Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

Az „iratkézbesítés” azt jelenti, hogy meghatározott személyek számára a polgári eljárásjogi jogszabályokkal összhangban hozzáférést biztosítanak a nekik szánt levelezéshez.

A felek eljárási jogainak gyakorlása (a nyilvános meghallgatáshoz való jog, a védelemhez való jog, a beadványok alátámasztására szolgáló bizonyítékok bemutatásához való jog és a tájékoztatáshoz való jog), az eljárás egyéb tekintetben való érvényessége, a határidők helyes kiszámítása és következésképpen a meghozott ítélet érvényessége mind attól függ, hogy az iratok kézbesítése a jogszabályoknak megfelelően történik-e.

Az iratok kézbesítését elsősorban az 1964. november 17-i polgári perrendtartás 2. fejezete (131–147. cikk) és a végrehajtási jogi aktusok szabályozzák:

• a rendes bíróságok eljárási szabályzatáról szóló, 2019. június 18-i igazságügyi miniszteri rendelet (a továbbiakban: eljárási szabályzat),
• a bírósági iratok polgári eljárások keretében történő kézbesítésére irányuló eljárás részletes szabályairól és a kézbesítés módjáról szóló, 2020. május 6-i igazságügyi miniszteri rendelet (a továbbiakban: rendelet).

A közönséges postai küldeményként történő kézbesítésre (lenti 8. pont) a 2012. november 23-i postatörvény és az egyes postai szolgáltatók által kiadott, a postai szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályok vonatkoznak. A kijelölt szolgáltató – jelenleg a Poczta Polska S.A. – az a postai szolgáltató, amely köteles egyetemes postai szolgáltatásokat nyújtani (és nem tagadhatja meg az ajánlott levelek kézbesítésére vonatkozó szerződés megkötését).

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Minden olyan bírósági iratot és eljárási iratot, amelynek kézbesítése joghatással jár, hivatalosan kell kézbesíteni.

A bírósági iratok (a bíróság által a feleknek vagy a bírósági eljárásokban részt vevő más személyeknek megküldött iratok) közé az alábbiak tartoznak: értesítések, idézések, jogokról és kötelezettségekről szóló értesítések, végzések (ítéletek, határozatok, fizetési meghagyások) vagy utasítások másolatai, ítéletek másolatai az indokolással együtt.

Az eljárási iratok közé tartoznak az eljárást kezdeményező iratok (pl. beadványok), valamint a felek és a polgári eljárásban való részvételre jogosult egyéb szervezetek (pl. ügyész, az állampolgári jogok ombudsmanja, a gyermekjogi ombudsman) által az eljárás során benyújtott, indítványaikat vagy beadványaikat tartalmazó iratok.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Lengyelországban az iratokat hivatalosan kézbesítik, ami azt jelenti, hogy a bírósági eljárásokban csaknem minden iratot hivatalból a bíróság kézbesít. Ezért egy eljárási irat benyújtásakor a fél köteles azt a bírósághoz benyújtani, az ügyben érintett személyek részére történő kézbesítés céljából megfelelő számú másolattal együtt (a polgári perrendtartás 128. cikkének (1) bekezdése). A kivételek közé tartozik elsősorban az ügy első iratának az alperes részére történő kézbesítése és a hivatásos képviselők közötti iratcsere (lásd alább).

