Kamatlábak

1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?

Törvényes kamat

Igen, a portugál jogszabályok rendelkeznek a törvényes kamatlábakról.

A kamatot kiköthetik a felek vagy meghatározhatja törvény. Ha a felek kötik ki, szerződéses kamatnak nevezzük. Ha törvény határozza meg, törvényes kamatnak nevezzük.

A szerződéses és a törvényes kamat lehet polgári vagy kereskedelmi.

A kamat rendeltetése

Általánosságban két típusú kamat létezik: ügyleti kamat (például kölcsön után fizetendő kamat) és büntetőkamat (például késedelmi kamat kötelezettség nem teljesítése esetén).

Késedelem esetében esedékes törvényes kamat

Ha egy adós pénzügyi kötelezettségét nem teljesíti, az általános szabály szerint a késedelemért fizetendő kártérítés az adós késedelembe esésének napjától számított törvényes kamattal egyezik meg. A pénzügyi kötelezettség egy másik félnek való pénzkifizetésre irányuló kötelezettség.

Késedelembe esés időpontja

Az adós teljesítése azután tekintendő késedelmesnek, hogy bírósági vagy bíróságon kívül csatornákon keresztül felszólították a kötelezettség teljesítésére.

Létezik azonban három eset, amikor az adós teljesítése akkor is késedelmesnek tekintendő, ha nem feltétlenül kapott felszólítást:

1. ha a kötelezettség határozott időtartamra szólt;
2. ha a kötelezettség jogellenes cselekményből eredt;
3. ha az adós kitér a felszólítás elől – ebben az esetben azon a napon kell úgy tekinteni, hogy az adóst felszólították, amikor a felszólítást rendes körülmények között kézbesítették volna neki.

Ha a hitel illikvid, nem beszélhetünk nemteljesítésről addig, amíg likviddé nem válik, kivéve, ha az illikviditás az adós hibájából fakad. Ha az adós jogellenes cselekményért vagy kockázatért felelős, attól a naptól tekintendő a teljesítése késedelmesnek, amikor a hivatalos felszólítást kézbesítették, kivéve, ha e bekezdés első része értelmében már korábban késedelembe esett.

Kamathitel megszűnése vagy megszüntetése

A hitelkamat már a keletkezésének időpontjától nem feltétlenül függ a kölcsöntőkétől. Az egyiket a másik nélkül lehet átruházni vagy törölni.

Részletfizetések elosztása

A nemzeti jogszabályok a következő szabályokat határozzák meg a befizetések elosztásával kapcsolatosan:

i. ha a tőkén kívül az adósnak költségeket vagy kamatot is kell fizetnie, illetve a hitelezőt nemteljesítés miatt kártalanítania kell, egy nem a teljes összeget fedező befizetést a költségekre, a kártérítésre, a kamatra és a tőkére kell fordítani, ebben a sorrendben;

ii. az összeg utoljára fordítható a tőkére, kivéve, ha a hitelező másba beleegyezett.

Kamatos kamat

Egyes esetekben az ügyleti kamatra büntetőkamat halmozódik (kamatos kamat).

Ahhoz, hogy kamatra további kamat halmozódhasson, a következő helyzetek egyikének fenn kell állnia:

1. Az adóst vagy bírósági úton fel kell szólítani a felhalmozott kamat tőkésítésére, vagy a tőkésítés terhe mellett ki kell fizetnie a kamatot.

Kizárólag a legalább egyéves időszaknak megfelelő kamat tőkésíthető fel. A kamatos kamat e korlátozásai nem alkalmazhatók, ha a szektor külön szabályozását vagy gyakorlatát sértik (például a külön szabályozás hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönök esetében).

A nemzeti ítélkezési gyakorlat határozta meg, hogy büntetőkamatra nem halmozódhat büntetőkamat. Tehát egy pénzügyi kötelezettség nemteljesítéséből eredő törvényes kamattartozásra elvben nem halmozódhat kamat. Ez nem érinti ezen értelmezésnek az ítélkezési gyakorlatban tapasztalható esetleges eltéréseit és a jog által biztosított lehetőséget kötelező bírság kivetésére, amennyiben a pénzösszeg befizetését bírósági ítélet rendeli el.

2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?

A törvényes kamatlábak attól függően eltérőek, hogy polgári vagy kereskedelmi kamatra vonatkoznak.

Polgári törvényes kamat

A portugál polgári törvénykönyv (Código Civil) 449. cikke (1) bekezdésének megfelelően a polgári törvényes kamatot az igazságügyi és a pénzügyminiszter közös miniszteri végrehajtási rendelete (Portaria) határozza meg. E sorok írásakor a polgári kamatlábakat a 2003. április 8-i 291/03. miniszteri végrehajtási rendelet határozza meg, amely jelenleg is hatályban van.

