Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

A bírósági irat „kézbesítése” (izsniegšana) az irat időben történő átadását jelenti a címzettnek, hogy a címzett gyakorolhassa és megvédhesse jogait. A polgári perrendtartásról szóló törvény (Civilprocesa likums) többféle kézbesítési módról rendelkezik, többek között az ajánlott levél, az elektronikus levél, a bírósági végrehajtó általi kézbesítés (tiesu izpildītājs) és a futár általi kézbesítés (ziņnesis). A bírósági iratot akkor tekintik kézbesítettnek, ha azt a jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően kézbesítették, és a kézbesítést az e célra rendszeresített formanyomtatványon rögzítették.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 56. cikkének (2) bekezdése szerint kiállított bírósági iratok: ítéletek, határozatok, értesítések, idézések, meghatározott eljárásokban benyújtott kérelmek, rendes fellebbezések, semmisségi fellebbezések, írásos beadványok hiteles másolatai, valamint minden olyan irat, amelyet a felek a bíróságnak készítettek és nyújtottak be, de amelyet azután maga a bíróság kézbesített a többi félnek.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A más országból származó iratot Lettországban bírósági végrehajtó kézbesíti.

A központi szerv a Lett Bírósági Végrehajtók Tanácsa (Zvērinātu tiesu izpildītāju padome).

Cím: Lāčplēša iela 27-32, Riga, LV-1011, Lettország

Telefonszám: +371 67290005, fax: +371 62302503

E-mail: documents@lzti.lv

További adatok: https://www.lzti.lv/service-foreign-documents/

4 Címkeresés

Lettország a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mechanizmust választotta, azaz az európai igazságügyi portálon keresztül nyújt részletes tájékoztatást arról, hogy hogyan lehet megtalálni a kézbesítések címzettjeinek a címét.

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

A lett illetékes hatóságok nem végeznek lakcímkutatást. A lett hatóságok saját kezdeményezésük alapján nem terjesztenek elő a címre vonatkozó adatszolgáltatás iránti megkeresést a természetes személyek nyilvántartásához azokban az esetekben, amikor a kézbesítési kérelemben megadott cím téves.

A címzett címének megállapítása a kérelmet benyújtó hatóság vagy fél feladata.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

1. Valamely természetes személy lakcímének a megállapítása érdekében hivatalos kérelem nyújtható be a Belügyminisztériumhoz tartozó Állampolgársági és Migrációs Ügyek Hivatalához, amely nyilvántartást vezet a természetes személyekről. Annak érdekében, hogy az adatkezelők megállapíthassák, hogy indokolt-e az adatszolgáltatás, a természetes személyek nyilvántartásából (par izziņas sniegšanu no Fizisko personu reģistra) származó kivonatra vonatkozó kérelemben meg kell indokolni, hogy miért van szükség az adatokra.

2. A gazdasági társaságok címe díjmentesen elérhető a cégjegyzékben szereplő adatok között. A cégjegyzékben szereplő összes bejegyzést ingyenesen közzéteszik az információs weboldalon, így biztosítva azok nyilvánosság számára történő online elérhetőséget.

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

A Lett Bírósági Végrehajtók Tanácsa nem végez lakcímkutatást (azaz nem keresi az alpereseket).

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az iratot a bírósági végrehajtó kézbesíti, aki felhívást intéz a címzetthez.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A bírósági iratokat elektronikusan, postai úton vagy futárszolgálat útján küldik el. A bírósági iratokat elektronikus úton, a következő sorrendben küldik el:

1. online, amennyiben a címzett értesítette a bíróságot, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a bírósággal való kapcsolattartás online történjen;

2. a címzett által megadott e-mail-címre, amennyiben a címzett értesítette a bíróságot, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a bírósággal való kapcsolattartás e-mailben történjen;

3. a címzett hivatalos elektronikus címére.

Amennyiben a bírósági iratok elektronikus úton történő továbbítása egy természetes személy részére ezen eljárásnak megfelelően nem lehetséges, azokat a természetes személy által bejelentett lakóhelyre, és amennyiben a nyilatkozatban további cím szerepel, akkor arra a további címre küldik meg, kivéve, ha a természetes személy a bírósággal való kapcsolattartás céljából más címet adott meg.

Ha az alperes nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel, és nem adott meg más címet a bírósággal való kapcsolattartásra, a bírósági iratokat az alperesnek az eljárásban részt vevő fél által megadott címére kell kézbesíteni, amennyiben az ismert. A bírósági iratokat a személy munkahelyére is meg lehet küldeni.