Ha az alperes két kézbesítési kísérletről szóló értesítés kézhezvétele ellenére sem veszi át a beadványt vagy más olyan beadványt, amely az alperes számára a jogai védelmének szükségességét vonja maga után, és ha nem vonatkoznak különös rendelkezések a tényleges kézbesítésre, valamint ha az ügyben korábban egyetlen iratot sem kézbesítettek az alperesnek, a bíróság az irat másolatát megküldi a felperesnek, kötelezve őt arra, hogy az iratot bírósági végrehajtó útján kézbesíttesse az alperesnek. A bírósági végrehajtó a felperes kérésére személyesen kézbesíti az iratot átvételi elismervénnyel és a dátum megjelölésével, vagy megállapítja, hogy a címzett nem a megadott címen lakik. További díj ellenében (40 lengyel zloty) a bírósági végrehajtó eljár az alperes címének megállapítása érdekében is. Ha a felperes két hónapon belül nem szolgáltat a bíróságnak bizonyítékot arról, hogy a bírósági végrehajtó kézbesítette az iratot az alperesnek , vagy nem adja meg az alperes jelenlegi lakcímét, illetve nem szolgáltat bizonyítékot arról, hogy az alperes a kérelemben megadott címen lakik, a bíróság felfüggesztheti az eljárást, és a felfüggesztéstől számított három hónap elteltével megszüntetheti azt (a polgári perrendtartás 139[1]. cikke, a polgári perrendtartás 177. cikke (1) bekezdésének 6. pontja, a polgári perrendtartás 182. cikke (1) bekezdésének 1. pontja, a bírósági végrehajtókról szóló 2018. március 22-i törvény 3a–3b. cikke).

Az ügy folyamatban tartása alatt a jogtanácsosok, az ügyvédek, a szabadalmi ügyvivők és a Lengyel Köztársaság Tanácsa kötelesek egymásnak közvetlenül kézbesíteni a beadványok másolatait, beleértve a mellékleteket is. A fentiek nem vonatkoznak a viszontkereset, a fellebbezés, a semmisségi fellebbezés, a panasz, a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelem, a fizetési meghagyás elleni kifogás, a fizetési meghagyás elleni panasz, a követelések biztosítására irányuló indítványok, az ítélet felülvizsgálata iránti kérelmek, a jogerős ítélet jogellenességének megállapítása iránti fellebbezés, valamint a bírósági hivatalnokok határozatai elleni panaszok benyújtására, amelyeket az ellenérdekű fél számára másolatban kell benyújtani a bírósághoz. A fentiek nem vonatkoznak az IKT-rendszeren keresztül benyújtott iratokra sem (a polgári perrendtartás 132. cikkének (1)–1[2] bekezdése).

Bizonyos feltételek mellett az elektronikus kézbesítés elfogadható, az alábbi 6. pontban leírtak szerint.

4 Címkeresés

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

A végrehajtási kérelem elfogadásakor a bíróság nem tesz saját megállapításokat a címzett lakóhelyére vagy székhelyére vonatkozóan, kivéve a címben lévő nyilvánvaló hibák kijavítását. Ha azonban a kérelmező a kézbesítést a megkeresett tagállam jogával összhangban kérte, és a lengyel jog lehetővé teszi, hogy a kézbesítés akkor tekinthető ténylegesnek, ha az meghatározott adatbázisokban vagy nyilvántartásokban szereplő címre történik (lásd az alábbi 5. pontot), a bíróságtól elvárható, hogy az adatokat az ilyen adatbázisok vagy nyilvántartások alapján ellenőrizze. Ha a bíróság a fentiek szerint a kérelmező által közölt címtől eltérő címet állapít meg, a bíróságnak újra meg kell kísérelnie a kézbesítést. A bíróság ellenőrizheti azt is, hogy a cím nem ismert-e számára hivatalból (pl. egy másik, a bíróság előtt folyamatban lévő ügy kapcsán), és megkísérelheti az irat kézbesítését az ilyen címre.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

A lengyel elektronikus népesség-nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: PESEL) többek között a természetes személyek bejelentett címeire vonatkozó információkat tartalmaz. A külföldi igazságügyi hatóságok nem férhetnek hozzá közvetlenül a nyilvántartáshoz. A külföldi bíróság kétoldalú megállapodás vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, 1970. március 18-án Hágában aláírt egyezmény alapján kérheti a lengyel bíróságtól a természetes személy lakcímének megállapítására irányuló bizonyításfelvételt. A lengyel bíróság ekkor a PESEL-nyilvántartásból vagy az érintett település népességnyilvántartásából kér információkat, vagy esetleg más szükséges intézkedéseket tesz.

