- 1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?
- 2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?
- 3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?
- 4 Címkeresés
- 5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?
- 6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?
- 7 „Helyettesítő” kézbesítés
- 8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)
- 9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?
- 10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?
- 11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?
- 12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?
Az iratkézbesítés a bírósági iratok jogi vagy természetes személynek történő kézbesítését jelenti. A kézbesítés módját a Szervezeti és Polgári Eljárásjogi Törvénykönyv (a máltai törvénytár 12. fejezete) kifejezetten szabályozza.
A nemzeti jogba abból a célból kerültek be az iratok kézbesítésére vonatkozó konkrét szabályok, hogy az iratok kézbesítési módjára létrejöjjön egy szabványos eljárás, és hogy biztosítva legyen valamennyi érintett fél részére a velük vagy a perükkel kapcsolatos valamennyi jogi irat kézhez vétele. Az említett szabályok ezen túlmenően a bíróság részére bizonyosságot adnak arról, hogy az iratok megérkeztek a címzetthez.
2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?
Valamennyi, a bíróságnak benyújtott iratot hivatalosan kézbesíteni kell. Ide tartoznak a fizetési meghagyások, a bírósági kifogások, a kérelmek, az idézések, a fellebbezések, a válasziratok, a biztosítási és végrehajtási végzések, valamint a bíróságok által hozott végzések.
3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?
Valamely irat bíróságra benyújtásakor a bíróság vagy a bírósági végrehajtó feladata az iratok kézbesítése. Az iratot benyújtó félnek meg kell jelölnie azt a személyt, akinek az iratot kézbesíteni kell, továbbá a kézbesítési címet. Egynél több címzett esetén az iratot benyújtó félnek kell gondoskodnia arról, hogy abból valamennyi címzett számára elegendő példány legyen.
4 Címkeresés
4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést
Nem.
4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?
Igen, vannak ilyen nyilvántartások és szolgálatok.
A jogi személyek székhelye online lekérdezhető a máltai Cégnyilvántartás weboldalán található nyilvántartásból, a következő címen:
https://registry.mbr.mt/ROC/companySearch.do?action=companyDetails&_=1576703936233
Az online rendszer lehetővé teszi, hogy bármely természetes személy, aki tájékozódni kíván cégekkel, alapítványokkal és szervezetekkel kapcsolatban, hozzáférjen a nyilvántartáshoz. A nyilvántartásban található információk ingyenesen elérhető, általános (közérdekű) információk, köztük a cégek neve és nyilvántartási számuk, bejegyzett székhelyük, létesítésük napja stb. Bárki rákereshet egy cégre a nyilvántartási száma vagy neve, illetve nevének részlete alapján.
Valamely természetes személy lakcímének megállapításához a választói névjegyzék ingyenes, és a nagyközönség számára a máltai bíróságokon számítógépeken keresztül elérhető. A legfrissebb választói névjegyzék mindenki számára elérhető a következő címen: https://electoral.gov.mt/Register/Enquiry. A nyilvántartásban való kereséshez azonban ismerni kell a település és az utca nevét.
4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést
E tagállam hatóságai a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti segítséget nyújtják.
A jogi személyek székhelye online lekérdezhető a máltai Cégnyilvántartás weboldalán található nyilvántartásból, a következő címen:
https://registry.mbr.mt/ROC/companySearch.do?action=companyDetails&_=1576703936233
Az online rendszer lehetővé teszi, hogy bármely természetes személy, aki tájékozódni kíván cégekkel, alapítványokkal és szervezetekkel kapcsolatban, hozzáférjen a nyilvántartáshoz. A nyilvántartásban található információk ingyenesen elérhető, általános (közérdekű) információk, köztük a cégek neve és nyilvántartási számuk, bejegyzett székhelyük, létesítésük napja stb. Bárki rákereshet egy cégre a nyilvántartási száma vagy neve, illetve nevének részlete alapján.
A természetes személyek címét illetően a külföldi áttevő hatóság a kézbesítési cím megállapítása iránti megkeresést küldhet a máltai átvevő hatósághoz a következő e-mail-címre: info@stateadvocate.mt
Az ilyen megkeresésekben fel kell tüntetni a kézbesítés címzettjének személyazonosító számát, vezeték és keresztnevét.
5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?
A bírósági ügy részét nem képező jogi iratok ajánlott postai küldeményként kerülnek kézbesítésre, amely esetében a bírósági végrehajtó benyújtja a bíróságnak a „rózsaszín szelvényt”, amelyet az átvevő az aláírásával lát el, illetve azon kerül feltüntetésre, ha az iratot nem keresték. A „rózsaszín szelvényt” az eredeti okirathoz csatolják (például a bírósági levélhez). A bírósági eljárás keretében benyújtott egyéb iratokat a bírósági végrehajtó kézbesíti.
