Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerint a bírósági iratokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint kell a címzett részére kézbesíteni. A címzett a neki szóló iratot – személyazonosságának igazolása mellett – a bírósági irodában is átveheti. Kötelező vagy választott elektronikus kapcsolattartás esetén a kézbesítés elektronikus úton történik.

Kérem tekintse meg az Ügyek online lefolytatása, elektronikus kapcsolattartás a bíróságokkal témát is.

A hivatalos iratok kézbesítésének célja, hogy a címzett az irat tartalmáról tudomást szerezhessen, de úgy, hogy a feladó bizonyítani tudja azt is, hogy az irat a címzetthez továbbításra került. Ennek tényét, dátumát, illetve a kézbesítés eredményét kell bizonyítani. A hivatalos iratok ajánlott küldeményként adhatók fel, a külön ehhez a szolgáltatáshoz rendszeresített postai tértivevénnyel.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény szerint azokat az iratokat kell hivatalosan kézbesíteni, amelyek feladásához vagy kézbesítéséhez (a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál, továbbá amit jogszabály hivatalos iratnak minősít.

A polgári perben a Pp. rendelkezései alapján mindenképpen kézbesítés útján kell közölni

-        az ítéletet és a bírósági meghagyást a felekkel,

-        a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve,

-        a tárgyaláson hozott, a Pp.-ben meghatározott egyes végzéseket azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta,

-        a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel,

az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, valamint a perindításra feljogosított személy az eljárást megindította.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A bíróság, a postai, illetve a bizalmi szolgáltató a rá irányadó jogszabályok szerint felel a kézbesítésért.

4 Címkeresés

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést.

Nincs ilyen kötelezettség.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Természetes személyek lakcíme:

Magyarországon a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága (a továbbiakban: BM NYHÁT; web: http://nyilvantarto.hu/hu/adatszolgaltatas_szemelyi) vezeti a központi lakcímnyilvántartást. E nyilvántartásból lehetőség van egyedileg azonosított személy lakcím-adatainak közlésére. Ez iránt kérelmet magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek terjeszthetnek elő, amennyiben igazolják az adat felhasználásának célját és jogalapját.

A kérelem személyesen bármely járási hivatalnál, külföldön pedig a külföldi lakcím szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál nyújtható be.

A kérelem írásban benyújtható bármely járási hivatalnál, azzal, hogy ha az adatszolgáltatáshoz szükséges adatok a járási hivatalnál nem állnak rendelkezésre, akkor

-        a közigazgatási hatóságok megkeresései, illetve a közhatalmi szervek adatszolgáltatási kérelmei a BM NYHÁT Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztály Belföldi Jogsegélyügyek Osztályánál a 1476 Budapest, Pf. 281. postai címen nyújthatók be;

-        minden egyéb, a fenti körbe nem tartozó kérelmező (pl.: magánszemélyek, cégek stb.) kérelme a BM NYHÁT Személyes Ügyfélszolgálati és Okmányügyeleti Főosztályánál a 1553 Budapest, Pf. 78. postai címen nyújtható be;

-        írásbeli kérelem benyújtására külföldön a külföldi lakcím szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál van lehetőség.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

-        a kérelmező adatait, az ügyfél és képviselője nevét, lakcímét, székhelyét, telephelyét,

-        az igényelt adatok pontos felsorolását,

-        az adatok felhasználásának célját,

-        a keresett személy azonosítására alkalmas természetes személyazonosító adatait (neve, születési helye, ideje, anyja neve), vagy a nevét és a kérelmező által ismert lakcímét (településnév, közterület elnevezés, házszám).

A kérelemhez csatolandó iratok:

-        az adatfelhasználás jogalapját igazoló okirat,

-        a meghatalmazott képviseleti jogosultságának – ha azt a rendelkezési nyilvántartás nem tartalmazza – igazolása. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.
Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre.

Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.
Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja, a hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el.