A külföldi bírósági eljárásban részt vevő fél a PESEL-nyilvántartásban vagy a népességnyilvántartásban szereplő adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmet bármely lengyelországi önkormányzathoz benyújthatja. Az ilyen kérelmet írásban kell benyújtani egy formanyomtatványon (amely elérhető az önkormányzati közigazgatás honlapján). A félnek bizonyítania kell a jogi érdek fennállását, és bizonyítania kell, hogy a hozzáférési jog egy adott személyt érint. A 31 lengyel zloty összegű díjat annak az önkormányzatnak a bankszámlájára kell befizetni, amelyhez a kérelmet benyújtották. Meg kell azonban jegyezni, hogy a lengyel jog nem vélelmezi, hogy a természetes személynek a PESEL-nyilvántartásban vagy a népesség-nyilvántartásban feltüntetett címe az illető tényleges lakcíme.

A vállalkozásokat működtető természetes személyek üzleti címeit a központi cégnyilvántartás (CEIDG) tárolja, és ezek online ingyenesen lekérdezhetők. A keresőmotor lengyel és angol nyelven a következő címen érhető el: https://aplikacja.ceidg.gov.pl/ceidg/ceidg.public.ui/search.aspx

Az egyéb vállalkozók (kereskedelmi társaságok, szövetkezetek, állami tulajdonban lévő vállalatok, K+F szervek, külföldi vállalatok és fióktelepeik, valamint a biztosító egyesületek) és egyesületek, egyéb társadalmi és szakmai szövetségek, alapítványok, egészségügyi intézmények címei az Országos Bírósági Nyilvántartásban találhatók és online ingyenesen elérhetők. Az online keresőmotor lengyel nyelven a következő címen érhető el: https://ekrs.ms.gov.pl/web/wyszukiwarka-krs/strona-glowna/

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

Az iratok kézbesítéséről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében Lengyelország az európai e-igazságügyi portálon keresztül részletes tájékoztatást nyújt arról, hogyan lehet megtalálni azon személyek címét, akiknek az iratot kézbesíteni kell.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A bíróság az iratokat a postai szolgáltató, a bíróságok által alkalmazott személyek vagy a bírósági kézbesítő szolgálat útján kézbesíti. A bíróság az iratokat a bírósági végrehajtókról szóló, 2018. március 22-i törvény (a polgári perrendtartás 131. cikke, az eljárási szabályzat 96. szakasza) értelmében bírósági végrehajtó útján is kézbesítheti. Ilyen esetekben a bírósági végrehajtó személyesen kézbesíti az iratot a címzettnek, átvételi elismervénnyel és a dátumra vonatkozó megjegyzéssel, vagy megállapítja, hogy a címzett nem a megadott címen lakik. A gyakorlatban a kézbesítést általában a postai szolgáltató (Poczta Polska S.A.) végzi tértivevényes ajánlott levélben.

Abban az esetben, ha a címzettek természetes személyek, az iratokat személyesen kézbesítik a részükre, azaz adják át nekik vagy – ha nem rendelkeznek jogképességgel – a jogi képviselőjüknek (a polgári perrendtartás 133. cikkének (1) bekezdése).

A bíróságok a katonáknak a katonai rendőrségen keresztül, a rendőröknek és a büntetés-végrehajtási szervezet tisztjeinek a közvetlen felügyelő hatóságokon keresztül, az őrizetben lévő személyeknek pedig az intézmény igazgatótanácsán keresztül kézbesítik az iratokat (a polgári perrendtartás 137. cikke).

A jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek szánt iratokat a bírósági képviseletükre jogosult szervnek kézbesítik, vagy az iratok átvételére feljogosított munkavállalóknak adják át azokat. Ha a peres ügyekben jogi képviselőt vagy bírósági iratok átvételére jogosult személyt jelöltek ki, az iratokat ezen személyeknek kézbesítik (a polgári perrendtartás 133. cikkének (2) bekezdése).

A központi cégnyilvántartásba (CEIDG) bejegyzett vállalkozóknak szóló eljárási iratokat vagy végzéseket a nyilvántartásban megadott kézbesítési címre kézbesítik, kivéve, ha a vállalkozó más kézbesítési címet jelölt meg (a polgári perrendtartás 133. cikkének (2)[1] bekezdése).