Kereskedelmi törvényes kamat

Kereskedelmi törvényes kamat rendszerint a kereskedelmi társaságok, egyszemélyes vállalkozások, egyéni vállalkozók vagy jogi személyek hiteltartozása után fizetendő, különösen az alábbiakban említett 2013. május 10-i 62/2013. törvényerejű rendeletben említett típusú hitelek esetében.

A portugál kereskedelmi törvénykönyv (Código Comercial) 102. cikke (3)–(5) bekezdésének megfelelően a kereskedelmi törvényes kamatot az igazságügyi és a pénzügyminiszter közös miniszteri végrehajtási rendelete határozza meg. E sorok írásakor a kereskedelmi kamatot a 2013. augusztus 26-i 277/13. miniszteri végrehajtási rendelet szabályozza, amely szerint a kereskedelmi kamatláb kétévente kerül meghatározásra.

A 2013. augusztus 26-i 277/13. miniszteri végrehajtási rendelet szerinti egyes kereskedelmi kamatlábak mértékét a Kincstári és Pénzügyi Főigazgatóság (Direcção Geral do Tesouro e Finanças) hirdetményben határozza meg, amelyet a portugál állami közlöny 2. sz. sorozatában tesznek közzé minden évben január 15-ig és július 15-ig.

A 2013. augusztus 26-i 277/13. miniszteri végrehajtási rendelet két, az érintett ügyletek szerint eltérő kereskedelmi büntető kamatlábról rendelkezik:

1. az első a társaságok közötti vagy a társaságok és állami szervezetek közötti kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos kifizetésekben bekövetkező késedelmekre alkalmazandó kamatláb, amelyről a 2013. május 10-i 62/2013. törvényerejű rendelet rendelkezik;
2. a második a kereskedelmi társaságok, az egyszemélyes vállalkozások, az egyéni vállalkozók és a jogi személyek hiteltartozásaival kapcsolatos és az egyéb műveletekre alkalmazandó büntetőkamat kiegészítő rátája, amelyről a portugál kereskedelmi törvénykönyv 102. cikkének (3) bekezdése rendelkezik.

Mind a polgári, mind a kereskedelmi törvényes kamatláb idővel változik. Ezért a kamat kiszámításakor a késedelmi időszak egyes részeire vonatkozóan különböző rátákat kell figyelembe venni.

Gyakorlati okokból e helyütt csak az elmúlt néhány év törvényes kamatlábait adjuk meg. Ezen adatlap tartalma csak tájékoztatási célt szolgál, és nem helyettesíti az alkalmazandó nemzeti jogszabályok konkrét esetben történő tanulmányozását.

A törvényes kamattartozáshoz 5% kötelező kamatfelár adódik, ha a pénzösszeg kifizetését bíróság ítélete rendeli el. Ebben az esetben az ítélet hatálybalépésének napjától számítva automatikusan keletkezik az évi 5% mértékű kamattartozás, más ilyen tárgyú bírói határozatra nincs szükség. A portugál polgári törvénykönyv 829a. cikke (4) bekezdésének megfelelően ez a kötelező kamatfelár adott esetben a büntetőkamatot vagy a kártérítési tartozást növeli.

A polgári törvényes kamatlábak 1980. augusztus 5-től a mai napig a következőképpen alakultak:

A kereskedelmi törvényes kamatlábak 1995. szeptember 28-tól a mai napig a következőképpen alakultak:

3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?

A törvényes kamat kiszámítására vonatkozó tovább információk az Igazságügyi Minisztérium Kincstári és Pénzügyi Főigazgatóságának weboldalán találhatók:

http://www.dgtf.pt/avisos-e-circulares/taxas-de-juros-moratorios

4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?

A 3. kérdésben megjelölt weboldalhoz az online hozzáférés ingyenes.

A vonatkozó jogszabályok

Polgári törvénykönyvhttps://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=775&tabela=leis

Kereskedelmi törvénykönyv https://www.igf.gov.pt/leggeraldocs/CODIGO_COMERCIAL_LIVRO_1.htm

(291/2003. miniszteri végrehajtási rendelet) https://dre.pt/pesquisa/-/search/223663/details/maximized

Figyelmeztetés

Az ebben a tájékoztatóban szereplő információk általános jellegűek és nem kimerítőek. Nem kötelezik a kapcsolattartó pontot, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatot, a bíróságokat vagy bármely más személyeket. A hatályban lévő, alkalmazandó jogszabályok megismerését nem helyettesíti.