Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Hollandia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

A kézbesítés (betekening en kennisgeving) alapvetően a bírósági végrehajtó (gerechtsdeurwaarder) által végzett hivatalos cselekményre utal. A végzést (exploot) személyes átadás útján „kézbesítik” a címzettnek. A végzést azzal fejezik be, hogy a helyszínen írásban rögzítik, hogyan adták át a címzettnek, és aláírják azt. A kézbesítés természetes módon egybeesik az értesítéssel (kennisgeving). A bírósági végrehajtó például értesítést ad egy ítéletről (vonnis) vagy egy bírósági idézésről (oproeping voor een gerecht).

Ezeket az egyedi szabályokat az Európai Unión belüli kézbesítésre dolgozták ki, hogy megkönnyítsék a tagállamok lakosai közötti kommunikációt ezen a területen. Az Európai Unión kívüli személyek részére történő kézbesítésre más szabályok vonatkoznak.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Az (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (az iratkézbesítési rendelet) a „bíróságon kívüli iratok” fogalmát a következőképpen határozza meg: „valamely hatóság vagy hivatalos személy által készített vagy hitelesített iratok, valamint az olyan egyéb iratok, amelyeknek a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező címzett részére hivatalos eljárás szerint történő továbbítása a polgári jog vagy a kereskedelmi jog körébe tartozó valamely jogosultság vagy igény érvényesítéséhez, bizonyításához vagy védelméhez szükséges”. A „bíróságon kívüli iratok” fogalmát nem lehet akként értelmezni, hogy az magában foglalja a közigazgatási hatóságok által közigazgatási eljárások céljára kiállított iratokat. Lásd az iratkézbesítési rendelet (9) preambulumbekezdését.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Az iratkézbesítési rendelet 11. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az átvevő intézmény kézbesíti vagy kézbesítteti az iratot, éspedig vagy az átvevő tagállam jogának megfelelően, vagy az áttevő intézmény által kért különös módon, amennyiben ez a mód az átvevő tagállam jogával összeegyeztethető”.

Hollandiában a bírósági végrehajtók járnak el átvevő intézményként. Lásd még a végrehajtási törvényt.

4 Címkeresés

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

Igen, mivel a bírósági végrehajtó hivatalos cselekményt hajt végre, előzetesen mindig betekint a személyi nyilvántartási adatbázisba (Basisregistratie personen, BRP), még akkor is, ha a nyilvántartásban már szerepel egy cím. Ezt mindig ellenőrzik.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Nem, a külföldi hatóságoknak kapcsolatba kell lépniük egy holland bírósági végrehajtóval, aki lekérdezi vagy ellenőrzi a címet. Ezért a szolgáltatásért díjat kell fizetni.

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

Ez egy új rendelkezés. Korábban a bírósági végrehajtók csak akkor hívták le a címeket a személyi nyilvántartási adatbázisból, miután egy hivatalos dokumentumot kaptak. Erre mostantól nincs szükség. A címeket mostantól a hivatalos dokumentum elküldése előtt is ellenőrizni lehet.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Lásd az iratkézbesítési rendelet 2. szakaszát: a 16–20. cikkek az iratok kézbesítésének egyéb módjait ismertetik.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Lásd az iratkézbesítési rendelet 19. cikkét: ez attól függ, hogy az adott tagállam mit engedélyez. A címzett kifejezett hozzájárulása szükséges.

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

Csak bizonyos letiltási határozatok kézbesítése történik digitálisan. Az ilyen letiltási határozatok második kézbesítése azonban továbbra is fizikailag történik. Ennek az az előnye, hogy a bírósági végrehajtó ezután a helyszínen további magyarázatokat adhat. Ez talán a bírósági végrehajtó legfontosabb feladata.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