A bírósági nyilvántartásba bejegyzett vállalkozóknak szóló eljárási iratokat vagy végzéseket a nyilvántartásban szereplő címre kell kézbesíteni, kivéve, ha a vállalkozó eltérő kézbesítési címet jelölt meg. Ha a legutóbb közölt címet törölték, mivel az nem felel meg a tényleges helyzetnek, és nem kértek új közölhető cím bejegyzését, a törölt címet a nyilvántartásban rendelkezésre bocsátott címnek kell tekinteni (a polgári perrendtartás 133. cikkének (2)[2] bekezdése).

A nemzeti bírósági nyilvántartásba bejegyzett szervezetet képviselő személyek, a felszámolók, a meghatalmazottak, a testületek tagjai vagy az igazgatóság kinevezésére jogosult személyek részére szóló eljárási iratokat vagy végzéseket a nemzeti bírósági nyilvántartásban megadott kézbesítési címre kell kézbesíteni (a polgári perrendtartás 133. cikkének (2)[3] bekezdése).

Ha a peres eljárás céljából jogi képviselőt vagy bírósági iratok átvételére jogosult személyt jelöltek ki, a bírósági iratokat ezen személyeknek kézbesítik. A személyesen megjelenő felet idéző iratokat azonban csak közvetlenül az adott félnek kell kézbesíteni, kivéve azokat a feleket, akiknek lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy székhelye nem Lengyelországban vagy más uniós tagállamban van (a polgári perrendtartás 133. cikkének (3) bekezdése, a polgári perrendtartás 1135. cikkének [5](1) bekezdése).

A kézbesítés a lakóhelyen, a munkahelyen vagy a címzett fellelhetőségének helyén történik.

A fél kérelmére az általa megadott postafiókcímre is kézbesíthetők iratok. Ilyen esetekben a postai szolgáltatón keresztül küldött iratokat a szolgáltató postahivatalában helyezik el, és erről szóló értesítést hagynak a címzett postaládájában (a polgári perrendtartás 135. cikke).

A bírósági hivatalvezető közvetlenül a bírósági hivatalban adhatja át az iratot a címzettnek, ha a címzett jelen van a bíróságon és igazolja személyazonosságát (a polgári perrendtartás 132. cikkének (2) bekezdése). Ezenkívül, ha a kézbesítendő iratot olyan időpontban nyújtották be a bírósághoz, amely lehetetlenné teszi, hogy azt az ülés vagy tárgyalás időpontja előtt kézbesítsék, a bíróság az iratot az ülésen vagy tárgyaláson kézbesíti a címzettnek (az eljárási szabályzat 99. szakasza).

A levelek elektronikus úton kizárólag az alábbi 6.1. pontban megjelölt esetekben és módon kézbesíthetők.

Kivételesen, kizárólag a tárgyalásra történő idézés esetén a bíróság az írásbeli kézbesítés helyett az általa legmegfelelőbbnek ítélt más módon is kézbesítheti az idézést a feleknek, tanúknak, szakértő tanúknak vagy más személyeknek, ha ezt az ügy vizsgálatának gyorsítása érdekében szükségesnek tartja. Az ilyen (pl. e-mailben vagy telefonon küldött) idézés akkor jár joghatással, ha kétségtelen, hogy a címzettekhez legalább egy héttel, sürgős esetben három nappal az ülés előtt eljutott (a polgári perrendtartás 149[1]. cikke és a polgári perrendtartás 149. cikkének (2) bekezdése).