Az eljárás lefolytatásáért utólag igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni:

-        1-4 fő adatait érintő adatszolgáltatás esetén: 3500 Ft

-        5, illetve 5-nél több főt érintő adatszolgáltatás esetén: az adatszolgáltatásban érintett személyek számának és a díjtételnek a szorzata, a díjtétel mértéke: 730 Ft/tétel.

Külföldről vagy a kérelmező lakóhelye szerinti országba akkreditált magyar külképviseleti hatóság útján előterjesztett kérelem esetén a díjat az illetékes magyar külképviseleti hatóságnál konzuli díjként kell megfizetni, utólagosan.

Gazdasági társaságok:

A cégek esetében a cégnyilvántartásban szereplő legfontosabb adatok, így a címek is ingyenesen elérhetők az alábbi honlapon, magyar nyelven: https://www.e-cegjegyzek.hu.

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést.

Az Igazságügyi Minisztérium az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján fogadja az áttevő intézményeknek a címzett címének megállapítása iránti megkereséseit. Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdés c) szerinti tájékoztatást lásd a 4.2. pontban.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A postai szolgáltatásokra és a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó részletszabályokat megállapító 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Postavhr.) szerint a kézbesítés során a postai szolgáltató a – tértivevénnyel feladott – hivatalos iratot a címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek személyes átadással kézbesíti

Hivatalos irat a feladóval kötött egyedi szerződés vagy az általános szerződési feltételek szerinti külön rendelkezés alapján sem kézbesíthető alkalmi átvevőnek; a szervezet üzlethelyiségében vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségében történő kézbesítés során a szervezet által foglalkoztatott munkavállalónak vagy tagnak; amennyiben a szervezet recepciót működtet, az ott foglalkoztatott természetes személynek; valamint a címhelyen lévő ingatlan bérbeadójának vagy a címzett szállásadójának, ha az természetes személy.

A Postavhr. szerint a hivatalos iratként feladott küldeményt a szolgáltató kétszer kísérli meg kézbesíteni. Ha az első kézbesítési kísérlet nem vezetett eredményre, mert a címzett vagy a jogosult átvevő nem tartózkodott a címen, a szolgáltató értesítőt hagy hátra, a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton rendelkezésre tartja, és a kézbesítést a sikertelen kézbesítés napját követő ötödik munkanapon újból megkísérli. A második kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén a szolgáltató a címzett részére szintén értesítőt hagy hátra, és a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton a második kézbesítési kísérlet napját követő öt munkanapig rendelkezésre tartja. A hivatalos irat a jelzett kézbesítési ponton a második kézbesítésig, a személyazonosság igazolása mellett átvehető. A második értesítőben megjelölt átvételi határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a szolgáltató a hivatalos iratot „nem kereste” jelzéssel a feladónak visszaküldi.

A Pp. rendelkezései alapján ebben az esetben az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés nem szabályszerű, ha az nem a címzett, hanem egyéb jogosult átvevő részére történik meg és az átvevő az ellenérdekű fél vagy perbeli képviselője. A keresetlevél, illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetében a bíróság a kézbesítési fikció beállásáról a címzettet nyolc munkanapon belül értesíti. Ha rendelkezésre áll az elektronikus levélcím, az értesítést az elektronikus levélcímre is meg kell küldeni.

A címzett a neki szóló iratot – személyazonosságának igazolása mellett – a bírósági irodában is átveheti.

A végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alternatív kézbesítési módként szabályozza a végrehajtói kézbesítést, amelyet a végrehajtás alapjául szolgáló érdemi határozatok esetében tesz lehetővé, ha a határozattal kapcsolatban a kézbesítési fikció beállt és a végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult a költségek megelőlegezése mellett azt kifejezetten kérte. A Vht. szerint a végrehajtó a végrehajtási iratokat külön jogszabály szerint személyesen kézbesíti. Az eljárás eredménytelensége esetén új eljárásban a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint lehet kézbesíteni.