Amennyiben a bírósági iratok elektronikus úton történő továbbítása jogi személy részére ezen eljárás keretében nem lehetséges, azokat a jogi személy székhelyére kell megküldeni.

A futár vagy az eljárásban részt vevő fél által kézbesített bírósági iratokat a címzettnek személyesen, aláírás ellenében kell kézbesíteni.

Bizonyos bírósági iratok esetében a törvény előírhatja azok ajánlott levélben, illetve egyéb átadási vagy kézbesítési módon történő továbbítását.

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

A rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett mindkét kézbesítési forma rendelkezésre áll, nevezetesen a bírósági iratok elektronikus úton történő továbbítása a következő sorrendben:

1. online, amennyiben a címzett értesítette a bíróságot, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a bírósággal való kapcsolattartás online történjen;

2. a címzett által megadott e-mail-címre, amennyiben a címzett értesítette a bíróságot, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a bírósággal való kapcsolattartás e-mailben történjen;

3. a címzett hivatalos elektronikus címére.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

További feltételeket nem határoztak meg.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 56. cikkének (8) bekezdésével összhangban, ha a jogi iratokat kézbesítő személy nem találkozik személyesen a címzettel, akkor az iratokat az adott személynél lakó bármely nagykorú családtagnak kézbesíti. Amennyiben az iratokat kézbesítő személy nem találkozik személyesen a címzettel a munkahelyén, az iratokat az ügyintéző részlegnél hagyja, hogy azokat a címzettnek továbbítsák. A fent említett esetekben az iratokat átvevő személynek fel kell tüntetnie az utó- és családi nevét, a kézbesítés időpontját és dátumát, a címzetthez való viszonyát vagy beosztását, és az iratokat haladéktalanul át kell adnia a címzettnek.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 59. cikke. Közzététel útján történő bírósági idézés

(1) Ha az alperes címét a polgári perrendtartásról szóló törvény 54.1 cikkével összhangban nem lehetett megállapítani, vagy ha az iratokat azon a címen lehetett kézbesíteni, amelyet az eljárásban részt vevő fél e törvény 54.1 cikkének (1) bekezdésével összhangban megadott, vagy ha az iratokat e törvény 56.2 cikkével összhangban nem lehetett kézbesíteni, az alperest a Hivatalos Lapban [Latvijas Vēstnesis] történő közzététel útján lehet bíróság elé idézni.

(2) Függetlenül attól, hogy az idézést a Hivatalos Közlönyben közzéteszik, a felperesek jogosultak az idézést saját költségükön más újságokban is közzétenni.

(3) Az újságban közzétett idézés szövegének meg kell felelnie az idézés tartalmának.

(4) A bíróság az ügyet az alperes távollétében is megvizsgálhatja, feltéve, hogy az idézésnek a Hivatalos Lapban való közzététele óta legalább egy hónap eltelt.

(5) Az alperesnek a Hivatalos Lapban való közzététel útján történő idézésén túlmenően az idézést az alperes ingatlanának helyén is kézbesíteni kell, ha a felperes ezt jelezte.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 56.¹. cikke A bírósági iratok átadásának és kézbesítésének időpontja

(1) Amennyiben a bírósági iratokat az e törvény 56. cikkében meghatározott eljárással összhangban kézbesítik – az annak (9) bekezdésében meghatározott eset kivételével – úgy kell tekinteni, hogy az adott személyt a következő időpontban értesítették a bírósági tárgyalás vagy eljárási cselekmény időpontjáról és helyéről, vagy a vonatkozó irat tartalmáról, illetve a bírósági iratokat a következő időpontban kell kézbesítettnek tekinteni:

1. azon a napon, amelyen a címzett vagy egy másik személy a polgári perrendtartásról szóló törvény 56. cikke (3), (7) vagy (8) bekezdésének megfelelően átvette őket;

2. azon a napon, amikor az érintett személy megtagadta az átvételt (a törvény 57. cikke);

3. amennyiben az iratokat postai úton küldték el, a feladás napjától számított hetedik napon;

4. ha az iratokat elektronikus úton küldték, a küldés napjától számított harmadik napon.

