Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Spanyolország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

Az „iratkézbesítés” az iratok továbbítását jelenti.

Az e tárgykört szabályozó különös rendelkezések célja azon feltételek meghatározása, amelyek a bírósági és bíróságon kívüli iratok benyújtását megbízhatóvá teszik, és ezáltal bizonyosságot adnak az eljárások keretében (bírósági iratok) és az eljárások keretén kívül (bíróságon kívüli iratok) a beadvány idejét, helyét, módját és címzettjét illetően.

Meg kell jegyezni, hogy a spanyol alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata megállapítja, hogy az iratok kézbesítése olyan szükséges előzetes biztosítékot jelent, amely nélkül más alkotmányos biztosítékok sem hatályosulhatnak (az Alkotmánybíróság STC 1/1993. sz. ügyben 1993. január 13-án hozott ítélete).

A bíróságoknak maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy az iratokat ténylegesen kézbesítsék; ha valamely bírósági határozatot az egyik fél meghallgatása nélkül fogadnak el, ez a kontradiktórius eljárás elvének megsértését jelentené, és azt eredményezné, hogy a fél megfelelő védelem nélkül marad, ha megállapítást nyer, hogy a határozatot valóban a felek egyikének meghallgatása nélkül fogadták el (az Alkotmánybíróság STC 54/2010. sz. ügyben 2010. október 4-én hozott ítélete).

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A polgári perrendtartásról szóló törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil) 149. cikke értelmében a bírósági eljárások során elfogadott eljárási határozatokat hivatalosan a bírósági ügyintézést támogató iroda (oficinas judiciales), azaz a bíróságok és a közös iratkézbesítési központok (Servicios Comunes Procesales de Actos de Comunicación) kézbesítik.

A bírósági iratok a következőket foglalják magukban:

  1. értesítések, amennyiben ezek célja valamely határozatról vagy eljárásról való értesítés;
  2. cselekményt elrendelő végzések, amelyek a címzettet a bíróságon való megjelenésre és bizonyos cselekmény határidőn belüli elvégzésére kötelezik;
  3. idézések, amelyek meghatározzák azt a helyet, napot és időpontot, ahol és amikor a címzettnek meg kell jelennie a bíróságon, és el kell végeznie bizonyos cselekményt;
  4. meghagyások, amelyek a címzettet a jogszabályokkal összhangban valaminek a megtételére vagy valamitől való tartózkodásra kötelezik;
  5. utasítások, amelyek okiratok vagy bizonyítékok kiadására vagy a nyilvántartás-vezetők, közjegyzők vagy bírósági tisztviselők hatáskörébe tartozó bármely más cselekmény elvégzésére köteleznek;
  6. emlékeztetők, amelyek a nem igazságügyi hatóságokkal és tisztviselőkkel való kapcsolattartást szolgálják.

A bíróság által az eljárás során átvett minden iratot hivatalosan kell kézbesíteni, függetlenül attól, hogy azokat a felek, harmadik felek a bíróság kérésére nyújtották-e be, vagy a bíróság által kijelölt szakértők készítették-e.

Az Európai Unió Bírósága által a C-223/14. sz., Tecom Mican ügyben meghatározott bíróságon kívüli iratokat (például a közjegyzői aktusokat) ugyanúgy hivatalosan kézbesítik, még bírósági eljárás hiányában is, amint azt a Bíróság a C-14/08. sz., Roda Golf ügyben megállapította.

Összefoglalva: a bírósági szervek által az ügyben érdekelt felekkel és harmadik felekkel való kapcsolattartáshoz felhasznált dokumentumok a következők szerint osztályozhatók:

  • az ügyben érdekelt felekkel való kapcsolattartás: értesítések, cselekményt elrendelő végzések, idézések és meghagyások,
  • az eljárásban nem érintett természetes vagy jogi személyekkel való kapcsolattartás: idézések és meghagyások,
  • a közjegyzőkkel, nyilvántartás-vezetőkkel és a bírósági szolgálat tisztviselőivel való kapcsolattartás: utasítások,
  • a nem igazságügyi hatóságokkal és tisztviselőkkel való kapcsolattartás: emlékeztetők.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 152. cikke értelmében az iratokat a minden bíróságon működő, az iratkézbesítés megfelelő megszervezéséért felelős (2015-ig Secretario Judicial néven ismert) hivatalvezető (Letrado de la Administración de Justicia) irányításával kézbesítik.

