A bírák és az ügyészek alapképzése az Európai Unióban

Általános ismertető

A szakmai alapképzés minden bírósági fogalmazó és újonnan kinevezett bíró számára kötelező. A képzést a Belga Igazságügyi Továbbképző Intézet szervezi mindkét fő nemzeti nyelven (francia vagy holland).

Hozzáférés a szakmai alapképzéshez

A szakmai alapképzésnek két célcsoportja van:

1. bírósági fogalmazók

A bírósági fogalmazókat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács által évente szervezett versenyvizsga után választják ki. A rendelkezésre álló helyek számát minden évben az Igazságügyi Minisztérium határozza meg nyelvenként az egyes szerepekre vonatkozóan. Csak a megfelelő képesítéssel rendelkező jelöltek kezdhetik meg a bírósági szakmai gyakorlatot, amely minden év október 1-jén kezdődik és két évig tart. A kötelező szakmai alapképzésre a szakmai gyakorlat alatt kerül sor.

2. Újonnan kinevezett bírák

Az Igazságügyi Főtanács évente alkalmassági vizsgát szervez a legalább 5 éves (ügyészségi) vagy 10 éves (bírósági) szakmai tapasztalattal rendelkező bírósági fogalmazók számára, valamint szóbeli értékelő vizsgát (ún. „harmadik út vizsga”) a legalább 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező ügyvédek számára. A sikeres pályázók tanúsítványt kapnak, amely lehetővé teszi számukra, hogy a tanúsítvány kézhezvételétől számított 5 éven belül pályázhassanak a bírói karban megüresedett állásra. A kiválasztási eljárást szintén az Igazságügyi Főtanács szervezi. A kinevezésüket követően személyre szabott (francia vagy holland) szakmai alapképzési programban kell részt venniük.

A szakmai alapképzés formája és tartalma

A bírósági fogalmazók esetében a szakmai alapképzés 2 évig tart, és évente október 1-jén kezdődik, és két évvel később szeptember 30-ig tart. A képzés 11 hónapos fogalmazói idővel kezdődik egy ügyészségen, amelynek során a fogalmazó egy mentor felügyelete mellett látja el az ügyészi feladatokat. Az ügyészségen töltött gyakorlat végén a mentor jelentést készít a szakmai gyakorlatról. A következő év szeptemberétől decemberéig a fogalmazó három hónapos külső gyakorlaton vesz részt az igazságügyi szolgálatoknál (bíróság, büntetés-végrehajtási intézet, rendőrség stb.). Decembertől kezdődően a fogalmazó megkezdi a bírósági szakmai gyakorlatot, ahol a ítéleteket ír, szintén a bíróság mentorának felügyelete mellett, aki a szakmai gyakorlat végén (szeptember végén) jelentést is készít a szakmai gyakorlatról.

A kétéves szakmai gyakorlat során a fogalmazóknak egy összesen 60 napos kötelező képzési programon kell részt venniük (francia vagy holland nyelven), amelynek része egy 3-szor egyhetes szeminárium és több, speciális témájú képzési nap. A büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködésnek külön tanfolyamot szentelnek. A többi kötelező tanfolyam adott esetben az európai jogszabályokkal is foglalkozik.

Az EJTN AIAKOS programjában való részvétel szintén kötelező: a fogalmazók egyhetes külföldi cserelátogatáson vesznek részt, majd Belgiumban a Belga Igazságügyi Képzési Intézet (IGO-IFJ) által a külföldi résztvevők számára szervezett AIAKOS-héten is részt vesznek, amely elsősorban az európai jogra, a nyelvi készségekre és a hálózatépítésre összpontosít.

Ha a fogalmazó sikeresen teljesíti a fogalmazói időt, és minden kötelező tanfolyamot elvégzett, fogalmazói bizonyítványt kap, amelynek birtokában pályázhat megüresedett bírói állásokra. Nincs több kiegészítő vizsga.

Az alkalmassági vizsgáról szóló bizonyítványuk alapján jelentkező, majd kinevezésüket követően közvetlenül bíróként kezdő, újonnan kinevezett bírák számára rövidített képzési programot biztosítanak. Ez a feladatukhoz kapcsolódó kötelező képzésekből áll.

Mind a bírósági fogalmazók, mind az újonnan kinevezett bírák részt vehetnek nyelvtanfolyamokon, ezek azonban nem kötelezőek.

A képzések többségét a hivatalban lévő bírák és külső szakértők tartják. Minden képzés nagy figyelmet fordít a megszerzett készségek gyakorlati alkalmazására, műhelytalálkozók, gyakorlatok vagy szerepjátékok szervezésével.

A szakmai alapképzési és minősítési folyamat befejezése

Minden betöltetlen bírói állást közzétesznek a belga Hivatalos Közlönyben.

A szakmai alkalmassági vizsga és a szóbeli értékelő vizsga sikeres vizsgázói, a fogalmazói igazolvánnyal rendelkező fogalmazók és a már kinevezett bírák az Igazságügyi Minisztériumon keresztül pályázhatnak ezekre a megüresedett álláshelyekre.

Az Igazságügyi Minisztérium bekér néhány véleményt a pályázóról, például az ügyvédi kamarától (a pályázó ügyvédek esetében), a leendő bírósági vezetőtől és a jelenlegi bírósági vezetőtől (ha van ilyen).

A jelölt dossziéját (a beérkezett véleményeket is beleértve) megküldik az Igazságügyi Főtanácsnak, amely ezután meghallgatásra hívja be a jelölteket, ahol előadhatják motivációjukat és további információkat nyújthatnak jelöltségükkel kapcsolatban.

Mindezek alapján a Főtanács a legjobbnak ítélt jelölteket javasolja az igazságügyi miniszternek hivatalos kinevezés céljából.

Az Igazságügyi Főtanács felelős a bírák kiválasztásáért és kinevezéséért.