A Pp., valamint  a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény további eseteket is meghatároz, amikor helye van végrehajtói kézbesítésnek.

Mindezeken felül törvényben meghatározott esetekben a kézbesítés külön kézbesítő, például bírósági alkalmazott útján is történhet (például a polgári perben sürgős esetben a tárgyalásra szóló idézés kézbesítése).

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A Pp. szerint megkülönböztetjük a kötelező és választható elektronikus kapcsolattartást.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) alapján az elektronikus úton való kapcsolattartásra kötelezett (pl. jogi képviselő, gazdálkodó szervezet) minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

A perben az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles fél vagy a jogi képviselőnek nem minősülő képviselője – a Pp.-ben foglalt kivétellel –minden beadványt választása szerint elektronikus úton is benyújthatja, az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon. Az elektronikus út választása esetén a fél, illetve képviselője részére a bíróság valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít.

Elektronikus kapcsolattartás esetén biztosított, hogy a bírósággal kézbesítési szolgáltatást nyújtó rendszer útján folyamatosan lehessen kapcsolatot tartani. A beadvány informatikai követelményeknek való megfelelőségéről, illetve meg nem felelőségéről az elektronikus úton kapcsolatot tartó értesítést kap.

A biztonságos kézbesítési szolgáltatás biztosítja – egyebek mellett – az üzenet fogadásának igazolását, továbbá a sikertelen kézbesítés igazolását is. A kézbesítéssel kapcsolatos események tekintetében a szolgáltató haladéktalanul olyan igazolást köteles kiállítani a feladónak az általa megadott elektronikus elérhetőségére, amely a kézbesítési események adatait megfelelően igazolja

A biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kézbesített iratnál az átvételre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 5 munkanapot kell biztosítani. Ha a címzett a küldeményt a határidőn belül nem veszi át, és az átvételt nem tagadja meg, akkor a kézbesítésről az 5. munkanap elteltét követő első munkanapon másodszor is értesítést kap.

A Pp. – lentebb részletezett – kézbesítési fikcióra vonatkozó rendelkezései – az elektronikus kommunikáció perjogba való bevezetésére tekintettel – nem csak a postai kézbesítésre vonatkoznak, hanem valamennyi törvényes kézbesítési módra – így az elektronikus kézbesítésre is.

Sürgős esetben a polgári perben a tárgyalásra szóló idézést elektronikus kapcsolattartás hiányában is lehet elektronikus levél útján kézbesíteni.

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

Az iratkézbesítési rendelet 19. cikk (1) bekezdésében említett kézbesítési módok nem alkalmazhatók.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést.

Nem kerültek további feltételek meghatározásra.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A Pp. szerint, ha a fél tartózkodási helye ismeretlen és a fél számára a bírósági irat elektronikus úton sem kézbesíthető, vagy ha a fél tartózkodási helye olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy ha törvény így rendelkezik, úgy a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni. Hirdetményi kézbesítést a bíróság – fő szabály szerint – a fél kérelmére és az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el.

A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján, valamint tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és a fél utolsó ismert belföldi lakóhelyén a polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára. Ha a a fél elektronikus levélcíme rendelkezésre áll, a hirdetményt a fél elektronikus levélcímére is meg kell küldeni.

A Pp. szerint, ha a belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkező címzett megadott címére a postai szolgáltató útján kézbesíteni megkísérelt keresetlevél, illetve az eljárást befejező érdemi határozat kézbesíthetetlen - ide nem értve a kézbesítési fikció eseteit, valamint azokat az eseteket, amikor a kézbesíthetetlenség oka a címzett halála vagy megszűnése - és a kézbesíthetetlenség nem a bíróság vagy a postai szolgáltató érdekkörében felmerült elhárítható ok miatt következett be, a kézbesítés teljesülésében érdekelt fél kérelmére az irat kézbesítését a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek a bírósági irat végrehajtói kézbesítésére vonatkozó rendelkezései szerint is meg kell kísérelni.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Hirdetményi kézbesítés esetén az iratot – fő szabály szerint – a hirdetménynek a bíróságok központi internetes honlapján történő közzétételtől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.