Az iratokat a végrehajtó vagy a kézbesítést kérő személy törvényes képviselője kézbesíti viselve a költségeket.

Az iratok akkor tekinthetők jogszerűen kézbesítettnek, ha a kézbesítési jegyzőkönyv megfelelő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó iratot személyesen adták át vagy kézbesítették a címzett lakóhelyének címére. A törvényes képviselő felelős azon személy személyazonosságának és jogállásának megerősítéséért, aki átveszi a kézbesített iratot, és ezt a dokumentum másolatának aláírásával és a kézbesítés dátumának rögzítésével kell rögzíteni.

4 Címkeresés

A rendelettel összhangban a tagállamok dönthetnek arról, hogy saját kezdeményezésükre nyújtanak-e be tájékoztatási kérelmet a címekkel kapcsolatban. Spanyolország esetében kinyilvánították, hogy a kézbesítésre illetékes hatóság, azaz a hivatalvezető feladata a címlekérdezések elvégzése. A rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontjához kapcsolódó nyilatkozatban szerepel, hogy a kézbesítésre illetékes spanyol hatóságok saját kezdeményezésükre tesznek lépéseket a lakcímadatok lakcímnyilvántartásokból vagy más adatbázisokból való beszerzésére azokban az esetekben, amikor a kézbesítési kérelemben megadott cím nem helytálló.

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

Igen, az (EU) 2020/1784 rendelet 7. cikke szerinti spanyol nyilatkozattal összhangban a kézbesítésre illetékes hatóság (a hivatalvezető) feladata – saját kezdeményezésére – a lakcímlekérdezések elvégzése. A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az áttevő intézmények a Spanyolország által kézbesítésre kijelölt illetékes hatósághoz fordulhatnak azon személy címének meghatározása iránti kérelemmel, akinek az iratot kézbesíteni kell.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Spanyolország nem rendelkezik ilyen jellegű nyilvános nyilvántartással. A spanyol bíróságok mindazonáltal hozzáférhetnek számos korlátozott hozzáférésű adatbázishoz (a Punto Neutro igazságügyi hálózathoz), amelyeket indokolt esetben címek és ingatlanok lekérdezésére használhatnak. Ha tehát az igazságügyi hatóság nem ismeri azon természetes vagy jogi személy címét, akinek, illetve amelynek az iratot kézbesíteni kell, a bíróságok számára hozzáférhető adatbázisokban való keresés útján történő lekérdezést kell kezdeményeznie.

A keresés lefolytatásához a hatóságnak a lekérdezéssel érintett személy spanyol nemzeti személyazonosító igazolványára vagy adóazonosító adataira vagy a Spanyolországban lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár esetén e személy azonosítószámára lesz szüksége. Ha az érintett személy nem rendelkezik ilyen spanyol személyazonosító okmánnyal, a hatóságnak a személy kereszt- és vezetékneve mellett további adatokat kell megadnia, mint például útlevélszámot, születési időt vagy állampolgárságot, mivel ezen adatok nélkül a keresés nem feltétlenül vezet eredményre. Ezért nem kell díjat fizetni.

A felek emellett más nyilvános nyilvántartásokat is igénybe vehetnek a címmel kapcsolatos adatok megszerzéséhez. E nyilvántartásokhoz díj ellenében lehet hozzáférni, amelynek mértéke a keresett információtól függ.

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

A hivatalvezető feladata az, hogy saját kezdeményezésre (hivatalból) lépéseket tegyen a címekkel kapcsolatos információk lakcímnyilvántartásokból (a Punto Neutro igazságügyi hálózat) vagy más adatbázisokból való lekérése érdekében, ha a kézbesítési kérelemben feltüntetett cím nem helytálló.

Ha az említett formanyomtatvány az (EU) 2020/1784 rendelet alapján történő iratkézbesítés iránti kérelmet tartalmazza, és a címlekérdezés alapján a spanyol hatóság nem illetékes a szóban forgó iratok kézbesítésére, a rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján át kell adnia a kérelmet az illetékes átvevő intézménynek, és tájékoztatnia kell erről az áttevő intézményt a szabványos formanyomtatvány felhasználásával.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Igen, ha alternatív eszközök rendelkezésre állnak. A polgári perrendtartásról szóló törvény 152. cikke alapján a hivatalvezető (Letrado de la Administración de Justicia) irányítása alatt az iratok az alábbi módok bármelyikén kézbesíthetők:

  1. jogi képviselőn (procurador) keresztül olyan iratok esetében, amelyeket az eljárásban általa képviselt személyeknek címeztek;
  2. levél, távirat, e-mail vagy bármilyen más olyan elektronikus eszköz útján, amely biztosítja az átvétel, az átvétel napjának és időpontjának és az iratok tartalmának megbízható rögzítését;
  3. a címzettel közlendő határozat, a bíróság vagy a hivatalvezető által kibocsátott meghagyás vagy az idézés vagy a cselekményt elrendelő végzés szó szerinti másolatának a címzett részére történő személyes kézbesítése útján;
  4. minden esetben a spanyol Bírósági Szolgálat (Administración de Justicia) útján, távoli eszközök használatával az ügyészség (Ministerio Fiscal), az Állami Jogi Szolgálat (Abogacía del Estado), a spanyol Parlament és Jogalkotó Közgyűlések Jogi Tanácsadói (Letrados de las Cortes Generales y de las Asambleas Legislativas), vagy a Társadalombiztosítási Szerv Jogi Szolgálatai (Servicio Jurídico de la Administración de la Seguridad Social), az autonóm közösségek más kormányzati szervei vagy a helyi hatóságok részvételével zajló ügyekben, ha a címzett nem bízott meg jogi képviselőt.

Az iratok akkor tekinthetők szabályszerűen kézbesítettnek, ha a kézbesítési igazolás megfelelő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó iratot átadták az érintett személynek a lakcímén, az e célból használni engedélyezett e-mail-címen, egy elektronikus értesítési portálon keresztül vagy a címzett által választott bármilyen távoli vagy elektronikus eszköz útján.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Spanyolországban most van folyamatban az elektronikus bírósági akta bevezetése az informatikai és kommunikációs technológiák bírósági szolgálatoknál történő alkalmazásának szabályozásáról szóló, 2011. július 5-i 18/2011. sz. törvény alapján. A polgári perrendtartásról szóló törvényt módosította a 2015. október 5-i 42/2015. sz. törvény, amely 2016. január 1-jétől kötelezővé tette az igazságügyi ágazatban dolgozó szakemberek számára biztonságos elektronikus rendszerek alkalmazását az eljárásokkal kapcsolatos iratok kézbesítéséhez. Ezek a rendszerek a LexNET platformmá alakultak át, amelynek használatát az Igazságügyi Minisztérium illetékességi területén a 2015. november 27-i 1065/2015. sz. királyi rendelet szabályozza. Különböző, az igazságszolgáltatás területén illetékes autonóm közösségek a maguk részére egyenértékű elektronikus szolgáltatási rendszereket fejlesztettek ki.

Ennek megvalósítása érdekében az érdekelt felek és a nagyközönség a különböző területek elektronikus bíróságainál (Sedes Judiciales Electrónicas) feliratkozhat értesítési eljárásra. (Az Igazságügyi Minisztérium elektronikus bíróság fedi le a legnagyobb területet.)

A polgári perrendtartásról szóló törvény 273. cikkének harmadik bekezdése értelmében minden igazságszolgáltatásban dolgozó szakember számára kötelező a bírósági szolgálatok helyett a távoli vagy elektronikus rendszerek használata a(z eljárást megindító vagy egyéb) iratok és más iratok benyújtása esetében oly módon, amely garantálja a bejelentés hitelességét, továbbá biztosítja az említett iratok benyújtása és kézhezvétele tényének megbízható és teljes rögzítését, valamint a benyújtás és kézhezvétel időpontját. Mindazonáltal a bírósági szolgálatokkal való kapcsolattartás során az alábbi jogalanyok számára kötelező az elektronikus eszközök használata:

  1. jogi személyek;
  2. a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok;
  3. a szakmai szervezetben való nyilvántartásba vételt igénylő területeken dolgozó szakemberek bármely olyan alaki követelmény és tevékenység tekintetében, amelyet szakmai tevékenységük gyakorlása során a bírósági szolgálatnál teljesítenek;
  4. a közjegyzők és hivatalvezetők;
  5. az érintett fél képviselői, akiknek kötelező a bírósági szolgálattal való elektronikus kapcsolattartás;
  6. a közigazgatásban dolgozó tisztviselők, hivatali beosztásuk keretében hozott intézkedések vagy eljárás tekintetében.

