Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az „iratkézbesítésre”?

A gyakorlatban a „kézbesítés” azt jelenti, hogy iratot küldenek vagy adnak át a címzettnek, és hogy bizonyítható, hogy az illető átvette az iratot, vagy hogy tiszteletben tartották a küldemények kézbesítéséről szóló törvényben foglalt szabályokat. A kézbesítésre vonatkozó szabályok létezését többek között az indokolja, hogy a bíróságoknak bízniuk kell abban, hogy az iratokat a címzett megkapja.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A kézbesítést akkor kell alkalmazni, ha azt kifejezetten előírják, vagy ha az értesítésre vonatkozó rendelkezés céljából szükséges az iratok kézbesítése, de egyébként csak akkor, ha a körülmények ezt megkövetelik. Az iratkézbesítés kifejezett jogszabályi előírásának egyik példája, hogy a polgári ügyekben az idézést kézbesíteni kell az alperesnek.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Általában a hatóság/bíróság gondoskodik az iratok kézbesítéséről. Mindazonáltal előfordulhat, hogy a hatóság/bíróság lehetővé teszi az ezt kérő félnek, hogy ő gondoskodjon az iratok kézbesítéséről (fél általi kézbesítés). A fél általi kézbesítés előfeltétele, hogy annak megfelelőnek kell lennie.

4 Címkeresés

4.1 E tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a jelzett cím már nem helyes? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti értesítést

Az átvevő szerv kezdeményezi a címzett új címének megkeresését, ha a címzett elköltözött a végzésben megadott címről.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Amennyiben a bírósági vagy egyéb kézbesítendő irat címzettjének címe ismeretlen, a svéd adóhatóság nyújt segítséget a természetes személyek címével kapcsolatban, és a svéd cégnyilvántartási hivatal a cégek címével kapcsolatban. Az ilyen információhoz való hozzáférés nem igényel különös, hivatalos eljárást.

Ha információt szeretne kérni az adóhatóságtól, hívja a +46 771567567-es telefonszámot, vagy kattintson a svéd adóhivatal Kérdés vagy válasz linkjére, amely egy űrlaphoz vezet, ahol kitöltheti a címre vonatkozó kérdéseit. Kérdését postai úton is elküldheti a svéd adóhatóságnak a SE-205 30 Malmö, SVÉDORSZÁG címre. A B formanyomtatványt használhatja a postai úton történő megkeresés elküldéséhez. A népesség-nyilvántartásból származó tájékoztatás ingyenes.

A svéd cégnyilvántartási hivataltól tájékoztatás kérhető a +46 771670670 telefonszámon vagy a bolagsverket@bolagsverket.se címre küldött e-mailben. Megkeresését postai úton is elküldheti a svéd cégnyilvántartási hivatalnak a SE-851 81 Sundsvall, SVÉDORSZÁG címre. A B formanyomtatványt használhatja a postai úton vagy e-mail útján történő megkeresés elküldéséhez. Az eljárás díjköteles lehet.

4.3 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján milyen típusú segítséget nyújtanak e tagállam hatóságai a más tagállamokból érkező címkeresési kérelmekhez? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést

Lásd a 4.2. pontot.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 7. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az iratkézbesítés legáltalánosabb módja az irat postai úton történő megküldése a címzettnek (általános kézbesítés). A levélhez átvételi elismervényt csatolnak, amelyet a címzettnek alá kell írnia és vissza kell küldenie.

Alternatív kézbesítési módszer (a közvetett kézbesítés mellett) a telefon útján történő kézbesítés az egyszerűsített kézbesítés és a bírósági végrehajtó általi kézbesítés.

A telefon útján történő kézbesítés azt jelenti, hogy a kézbesítendő irat tartalmát telefonon felolvassák a címzettnek, mielőtt azt megküldenék számára. A telefon útján történő kézbesítéshez nincs szükség átvételi elismervényre. Az irat a tartalmának felolvasásával kézbesítettnek minősül.

