

Ausztriában videokonferencia útján mindkét típusú bizonyításfelvétel lehetséges és megengedett. Az osztrák polgári eljárásjogot kontradiktórius eljárások esetében a polgári perrendtartásról szóló törvény (ZPO – Zivilprozessordnung), a peren kívüli eljárások esetében pedig a peren kívüli eljárásokról szóló törvény (AußStrG – Außerstreitgesetz) szabályozza. A bizonyításfelvétellel kapcsolatos rendelkezések megtalálhatóak a ZPO-ban (266-389. szakasz), az AußStrG-ben (16., 20. és 31-35. szakasz, részleges hivatkozással a ZPO-ra), valamint az eljárások meghatározott típusait szabályozó olyan egyedi rendelkezésekben, mint az apasági eljárásokban való részvételi kötelességre vonatkozó 85. szakaszban. A vonatkozó nemzeti eljárásokat és jogi szabályozásokat részletesen ismertetjük az alábbi kérdésekre adott válaszokban, valamint a „Bizonyításfelvétel - Ausztria” adatlapon.
A ZPO 277. szakasza (kontradiktórius eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (peren kívüli eljárások) szerint a videokonferencia bizonyításfelvételre és ezért a felek és tanúk meghallgatására, valamint a szakértők vallomástételére is felhasználható.
A ZPO 277. szakasza (kontradiktórius eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (peren kívüli eljárások) szerint a videokonferencia bizonyításfelvételre felhasználható. Tárgyi akadályok azonban ezt kizárhatják, például ha a bizonyításfelvétel során igazolásokat vagy szemrevételezést alkalmaznak.
A helyi bírósága bármely személyt beidézhet és ott videokonferencia útján meghallgathat. Ausztriában minden bíróságot, ügyészséget és börtönt legalább egy videokonferencia rendszerrel felszereltek. Az osztrák jogban nem létezik olyan szabály, amely szerint a bizonyításfelvétel videokonferencia révén csak bírósági épületekben lenne megengedett.
Polgári ügyeket illetően az osztrák jogban nincsenek olyan általános adatvédelmi rendelkezések, amelyek a videokonferencia útján történő meghallgatások rögzítésére vonatkoznának. A rögzítéshez ezért valamennyi, a videokonferenciában résztvevő személy beleegyezése szükséges. Ez vonatkozik a közvetett bizonyításfelvételre, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 1206/2001/EK rendelet (a rendelet) 10. cikkének (2) bekezdése szerint a megkeresett állam joga szerint végzendő.
A közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem azonban a megkereső állam joga szerint történik (a rendelet 17. cikkének (6) bekezdése). Amennyiben az a jog úgy rendelkezik, hogy a videokonferencia rögzítéséhez nem szükséges az érintett személyek beleegyezése, Ausztria szemszögéből ez elfogadható.
Elvben a videokonferencia útján történő meghallgatások valamennyi videokonferencia rendszerben rögzíthetők. Azokon a helyszíneken, ahol a bírósági eljárásokat általában rögzítik (több büntetőbíróságon) a meglévő technikai berendezést a videokonferencia révén történő meghallgatás rögzítésére fel lehet használni. Minden más helyszínen a meghallgatás a megfelelő adathordozó üzembe helyezésével egyszerűen rögzíthető.
a) A rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján a bizonyításfelvétel a megkeresett állam jogának megfelelően történik. A meghallgatásokat ezért német nyelven kell lefolytatni (egyes osztrák bíróságokon a horvát, szlovén vagy magyar nyelv is megengedett). A megkereső bíróság kérelmezheti, hogy a saját hivatalos nyelvét (vagy bármely más nyelvet) használják a bizonyításfelvétel iránti kérelmének teljesítésére irányuló különleges eljárás részeként. A megkeresett bíróság azonban ezt elutasíthatja, ha jelentős gyakorlati akadályok miatt ez nem lehetséges (a rendelet 10. cikkének (3) bekezdése).
b) A rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján a megkereső bíróság a közvetlen bizonyításfelvételt a saját tagállamának joga szerint, és így az azon jog által megengedett egyik hivatalos nyelven folytatja le. A 17. cikk (4) bekezdése alapján azonban a megkeresett tagállam, Ausztria, jogosult a bizonyításfelvétel feltételeként a saját nyelvének használatát előírni.
A közvetett bizonyításfelvételt illetően a tolmácsok biztosítása elsősorban a megkeresett bíróság felelőssége, függetlenül a rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti esetleges megtérítésüktől. Az érintett bíróságoknak azonban konstruktív módon együtt kell működniük (itt is, csakúgy mint más területeken).