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

Az elektronikus kézbesítés az ismert címmel rendelkező személyeknek közvetlenül történhet, feltéve, hogy az iratok küldése és átvétele minősített ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével történik, és a címzett előzetesen kifejezett hozzájárulását adta az iratok bírósági eljárás során történő elektronikus kézbesítéséhez. További feltétel, hogy a címzett előzetesen kifejezett hozzájárulását adja a bíróságnak vagy a hatóságnak ahhoz, hogy a meghatározott e-mail-címre küldött e-mailt az adott eljárás során iratkézbesítés céljából felhasználják, és a címzett az irat átvételét átvételi elismervénnyel igazolja, beleértve az átvétel dátumát is.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

Nincs meghatározva. Azonban, ha az alperesek jogi személyek, a spanyol Alkotmánybíróság megállapította, hogy az engedélyezett e-mail-cím használata nem megfelelő az első idézés kézbesítésének eszközeként, mivel azt a címzett lakcímére kell kézbesíteni ajánlott küldeményként, átvételi elismervénnyel, a polgári perrendtartásról szóló törvény 155. cikkének (1) bekezdése (amint az az Alkotmánybíróság 2019. november 11-i STC 129/2019 sz. ítéletében szerepel, amely megismétli a más ítéletekben már megállapított kritériumot: az Alkotmánybíróság TC 6/2019 és 47/2019 ítélete).

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Ha a határozat egy példányát vagy az idézést tértivevényes ajánlott levélben vagy táviratban, vagy olyan más hasonló módon kell megküldeni, amely lehetővé teszi a kézbesítés átvételének, az átvétel időpontjának és a kézbesített irat tartalmának megbízható rögzítését, a Bíróság hivatalvezetője az ügy irataiban feljegyzi az irat feladására és tartalmára vonatkozó adatokat tartalmazó nyilatkozatot, és adott esetben csatolja az ügy irataihoz az átvételi elismervényt vagy az átvétel rögzítésének eszközét, illetve a jogi képviselő által a kézbesítés megtörténtét igazoló iratokat.

A (nyilvános) hivatalos felszólítás útján történő kézbesítést Spanyolországban csak az alapeljárás tárgyát képező kereset elbírálásáért felelős igazságügyi hatóság engedélyezheti, feltéve, hogy a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyére irányuló keresés során talált címeken történő kézbesítési kísérletek sikertelenek voltak (a polgári perrendtartásról szóló törvény 164 cikke). Következésképpen az (EU) 2020/1784 rendelet szerinti kézbesítés iránti megkeresés átvevő intézményeként eljáró bíróság hivatalvezetője nem engedélyezheti a (nyilvános) hivatalos felszólítás útján történő kézbesítést, mivel feladata nem az alapügyben benyújtott kereset elbírálása, hanem csupán az igazságügyi segélynyújtás.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Az iratok kézbesítettnek tekintendők, ha minden egyes kézbesítési típus esetében teljesültek a jogszabályban meghatározott követelmények.

Az alkalmazott módszerek mindenképpen lehetővé teszik, hogy a kézbesített irat átvételét, az átvétel időpontját és tartalmát megbízhatóan rögzítsék az ügy irataiban.

Ha a határozat másolatát vagy az idézést tértivevényes ajánlott küldeményként, vagy távirat útján vagy bármely olyan egyéb hasonló módon kell megküldeni, amely lehetővé teszi az átvétel, az átvétel időpontja és a kézbesített irat tartalma megbízható igazolásának az ügyiratban rögzítését, a hivatalvezetőnek az irat elküldésének és tartalmának részleteit tartalmazó nyilatkozatot kell rögzítenie az ügyiratban, és – adott esetben – az ügyirathoz kell csatolnia az átvételi elismervényt, az átvételt rögzítő eszközt vagy a jogi képviselő által a kézbesítés elvégzésének bizonyítására benyújtott dokumentációt (a polgári perrendtartásról szóló törvény 160. cikkének (1) bekezdése).

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Ha az értesítés vagy az irat nem kézbesíthető postai úton, a postai szolgáltató a címzettet arról tájékoztató értesítést hagy hátra, hogy a részére küldött levelet vagy iratot a kijelölt postahivatalban veheti át a meghatározott időszakon belül.

A bírósági ügyintézést támogató iroda tisztviselői is megkísérelhették a kézbesítést, amely esetben az azon időszakot meghatározó értesítést helyeznek el a címzett levélszekrényében, amelyen belül az irat átvehető a bíróságon.

