Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

A kézbesítés (citação) az a cselekmény, amellyel egy személy (alperes, ellenérdekű fél, akivel szemben a végrehajtást kérik) tudomására hozzák, hogy vele szemben keresetet indítottak. Célja, hogy ezt a személyt első alkalommal idézzék védekezés céljából. A kézbesítés olyan személynek a felperes vagy az alperes mellett első alkalommal történő megjelenésre felhívására is szolgál, akinek érdeke fűződik az ügyhöz, de eredetileg abban nem vett részt (a polgári perrendtartás [Código de Processo Civil] 219. cikkének (1) bekezdése).

Az értesítés (notificação) funkciója valamely személy bíróság előtti megjelenésre való felhívása vagy tényekről való tájékoztatása (a polgári perrendtartás 219. cikkének (2) bekezdése).

A kézbesítésre és az értesítésre vonatkozó különös szabályokat a polgári perrendtartás II. könyvének I. címe II. fejezetének II. szakasza tartalmazza. E szabályok célja annak biztosítása, hogy a közlés valóban megérkezzen a címzetthez, és amennyiben valamely eljárásban részt vevő félről van szó, biztosítsa a védelemhez való jogot.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A polgári perrendtartás 227. cikke szerinti tájékoztatást kézbesítették.

A polgári perrendtartás 220. cikke szerinti tájékoztatásról értesítést küldtek.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A folyamatban lévő eljárásokban rendszerint igazságügyi tisztviselő, végrehajtási tisztviselő vagy valamelyik fél jogi képviselője végzi a kézbesítést és az értesítést az 5. kérdésre adott válaszban hivatkozott értesítési/kézbesítési formáktól függően.

4 Címkeresés

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

Igen. A portugál jog szerint a bírósági végrehajtó feladata az értesítés kézbesítéséhez szükséges valamennyi lépés hivatalból történő megtétele (a polgári perrendtartás 226. cikkének (1) bekezdése).

Ha nem tudja kézbesíteni az értesítést, a bírósági végrehajtó betekint a más kormányhivataloknál elektronikus úton hozzáférhető információkba annak kiderítése érdekében, hogy megváltozott-e a címzett tartózkodási helye, és hogy megállapítsa aktuális címét (a polgári perrendtartás 236. cikkének (1) bekezdése).

A 7. cikk (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a különböző átvevő intézményeknél a helyzet a következő:

az illetékes kerületi bíróság általános ügyszaka (juízo de competência genérica) vagy – amennyiben ilyen létezik – helyi polgári ügyszaka (juízo local cível): ha a kézbesítési kérelemben megjelölt cím nem megfelelő, az iratok kézbesítése érdekében az átvevő intézmény a hazai jogvitákban hasonló esetekre vonatkozó nemzeti jogot alkalmazza, azaz a portugál polgári perrendtartás 226. és 236. cikkében meghatározott vonatkozó rendelkezéseket,

– bírósági végrehajtók (ügyvédek és bírósági végrehajtók szövetsége [Ordem dos Solicitadores e dos Agentes de Execução – OSAE]): a kézbesítés címzettje új címének megállapítása érdekében kérelmet kell benyújtani a lakcímnyilvántartókhoz vagy egyéb adatbázisokhoz, ha ilyen nyilvántartások vagy adatbázisok léteznek.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Nem. Ez a lehetőség csak a nemzeti hatóságok és szervezetek számára áll fenn.

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

A 7. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában az áttevő intézmények a címzett címének a megállapítása iránti megkereséseiket az alábbi kijelölt hatóságokhoz intézhetik:

Portugáliában a központi szerv az Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóság (Direção-Geral da Administração da Justiça).

Av. D. João II, No 1.08.01 D/E, Pisos 0, 9-14

PT - 1990-097 LISBON

Tel.: (+351) 217 906 500 – (+351) 217 906 200/1

Fax: (+351) 211 545 116 – (+351) 211 545 100

E-mail-cím: correio@dgaj.mj.pt

Weboldal: https://dgaj.justica.gov.pt/

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Gyakorlati szempontból az iratoknak egy személy részére történő kézbesítésére vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 225. cikke határozza meg.

Gyakorlati szempontból az iratoknak egy személy részére hirdetmény útján történő kézbesítésére vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 240. cikke határozza meg.

A gyakorlatban az értesítés a következő módon történik:

• A jogi képviselőt kijelölő felek értesítésére vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 247. cikke határozza meg.
• A jogi képviselőt ki nem jelölő felek értesítésére vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 249. cikke határozza meg.
• A harmadik felek értesítésére vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 251. cikke határozza meg.
• Az ügyészség értesítésére vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 252. cikke határozza meg.
• A bírósági határozatokról szóló értesítésre vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 253. cikke határozza meg.
• A bírósági aktusban foglalt értesítés kézbesítésére vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 254. cikke határozza meg.
• A jogi képviselők közötti értesítések kézbesítésére vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 255. cikke határozza meg.
• Az egyedi értesítések kézbesítésére vonatkozó eljárást a polgári perrendtartás 256. cikke határozza meg.

