Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Luxemburg
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

Az iratok továbbítására, vagyis arra az eljárásra, amelynek során egy bírósági iratot a címzett tudomására hoznak, Luxemburgban két különálló szabályrendszer vonatkozik, amelyek közül az első két alrendszert foglal magában.

Az első alrendszer a bírósági végrehajtó általi kézbesítés (signification).

A bírósági végrehajtó általi teljes körű és hiánytalan kézbesítés rendes eljárásnak minősül. Ezt egy bírósági végrehajtó (huissier de justice) végzi, aki személyesen kézbesíti az iratot a címzettnek, miután ellenőrizte a lakcímét, tartózkodási helyét vagy székhelyét. Ez az eljárás nagyobb fokú biztonságot nyújt. Ez az elsőfokú eljárást megindító különböző iratok (actes introductifs en première instance) és a fellebbezések (actes d’appel) továbbítására vonatkozik. Főszabályként a bírósági ítéletek továbbítására is vonatkozik, jelzi a fellebbezésre rendelkezésre álló és a végrehajtásra vonatkozó határidő kezdetét.

A békebírák előtt folyó egyes eljárások esetében az eljárást megindító irat továbbítására a kézbesítés könnyített formáját alkalmazzák: a bírósági végrehajtó ellenőrzi a címzett lakcímét, tartózkodási helyét vagy székhelyét, és az iratot ajánlott levélben, tértivevényes küldeményként küldi el.

A postai kézbesítésben (notification) nem vesz részt bírósági végrehajtó. Ezért kisebb fokú biztonságot nyújt, mint a bírósági végrehajtó általi kézbesítés. A bírósági hivatal (greffe du tribunal) az iratot (az eljárást megindító iratot vagy az ítélet másolatát) ajánlott levélben küldi el az átvételi elismervényt tartalmazó formanyomtatvány kíséretében. Ez az eljárás elsősorban bérleti (bail à loyer) és munkajogi (droit du travail) ügyekben alkalmazható első fokon. Az ítéletek postai kézbesítése egyben a fellebbezésre rendelkezésre álló határidő kezdetét is jelenti.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Az eljárási iratok többségét még a bírónak való átadásuk előtt kell kézbesíteni.

A jogszabályok kifejezetten előírják az alperes személyes vagy képviselő útján történő megjelenésre való idézésének kézbesítését.

Az ítéleteket ugyancsak kézbesíteni kell a fellebbezési határidő lejártát követően ahhoz, hogy azok jogerőre emelkedhessenek.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A bírósági végrehajtó általi kézbesítés során a bírósági végrehajtó vagy teljes és hiánytalan kézbesítést, vagy csak könnyített kézbesítést (signification atténuée) végez, mégpedig tértivevényes ajánlott levél küldésével.

A postai kézbesítés során a megkeresett bíróság hivatalvezetője az iratot tértivevényes ajánlott levélben küldi meg.

4 Címkeresés

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

A jogszabályok szerint a bírósági végrehajtók, mint a megkeresett hatóság, a címzett részére személyesen vagy lakcímére, illetve székhelyére kézbesítik az iratokat. A bírósági végrehajtók saját hatáskörükben a természetes vagy jogi személyek címére vonatkozó információkérést nyújtanak be a rendelkezésükre álló adatbázisokba, mielőtt bármilyen dokumentumot továbbítanának a címzettnek. Ha a bírósági végrehajtó illetékességi területén belül található új hivatalos címre derül fény, a bírósági végrehajtó erre az új címre kézbesíti az iratot.

Feladataik ellátása érdekében a bírósági végrehajtók a következő adatokhoz férhetnek hozzá:

  • Természetes személyek esetében:
    • Teljes név
    • Lakcím
    • Születési idő

Ez az információ megtalálható a természetes személyek nyilvántartásában (registre des personnes physiques). A bírósági végrehajtók feladataik ellátása érdekében hozzáférnek ehhez a nyilvántartáshoz.