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

A bíróság csak akkor kézbesíti az iratokat elektronikus úton, azaz IKT-rendszeren keresztül, ha a címzett az iratot a rendszeren keresztül nyújtotta be, vagy ha az ilyen módon történő benyújtást választotta (a címzett visszavonhatja a választását). Ezt a kézbesítési formát a más tagállamban lakóhellyel rendelkező címzett is választhatja. Valamely irat elektronikus kézbesítése esetén azt az elektronikus tértivevényen feltüntetett időpontban kell kézbesítettnek tekinteni. Tértivevény hiányában a kézbesítést az iratnak az IKT rendszerbe történő feltöltését követő 14 nap elteltével kell végrehajtottnak tekinteni. A kézbesítendő iratokat nem küldik meg e-mail-címekre, ehelyett értesítést hagynak a címzett postafiókjában arról, hogy egy üzenetet töltöttek fel az IKT rendszerben (a polgári perrendtartás 131[1]. cikke).

Különleges szabályok vonatkoznak a bírósági iratok jogtanácsosok, ügyvédek, szabadalmi ügyvivők vagy a Lengyel Köztársaság Tanácsa részére történő kézbesítésére a Covid19 miatt kihirdetett járványügyi szükségállapot vagy járványügyi állapot alatt, valamint az utóbbi feloldását követő egy éven belül. Ezen időszak alatt, ha a bírósági eljárást támogató IKT-rendszer nem áll rendelkezésre, a bíróság az ilyen felek részére a bírósági iratokat úgy kézbesíti, hogy azok tartalmát feltölti az ilyen iratok rendelkezésre bocsátására használt IKT-rendszerbe (információs portál). Ez nem vonatkozik azokra az iratokra, amelyeket a felek beadványainak másolatával vagy más, nem a bíróságtól származó iratokkal együtt kell kézbesíteni. A kézbesítés időpontja az a nap, amikor a címzett megismerte az információs portálra feltöltött iratot. Ha a címzett ezt elmulasztja, az iratot a feltöltéstől számított 14 nap elteltével kézbesítettnek kell tekinteni. Az iratnak az információs portálon keresztül történő kézbesítése a polgári perrendtartásban a bírósági iratok kézbesítése tekintetében meghatározott eljárási joghatásokat eredményezi. A bíróság dönthet úgy, hogy nem kézbesít egy iratot az információs portálon keresztül, ha ez az irat jellege miatt nem lehetséges (a Covid19, más fertőző betegségek megelőzésére, leküzdésére és az ellenük való védekezésre vonatkozó különleges intézkedésekről, valamint a kapcsolódó vészhelyzetekről szóló, 2020. március 2-i törvény 15zzs[9]. cikke). Lengyelországban 2023. június 30-ig járványügyi szükségállapot lesz érvényben.

A jogtanácsosok, az ügyvédek, a szabadalmi ügyvivők és a Lengyel Köztársaság Tanácsa csak akkor kézbesíthetnek közvetlenül egymásnak (lásd a fenti 3. pontot) elektronikus úton, ha erre vonatkozó egybehangzó nyilatkozatot nyújtanak be a bírósághoz, és közlik a bírósággal az e célra használandó elérhetőségeket, különösen az e-mail-címet vagy a faxszámot. Az ilyen nyilatkozatok visszavonhatatlanok, és a feltétel vagy határidő kikötése semmis. A felek egybehangzó kérésére vagy ha egyébként indokolt, a bíróság elrendeli, hogy a kézbesítés ilyen módjáról le kell mondani. A kölcsönös elektronikus kézbesítés kötelezettsége nem vonatkozik azokra az iratokra, amelyeket a fenti 3. pontban említettek szerint az ellenérdekű fél számára másolatban kell benyújtani a bírósághoz.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

További feltételek nem érvényesek.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Ha a címzett nincs otthon, a kézbesítést végző személy a háztartás nagykorú tagjának adhatja át a bírósági iratot, vagy ilyen személy hiányában az ingatlan kezelőjénél, a gondnoknál vagy a település vezetőjénél hagyhatja az iratot, ha e személyek nem ellenérdekű felek az ügyben, és vállalták az irat címzettnek való átadását. A bíróság azonban kizárhatja vagy korlátozhatja annak lehetőségét, hogy az iratokat más személyeknek kézbesítsék. A postai küldeményen erre vonatkozó feljegyzést tesznek. Ha a munkahelyét kézbesítési címként bejelentő címzettet a kézbesítő nem találja a munkahelyén, az iratot kézbesíteni lehet az iratok átvételére jogosult személynek (a polgári perrendtartás 138. cikke, a rendelet 3. szakasza).