Végrehajtói kézbesítés esetén – ha az nem vezet eredményre – az irat nem tekinthető kézbesítettnek.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A Postatv. alapján a szolgáltató és a címzett megállapodhat abban, hogy a címzett részére érkező postai küldeményeket ne a küldeményben megjelölt címen, hanem más címen kézbesítse. A Postavhr. szerint a postafiókra címzett hivatalos irat érkezéséről a postai szolgáltató a fiókban elhelyezett értesítővel ad tájékoztatást, akkor is, ha a hivatalos irat postafiókra címzett, de nem a postafiók bérlőjének szól.

7.3 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

A Pp. szerint a bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta.

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A rendelet 18. cikke szerinti kézbesítés esetén a magyarországi postai szolgáltató nem rendelkezik információval arról, hogy a külföldről érkező küldemény hivatalos irat, így nem a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó különös, hanem csak a könyvelt (tértivevényes) küldemények kézbesítésére vonatkozó általános belföldi szabályokat alkalmazza.

A Postavhr. alapján, ha a természetes személy címzett a kézbesítés megkísérlésének időpontjában nem tartózkodik a címen, a postai küldeményt elsősorban az ott tartózkodó meghatalmazottja részére kell kézbesíteni.

Ha a kézbesítés megkísérlésének időpontjában sem a természetes személy címzett, és – a helyettes átvevő nyilatkozata szerint – a meghatalmazott sem tartózkodik a címen, a postai küldemény az ott tartózkodó helyettes átvevőnek is kézbesíthető.

Helyettes átvevőnek minősül a címzett 14. életévét betöltött, a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója, a címhelyen lévő ingatlan bérbeadója vagy a címzett szállásadója, ha az természetes személy.

A "Címzett kezébe" levél szolgáltatás külön igénybevételével lehetséges elérni, hogy a küldeményt helyettes átvevő nem, hanem kizárólag személyesen a címzett vagy meghatalmazottja vehesse át.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ha a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítés megkísérlésekor nem tartózkodik a címen, a szolgáltató értesítőt hagy hátra, amelyben a címzettet tájékoztatja, hogy a szolgáltató kézbesítési pontján a címzett rendelkezésére tartja az iratot. Itt a címzett, annak meghatalmazottja vagy a megadott címen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező helyettes átvevő veheti át az iratot. Ha a címzett vagy egyéb jogosult átvevő az értesítésben megjelölt határidőig a küldeményért nem jelentkezett, a szolgáltató az iratot kézbesítetlenként visszaküldi.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

A postai szolgáltató határozza meg a rendelkezésre tartás időtartamát, a Magyar Posta Zrt. esetében ez a kézbesítés megkísérlésétől számított tíz munkanap. A tájékoztatás módját illetően lásd az előző pontot.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A kézbesítés írásbeli bizonyítéka a tértivevény, amely rögzíti a kézbesítés eredményét, azaz az átvevő személyét, ha nem a címzett veszi át az átvevői minőséget (pl. meghatalmazott), az átvétel dátumát, vagy ha átvételre nem kerül sor, annak akadályát (pl. az átvételt megtagadta, „nem kereste”). A tértivevényt a szolgáltató minden esetben visszakézbesíti a feladó számára. A tértivevény feladó részére történő visszajuttatása – erre irányuló szerződés esetén – történhet digitalizált változatban is, továbbá a kézbesítés ténye egyéb technikai eszközzel is igazolható.

Az E-ügyintézési tv. alapján a hivatalos elérhetőségre (gazdálkodó szervezet által kötelezően bejelenteni szükséges, valamint természetes személy által lehetségesen megadott elektronikus elérhetőség) kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,

a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,

b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy

c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

A hivatalos elérhetőségnek nem minősülő elektronikus elérhetőségek tekintetében jogszabályban előírtak szerint igazolható a kézbesítés ténye, kézbesítési fikció e kézbesítéshez nem fűződik.