Amennyiben a címzett lakóhelye a bíróság székhelye szerinti bírósági körzetben van, és a szóban forgó iratok nem elengedhetetlenek az eljárásban való ügyvédi képviselethez vagy az önképviselethez, a címzettnek az első bekezdésben említett bármely eszközzel megküldhető az említett bíróságon a bírósági határozat vagy más eljárási cselekmény közlése, végzés kibocsátása vagy eljárási iratok kézbesítése céljából való megjelenésre felszólító értesítés (a polgári perrendtartásról szóló törvény 160. cikkének (3) bekezdése).

Az értesítésben kellő részletességgel meg kell indokolni, hogy a címzettnek miért kell megjelennie a bíróságon, azon eljárás és az ügy megjelölésével, amelyre az intézkedésre való hivatalos felszólítás vonatkozik, és a címzett arra figyelmeztetésével, hogy amennyiben a megadott határidőn belül alapos indok nélkül nem jelenik meg, az átadás vagy közlés megtörténtnek tekintendő (a polgári perrendtartásról szóló törvény 160. cikkének (3) bekezdése).

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a címzett alapos indok nélkül megtagadja az átvételt, az iratokat részére kézbesítettnek kell tekinteni, és azok ugyanazokat a joghatásokat váltják ki, mint amelyeket kézbesítésük esetén kiváltottak volna, tehát a megtagadást követő naptól indulnak a különböző eljárási határidők (a polgári perrendtartásról szóló törvény 161. cikkének (2) bekezdése).

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

A rendelet lehetővé teszi, hogy a bírósági iratok kézbesítése közvetlenül postai úton, tértivevényes ajánlott levélben vagy azzal egyenértékű módon történjen. Átvételi elismervénnyel postán küldött iratok esetén azonban a formanyomtatványt is szükséges csatolni.

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Törvény alapján a postai tételeket típusuktól függően a címzettnek vagy egy általa feljogosított személynek kell kézbesíteni, vagy pedig letétbe kell helyezni azokat postafiókokban, illetve a lakossági levélszekrényekbe kell helyezni azokat. Egy személy akkor tekintendő a címzett által postai tételeknek az utóbbi lakcímén történő átvételére feljogosított személynek, ha tudja igazolni magát, és vállalja a felelősséget a kézbesített tételekért, kivéve, ha kifejezetten tiltakozik ez ellen (az egyetemes postai szolgáltatásokról, a felhasználók jogairól és a postai piacról szóló, 2010. december 30-i 43/2010 törvény 24. cikke).

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

A jogszabályoknak meg kell határozniuk az azon helyzetekre alkalmazandó szabályokat, amelyekben a postai tételek bármely okból nem kézbesíthetők a címzettnek vagy küldhetők vissza a feladónak. E szabályok magukban fogják foglalni a címzett címének, valamint a tételek származási és rendeltetési helyének megállapítására szolgáló eljárást, a tételek feladóinak meghallgatását vagy bíróság elé idézését, valamint a tételek ideiglenes tárolását, visszaszolgáltatását és megsemmisítését szabályozó rendelkezéseket.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

A postai dolgozó a címzettet a megjelölt postahivatalban a meghatározott határidőn belül átveendő levélről tájékoztató értesítést helyez el. A küldemény meghatározott határidőn belüli átvételének elmaradásáról jegyzőkönyv készül, és a küldeményt visszaküldik a feladónak.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

A kijelölt postai szolgáltatóról vélelmezendő, hogy tisztességesen és megbízhatóan jár el a közigazgatási és bírósági szervek iratainak szétosztása, kézbesítése és átvétele során vagy az ilyen iratok átvételének megtagadása vagy kézbesítésének lehetetlensége esetén, akár fizikai, akár telemetrikus eszközök útján kerül sor arra.

A bírósági alkalmazottak általi személyes kézbesítés dokumentálására írásos jegyzőkönyvben kerül sor, amelyben a bírósági tisztviselő feljegyzi a kézbesítés eredményét. Ha a kézbesítés a címzettnek teljesíthető, a kézbesítési jegyzőkönyv tartalmazza a címzett aláírását vagy az átvételi elismervény aláírása megtagadásának feltüntetését, valamint azt a megjegyzést, hogy a kézbesítés megtörténtnek tekintendő (lásd a 7.4. kérdést); (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 161. cikkének (3) bekezdése).