Az egyszerűsített kézbesítés az iratnak a címzett utolsó ismert címére történő megküldését jelenti, majd a következő munkanapon ugyanarra a címre értesítést küldenek arról, hogy megküldték az iratot. Az egyszerűsített kézbesítéshez nincs szükség átvételi elismervényre. Az iratokat az elküldéstől számított 2 hét elteltével kézbesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy az értesítést az előírt módon küldték el. Kizárólag akkor lehet egyszerűsített kézbesítést alkalmazni, ha a címzettet tájékoztatták arról, hogy a kérdéses ügyben egyszerűsített kézbesítésre kerülhet sor. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy ügyben részt vevő félnek csak egyszer kell kézbesíteni egy átvételi elismervényt tartalmazó iratot.

A jogi személyek részére történő különleges kézbesítés: bizonyos körülmények között az iratokat jogi személyeknek úgy is kézbesíthetik, hogy azokat a társaság bejegyzett címére küldik, és ugyanerre a címre a következő munkanapon értesítést küldenek. Az iratokat az elküldéstől számított 2 hét elteltével kézbesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy az értesítést az előírt módon küldték el.

A bírósági végrehajtó általi kézbesítés azt jelenti, hogy az iratot személyesen kézbesíti az ilyen kézbesítésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személy, például bírósági végrehajtó vagy a svéd rendőrség, a svéd ügyészség, a bíróság, a svéd végrehajtó hatóság vagy erre engedéllyel rendelkező szolgáltató társaság valamely alkalmazottja.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

6.1 Az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (1) bekezdése értelmében milyen típusú elektronikus kézbesítés áll rendelkezésre ebben a tagállamban, amelynél a kézbesítést közvetlenül egy másik tagállamban ismert kézbesítési címmel rendelkező személy részére kell teljesíteni?

Általános kézbesítés esetén a hatóság a kézbesítési rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételekkel összhangban elektronikus úton is küldhet iratokat olyan személynek, akinek ismert kézbesítési címe egy másik tagállamban van (lásd az EU kézbesítési rendeletét kiegészítő rendelkezéseket tartalmazó [2008:808] rendelet 6a. szakaszát). Az elektronikus úton történő kézbesítés feltétele tehát az, hogy az ügy körülményeire való tekintettel ez megfelelő legyen. Ha bármilyen okból az elektronikus levél használata nem lenne megfelelő, más módszert kell választani.

6.2 E tagállam az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározta-e azokat a további feltételeket, amelyek mellett elfogadja az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett e-mail útján történő elektronikus kézbesítést? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti értesítést

További feltételeket nem írnak elő.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Amennyiben az irat címzettje személyesen nem elérhető, a következő módon kézbesíthető az irat.

Bírósági végrehajtó általi „közvetett kézbesítés”: az iratot a kézbesítés céljából keresett személytől eltérő személynek adják át, például a címzett háztartása nagykorú tagjának vagy a címzett munkáltatójának. A helyettes átvevőnek azonban minden esetben hozzá kell járulnia az irat átvételéhez. Az iratkézbesítés tényéről és az átvevő személyéről értesítést kell küldeni a címzett címére.

Bírósági végrehajtó általi „kifüggesztéssel”: az iratot a címzett otthonánál hagyják, például levélszekrényben vagy a lakóhelye megfelelő külső helyén, például az ajtóra rögzítve.

Közzététel útján történő kézbesítés: ebben az esetben az iratot a kézbesítést elrendelő hatóságnál/bíróságon teszik hozzáférhetővé, és ezzel egyidejűleg ezt és az irat lényegi tartalmát közzéteszik a Svéd Hivatalos Közlönyben (Post- och Inrikes Tidningar), és indokolt esetben a helyi újságban. Az iratot ezzel egyidejűleg megküldik a címzett utolsó ismert címére.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

A bírósági végrehajtó által „közvetett kézbesítéssel” kézbesített iratokat akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha azokat átadták és a címzettnek értesítést küldtek.

A bírósági végrehajtó általi „kifüggesztéssel” kézbesített iratokat akkor kell kézbesítettnek tekinteni, amikor azokat a 7.1. kérdésnél írtak szerint elhelyezik.