  • Cégek esetében:
    • Név
    • Cégnév
    • Székhely
    • Cégjegyzékszám:

A cégnyilvántartásban szereplő társaságok esetében ezek az adatok nyilvánosan elérhetők, így szabadon hozzáférhetők.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy bírósági eljárásbeli felek nem férhetnek hozzá a természetes személyek nyilvántartásához annak érdekében, hogy megismerjék egy természetes személy címét.

A cégnyilvántartásban szereplő társaságok esetében az alapvető adatok (székhely, kereskedelmi név, cégjegyzékszám) nyilvánosan és ingyenesen elérhetők. A részletesebb adatokhoz való hozzáférésért díjat kell fizetni.

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

A 7. cikknek megfelelően Luxemburg a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett segítséget nyújtja azon személy címének a megtalálásához, akinek a részére a bírósági vagy bíróságon kívüli iratot kézbesíteni kell.

A bírósági végrehajtók azok a kijelölt hatóságok, amelyekhez az áttevő intézmények a címzett címének a megállapítása iránti megkereséseiket címezhetik.

A bírósági végrehajtókról és azok területi illetékességéről a következő weboldalon tájékozódhat:

Luxemburgi Bírósági Végrehajtói Kamara

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

  • A postai kézbesítési eljárás rövid ismertetése

Amennyiben a postai dolgozó a címzettet a címen találja, megkéri, hogy írja alá az átvételi elismervényt, amelyet ezt követően visszaküldenek a feladónak. Ha a címzett megtagadja az átvételi elismervény aláírását, a postai dolgozó ezt feljegyzi, és az iratot kézbesítettnek tekintik. Ezt nevezik személyes postai kézbesítésnek.

Ha a címzett nem található, de egy, a lakcímen, tartózkodási helyen vagy székhelyen tartózkodó másik személy elfogadja az ajánlott levél átvételét, a postai dolgozó e személy személyazonosságát rögzíti az átvételi elismervényen. A harmadik személynek történő postai kézbesítés egyenértékűnek minősül a lakcímre történő postai kézbesítéssel.

Ha a címen senki nem található, de a cím helyes, a postai dolgozó értesítést hagy a levélszekrényben, amelyben felkéri a címzettet, hogy az értesítésben megjelölt határidőn belül a levelet a postahivatalban vegye át. Az iratot ezt követően kézbesítettnek tekintik, akkor is, ha a címzett nem veszi át a postahivatalban. Ezt nevezik lakcímre történő postai kézbesítésnek.

Ha a cím nem található, a postai dolgozó visszaküldi a levelet a feladónak, tájékoztatva arról, hogy az irat kézbesítésére nem került sor. Ebben az esetben a kérelmezőnek új címet kell megadnia. Ha a címzettnek nincs ismert címe, a kérelmező lemondhat a postai kézbesítésről, és felkérhet egy bírósági végrehajtót az irat kézbesítésére, amennyiben szükséges, a keresés igazolásával.

Az iratkézbesítésnek ezt az eljárását csak akkor alkalmazzák, ha a címzett Luxemburgban lakik. Ha a címzett külföldön él, az iratot bírósági végrehajtónak kell kézbesítenie.

  • A bírósági végrehajtó általi kézbesítésre alkalmazandó eljárás rövid ismertetése

A bírósági végrehajtó általi kézbesítés az iratnak a címzett részére a bírósági végrehajtó által történő személyes átadását jelenti, ott, ahol a címzettet megtalálja.

A bírósági végrehajtó a kézbesítést általában a címzett lakóhelyén kísérli meg. Az iratot ugyanakkor bárhol át lehet adni, ahol a bírósági végrehajtó megtalálja a címzettet, például annak munkahelyén.

Az iratot személyesen kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben azt a címzett kézhez vette. Jogi személy esetében az iratot személyesen kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben azt a képviselő, az ügyvéd vagy más, erre meghatalmazott személy kézhez vette. Kézbesítési megbízott részére történő kézbesítés esetében az iratot személyesen kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben azt a kézbesítési megbízott átvette.

