A bírák és az ügyészek alapképzése az Európai Unióban

Maďarsko

Maďarsko

Bírák

Általános leírás

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által szervezett központi képzések magukban foglalják az alapképzést a bírói kinevezés előtt, és a felkészítő képzést is az újonnan kinevezett bírák számára. A bírósági fogalmazók, bírósági titkárok és a határozott idejű bírák számára szervezett valamennyi képzés kötelező.

A képzéseket ügyszak szerint szervezzük, polgári, büntető, közigazgatási és munkaügyi képzés. A képzések tartalmaznak uniós jogra, jogállamiságra és az Alapjogi Chartára vonatkozó ismereteket, gyakorlati moduljaik pedig a „bírói mesterség” elsajátítását támogatják.

A képzésekért az OBH elnöke a felelős, az OBH a Magyar Igazságügyi Akadémia működtetésével támogatja az alapképzést.

Magyar Igazságügyi Akadémia | Magyarország Bíróságai (birosag.hu)

Bírói hivatásre felkészítő képzéseken résztvevők száma 2021-ben

Képzés

Fogalmazók (fő)

Titkárok (fő)

Határozott időre kinevezett bírák (fő)

Civilisztika

64

40

23

Büntető

63

0

19

Vegyes

47

0

0

Soft skill

18

17

7

Összesen:

192

57

49














Az alapképzésben való részvétel feltételei

A képzésre a résztvevőket jelentkezés alapján választjuk ki. A jóváhagyást az adott bíróság munkáltatói jogkört gyakorló vezetője adja meg, illetve a képzésszervező Magyar Igazságügyi Akadémia (MIA).

Az alapképzés formátuma és tartalma

A bírósági fogalmazók képzésének célja a szakvizsgára történő felkészítés támogatása és a bírói munkára felkészülés általános megalapozása.

A bírósági fogalmazók szakvizsgára felkészítő központi képzése négy modulból áll:

  1. civilisztikai joganyag (eljárásjog és anyagi jog),
  2. büntető joganyag (eljárásjog és anyagi jog),
  3. közigazgatási jog, munkajog, alkotmányjog, az Európai Unió joga, valamint
  4. a bírói munkára felkészítő kompetenciafejlesztés.

A bírósági fogalmazók számára minden modul elvégzése kötelező.

A büntető ügyszak elearning képzése az anyagi jogi, eljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogot is magába foglalja. Hossza 13 e-learning előadás, amelynek a fele interaktív, azaz akkor folytatható az előadás megtekintése, ha a résztvevő a szakmai felelős és az előadó által feltett kérdésekre helyesen válaszol.

A polgári ügyszak elearning képzése az anyagi jogi, eljárásjogi és gazdasági jogot is magába foglalja. Hossza 13 e-learning előadás, amelyből 2 interaktív, azaz akkor folytatható az előadás megtekintése, ha a résztvevő a szakmai felelős és az előadó által feltett kérdésekre helyesen válaszol.

A közigazgatási-munkaügyi és európai jogi ügyszak elearning képzése az alkotmányjogi, közigazgatási, munkaügyi és európai jogot is magába foglalja. Hossza 16 előadás, amelyből jelenleg 11 interaktív tananyag található, az előadás akkor folytatható, ha a résztvevő kérdésekre helyesen válaszol.

A képzés oktatói a bírósági szervezet bírái, a kompetenciafejlesztő képzés oktatója szakpszichológus.

A bírósági titkárok központi képzésének elsődleges célja az önálló hatáskörben intézhető ügyek szakmai ismereteinek az elmélyítése, illetve a bírói hivatásra történő felkészítés

A bírósági titkárok felkészítése ügyszakok szerinti (büntető és civilisztikai) tárgyalásvezetési gyakorlatból és kompetenciafejlesztő képzésből áll. A képzés résztvevői a bírói pályázat előtt álló bírósági titkárok, akik számára a képzés kötelező.

A képzés oktatói a bírósági szervezet bírái, a kompetenciafejlesztő képzés oktatója szakpszichológus..

A határozott időre kinevezett bírák képzése

A képzés célja a bírói munka gyakorlati támogatása, a szakmai ismeretek elmélyítése, továbbá lehetőség biztosítása az ítélkező tevékenység kezdeti szakaszában felmerülő kérdések megvitatására.