A 7. pontban említett, meghatározott időpontban történő kézbesítésen kívül a portugál nemzeti jog nem rendelkezik más alternatív módszerek alkalmazásáról.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Igen. A következőket például elsősorban elektronikus adattovábbítás útján végzik a bíróság számítógépes rendszerén keresztül:

• Az ügyészség értesítése (a polgári perrendtartás 252. cikkének (2) bekezdése).
• Jogi képviselők értesítése (a polgári perrendtartás 248. cikkének (1) bekezdése).
• Ügyvédek és végrehajtók értesítése (a bírósági eljárások elektronikus feldolgozását szabályozó miniszteri végrehajtási rendelet [Portaria] 31. cikkének (1) bekezdése).

Ha a benyújtandó eljárási irat mérete összeegyeztethetetlen az elektronikus továbbítással (a bírósági eljárások elektronikus kezeléséről szóló miniszteri végrehajtási rendelet 10. cikkének (1) bekezdése), vagy a kézbesítendő iratok csak fizikai adathordozón állnak rendelkezésre (a polgári perrendtartás 144. cikkének (11) bekezdése), vagy ha az ügyben a jogi képviselet nem kötelező, és a fél nem bízott meg jogi képviselőt (a polgári perrendtartás 144. cikkének (7) bekezdése), vagy igazolt akadály esetén (a polgári perrendtartás 144. cikkének (8) bekezdése):

• az eljárási iratok postai úton vagy faxon továbbíthatók a bírósági hivatalnak (a polgári perrendtartás 144. cikkének (7) és (8) bekezdése);
• az eljárási iratról értesítés küldhető átvételi elismervénnyel, levélben vagy fax útján.

Ezeket a szabályokat az elsőfokú bíróságok előtt folyamatban lévő polgári vagy kereskedelmi eljárásokban kell alkalmazni. Meghatározott esetekben alkalmazhatók továbbá a közjegyző (pl. öröklési ügyek) vagy anyakönyvvezető (pl. olyan családi ügyekben, amelyekben megegyezés született) előtti eljárásokban is.

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

Portugália még nem rendelkezik arról, hogy az iratok elektronikus úton kézbesíthetők/értesíthetők egy másik tagállamban lévő ismert címre.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

A portugál nemzeti jog nem írja elő az iratok elektronikus úton, e-mailben történő kézbesítését/értesítését, kivéve a 6. kérdésben említett akadályoztatás esetét.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Igen. A portugál jog rendelkezik az iratok meghatározott időpontban történő kézbesítéséről is, amelyet a polgári perrendtartás 232. cikke határoz meg.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

A postai kézbesítés azon a napon tekintendő megtörténtnek, amikor az átvételi elismervényt aláírták (a polgári perrendtartás 230. cikke).

Személyes kézbesítés esetén, amennyiben arra végrehajtási tisztviselő, bírósági végrehajtó és jogi képviselő útján kerül sor, a kézbesítés akkor minősül megtörténtnek, amikor a kézbesítési jegyzőkönyvet felveszik (a polgári perrendtartás 231. cikkének (3) bekezdése).

A kézbesítési értesítés kifüggesztésével történő kézbesítés az abban feltüntetett időpontban minősül megtörténtnek (a polgári perrendtartás 232. cikkének (4) bekezdése).

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A – tértivevényes vagy anélküli – ajánlott levél útján történő kézbesítés vagy értesítés esetén a levélszekrényben helyezik el a kézbesítési értesítést, ha a postai kézbesítő senkit nem talál a megadott címen. A kézbesítési értesítés tájékoztatja a címzettet arról, hogy a levelet a postahivatalban letétbe helyezték, és szerepel rajta a postahivatal címe, nyitvatartási ideje és az átvételi határidő (a polgári perrendtartás 228. cikke).

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetében, amennyiben bizonyított az irat átvételének vagy a tértivevény aláírásának megtagadása, a következő módon és körülmények között vélelmezik a kézbesítés megtörténtét:

• A postai kézbesítő által kiállított elismervény igazolja, hogy a természetes személy, a jogi személy képviselője vagy annak alkalmazottja megtagadta a tértivevény aláírását vagy a levél átvételét (a polgári perrendtartás 228. cikkének (6) bekezdése és 246. cikkének (3) bekezdése).
• Azokban az esetekben, amikor a felek megállapodhatnak a kézbesítési címben, a polgári perrendtartás 229. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárást kell követni.