Amennyiben a címzett átveszi az iratot, a bírósági végrehajtó ezt feljegyzi a kézbesítési igazoláson (exploit). Ebben az esetben az irat a címzettnek való átadás napján tekintendő kézbesítettnek.

Amennyiben a címzett megtagadja az irat átvételét, a bírósági végrehajtó ezt feljegyzi a kézbesítési igazoláson. Ebben az esetben az irat a címzettnek való bemutatás időpontjában kézbesítettnek minősül. Ezt nevezik a bírósági végrehajtó általi személyes kézbesítésnek.

Ha az iratot nem lehet személyesen kézbesíteni, a bírósági végrehajtó a címzett lakcímére, tartózkodási helyére vagy székhelyére megy. Az irat e helyen bárki számára átadható, feltéve, hogy e személy átveszi az iratot, megadja vezetéknevét, keresztnevét, minőségét és lakcímét, továbbá átvételi elismervényt ad. Az iratot lezárt borítékban kell kézbesíteni, amelyen csak a címzett vezetékneve, keresztneve, minősége és címe szerepel, és amelyen a boríték lezárását ellátják a bírósági végrehajtó pecsétjével. Az irat nem adható át 15. életévét be nem töltött gyermeknek, illetve az irat kézbesítését kérő személynek. A bírósági végrehajtó a lakóhelyen, tartózkodási helyen vagy a székhelyen egy lepecsételt borítékban dátummal ellátott értesítést hagy az irat kézbesítéséről, amely tartalmazza az iratot átvevő személy adatait. Minden ilyen esetben az irat a címzettnek való bemutatás napján tekintendő kézbesítettnek. Ezt nevezik a bírósági végrehajtó általi, lakcímre történő postai kézbesítésnek.

A bírósági végrehajtó minden esetben jegyzőkönyvet vesz fel az alakiságok teljesítéséről, amelyet az eredeti irathoz csatolnak. Ebben az esetben mind az eredeti iratot, mind a kézbesítési jegyzőkönyvet visszaküldik a kézbesítést kérő személynek.

A lenti 7. pontban hivatkozott közvetett kézbesítésen kívül más alternatív módszer nem alkalmazható.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Az iratok elektronikus kézbesítését az új polgári perrendtartás (Nouveau Code de Procédure Civile) nem teszi lehetővé.

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

Nem alkalmazandó.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

Nem.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A bírósági végrehajtó által végzett kézbesítés a lakcímre

Amennyiben az iratot nem lehet a címzettnek személyesen átadni, azt kézbesítik a lakcímére. Amennyiben a címzett e címen nem lakik, vagy nincs lakcíme, az iratot fő tartózkodási helyére kézbesítik. Jogi személy esetén az iratot székhelyén vagy az ügyintézés helyén kézbesítik.

Az irat e helyen bárki számára átadható, feltéve, hogy e személy átveszi az iratot, megadja vezetéknevét, keresztnevét, minőségét és lakcímét, továbbá átvételi elismervényt ad. Az iratot lezárt borítékban kell kézbesíteni, amelyen csak a címzett vezetékneve, keresztneve, minősége és címe szerepel, és amelyen a boríték lezárását ellátják a bírósági végrehajtó pecsétjével.

Az irat nem adható át 15. életévét be nem töltött gyermeknek, illetve az irat kézbesítését kérő személynek.

A bírósági végrehajtó a címzett lakóhelyén vagy fő tartózkodási helyén, illetve a jogi személy székhelyén vagy az ügyintézés helyén lepecsételt borítékban dátummal ellátott értesítést hagy az irat kézbesítéséről, amely tartalmazza az iratot átvevő személy adatait.

A bírósági végrehajtó csatolja az irat egy másolatát le nem pecsételt papíron is. Ugyanez vonatkozik kézbesítési megbízott részére történő kézbesítés esetére is.

Minden ilyen esetben az irat a címzettnek való bemutatás napján tekintendő kézbesítettnek.