2021. január 1-jétől a letiltási határozatok elektronikus kézbesítése akkor kötelező, amennyiben egy letiltó jelzi a bírósági végrehajtók királyi szakmai szervezetének (Koninklijke Beroepsorganisatie van Gerechtsdeurwaarders), hogy a letiltás ezen módját választotta. Lásd az (új) polgári perrendtartás 475. cikkének (3) bekezdését. Ahhoz, hogy a kézbesítés elektronikus úton történhessen, mind a bírósági végrehajtónak, mind a letiltónak csatlakoznia kell a bírósági végrehajtók hálózatának alapítványa (Stichting Netwerk Gerechtsdeurwaarders) által a bírósági végrehajtók királyi szakmai szervezete nevében e célra kifejlesztett rendszerhez.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Lásd a polgári perrendtartás 46–63 cikkét.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Miután a bírósági végrehajtó aláírta és átadta a végzést. A helyszínen kitöltik a végzést vagy a hivatalos jegyzőkönyvet, és írásbeli jegyzőkönyvet vesznek fel arról, hogy hogyan és kinek adták át azt. Ezután vagy személyesen kézbesítik az iratot a címzettnek, vagy borítékba teszik, és a postaládában hagyják.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Az iratokat nem hagyják a postahivatalban. Ha az utca árvíz alatt van, nincs postaláda, vagy a címzett olyan agresszív, hogy a végrehajtó még borítékot sem tud a postaládában hagyni, az iratokat postán küldik el. A bírósági végrehajtó ezután a hivatalban kitölti a végzést, és megindokolja, hogy miért nem volt lehetséges a személyes kézbesítés. Az iratokat ezután postai úton, a bírósági végrehajtó borítékjában küldik el.

Ez a holland szabályozásnak egy furcsa sajátossága, mert nyilvánvalóan kérdéses, hogy a postai alkalmazott jobban jár-e sikerrel, mint a végrehajtó, bár ahol a címzett agresszív, ott kétségtelenül egyszerűbb a levelet a postaládában hagyni. Ez az említett egyéb körülmények között is megkérdőjelezhető. A törvény azonban ilyen körülmények között ezt írja elő.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ezt az eljárás során fogják értékelni. A címzett csak az iratkézbesítési rendelet 12. cikkében meghatározott okokból tagadhatja meg a kézbesítést. A Bíróság korábban úgy határozott, hogy az átvevő intézménynek nincs hatásköre annak értékelésére, hogy a nyelvi követelményekkel kapcsolatos elutasítás indokolt-e. Önmagában ez is logikus és észszerű.
Végül is az átvevő intézmény számára meglehetősen nehéz annak értékelése, hogy a címzett ismeri-e azt a nyelvet, amelyen az irat készült, vagy elég jól beszéli-e azt a nyelvet. Az iratok kézbesítéséért felelős hatóság nem feltétlenül rendelkezik az ilyen értékelés elvégzéséhez szükséges eszközökkel. Ráadásul ez az értékelés egy független bíróság feladata.

Ha a címzett tagállam nyelvét választják, nincs megtagadási jog, és a kézbesítés nem akadályozható meg. A kézbesítés megtagadása a címzettnek kézbesített fordítással orvosolható.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy az iratkézbesítési rendelet közvetlen hatályú, mivel a végrehajtható végzést csak akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha azt a címzett tagállamban érvényesen kézbesítették.

Ha az iratot az iratkézbesítési rendeletnek megfelelően visszautasítják, és a visszautasítást nem orvosolják, akkor a kézbesítés nem történt meg.

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Ez utóbbit kell alkalmazni; az irat egyszerűen ajánlott küldemény. Ezt nem egyeztetik előre a postával. A dokumentumokat gyakran közvetlenül egy intézménynek küldik, ebben az esetben nem ajánlott küldeményként küldik.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ebben az esetben a dokumentumot visszaküldik.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Nem. Az ajánlott küldeményként feladott vagy a postahivatalban hagyott dokumentumok esetében a postai dolgozók (Hollandiában) mindig hagynak egy értesítést arról, hogy a dokumentumot kézbesítették a postahivatalban és átvehető.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen, lásd az iratkézbesítési rendelet 14. cikkét.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Ha az érintett személy nem kapja meg az iratot, a kézbesítés nem történt meg. Ekkor újabb kézbesítési kísérletet kell tenni.

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

Nem, a címzettnek ugyanabban az eljárásban kell megvédenie magát.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

Igen, az ár tagállamonként változik. Hollandiában jelenleg 65 eurót kell fizetni. Ez az összeg azonban a végrehajtási törvény értelmében emelkedik. Belgiumban például 165 eurót számítanak fel. Ahol a kézbesítés az iratkézbesítési rendelet alapján történik, ott az ár mindig ugyanaz. Hollandiában a kézbesítésre a bírósági végrehajtói díjakról szóló rendelet (Besluit tarieven ambtshandelingen gerechtsdeurwaarders) vonatkozik.

Utolsó frissítés: 14/06/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.