A közzététel útján kézbesített iratokat az ilyen módon történő kézbesítésről szóló határozat meghozatalát követő két hét elteltével kézbesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy a közzétételre és az egyéb előírt intézkedésekre időben (10 napon belül) sor került.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Amennyiben az irat terjedelmes vagy más okból alkalmatlan a címzettnek történő megküldésre vagy a helyszínen hagyásra, a hatóság ehelyett rendelkezhet arról, hogy az iratot a hatóságnál vagy a hatóság által választott más helyen teszi hozzáférhetővé meghatározott ideig. A címzettet értesíteni kell a határozat tartalmáról.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Amennyiben a címzett megtagadja a bírósági végrehajtó által kézbesített irat átvételét, az irat ennek ellenére kézbesítettnek minősül, ha az átadási címen hagyják azt.

8 Postai kézbesítés külföldről (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A postai úton kézbesített iratokat ajánlott küldeményként lehet feladni. A megküldött iratot a postahivatalban, a postai üzletközpontban vagy a vidéki postafuvarozó irodájában teszik hozzáférhetővé. Az irat átvételét a megjelölt címzettnek vagy képviselőjének kell aláírnia, személyazonosságának igazolása mellett. A postai szolgáltatás ügyfele azt is meghatározhatja, hogy csak a személyes kézbesítés fogadható el.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az iratkézbesítésről szóló rendelet 18. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ha egy iratot nem lehet ajánlott küldeményként kézbesíteni, akkor nincs más módja a postai kézbesítésnek. Helyette más kézbesítési módot lehet fontolóra venni, például a bírósági végrehajtó általi kézbesítést.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Az ajánlott küldeményként megküldött irat címzettjét az otthoni címére küldött értesítéssel, illetve SMS-ben vagy e-mail útján tájékoztatják erről. Az irat általában a kézbesítés helyén marad a megérkezésétől számított 14 napig.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Rendszerint rendelkezésre áll az iratot átvevő személytől származó elismervény vagy a hatóság/bíróság által készített irat annak bizonyítékaként, hogy az iratot telefon útján, közvetett kézbesítéssel vagy kifüggesztéssel kézbesítették.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Bármilyen bizonyítékot be lehet mutatni a svéd bíróságoknak, és azokat értékelhetik. Amennyiben bizonyítható, hogy valamely személy tudomást szerzett az iratról, lényegtelen a kérdés, hogy az előírt módon kézbesítették-e az iratot. Önmagában tehát a formai hibák nem jelentik azt, hogy az iratot újra kell kézbesíteni; a döntő tényező inkább az, hogy az iratot a címzett megkapta-e.

Amennyiben azonban bizonyítható, hogy az irat címzettje nem kapta meg azt, vagy nem tartották tiszteletben az iratok kézbesítésének szabályait, úgy rendkívüli jogorvoslat útján esetlegesen hatályon kívül helyezhető az ítélet.

11 Ha a címzett a használt nyelv alapján megtagadja az irat átvételét (az iratkézbesítésről szóló rendelet 12. cikke), és a bírósági eljárásban eljáró bíróság vagy hatóság annak vizsgálata alapján dönt, hogy a megtagadás nem indokolt, van-e konkrét jogorvoslati lehetőség e határozat megtámadására?

Bárki, aki úgy véli, hogy egy iratot szabálytalanul kézbesítettek neki, a jogerős végzés elleni fellebbezés keretében fellebbezhet a kézbesítésről szóló határozat ellen. Ha a felsőbb bíróság megállapítja, hogy az iratot szabálytalanul kézbesítették, az eljárás megismételhető az alsóbb fokú bíróságon.

12 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit? Van-e különbség abban az esetben, ha az iratot a nemzeti jog alapján kell kézbesíteni, és ha a kézbesítés iránti kérelem egy másik tagállamból származik? Lásd még az iratkézbesítésről szóló rendelet 15. cikke szerinti értesítést egy másik tagállamból származó irat kézbesítéséről

Amennyiben az iratkézbesítés hatósági feladat, az ilyen kézbesítés költsége az államot terheli. Ez azt jelenti például, hogy polgári eljárásokban a felperesnek nem kell megtérítenie azokat a költségeket, amelyek az idézés alperesnek történő kézbesítése során merültek fel a bíróságnál.

Amennyiben valamely magánszemély vagy fél kíván iratot kézbesíttetni valakinek, viselnie kell az ilyen kézbesítés költségeit. Például a Svéd Rendőrség alkalmazottja bírósági végrehajtóként való felkérésének díja 1000 svéd korona.