Az új polgári perrendtartás 161. cikke szerint: „A lakcímre való kézbesítés az azon címre történő kézbesítést jelenti, amelyre a címzett a népességnyilvántartásban be van jegyezve.

Az új polgári perrendtartás 164. cikke a következőket mondja ki: „Az iratokat a következők szerint kell kézbesíteni:

1. ha a címzett az állam, a miniszterelnök hivatala részére;

2. ha a címzett állami intézmény, a székhelyére;

3. ha a címzett önkormányzat, az önkormányzat székhelyére;

4. ha a címzett vállalat, nonprofit szervezet vagy közműszolgáltató, akkor vagy a székhelyére, vagy az irányítást ellátó személy részére.”

Bírósági végrehajtó általi kézbesítés a kézbesítési értékesítés letevése révén

Az új polgári perrendtartás 155. cikkének (6) bekezdése a következőket mondja ki: „Amennyiben az irat nem kézbesíthető a fenti rendelkezéseknek megfelelően, és az elvégzett, a bírósági végrehajtó által az iraton rögzítendő vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a címzett a megjelölt címen lakik, a bírósági végrehajtó lepecsételt borítékban leteszi ott az irat egy másolatát, valamint egy olyan értesítést, amelyben tájékoztatja a címzettet arról, hogy a megjelölt címen senki nem volt megtalálható, vagy, hogy a jelenlevő személyek megtagadták az irat másolatának átvételét.

Az irat a letevés napján tekintendő kézbesítettnek. Ugyanazon a napon, vagy legkésőbb az ezt követő első munkanapon a bírósági végrehajtó rendes levélben megküldi az irat másolatát, valamint a fent említett értesítést az iratban feltüntetett címre.”

A bírósági végrehajtó által végzett kézbesítés ismeretlen címre

Az új polgári perrendtartás 157. cikke rendelkezik erről a kézbesítési módszerről abban az esetben, ha a címzettnek nincs ismert lakcíme vagy székhelye, kimondva a következőket: „Amennyiben az a személy, akinek az iratot kézbesíteni kell, nem rendelkezik ismert lakcímmel vagy tartózkodási hellyel, a bírósági végrehajtó jegyzőkönyvet vesz fel a kézbesítésről, amelyben részletesen rögzíti a címzett megtalálása érdekében tett lépéseket. A kézbesítési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az irat jellegét és a kérelmező nevét.

Ugyanazon a napon, vagy legkésőbb az ezt követő első munkanapon a bírósági végrehajtó tértivevényes ajánlott levélben megküldi az irat másolatát, valamint a kézbesítési jegyzőkönyvet a címzett részére a címzett utolsó ismert címére. Ugyanezt az alaki követelményt rendes postai küldemény formájában is teljesíteni kell ugyanezen a napon.

A kézbesítési jegyzőkönyv címzett részére megküldött másolatában tájékoztatni kell a címzettet arról, hogy az iratról három hónapon belül a bírósági végrehajtó irodájában másolatot kérhet, illetve hogy erre választása szerint bármely személyt felhatalmazhat.”

Az új polgári perrendtartás 157. cikkének (3) bekezdése a következőkről rendelkezik: „A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni az olyan jogi személyt érintő irat kézbesítésére, amely már nem rendelkezik ismert működési hellyel a cégnyilvántartásban megjelölt székhelyén.”

A bírósági végrehajtó által végzett kézbesítés egyéb formái

A 157. cikk (4) bekezdése többek között a következőket mondja ki: „Amennyiben az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot a fenti rendelkezéseknek megfelelően kézbesítették, és amennyiben az alperes nem jelenik meg, az eljáró bíróság szükség esetén elrendelheti közlemény közzétételét luxemburgi vagy külföldi újságban.”

Az új polgári perrendtartás 158. cikke ehhez a következőket teszi hozzá: „Amennyiben az irat címzettje nem található meg, illetve ha nem nyert bizonyítást, hogy ténylegesen tájékoztatták, a bíróság hivatalból bármilyen további intézkedést elrendelhet, kivéve a kérelmező jogainak megóvása érdekében szükséges ideiglenes és védelmi intézkedéseket.”

