A bírák és az ügyészek alapképzése az Európai Unióban

Németország

Németország

Általános ismertető

Először is meg kell jegyezni, hogy nehéz pontos tájékoztatást adni e tekintetben, mivel a jogi szakmai alapképzés részletes kérdései tartományi (szövetségi állami) hatáskörbe tartoznak. A bírák jogállásáról szóló német törvényben (Deutsches Richtergesetz, DRiG) csak a jogászok szakmai alapképzésére vonatkozó alapvető szabályok szerepelnek. A részleteket a 16 tartomány törvényei szabályozzák.

A DRiG szerint a németországi jogi szakmai alapképzést valamennyi jogi szakember számára közös képzésként alakították ki; a képzés két szakaszban történik: egyetemi tanulmányok (Studium) és gyakorlati képzés az előkészítő szolgálatban (Vorbereitungsdienst).

A pontos részletek a DRiG 5., 5a–5d. és 6. szakaszában találhatók; lásd a DRiG csatolt angol nyelvű fordítását.

Hozzáférés a szakmai alapképzéshez

A jogi tanulmányok megkezdéséhez általános egyetemi felvételi minősítés szükséges. Ezt a diákok az érettségi vagy azzal egyenértékű képesítés megszerzésével kapják meg. Az egyes iskolai tantárgyak választása azonban nem befolyásolja a felvételt.

A szakmai alapképzés formája és tartalma

1. Egyetemi tanulmányok

Az egyetemi tanulmányok szakasza, amelynek általános célja, hogy a hallgatók alapismereteket szerezzenek a polgári, büntető- és közjogról (beleértve e tárgyak történelmi, filozófiai, társadalmi és gazdasági vonatkozásait, a jogi és igazságszolgáltatási rendszer egészének megértésének érdekében). A hallgatók elsajátítják a tényállás elemzése, a jogalkalmazás és az adott ügyben az igazságos megoldás megtalálása módszertanát is. A tanulmányok az első jogi államvizsgával (Erste juristische Staatsprüfung) zárulnak, amely írásbeli és szóbeli vizsgákból áll. Az első jogi vizsga tekintetében az illetékes hatóságok az egyes tartományok jogi vizsgahatóságai (Landesjustizprüfungsamt) és az egyetem, ahol a jelölt tanulmányait folytatta. A vizsgák lebonyolításáért a vizsgabizottságok felelősek.

Az első vizsgarészben a jelölteknek (tartománytól függően) öt–hét vizsgát kell tenniük, amelyek mindegyike öt órát vesz igénybe. A vizsgák valós jogeseteken alapuló fiktív esetekből állnak, amelyeket a jelölteknek jogi vélemény formájában kell megoldaniuk. Ezt követően szóbeli vizsgát kell tenniük, amely a teljes vizsgaeredmény 63–75%-át adja (tartománytól függően).

2. Szakmai gyakorlat

Az első vizsga (amelyen a jelöltek közel egynegyede megbukik) letétele után szinte minden jelölt előkészítő szolgálatba áll, amely két évig tart, és amelyet a 16 tartomány igazságügyi szervei egyedileg szerveznek. Minden olyan jelölt, aki sikeresen teljesítette az első vizsgát, jogosult az előkészítő szolgálatba való felvételre. Előfordulhat azonban, hogy a jelentkezőknek várniuk kell, mert nincs elég képzési hely, különösen a bíróságokon. A gyakorlati képzés ideje alatt kincstári alapokból fizetett havi díjazásban részesülnek. Az előkészítő szolgálat célja, hogy a résztvevőt (fogalmazó, „Referendar”) megismertesse a különböző jogi szakmák valóságával. Itt fontos megjegyezni, hogy a szolgálat közös a jogi szakmák minden leendő tagjára – ügyvédekre, bírákra, ügyészekre, közjegyzőkre, kormányzati jogászokra és így tovább. Cél az is, hogy a képzés színvonala hasonló legyen, egyenértékű záróvizsgával, a második államvizsgával. A fogalmazó több szakaszt teljesít – polgári bíróságon, büntetőbíróságon (vagy ügyészségen), ügyvédi irodában, közigazgatási hatóságnál és egy általa választott ügynökségnél. Bár a képzés alapvetően gyakorlati jellegű, nem tagadható, hogy a gyakorlatnak csak bizonyos vonatkozásait tárgyalja, amelyek azonban nagy jelentőségűek.

A különböző képzési szakaszok során a fogalmazók legalább az eljárásjoggal megismerkednek.

A szakmai alapképzési és minősítési folyamat befejezése

A második jogi államvizsgán (Zweites Juristisches Staatsexamen) az első vizsgához képest nagyobb mélységben vizsgálják az ismereteket és készségeket az eljárásjog tekintetében. Az írásbeli vizsgák középpontjában általában egy ítélet vagy vádirat megfogalmazása áll, valós ügyirat alapján. A szóbeli vizsgákon ismét eseteket tanulmányoznak, a hangsúlyt határozottan a gyakorlati kérdésekre fektetve. A második vizsga szintén nem könnyű, bár a bukási arány sokkal alacsonyabb (körülbelül nyolc százalék). Évente közel 10 000 fogalmazó tesz sikeres második államvizsgát.

A második államvizsgán a jelölteknek nyolc–tizenegy, egyenként ötórás írásbeli vizsgát kell tenniük; az írásbeli vizsga a végső érdemjegy 60–75%-át adja. A legtöbb tartományban a jelölteknek vizsgát kell tenniük, amelyen egy adott esetet kell megoldaniuk. Gyakran kell ítéletet hozniuk. Egyes tartományokban a szóbeli vizsgákon a jelölteknek jogkérdésekre kell válaszolniuk. Más tartományokban egy aktát is kell készíteniük és be kell mutatniuk az eredményt a vizsgáztatóknak. Különböző rendszerek érvényesülnek. Az első vizsgával ellentétben a második jogi államvizsgán a legtöbb tartomány most már lehetővé teszi előre meghatározott kommentárok használatát.

A második jogi államvizsga révén a „bírói hivatás gyakorlásához szükséges felhatalmazás” (Befähigung zum Richteramt) szerezhető meg. A kifejezés ellenére ez a képesítés szinte valamennyi jogi szakma gyakorlásának előfeltétele, a törvényben előírtak szerint. A bírói hivatás gyakorlásához szükséges felhatalmazás megszerzése után a jelölt pályázhat tartományi bírói vagy ügyészi állásra. A németországi bírák kinevezésének előfeltételeit a bírák jogállásáról szóló német törvény 9. szakasza határozza meg. Ezen túlmenően az egyes tartományok pontosabb rendelkezéseket állapítanak meg (a két vizsgán elért pontszámok, a megkövetelt további képesítések, állásinterjúk vagy értékelőközpontok) a legjobb jelöltek kiválasztása érdekében.

További információkért lásd a a bírák jogállásáról szóló német törvény 2. könyvének 5. és 6. szakaszát.

Utolsó frissítés: 19/08/2024

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.