A közvetlen bizonyításfelvételt illetően, a rendelet 17. cikke szerint a tolmácsok biztosítása elsősorban a megkereső bíróság felelőssége. A 17. cikk nem írja elő, hogy a megkeresett tagállam nyújtson ebben segítséget, de nem is zárja ki e segítségnyújtás lehetőségét. A bírósági joghatóságról szóló törvény (JN ‑ Jurisdiktionsnorm) 39a. szakaszának (4) bekezdése előírja, hogy a jogsegélyt nyújtó bíróság nyújtson gyakorlati segítséget a külföldi bíróság kérelme alapján történő bizonyításfelvétel során. Ez magába foglalná például egy megfelelő tolmács keresését is.
A döntést, hogy melyik államból keressenek tolmácsot, a konkrét esetnek megfelelően kell meghozni.
A meghallgatandó személyt Ausztriában ugyanolyan módon idézik be a videokonferencia révén történő meghallgatásra és arra ugyanazok az értesítési határidők vonatkoznak, mintha az ügyet tárgyaló bíróságra hívnák be.
Az internetprotokollon (IP) keresztül folytatott videokonferenciának nincsenek hívási költségei. ISDN vonalon keresztül folytatott videokonferenciák esetében a hívó feleknél ugyanúgy költségek merülnek fel, mint egy telefonhívásnál. Ezek a díjak eltérnek a felhívott berendezés helyszínétől függően.
Ez elsősorban a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése által kötelezett, megkereső bíróság felelőssége, amely az esetek többségében a videokonferencián való részvételre az érintett személyeket maga hívja be. Ha az osztrák központi hatóság vagy egy osztrák bíróság azt észleli, hogy miközben a közvetlen bizonyításfelvételt előkészítették vagy lefolytatták, a rendelet 17. cikkének (2) bekezdését esetleg megsértették, a hatóságnak vagy a bíróságnak a megkereső bírósággal együttműködve, megfelelő módon biztosítania kell e rendelkezés betartását. Ausztriában a bírósági alkalmazottakat kiképzik az 206/2001/EK rendelet alkalmazására, és az Igazságügyi Minisztérium intranetén keresztül a „Határokon átnyúló eljárásokban alkalmazott videokonferenciákról szóló [európai] iránymutatáshoz” is rendelkeznek hozzáféréssel.
Fényképes azonosító okmányt alkalmaznak a személy személyazonosságának ellenőrzésére. A személy személyazonosságát a meghallgatás részeként is ellenőrzik (a ZPO 340. szakaszának (1) bekezdése).
A felek eskütételére vonatkozó rendelkezések a ZPO 377. és 379. szakaszaiban, a tanú eskütételére vonatkozóak pedig a ZPO 336-338. szakaszaiban találhatók.
Mind a felek, mind a tanúk kötelesek esküt tenni. Míg a feleket nem lehet jogilag kényszeríteni az eskütételre, a tanúkra büntetés szabható ki ha jogellenesen megtagadják az eskütételt (a ZPO 325. és 326. szakaszai; a büntetési tételek azonosak a vallomástétel megtagadásának büntetési tételeivel, többek között bírság vagy 6 hétig terjedő szabadságvesztés).
A büntető törvénykönyv (StGB – Strafgesetzbuch) 288. szakaszának (2) bekezdése szerint az eskü alatt tett hamis tanúzás vagy hamis tanúzás megerősítése, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt eskü más hamis módon való tétele hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A hamis tanúzás egy esküt nem tett peres fél által nem tekinthető büntetendő cselekménynek. De az a tanú, aki nem tett esküt és hamisan tanúzik három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető (az StGB 288. szakaszának (1) bekezdése).
A polgári perrendtartásról szóló törvény bevezető törvényének (EGZPO – Einführungsgesetz zur Zivilprozessordnung) XL. cikke szerint az 1868. május 3-i törvény rendelkezéseit, Birodalmi Törvénytár (RGBl.) 33. sz. (az eskü szövegezése és más alakiságok) be kell tartani (lásd http://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=rgb&datum=18680004&seite=00000067).
A ZPO 336. szakaszának (1) bekezdése és 377. szakaszának (1) bekezdése szerint azok a személyek, akiket már korábban elítéltek hamis tanúzásért, vagy akik még nem töltötték be a tizennegyedik életévüket, vagy akik éretlenségük vagy szellemi fogyatékosságuk miatt nem értik kellőképpen az eskü jelentéstartalmát és természetét, nem képesek eskütételre és ezért nem eskethetőek fel.
A tanú vagy fél eskü alatti meghallgatásával kapcsolatos fent említett rendelkezések a peren kívüli eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre nem alkalmazhatóak (az AußStrG 35. szakasza).
Az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában álló, videokonferencia berendezéssel ellátott valamennyi helyszínen egy alkalmazott feladata gondját viselni a videokonferencia berendezésnek. Ez a személy tudja működtetni a videokonferencia berendezést és tehet kisebb kiigazításokat a beállításokon. Minden videokonferencia berendezés össze van kötve a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (BMJ – Bundesministerium für Justiz) informatikai osztályán egy központi egységgel. A rendszergazdák az Ausztriában található valamennyi videokonferencia rendszert képesek onnan finomhangolni.
A megkereső bíróságtól az alábbi információkra van szükség:
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.