Az új polgári perrendtartás 81. cikke ehhez még a következőket teszi hozzá: „A meg nem jelent alperes a felperes kezdeményezésére vagy a bíró saját kezdeményezésére hozott határozatával újbóli megjelenésre idézhető, ha a keresetlevelet nem személyesen adták át. A keresetlevelet az első keresetlevél alapján kell sokszorosítani, kivéve az egyes joghatóságokra vonatkozó különös szabályok szerint”.

Az iratok kézbesítése tértivevényes ajánlott levélben

Amennyiben az iratot a bíróság hivatala adta ki, azt tértivevényes ajánlott levélben kézbesítik.

Amennyiben a címzettnek nincs ismert címe, az iratot bírósági végrehajtó kézbesíti.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Ha az iratot a végrehajtó személyesen kézbesíti, a kézbesítési igazoláson fel kell tüntetni a kézbesítés időpontját, azaz azt az időpontot, amikor a kézbesítési igazolást a címzettnek vagy a címzett lakcímén kézbesítik, vagy azt az időpontot, amikor az iratot a címzett lakóhelyén elhelyezték.

Amennyiben az iratot postai úton kézbesítik, a kézbesítés napja az a nap, amikor az ajánlott levelet a címzett lakcímére, tartózkodási helyére vagy székhelyére kézbesítik.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A címzettet minden esetben a bírósági végrehajtó (bírósági végrehajtó általi kézbesítés) vagy a postai dolgozó (postai kézbesítés) tájékoztatja, aki értesítést hagy a kézbesítés sikertelenségéről.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

A címzett minden esetben megtagadhatja az irat átvételét. A kézbesítés mindazonáltal érvényes és abban a pillanatban lép hatályba, amikor a bírósági végrehajtó vagy a postai dolgozó eleget tesz törvényes kötelezettségének, azaz amikor a kézbesítés elmaradásáról szóló értesítést hagy.

A címzett utólag minden esetben vitathatja az átadás érvényességét, ha bizonyítja, hogy sem a lakcíme, sem a tartózkodási helye, sem a kézbesítési címe nem a megadott címen van. Következésképpen a bírósági végrehajtó általi kézbesítés nagyobb jogbiztonságot nyújt, mint az átvételi elismervényt tartalmazó ajánlott levélben történő kézbesítés, mivel az eljáró bírósági végrehajtó ellenőrzi a címzett címét a természetes személyek nyilvántartásában vagy a cégjegyzékben. Ezenfelül, a tértivevényes ajánlott levél útján történő kézbesítés időpontja semmilyen mértékben nem bizonyítható, ha a címzett a tértivevényt nem látta el keltezéssel és aláírással az ajánlott levél lakcímén, tartózkodási helyén vagy székhelyén történő (első) bemutatása alkalmával. Ezzel szemben a bírósági végrehajtó általi kézbesítés időpontja mindig szerepel a bírósági végrehajtó által kiállított kézbesítési értesítésen.

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A globális postai szolgáltatások tekintetében a szolgáltatási feltételek (Conditions générales de fourniture des services offerts) 6.3.9. cikke kimondja, hogy „Az ajánlott küldeményeket a címzettnek a megadott címre kell kézbesíteni, vagy a címzett távollétében: bármely nagykorú személynek, aki a címre érkező küldeményt átveszi, és aki aláírásával igazolja, hogy úgy tekintendő, mint aki a címzett által megfelelően felhatalmazott személy, és aki vállalja, hogy a címzett nevében és megbízásából átveszi a küldeményt; vagy bármely felnőttnek, aki bemutatja i. a szállítólevelet vagy átvételi elismervényt arra az átvételi pontra vonatkozóan, ahol a küldeményt tárolják, és ii. a személyazonosító okmányát.”