Részei:

  1. civilisztika és büntető anyagi jogi,
  2. civilisztika és büntető eljárás jogi és
  3. kompetenciafejlesztő modulból áll.

A képzés elvégzése a határozott időre kinevezett bírák részére kötelező. A képzést lehetőség szerint a bíróvizsgálatot megelőző évben kell teljesíteni.

A képzés oktatói a bírósági szervezet bírái, A képzés oktatói a bírósági szervezet bírái, a kompetenciafejlesztő képzés oktatója szakpszichológus.

A nemzetközi tapasztalatszerzés, más jogi kultúrák megismerése és az uniós jog tagállami szintű gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében, figyelemmel a Képzési Stratégia ajánlásaira, az OBH rövid távú nemzetközi képzések, csereprogramok szervezésével és képzési projektekhez való csatlakozással törekszik arra, hogy a kinevezett, illetve leendő bírák legalább 5 százaléka számára határokon átnyúló képzési lehetőséget biztosítson.

Az EJTN tagjaként, illetve az Európai Jogakadémia (ERA) támogatójaként a két szervezet 2022. évi képzési programja szerint és eseti jelleggel más nemzetközi szervezetek ajánlásai alapján hirdet képzéseket, csereprogramokat és tanulmányutakat, amelyek a meghirdető intézmény feltételei szerint vehetők igénybe. Továbbá OBH elnöki ösztöndíjjal lehetőséget kapnak bírák, bírósági titkárok és fogalmazók az Emberi Jogok Európia Bíróságán, az Európai Unió Bíróságán és az Európai Jogakadémián 5 hónapos gyakorlati idő eltöltésére.

Az alapképzés befejezése és a képesítés folyamata

A képzések nem zárulnak vizsgával. Az OBH MIA az ajánlott és a kötelező szakmai továbbképzések esetén is biztosítja a bírósági fogalmazók, a bírósági titkárok és a határozott időre kinevezett bírák képzésben való részvételét különösképpen az e-learning tanyagokhoz való hozzáférést.

Ügyészek

Általános leírás

A Magyar Ügyészképző Központ (MÜK) 2006 óta ad intézményes keretet az ügyészségi fogalmazók és alügyészek képzésének, az alapképzésnek. Szabályozási háttere: a Magyar Ügyészképző Központról szóló 14/2005. (ÜK. 9.) LÜ utasítás. Jelenleg 93 fogalmazó dolgozik az ügyészségen. A kinevezés során nem teszünk különbséget, hogy büntető vagy közjogi szakágba kapnak majd kinevezést.

A MÜK keretében a fogalmazók – joggyakorlatuk befejezéséig – a főügyészségeken tartott, érdemjeggyel is értékelt beszámolókon adnak számot a tananyag elsajátításáról, így külön továbbképzés teljesítését nem kérjük a szakvizsgáik befejezéséig. A tanfolyamok hasznosságát mind a főügyészségek éves beszámolói, mind a szakvizsga eredményei alátámasztják. A magyar jogi szakvizsga egységes a jog különböző területein gyakorlatot szerzett jogászoknak. Szabályozási háttér: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 27/A. §, a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet.

Az alapképzésben való részvétel feltételei

Ügyészségi fogalmazói állást pályázat alapján lehet betölteni. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló

2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 109. §-ának (1) és (3) bekezdései szabályozzák, hogy ki nevezhető ki ügyészségi fogalmazónak. Ezek a feltételek különösen: a magyar állampolgárság, büntetlen előélet, az egyetem jogi végzettség. Ügyészségi fogalmazó nem lehet tagja pártnak és nem folytathat politikai tevékenységet. A fogalmazói kinevezésről a legfőbb ügyész dönt. A fogalmazó járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak.