Személyes kézbesítés esetén, amennyiben arra végrehajtási tisztviselő vagy bírósági végrehajtó útján kerül sor, és bizonyított, hogy a kézbesítés címzettje megtagadta az átvételi elismervény aláírását vagy a másodpéldány átvételét, a kézbesítés megtörténtnek minősül, és ebben az esetben:

• a végrehajtási tisztviselő vagy bírósági végrehajtó tájékoztatja a kézbesítés címzettjét arról, hogy a másodpéldány elérhető a bíróság hivatalában, és az átvételi elismervényen feltünteti ezt a tájékoztatást és az átvétel kézbesítés címzettje általi megtagadását (a polgári perrendtartás 231. cikkének (4) bekezdése);
• emellett a bírósági hivatal ajánlott levélben értesíti a kézbesítés címzettjét, megismételve, hogy az eredeti kérelem és a mellékelt iratok másodpéldánya elérhető a hivatalban (a polgári perrendtartás 231. cikkének (5) bekezdése).

Csak a jogszerű megtagadás nem jár a kézbesítés vélelmezésével. A megtagadás akkor jogszerű, ha a kézbesítés címzettje azért nem található, mert nem a megadott címen lakik vagy rendelkezik székhellyel, vagy ha a harmadik fél kijelenti, hogy képtelen a levél átadására.

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Amennyiben külföldről kerül sor postai szolgáltató útján történő, tértivevényes kézbesítésre vagy értesítésre, a portugál postai szolgáltató átadhatja a levelet és az iratokat a kézbesítés címzettjének vagy az ugyanazon a címen található olyan harmadik személynek, aki úgy nyilatkozik, hogy át tudja adni a levelet a címzettnek.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Lásd a 7.3. kérdésre adott választ.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

A címzettnek nyolc nap áll rendelkezésére az iratok postahivatalban való átvételére. A címzettet azzal a kézbesítési értesítéssel tájékoztatják erről az időtartamról és arról a tényről, hogy az iratok átvehetők a postahivatalban, amelyet a postai szolgáltató a levélszekrényben helyez el minden olyan esetben, amikor a postai kézbesítő senkit nem talál otthon.

(A polgári perrendtartás 228. cikke.)

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen, kézbesítés esetén a tértivevény, az átvételi elismervény vagy a kézbesítési értesítés a kézbesítés megtörténtének írásbeli bizonyítéka.

Értesítés esetén az elismervény feljegyzése, a levél feljegyzése, vagy az irat vagy az eljárás során készített elismervény az értesítés megtörténtének írásbeli bizonyítéka.

Elektronikus adatátvitel útján történő kézbesítés vagy értesítés esetén a bíróság számítógépes rendszere igazolja a kiadás napját és időpontját (a bírósági eljárások elektronikus kezeléséről szóló miniszteri végrehajtási rendelet 13. cikkének a) pontja).

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

A szabályszerű kézbesítés hiánya olyan súlyos hiányosság, amely az egész eljárást érvénytelenné teszi a keresetlevéltől, de azt magát nem (a polgári perrendtartás 187. cikke).

A kézbesítés elmulasztása a polgári perrendtartás 188. cikkének (1) bekezdésében meghatározott esetekben áll fenn

Ez az érvénytelenség csak akkor orvosolható, ha az alperes vagy az ügyészség (amennyiben félként jár el) az eljárásban nem nyújt be kifogást a szabálytalan kézbesítés miatt (a polgári perrendtartás 189. cikke).

A kézbesítés akkor is érvénytelen, ha a törvényben előírt alaki követelményeket nem tartották be (a polgári perrendtartás 191. cikke).

A jogi aktusok érvénytelenségére vonatkozó általános szabályokat a polgári perrendtartás 195. cikke határozza meg.

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

Igen, a címzett megtámadhatja a bírósági határozatot az illetékes fellebbviteli bírósághoz (Tribunal da Relação) benyújtott fellebbezéssel.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

Igen, bizonyos esetekben. A kézbesítés és értesítés költségét elszámolási egységben (EE) határozzák meg.

2024-ben az EE értéke 102 euró volt.

Ennek megfelelően:

• a végrehajtási tisztviselők általi sikeres személyes kézbesítés és értesítés díja 0,5 elszámolási egység, sikertelensége esetén pedig 0,25 elszámolási egység (a 2013. augusztus 29-i 282/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelethez csatolt VII. táblázat, ugyanazon jogi aktus 50. cikkének (1) bekezdésére hivatkozva);
• a személyes kézbesítés és értesítés, valamint a végrehajtó általi hirdetményi kézbesítés siker esetén 0,5 elszámolási egység, sikertelenség esetén pedig ingyenes (az eljárási költségekről szóló rendelet [Regulamento das Custas Processuais] 9. cikkének (1) bekezdése).

Nincs különbség, ha a kézbesítendő irat egy másik tagállamból származik.

Vonatkozó jogszabályok

Polgári perrendtartás

A bírósági eljárások elektronikus kezelése

Az eljárási költségekről szóló rendelet

2013. augusztus 29-i 282/2013 sz. miniszteri végrehajtási rendelet

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1784 rendelete (2020. november 25.)

 

Végső megjegyzés

Az ebben a tájékoztatóban szereplő információk általános jellegűek, és nem teljes körűek. A tájékoztatás a kapcsolattartó pontot, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatot, a bíróságokat és más személyeket nem köti. Nem célja felváltani a hatályos alkalmazandó jogszabály megtekintését.