(2) Az a tény, hogy a bírósági iratokat a természetes személy bejelentett lakcímére, a nyilatkozatban megjelölt további címre, a természetes személy által a bírósággal való levelezés céljából megadott címre vagy a jogi személy székhelyére kézbesítették, valamint az a tény, hogy a postahivatalból kézbesítési értesítést kaptak vagy az iratokat visszaküldték, önmagában nem befolyásolja az iratok kézbesítésének tényét. A címzett megdöntheti azt a vélelmet, amely szerint az iratok postai küldemény esetén az elküldéstől számított hetedik napon, elektronikus úton továbbított küldemény esetén pedig az elküldéstől számított harmadik napon kézbesítettnek minősülnek, ha olyan objektív, rajta kívül álló körülményekre hivatkozik, amelyek megakadályozták abban, hogy a megadott címen átvegye az iratokat.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Amennyiben a bírósági iratot postahivatalban történő letétbe helyezéssel kézbesítik, az erről szóló írásbeli értesítést a címzett címén kell hagyni vagy oda elküldeni. Amennyiben ez nem lehetséges, az értesítést a címzett lakásának, üzlethelyiségének vagy lakóhelyének ajtajára kell rögzíteni, vagy a közelben lakó személynek kell kézbesíteni a címzetthez történő továbbítás céljából. Az értesítésen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a letétbe helyezett iratot a bíróság küldte.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 57. cikke. A bírósági iratok átvétele megtagadásának következményei

(1) Ha a címzett megtagadja a bírósági iratok átvételét, az iratot kézbesítő személy az iraton ennek megfelelően megjegyzést tesz, megjelölve a megtagadás okát, a dátumot és az időpontot.

(2) A bírósági iratok átvételének megtagadása nem akadálya az ügy vizsgálatának.

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Amennyiben ezt kifejezetten jelzik, az iratok kézbesítése a bíróságok helyiségeiben is történhet, és a címzettet oda kell idézni.

Az iratot akkor lehet postai úton kézbesíteni, ha ajánlott küldeményként adják fel azt. A küldeményt a postahivatalban vagy postai kézbesítő által kell kézbesíteni, és a kézbesített irat címzettjeként megjelölt személynek vagy meghatalmazott képviselőjének alá kell írnia az átvételi elismervényt; a személyazonosságot és a meghatalmazást is igazolni kell. Az e postai szolgáltatást igénybe vevő fél azt is megjelölheti, hogy a küldeményt csak személyesen kézbesíthetik a megjelölt személynek.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Amennyiben az ajánlott küldeményként történő kézbesítés sikertelen, más módon nem kézbesíthető postai úton az irat.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Az ajánlott küldeményként megküldött irat címzettjét az otthoni címére küldött értesítéssel tájékoztatják erről.

A címzett – feltéve, hogy a postai szolgáltató lehetőséget biztosít arra, hogy a postai küldemény kézhezvételéről bizonyos elektronikus eszközökkel értesítse – a postai szolgáltató által meghatározott eljárásokkal összhangban jogosult kérni, hogy a postai szolgáltató megfelelő elektronikus eszközökkel tájékoztassa a címzettet a postai küldemény kézhezvételéről. Ebben az esetben a papíralapú írásbeli átvételi értesítést nem kell a címzettnek kézbesíteni.

Az iratot a postahivatalban az átvétel napjától számított 30 napig kell megőrizni. A címzettet legalább két alkalommal fel kell hívni, hogy a küldeményt a postahivatalban átvegye.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Ha egy bírósági iratot postai úton kézbesítenek, az iratanyagban feljegyzést kell készíteni arról, hogy az iratot hol és mikor kézbesítették, és ezt a postai küldeményen is ugyanígy fel kell tüntetni.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

A bíróság közvetlenül vagy valamely központi hatóság közvetítésével felveszi a kapcsolatot az érintett külföldi országgal, és felkéri, hogy a címzett kérelme alapján ismételten kérje az iratok kézbesítését.

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

A bíróság megvizsgálja, hogy az alperes megtagadta-e az irat átvételét, és indokolással ellátott határozatban dönt a kereset érdemében, amely ellen a címzett az általános fellebbezési eljárás keretében fellebbezhet.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

Lettországban a rendelet 15. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően történik az iratkézbesítés, és minden egyes iratkézbesítési kérelemért bruttó 133,33 euró összegű díjat kell fizetni. A fizetést banki átutalás útján kell megtenni, és bármilyen felmerülő banki költséget az iratkézbesítés átalánydíját fizető személynek kell viselnie.

Bankszámlaadatok:

Nyilvántartási szám: 90001497619

Székhely: Lāčplēša iela 27-32, Riga, LV-1011, Lettország

Bank: Swedbank AS

Bankszámlaszám: LV93HABA0551038096742

SWIFT kód: HABALV22

A befizetés célja: A címzett adatai