2019. óta kizárólag elektronikus formában lehet pályázni fogalmazói állásra. Szabályozási háttere: az ügyészségi fogalmazói pályázatok kezelésére szolgáló informatikai rendszerről szóló 10/2019. (V. 28.) LÜ utasítás. Minden pályázó lehetőséget kap személyesen meghallgatásra a két körös felvételi eljárásban. Az utóbbi két fogalmazói pályázat során 2019-ben és 2021-ben a jelöltek lehetőséget kaptak idegen nyelvi meghallgatáson való részvételre is. A nyelvi meghallgatás alapján lehetőség nyílt magas szintű nyelvtudással – különösen angol nyelvtudással - rendelkező jelöltek felvételére is, amelyet a THEMIS versenyre az elmúlt két évben kiállított fogalmazói csapatok eredményei is visszaigazoltak.

Az alapképzés formátuma és tartalma

A Magyar Ügyészképző Központ képzési rendszere az előadásokra és szakmai konzultációkra épülő központi fogalmazóképzésen alapul, amely összesen 6 hét időtartamú. A fogalmazók jogi szakvizsgára való elméleti felkészítése – országosan egységes tematika és képzési program alapján – az igazságügyért felelős miniszter által kiadott tételsorhoz igazodik. Az előadások azokra a témákra térnek ki részletesen, amelyek az ügyészi hatáskört érintik, vagy tapasztalat szerint, a szakvizsgán problémát, illetve értelmezési nehézséget okoznak.

Az oktatási tevékenységet, díjazás nélkül, elsősorban az ügyészi szervezet nagy szakmai tapasztalattal és elméleti felkészültséggel rendelkező vezetői látják el. Többen közülük tudományos fokozattal is rendelkeznek, továbbá jogi karokon oktatnak, szakvizsgáztatnak. Az előadásokat az ügyészség belső hálózatán is közzé tesszük.

A fogalmazóképzés szakaszai:

  • Ügyészi hivatásról szóló alapismeretek (3 nap):
    (Az ügyészség története, Az ügyészség szervezete és jelképei, Az ügyészi etikáról, Az ügyész alapvető jogai és kötelezettségei a jogállási törvényben, az ügyészségi szolgálati viszony, Büntető ügyészi alapfeladatok, Közérdekvédelmi ügyészi feladatok, Az ügyész büntetés-végrehajtási felügyeleti tevékenysége, A napi munka megszervezése, Az irat- és ügykezelés általános szabályai, Titkos ügykezelés, adatvédelem és adatbiztonság)
  • Jogi szakvizsga „B” része (3 hét): büntető anyagi jog, büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog, továbbá esetmegbeszélések (jogesetek gyűlölet bűncselekmény, emberkereskedelem, családon belüli erőszak, törvényes vád, bizonyítás felhasználása témakörökben), tárgyalási gyakorlat, fellebbezés szerkesztése, valamint szabálysértési jog (szabálysértési eljárás, büntetések, intézkedések, határozat és panasz, helyszíni eljárás, jogorvoslat, az ügyész szerepe, perújítás és végrehajtás)
  • Jogi szakvizsga „A” része (1 hét): polgári jog, gazdasági jog és polgári eljárásjog
  • Jogi szakvizsga „C” része (1 hét): munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, valamint az Európai Unió joga.

A fogalmazók gyakorlati képzése a területi ügyészi szerveknél folyik. A főügyészségeken minden fogalmazó személyre szabott joggyakorlati terv alapján rotációban szerez gyakorlatot az ügyészi tevékenység (ügyészségi nyomozás, büntető szakág, közérdekvédelmi, büntetés-végrehajtási szakterület) minden szakterületén. A végzett feladatokat joggyakorlati kimutatásba jegyzik be. A fogalmazókat szolgálati helyükön kijelölt instruktorok napi szinten hatékonyan támogatják a szakmai ismeretek, illetve a jártasság megszerzésében.

A jogi oklevél megszerzésének egyik feltétele a legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése, így a fogalmazók már idegen nyelvismerettel érkeznek az ügyészségre. Többségük legalább 2 idegen nyelvből tett nyelvvizsgát. A képzés részét képezik mindazok a pályázatok (Kozma Sándor Tudományos Pályázat, Mailáth György Tudományos Pályázat), versenyek (perbeszédmondó és jogesetmegoldó verseny, THEMIS verseny) és szakmai-tudományos konferenciák (ügyészségi, Európai Uniós), amelyeken részt vehetnek. Az idegen nyelvi tudásukat mélyíthetik ezeken a programokon. A THEMIS versenyen induló ügyészségi fogalmazók rendkívül intenzív és magas szakmai színvonalú angol jogi szaknyelvi képzésben részesülnek, jogász-nyelvtanár irányítása alatt. A jövőben az idegen nyelvi képzések számának növelését tervezzük, továbbá nagyobb számban kívánjuk bevonni a fogalmazókat az EJTN által szervezett képzésekbe is.