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek által alkalmazott biztonságos elektronikus kapcsolattartás keretében a küldemény kézbesítettnek minősül

a)      a közzétett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre történő kézbesítés esetében az elküldést követő munkanapon;

b)      iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás igénybevétele esetén a sikeres iratátadás szolgáltató által igazolt időpontjában,

c)      olyan automatikus információátadás alkalmazása esetén, amely az átadott információ utólagos megállapíthatóságát - a változtatások rögzítésével vagy más módon – biztosítja, az információátadási szabályzatban vagy megállapodásban foglalt időpontban.

Az elektronikus ügyintézési ponton helyben előállított papíralapú kiadmányt az elkészítésével kézbesítettnek kell tekinteni.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

A Pp. alapján, ha a kézbesítési fikció beállt (a címzett az átvételt megtagadta vagy az iratot a kézbesítés kétszeri megkísérlése ellenére nem vette át), akkor a címzett annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt, a lent meghatározott okokból kifogást terjeszthet elő. A bíróság a kézbesítési fikció beállásáról a címzettet a fikció beállásától számított nyolc munkanapon belül, vagy ha a bíróság arról csak később szerez hivatalos tudomást, a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül – papíralapú kapcsolattartás esetén egyszerű postai küldeményben – értesíti. Az értesítésben a bíróság tájékoztatja a címzettet a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó szabályokról, keresetlevél esetén a perindítás joghatásainak beállásáról is.

A kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított három hónap elteltével - főszabályként - nincs helye. Ha a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés az eljárást megindító irathoz kapcsolódik, a kifogás az eljárás folyamatban léte alatt kézbesítési fikció esetén az annak beálltáról, kézbesítés esetén az arról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.

A kifogásnak a bíróság akkor ad helyt, ha a címzett a bírósági iratot azért nem vehette át, mivel a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy

b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni.

A b) pontban foglalt okból a kézbesítési fikcióval szembeni kifogást csak természetes személy terjeszthet elő.

Ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket – a szükséges mértékben – meg kell ismételni.

A kifogás előterjesztésére a végrehajtási eljárás során is van lehetőség. Ha a kézbesítettnek tekintendő határozat jogerőre emelkedett, a címzett - a már ismertetett okok fennállása esetében - a végrehajtási eljárás alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül a kifogást nyújthat be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál.

Hirdetményi kézbesítést a bíróság – fő szabály szerint – a fél kérelmére és az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el. Ha a fél által a hirdetményi kézbesítés iránti kérelemben előadott tények valótlannak bizonyulnak, és a fél erről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a fél az elrendelt hirdetményi kézbesítéssel felmerült költséget a per eredményére tekintet nélkül köteles megtéríteni, és őt ezen felül pénzbírságban is el kell marasztalni.

A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

Nincs speciális jogorvoslati lehetőség.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

A bírósági eljárási illeték megfizetése fedezi a kézbesítés költségeit is, ezért nem kell a félnek a kézbesítés költségeit megfizetnie a bírósági eljárásban. Kizárólag a Vht. által szabályozott végrehajtói kézbesítés esetén kell a végrehajtást kérőnek, kérelmezőnek az ezzel járó költségeket megelőlegezni, viselni, amelyért – jogszabályban meghatározottak – szerint a végrehajtót a kézbesítési eljárási cselekmény lefolytatásáért egyszeri 6000 forint munkadíj és 1500 forint költségátalány illeti meg a kézbesítési kísérletek számától függetlenül.

Ha a kézbesítendő irat alapján megindul a végrehajtási eljárás, akkor a költségeket az adós viseli. A hirdetményi kézbesítéssel kapcsolatos költséget az köteles előlegezni, aki a hirdetményi kézbesítést kérte.

A kézbesítési díjra vonatkozó szabályok nem tesznek különbséget másik tagállamból érkező kérelem esetén.