Ha az iratot nem lehet kézbesíteni, a postai szolgáltatón keresztül küldött iratot a postai szolgáltató postahivatalában, illetve, ha más módon kézbesítik, az illetékes önkormányzati hivatalban helyezik letétbe, a címzett ajtaján vagy a postaládában hagyott értesítéssel, amely tartalmazza, hogy hol és mikor hagyták ott az iratot, és hogy azt az értesítéstől számított hét napon belül kell átvenni. Ha a határidő eredménytelenül telik el, az értesítési eljárást meg kell ismételni (a polgári perrendtartás 139. cikkének (1) bekezdése). Természetes személyek esetében a postahivatalban letétbe helyezett iratot a címzett személyesen, törvényes képviselője vagy postai meghatalmazottja, egyéb szervezetek esetében pedig a szervezet képviseletére jogosult személy vagy meghatalmazott alkalmazott is átveheti (a rendelet 8. szakasza). Az iratot a begyűjtési határidő lejártával kézbesítettnek kell tekinteni.

A kézbesítés akkor is vélelmezhető, ha az a fél kötelezettségének elmulasztása miatt nem volt lehetséges:

• ha az iratot nem lehet kézbesíteni a bírósági nyilvántartásba bejegyzett félnek, mert a fél címében bekövetkezett változást nem tették közzé a nyilvántartásban, az iratot a kézbesítés hatályával csatolják az ügy irataihoz, kivéve, ha az új cím a bíróság számára ismert (a polgári perrendtartás 139. cikkének (3) bekezdése),
• a nemzeti bírósági nyilvántartásba bejegyzett szervezetet képviselő személyek, a felszámolók, a meghatalmazottak, a testületek tagjai vagy az igazgatóság kinevezésére jogosult személyek részére küldött iratokat, amennyiben azok a kézbesítési cím változásának bejelentésének elmulasztása miatt nem kézbesíthetők a szokásos módon, a kézbesítés hatályával csatolják az ügy irataihoz, kivéve, ha a bíróság számára ismert egy másik kézbesítési cím vagy lakóhely és cím (a polgári perrendtartás 139. cikkének (3)[1] bekezdése);
• ha a címzett (akár a fél, akár a fél képviselője) elköltözött a jelenlegi lakcíméről, és nem értesítette a bíróságot az új lakóhelyéről (annak ellenére, hogy a bíróság erre vonatkozó kötelezettségéről tájékoztatta), a bírósági iratot a kézbesítés hatályával csatolják az ügy irataihoz, kivéve, ha az új cím a bíróság számára ismert (a polgári perrendtartás 136. cikke).

Egyéb esetekben, ha a fél tartózkodási helye ismeretlen:

• Ha a kézbesítendő irat azzal jár, hogy a félnek meg kell védenie a fél jogait, a kézbesítés, amíg ez a fél, annak képviselője vagy meghatalmazottja nem jelentkezik, csak a bíróság által kijelölt ügygondnoknak teljesíthető az érintett személy (pl. a felperes) kérésére, aki első látásra elfogadható bizonyítékkal szolgált arra, hogy a címzett tartózkodási helye nem ismert. Az ügygondnok kijelölését a bíróság épületében és az önkormányzat helyiségeiben, valamint nagyobb jelentőségű ügyekben szükség esetén a sajtóban is nyilvánosan bejelentik. A kézbesítés akkor válik hatályossá, amikor az iratot átadják az ügygondnoknak, kivéve, hogy a bíróság a kézbesítés hatályosságát a hirdetménynek a bíróság épületében való kifüggesztésétől számított meghatározott idő elteltétől teheti függővé (a polgári perrendtartás 143. cikke).
• Ha a kézbesítendő irat nem jár azzal, hogy a félnek meg kell védenie a fél jogait, az iratot a bíróság épületében való kifüggesztéssel kézbesítik a félnek (a polgári perrendtartás 145. cikke).