Az ügyészség – a szervezett fogalmazóképzésen túl –támogatja az egyéb képzésben, illetve továbbképzésben való részvételt. Ennek keretében lehetőség nyílik tanulmányi szerződés kötésére is, amely alapján többek között munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, illetve tandíjtámogatás is igényelhető. Ezen lehetőséggel az ügyészségi fogalmazók is élhetnek, jellemzően posztgraduális szakjogász képzésben való részvételhez, valamint PhD fokozat megszerzéséhez kapnak támogatást.

Az alügyészek – szakvizsgával rendelkező, ügyésszé még ki nem nevezett ügyészségi alkalmazottak – szakmai képzéséről a 13/2017. (VIII. 17.) LÜ utasítás rendelkezik. Az alügyészek képzését az ügyészség kifinomult ösztönzőrendszerrel támogatja: meghatározott időszakonként minden alügyésznek el kell érnie egy bizonyos számú továbbképzési pontot. A továbbképzési pontrendszert a már hivatkozott LÜ utasítás melléklete tartalmazza, pontot többek között képzéseken, konferenciákon, szemináriumokon való részvételre, előadások tartására, publikációk megjelentetésére lehet kapni.

2022-től kezdődően a fogalmazók, alügyészek és ügyészek képzése két képzési modullal egészül ki. Az első egy 3 napos nemzetközi képzés, melyet évente két alkalommal tartunk, és az ügyészség nemzetközi kapcsolatait átfogó, komplex ismereteket ad. Terveink szerint a nemzetközi érintkezés és kommunikáció szabályaitól az ügyész nemzetközi feladataiig számos kérdést érinteni fog. A másik egy 2 napos európai jogi képzés, amiben szintén évente két alkalommal részesülhetnek a fogalmazók, alügyészek és ügyészek. Ennek első napja általános EU-jogi képzés, a második viszont átfogó jogállamisági képzés az „EJTN Training Guide on the rule of law for judges and prosecutors” alapján.

Az alapképzés befejezése és a képesítés folyamata

A fogalmazókat az egyes képzési részek után rendszeresen beszámoltatják írásban vagy szóban. Ha a fogalmazó minden képzési részt és beszámolót tejesített, a joggyakorlati kimutatást a munkáltatói jogkört gyakorló főügyész lezárja és igazolást állít ki a 3 éves joggyakorlat eredményes befejezéséről. Az Igazságügyi Minisztérium által szervezett jogi szakvizsgára jelentkezés feltétele a fenti igazolás. A fogalmazók ennek birtokában közvetlenül, elektronikusan jelentkeznek a jogi szakvizsga 3 részvizsgájára. A fogalmazók a jogi szakvizsga bizonyítvány megszerzését követően pályázhatnak alügyészi, majd ügyészi állásra.

Az ügyészség több rétegű ösztönzőrendszerrel támogatja a fogalmazók eredményes felkészülését a jogi szakvizsgára. Ennek körében – részvizsgánként – 20 nap munkaidő-kedvezmény illeti meg a fogalmazókat, amely időre illetmény is jár. Kitűnő, vagy jeles eredmény esetén a befizetett vizsgadíj teljes összegének, jó eredmény esetén a vizsgadíj összege felének a megtérítésére jogosultak a fogalmazók. Jeles szakvizsga esetén a felkészítést végző instruktor ügyész pénzjutalomban részesül.

Utolsó frissítés: 21/06/2023

A honlapot az Európai Bizottság tartja fenn. Az ezen az oldalon található információ nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság hivatalos álláspontját. A Bizottság semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal az e dokumentumban foglalt vagy említett információk és adatok tekintetében. Kérjük, az európai oldalak szerzői jogi szabályai vonatkozásában vegye figyelembe a jogi nyilatkozatot.