Az átvevő intézmény a Málta szigetén kézbesítendő iratok esetében a Polgári Bíróság Első Kollégiumának Kezelőirodájában, a Gozo és Comino szigetein kézbesítendő iratok esetében pedig a (Gozói) Törvényszék Kezelőirodájának felsőfokú hatáskörében iktatott fizetési meghagyáshoz csatoltan kézbesítteti az iratot. Ezeket az iratokat a fizetési meghagyással együtt a bírósági végrehajtó kézbesíti a címzett személynek. A Szervezeti és Polgári Eljárásjogi Törvénykönyv 187. cikke szerint az iratok a következő módon kézbesíthetők:
a) A kézbesítés az irat egy példányának átadásával történik annak a személynek, akinek az iratot kézbesíteni kell, vagy az irat egy példányának a személy tartózkodási helyén, telephelyén, munkahelyén vagy postai címén valamely családtagjának vagy vele egy háztartásban élő személynek, illetőleg a szolgálatában álló valamely személynek, képviselőjének vagy a küldeményét átvenni jogosult személynek történő átadásával: azzal a feltétellel, hogy a példányt a tizennegyedeik életévét még be nem töltött személynél, vagy olyan személynél hagyni jogellenes, aki szellemi fogyatékossága miatt nem képes a kézbesítésről vallomást tenni. Egy személyt mindaddig vallomás tételre képesnek kell vélelmezni, amíg ennek ellenkezőjét nem bizonyítják; továbbá a kézbesítés szabálytalanságának indokával nem lehet kifogást emelni ezen okok egyike miatt sem, ha bebizonyosodik, hogy a példány ténylegesen megérkezett ahhoz az személyhez, akinek kézbesíteni kellett;
b) A kereskedelmi hajókon utazó személyek, vagy a Máltán tartózkodási hellyel nem rendelkező személyzet tagjai esetében, a kézbesítés teljesülhet azzal, ha a példányt a hajó parancsnokának vagy bármely más a nevében eljáró személynek átadják;
c) önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet esetében a kézbesítést az irat egy példányának a következőknek történő átadásával kell teljesíteni: i. a székhelyén, központi ügyintézés helyén, telephelyén, vagy postai címén az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet jogi vagy bírósági képviseletével felruházott személy, társasági titkár, vagy a szervezet valamelyik munkavállalója vagy ii. a fent említett személyek bármelyike, az a) pontban előírt módon.
6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?
Polgári eljárásban az iratokat nem lehet elektronikusan kézbesíteni.
6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?
A máltai nemzeti jog értelmében semmilyen elektronikus kézbesítés nem megengedett.
6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést
Nem.
7 „Helyettesítő” kézbesítés
7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?
Nem. A kézbesítés módját az 5. kérdés tételesen ismerteti.
7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?
Nem alkalmazható.
7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?
Nem alkalmazható.
7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?
A máltai jog értelmében, amennyiben egy személy, akinek eljárási iratot címeztek, megtagadja annak személyes átvételét a bíróság valamely tisztviselőjétől, a bíróság az érdekelt fél kérelmére – a bírósági tisztviselő meghallgatása után és az eset valamennyi körülményére figyelemmel – a kézbesítést végzéssel a megtagadás napján és időpontjában teljesítettnek nyilváníthatja, továbbá a végzés minden jogi célra a kézbesítés bizonyítékának minősül.
Továbbá ha valaki tudatosan elkerüli, akadályozza vagy megtagadja bármely aktus vagy bírósági végzés kézbesítését, illetve a bírósági végrehajtó bármely végzésének vagy parancsának végrehajtását, bűnös a bíróság megsértésében, és elítélése esetén a) megrovással, b) a bíróságról való kitoloncolással, c) a bíróság épületében található helyen huszonnégy órára történő letartóztatással, vagy d) pénzbüntetéssel sújtható.
8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)
8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?
A máltai postai szolgálat a címen található bármely olyan magánszemélynek kézbesíti a küldeményt, aki hajlandó azt átvenni, feltéve, hogy épelméjű és nem gyermek. Létezik egy olyan vélelem, hogy ha egy magánszemély a címen található és elfogadja a postát, akkor a címzett erre feljogosította. Ha valaki erre nem jogosult, akkor nem szabad a küldeményt elfogadnia, ha pedig elfogadja, azzal felvállalja a felelősséget a címzettnek történő továbbítására. Az átvevő a kézbesítést aláírásával nyugtázza. Ez az eljárás megfelel a postai szolgáltatások 2005. évi (általános) szabályzata 33. előírásának.
8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?