A polgári perrendtartásról szóló törvény 161. cikkének (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az a cím, amelyre megkísérelték kézbesíteni az iratot, a címzettnek az önkormányzati lakcímnyilvántartás szerinti, adóügyi vagy bármely más hivatalos nyilvántartás vagy valamely szakmai szövetség kiadványa szerinti lakcíme, vagy az az alperes által bérelt lakás vagy bármely egyéb helyiség, és a címzett nem található ott, az irat zárt borítékban kézbesíthető bármely olyan 14 éven felüli munkavállalónak, családtagnak vagy a címzettel együtt élő személynek, aki az adott címen tartózkodik, vagy – ha van – az épület gondokának, amely esetek bármelyikében a kézbesítést végző személynek tájékoztatnia kell az átvevőt arról, hogy köteles átadni a határozat vagy idézés másolatát a címzettnek vagy értesíteni e személyt annak létezéséről, ha tud a címzett hollétéről, és mindenképpen fel kell hívnia az átvevő figyelmét a címzett adatainak védelmével kapcsolatos felelősségére.

Ha az iratot a címzett nem alkalmi munkahelyére címezték, azt a címzett távollétében annak a személynek kell kézbesíteni, aki úgy nyilatkozik, hogy ismeri a címzettet, vagy ha van az iratok és dolgok átvételéért felelős egység, ezen egység vezetőjének, mely esetben az iratot kézbesítő személynek fel kell hívnia az átvevő figyelmét az előző bekezdésben említettekre.

Az irat címzettjének nevét, valamint a napot és az időpontot, amikor a címzettet keresték, de nem találták otthon, be kell jegyezni a kézbesítési jegyzőkönyvbe, miként azon személy nevét is, aki átveszi a határozat vagy idézés másolatát, és ez utóbbi személy címzetthez fűződő kapcsolatát; bármely így végrehajtott iratkézbesítés teljes mértékben érvényesnek tekintendő.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

A nem a jogszabályok szerint történt kézbesítés érvénytelen, mivel az érintett személy megfelelő védelem nélkül maradhat (a polgári perrendtartásról szóló törvény 266. cikkének (1) bekezdése). Ha azonban az értesített, felhívott, idézett vagy felszólított személy – a jogsértés ellenére – tudomást szerzett az ügyről, és a kézbesítési igazolás érvényességét a bíróság előtti első megjelenéskor nem vitatja, az igazolást attól kezdve teljes mértékben hatályosnak és a jogszabályoknak megfelelően készültnek minősül (a polgári perrendtartásról szóló törvény 266. cikkének (2) bekezdése).

Ami a kézbesített irat nyelvét illeti, az EUB ítélkezési gyakorlata szerint (C-354/15 Henderson) minden értesítéshez csatolni kell annak az alperes által megértett nyelvre vagy a megkeresett tagállam hivatalos nyelvére, vagy ha az adott tagállamban több hivatalos nyelv is létezik, a kézbesítés helye szerinti hivatalos nyelvre vagy hivatalos nyelvek egyikére készült fordítását. Ilyen esetekben, ha az (EU) 2020/1784 rendelet L formanyomtatványában meghatározott szabványos sablont nem továbbítják az alperesnek, ezeket az értesítéseket az említett rendelettel összhangban orvosolni kell az említett rendelet I. mellékletében található formanyomtatvány (L formanyomtatvány) érdekelt félnek történő átadásával.

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

Az (EU) 2020/1784 rendelethez hasonlóan a címzettek tájékoztatása tovább bővül, mivel megtagadhatják az irat átvételét, ha az nem olyan nyelven készült, vagy nem mellékelték ahhoz címzett által értett nyelvre, a címzett tagállam hivatalos nyelvére, vagy ha az adott tagállamban több hivatalos nyelv is létezik, a kézbesítés helye szerinti hivatalos nyelvre vagy hivatalos nyelvek egyikére történt fordítást.

Ha a címzett visszautasítja az iratot, a hiba orvosolható a fordítással kísért irat újbóli kézbesítésével (12. cikk (5) bekezdés). Ha a visszautasításnak nem az az indoka, hogy a címzett nem ismeri az irat szövegezésének nyelvét, az irat átvételének megtagadására vonatkozó jogának tényleges gyakorlása után az ügyben eljáró bíróság ellenőrizheti, hogy az elutasítás megalapozott volt-e, és adott esetben alkalmazza a nemzeti joga szerinti következményeket (a Bíróság C‑384/14. sz., Alta Realitat ügyben hozott, 2016. április 28-i végzése).

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

Amennyiben a kézbesítést valamely bíróság, a bírósági ügyintézést támogató iroda vagy a közös iratkézbesítési központ hajtja végre, a kézbesítés költségét a megfelelő bírósági szerv viseli, a kérelmező pedig nem köteles díjat fizetni.

Utolsó frissítés: 13/11/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.