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

A háztartás nagykorú tagjának, az ingatlankezelőnek, a gondnoknak, a település vezetőjének vagy a munkahelyen lévő személynek történő kézbesítés esetén az iratot akkor kell kézbesítettnek tekinteni, amikor azt az ilyen személynek átadják.

Ha az iratot postahivatalban helyezik letétbe, és azt meghatalmazott személy nem veszi át, az iratot a kézbesítési határidő utolsó napjának elteltével (azaz a második kézbesítési kísérletről szóló értesítéstől számított egy hét elteltével) kézbesítettnek kell tekinteni, kivéve, ha az iratot olyan alperesnek címezték, akinek korábban nem kézbesítettek más iratot az ügyben, a fenti 3. pontban említettek szerint.

Ha a kézbesítés olyan fél számára kijelölt ügygondnoknak történik, akinek a tartózkodási helye ismeretlen, az iratot akkor kell kézbesítettnek tekinteni, amikor azt a peres barátnak átadják, vagy a bíróság által meghatározott, az értesítés megjelenésétől számított határidő elteltével, attól függően, hogy melyik következik be később.

Ha a kézbesítés a bíróság épületében történő kifüggesztés útján történik, az iratot a kifüggesztés időpontjától számított egy hónap elteltével kézbesítettnek kell tekinteni.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Ez a címzett ajtaján vagy postaládájában hagyott értesítéssel történik. Az értesítésben többek között jelzik, hogy ha a postai küldeményt a kétszeri értesítés ellenére sem veszik át, azt visszaküldik a küldő bíróságnak, és a postai küldeményt az utolsó napon, amikor az átvehető, kézbesítettnek kell tekinteni, valamint hogy a kézbesítés az eljárási határidők kezdetét idézheti elő (a rendelet 6. szakasza).

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a címzett megtagadja az irat kézbesítésének elfogadását, az iratot a kézbesítés megtagadásakor kézbesítettnek kell tekinteni (a polgári perrendtartás 139. cikkének (2) bekezdése).

Kivételt képez az az eset, amikor egy külföldi állam bírósága vagy más hatósága megkéri a bíróságot, hogy kézbesítsen egy bírósági iratot egy Lengyelországban lakóhellyel rendelkező személynek anélkül, hogy csatolná az irat lengyel fordítását. Az ilyen iratot akkor kézbesítik a címzettnek, ha ő úgy dönt, hogy elfogadja azt. A címzettet, aki megtagadja az irat átvételét, figyelmeztetik a külföldön esetlegesen bekövetkező hátrányos jogkövetkezményekre (a polgári perrendtartás 1135. cikkének [1](2) bekezdése).

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A postai szolgáltató által ezen az alapon kézbesített iratokat rendes levélként, nem pedig bírósági levelezésként kézbesítik (lásd a fenti 1. pont utolsó bekezdését). A címzettnek történő kézbesítésen kívül az ilyen levél ténylegesen is kézbesíthető:

• a címzett törvényes képviselőjének, illetve az általános vagy postai meghatalmazással rendelkező meghatalmazottjának,
• a címzettel együtt lakó felnőtt személynek, feltéve, hogy a címzett nem adott ellenkező értelmű utasítást a postahivatalnak,
• egy hatóság irodájában postai küldemények átvételére feljogosított személynek, ha a postai küldeményt az érintett hatóságnak címezték,
• jogi személyeknél vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egységeknél postai küldemények átvételére feljogosított személynek, ha a postai küldeményt az alábbiaknak címezték:

a) az érintett jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egységnek;

b) egy nem az érintett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egység vezetősége tagjának vagy munkavállalójának minősülő, ott tartózkodó természetes személynek;

• egy szervezeti egység vezetőjének vagy az e vezető által meghatalmazott természetes személynek, ha a postai küldeményt egy olyan egységnél tartózkodó természetes személynek címezték, ahol rendkívül bonyolult vagy lehetetlen postai küldeményt kézbesíteni a címzettnek az adott egység jellege vagy az általánosan elfogadott szokás miatt (a postatörvény 37. cikke).

