti az eredeti állapot helyreállítását (a PP 152. cikkének (1) bekezdése) az azon időponttól számított harminc napon belül, amikor felmerült a vis maiort képező akadály, vagy amikor tudomására jutott az ellenérdekű fél által elkövetett visszaélés (a PP 153. cikke).

Amennyiben azt a személyt, akivel szemben mulasztási ítéletet hoztak, egyáltalán meg sem idézték, vagy nem jogszerűen, illetve nem a meghatározott határidőn belül idézték meg, úgy kérheti a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezését az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül, amennyiben Görögországban lakik, ha pedig ismeretlen a lakóhelye vagy külföldön lakik, akkor az ítélet kézbesítési jegyzőkönyve 135. cikk (1) bekezdése szerinti összefoglalásának utolsó közzétételét követő 60 napon belül (a PP 501. cikke, 503. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Amennyiben a fél úgy idézte meg az ellenérdekű felet, hogy ismeretlen tartózkodási helyen lévőként jelölte meg őt annak ellenére, hogy ismerte tartózkodási helyét, az ellenérdekű fél a teljes vagy részleges pervesztesége esetén a vitatott ítélet kézbesítésétől számított 60 napon belül kérheti az ítélet felülvizsgálatát, amennyiben Görögországban lakik, vagy 120 napon belül, amennyiben ismeretlen lakóhelyen vagy külföldön él, illetve a vitatott ítélet kihirdetésétől számított 3 éven belül, amennyiben az ítélet kézbesítésére egyáltalán nem került sor, feltéve, hogy az jogerős vagy visszavonhatatlan, egyéb esetben pedig az ítélet jogerőre emelkedésének napjától, (a PP 538. cikke, 544. cikkének (9) bekezdése, 545. cikkének (1), (2), (3) és (5) bekezdése).

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

Lásd a 10. pont 2. bekezdését mulasztási ítélet esetén. Ha a címzett megjelenik (a megtagadási ok alátámasztására), nem lehet a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelmet benyújtani. Fellebbezés azonban benyújtható.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

A kézbesítés költségeit a kézbesítést elrendelő fél előre fizeti (a PP 173. cikkének (1) és (3) bekezdése).

A pervesztes felet is kötelezik e költségek megfizetésére (a PP 176. cikke és 189. cikkének (1) bekezdése). A fizetendő összeg az alkalmazott kézbesítési módtól és annak típusától függ. A kézbesítés költségének minimális összege 35 EUR, amennyiben az érintett iratot azon a területen lakó vagy tartózkodó személynek kézbesítik, ahol a bírósági végrehajtó irodája található.