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

A postai küldeményeket a megadott címre kézbesítik, kivéve, ha nyilvánvaló hiba történt (példák: tévesen írt utcanév, helytelen házszám, nyilvánvalóan helytelen irányítószám stb.).

Amennyiben a címzett a megjelölt címen nem érhető el, az ajánlott küldeményt nem kézbesítik. A postai dolgozó egy értesítést hagy a kézbesítés sikertelenségéről.

Azokat a postai küldeményeket, amelyeket nem lehet elhelyezni a címzett levélszekrényében, vagy amelyeket a postai dolgozó látogatása során nem lehet átadni egy erre feljogosított személynek, a helyi postahivatalban őrzik meg a címzett részére, a postaszolgáltató által meghatározott, a címzett levélszekrényében elhelyezett sikertelen kézbesítési értesítőn megjelölt időtartamig. Ezen időszak lejártát követően a küldeményt visszaküldik a feladónak, ha személye ismert.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Azokat a postai küldeményeket, amelyeket nem lehet elhelyezni a címzett levélszekrényében, vagy amelyeket a postai dolgozó látogatása során nem lehet átadni egy erre feljogosított személynek, a helyi postahivatalban őrzik meg a címzett részére, a postaszolgáltató által meghatározott, a címzett levélszekrényében elhelyezett sikertelen kézbesítési értesítőn megjelölt időtartamig. Ezen időszak lejártát követően a küldeményt visszaküldik a feladónak, ha személye ismert.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Ha az iratot postai úton kézbesítik, a tértivevény szolgál bizonyítékul. Ha az iratot bírósági végrehajtó útján kézbesítik, az utóbbi jegyzőkönyvet vesz fel a megtett lépésekről. A bírósági végrehajtó igazságügyi tisztviselő, az általa felvett jegyzőkönyv a hamisítás esetleges bizonyításáig érvényes bizonyítéknak minősül.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Amennyiben az iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat megsértik, a kézbesítés érvénytelennek nyilvánítható.

Ugyanakkor az eljárási szabálysértésen alapuló érvénytelenség fennállása csak akkor mondható ki, ha a szabálysértés hátrányosan érintette a címzettet.

Erről a bíróságnak kell döntenie.

Amennyiben a keresetlevél nem volt kézbesíthető személyesen a címzettnek, és a címzett nem jelent meg, a bíróság felhívhatja a kérelmezőt az irat ismételt kézbesítésére (az új polgári perrendtartás 81. cikke). Ez az alaki követelmény lehetővé teszi valamennyi kétség eloszlatását azzal kapcsolatban, hogy az érintett fél miért nem jelent meg.

Az olyan eljárásokban, amelyekben a feleket rendesen a bíróság hivatala idézi, a bíróság a kérelmezőt arra is felhívhatja, hogy az iratot bírósági végrehajtó útján kézbesíttesse, amennyiben kétség merül fel az ajánlott levélben kézbesített idézés érvényességét illetően.

Végül, a bíróság csak akkor hozhat kontradiktórius eljárásban ítéletet a tárgyaláson meg nem jelenő féllel szemben, ha bizonyítást nyer, hogy e fél részére személyesen teljesítették a kézbesítést. Ellenkező esetben (ha például az idézést a címen található másik személy részére kézbesítették), a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezhető.

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

Nem. A rendes jogorvoslati lehetőségeket kell alkalmazni.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

Igen. Amennyiben az iratot a nemzeti jognak megfelelően bírósági végrehajtó kézbesíti, az alkalmazandó költségeket a bírósági végrehajtók díjtételeinek megállapításáról szóló, 1991. január 24-i módosított nagyhercegi rendelet (règlement grand-ducal modifié) határozza meg.

Ha a kézbesítési kérelem egy másik tagállamból érkezik, a bírósági végrehajtó a fent említett rendeletben meghatározott díjszabást alkalmazza, amely jelenleg 138 euró.

A bíróság hivatala által végzett kézbesítés ingyenes.

Utolsó frissítés: 22/11/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.