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Egyetemes postai szolgáltatások esetében a postai szolgáltató:

• a címzett postaládájában (vagy ennek hiányában más jogszerű módon) hagyja a megfelelő nyomtatványon kiállított kézbesítési kísérletről szóló értesítést, amely tartalmazza az átvétel határidejére vonatkozó információkat és annak a postahivatalnak a címét, ahol a postai küldeményt elhelyezték,
• elektronikus úton (SMS vagy e-mail) tájékoztatja a címzettet az átvétel lehetőségéről, feltüntetve a postai küldemény számát, az átvétel határidejét és annak a postahivatalnak a címét, ahol a küldeményt elhelyezték, ha a címzett kérte, hogy a postahivatal elektronikus úton értesítse őt.

A postai küldeményt a postahivatalban a címzett vagy a fenti 8.1. pontban említett más jogosult személy veheti át (beleértve a címzettel együtt lakó nagykorú személyt is, ha a címzett írásbeli nyilatkozatot tett a postahivatalnak az együttélésről). Ha a postai küldeményt 7 napon belül nem veszik át, az értesítési eljárást meg kell ismételni. Ha a címzett vagy más jogosult személy nem veszi át a postai küldeményt az első értesítést követő naptól számított 14 napon belül, a postai küldeményt visszaküldik a feladónak (a postatörvény 37. cikke, a Poczta Polska S.A. igazgatótanácsának 227/2022. számú határozatához csatolt, az egyetemes szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályok 24. és 26. szakasza).

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Lásd a fenti 8.2. pontot.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Az irat kézbesítését a címzett írásban vagy a postai szolgáltató IKT-rendszerében, illetve az IKT-rendszerből lehívott dokumentummal igazolja. Az irat címzettje aláírásával igazolja az átvételt és annak időpontját. Ha a címzett nem tud vagy nem akar így tenni, a kézbesítést végző személy feljegyzi magának a kézbesítés időpontját, és hogy miért maradt el a tértivevény aláírása. A kézbesítést végző személy feljegyzi a tértivevényre az irat kézbesítésének módját, feltünteti a kézbesített iraton a kézbesítés időpontját, és aláírja azt (a polgári perrendtartás 142. cikke).

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

A kézbesítésre vonatkozó rendelkezések be nem tartása a kézbesítést érvénytelenné teszi, és annak megismétlését teszi szükségessé. A hibás kézbesítés azonban a postai küldeménynek a címzett általi tényleges kézhezvételekor eredményesnek tekintendő.

Ha a hibás kézbesítés megakadályozta a felet jogai védelmében, a fél a fellebbezési eljárásban kérheti a határozat hatályon kívül helyezését, és ennek során hivatkozhat az eljárás érvénytelenségére (a polgári perrendtartás 379. cikkének (5) bekezdése).

Az eljárás jogerős lezárásától függetlenül, ha a fél a kézbesítés hibája miatt nem tudott fellépni, a fél a jogerős ítélet közlésétől számított három hónapon belül az ítélet felülvizsgálata iránti kérelmet nyújthat be (a polgári perrendtartás 401. és 407. cikke).

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

Egy ilyen határozat nem támadható meg önállóan. Az ellen csak az eljárást lezáró határozattal együtt lehet fellebbezni.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

A lengyel bíróság előtti eljárásokban az iratok bírósági kézbesítése bírósági végrehajtó bevonása nélkül ingyenes. Az irat bírósági végrehajtó általi kézbesítésének díja kézbesítési címenként 60 lengyel zloty, függetlenül az irat ott lakóhellyel rendelkező címzettjeinek számától és a kézbesítési kísérletek számától.

Ha egy másik tagállamból származó iratot kézbesítenek Lengyelországban az iratok kézbesítéséről szóló rendelet alapján, a kérelmezőt nem terhelik költségek, beleértve a bírósági végrehajtó általi kézbesítés költségeit is, ha az átvevő bíróság úgy dönt, hogy az iratot ilyen módon kézbesítik (lásd a fenti 5. pont első bekezdését).