Ha senki sem érhető el a küldemény átvételére, és a küldeményt átvételének aláírással történő nyugtázása követelmény, a szóban forgó címen értesítőt hagynak, amelyben a címzettet tájékoztatják a kézbesítési kísérletről. A küldemény a legközelebbi postahivatalban átvehető. Ha a küldeményt továbbra sem veszik át, a postai szolgáltató saját mérlegelése alapján utolsó értesítőt küld a címzettnek, amelyben tájékoztatja arról, hogy a postai küldemény még mindig átvételre vár. Helyi ajánlott küldemény esetében ez általában 5 napot követően, külföldi ajánlott küldeménynél pedig 10 napot követően történik meg. Ha a küldeményt ezen időszakokat követően sem veszik át, egy további 5 napos várakozási időt követően a küldeményt ennek megfelelően „nem kereste” jelzéssel visszaküldik a feladónak. Ha a küldemény átvételét a címzett vagy a képviselője megtagadja, azt azonnal visszaküldik a feladónak „átvételt megtagadta” jelzéssel.
8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?
Ha a címen senki sem érhető el a küldemény átvételére, a szóban forgó címen egy értesítőt hagynak, amelyben a címzettet tájékoztatják a kísérletről, valamint arról is, hogy a postai küldemény a legközelebbi postahivatalban átvehető. Ha a küldeményt továbbra sem veszik át, a postai szolgáltató saját mérlegelése alapján utolsó értesítőt küld a címzettnek, amelyben tájékoztatja arról, hogy a postai küldemény még mindig átvételre vár. Helyi ajánlott küldemény esetében ez általában 5 napot követően, külföldi ajánlott küldeménynél pedig 10 napot követően történik meg. Ha a küldeményt ezen időszakokat követően sem veszik át, egy további 5 napos várakozási időt követően a küldeményt ennek megfelelően „nem kereste” jelzéssel visszaküldik a feladónak. A postai küldemény(ek) csak akkor kézbesíthető(k) átvételre a címzettnek vagy a jogosult képviselőnek a postahivatalban, ha a címzett bemutatja az értesítőt az azonosító okmányával együtt (útlevél vagy személyazonosító okmány).
9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?
A kézbesítésről vagy a kézbesítés sikertelenségéről szóló igazolást az átvevő intézmény állítja ki a bírósági végrehajtó által az alábbiak szerint megadott adatok alapján.
Az ajánlott postai küldeményként kézbesített eredeti iratokhoz „rózsaszín szelvényt” csatolnak. A bírósághoz való visszaküldést követően az eredeti iratokat fekete vagy vörös tintával lebélyegzik. Fekete tintát használnak annak jelzésére, hogy a kézbesítés megtörtént, azt is megjelölve, hogy kinek adták át az iratot. Ha az iratot nem kézbesítették, vörös tintás bélyegzővel látják el, és a kézbesítés elmulasztásának okát is feltüntetik.
A bírósági végrehajtó által kézbesített iratokat lebélyegzik fekete tintával, ha a kézbesítés megtörtént, vagy vörös tintával, ha a kézbesítés nem történt meg, továbbá a kézbesítés végrehajtásával megbízott bírósági végrehajtó is ellátja aláírásával.
10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?
Ha a címzett nem veszi kézhez az iratokat, de az iratokat érvényesen kézbesítették, a címzett címén, otthonában vagy munkahelyén hagyva egy példányt, a kézbesítés teljesítettnek és érvényesnek minősül. Ha az iratokat harmadik személy veszi át, az iratokat visszaküldheti a kiadott és kézbesített bírósági levélre válaszként bírósági levél benyújtásával. Ez utóbbi bírósági válaszlevélben a harmadik félnek meg kell indokolnia, hogy miért nem ő a helyes címzett, és ha az indokot érvényesnek fogadják el, a kézbesítés sikertelennek minősül. A jogsértő módon teljesített kézbesítés bírósági perben megtámadható. Ha érvényes kézbesítés hiányában az a fél, akinek az iratokat kézbesíteni kellett volna, bíróságon választ nyújt be vagy megjelenik a bíróságon, a kézbesítés érvényesnek minősül.
11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?
Nem.
12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről
A máltai jogszabályok értelmében minden egyes Máltán kézbesítendő irat rögzített díja 50 euró. Ezt a díjat a kézbesítést megelőzően kell megfizetni. A díj banki átutalás útján a Főügyészségnek a következő bankszámlára fizetendő:
A bank megnevezése: Máltai Központi Bank
Számlatulajdonos neve: Főügyészség – Iratok kézbesítése/jogi szolgáltatási díjak
Számlaszám: 40127EUR-CMG5-000-Y
IBAN: MT24MALT011000040127EURCMG5000Y
Swift kód: MALTMTMT
Eltérőek a díjak, ha az iratokat a nemzeti jog szerint kézbesítik, illetve ha másik tagállamból származó iratokat kell Máltán kézbesíteni. Amennyiben Máltán kell iratokat kézbesíteni, az iratokat a bíróságon kell benyújtani, és az iratok benyújtásáért díjat kell fizetni. A díj a bírósághoz benyújtott irattól függően változó. Az iratok kinyomtatásáért jogi szolgáltatási díjat és költségek is felszámítanak. Másrészt a Máltán más tagállamokból kézbesítendő iratok rögzített díja 50 euró.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.