Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Ausztriában videokonferencia útján mindkét típusú bizonyításfelvétel lehetséges és megengedett. Az osztrák polgári eljárásjogot kontradiktórius eljárások esetében a polgári perrendtartásról szóló törvény (ZPO – Zivilprozessordnung), a peren kívüli eljárások esetében pedig a peren kívüli eljárásokról szóló törvény (AußStrG – Außerstreitgesetz) szabályozza. A bizonyításfelvétellel kapcsolatos rendelkezések megtalálhatóak a ZPO-ban (266-389. szakasz), az AußStrG-ben (16., 20. és 31-35. szakasz, részleges hivatkozással a ZPO-ra), valamint az eljárások meghatározott típusait szabályozó olyan egyedi rendelkezésekben, mint az apasági eljárásokban való részvételi kötelességre vonatkozó 85. szakaszban. A vonatkozó nemzeti eljárásokat és jogi szabályozásokat részletesen ismertetjük az alábbi kérdésekre adott válaszokban, valamint a „Bizonyításfelvétel - Ausztria” adatlapon.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A ZPO 277. szakasza (kontradiktórius eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (peren kívüli eljárások) szerint a videokonferencia bizonyításfelvételre és ezért a felek és tanúk meghallgatására, valamint a szakértők vallomástételére is felhasználható.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A ZPO 277. szakasza (kontradiktórius eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (peren kívüli eljárások) szerint a videokonferencia bizonyításfelvételre felhasználható. Tárgyi akadályok azonban ezt kizárhatják, például ha a bizonyításfelvétel során igazolásokat vagy szemrevételezést alkalmaznak.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A helyi bírósága bármely személyt beidézhet és ott videokonferencia útján meghallgathat. Ausztriában minden bíróságot, ügyészséget és börtönt legalább egy videokonferencia rendszerrel felszereltek. Az osztrák jogban nem létezik olyan szabály, amely szerint a bizonyításfelvétel videokonferencia révén csak bírósági épületekben lenne megengedett.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Polgári ügyeket illetően az osztrák jogban nincsenek olyan általános adatvédelmi rendelkezések, amelyek a videokonferencia útján történő meghallgatások rögzítésére vonatkoznának. A rögzítéshez ezért valamennyi, a videokonferenciában résztvevő személy beleegyezése szükséges. Ez vonatkozik a közvetett bizonyításfelvételre, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 1206/2001/EK rendelet (a rendelet) 10. cikkének (2) bekezdése szerint a megkeresett állam joga szerint végzendő.

A közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem azonban a megkereső állam joga szerint történik (a rendelet 17. cikkének (6) bekezdése). Amennyiben az a jog úgy rendelkezik, hogy a videokonferencia rögzítéséhez nem szükséges az érintett személyek beleegyezése, Ausztria szemszögéből ez elfogadható.

Elvben a videokonferencia útján történő meghallgatások valamennyi videokonferencia rendszerben rögzíthetők. Azokon a helyszíneken, ahol a bírósági eljárásokat általában rögzítik (több büntetőbíróságon) a meglévő technikai berendezést a videokonferencia révén történő meghallgatás rögzítésére fel lehet használni. Minden más helyszínen a meghallgatás a megfelelő adathordozó üzembe helyezésével egyszerűen rögzíthető.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján a bizonyításfelvétel a megkeresett állam jogának megfelelően történik. A meghallgatásokat ezért német nyelven kell lefolytatni (egyes osztrák bíróságokon a horvát, szlovén vagy magyar nyelv is megengedett). A megkereső bíróság kérelmezheti, hogy a saját hivatalos nyelvét (vagy bármely más nyelvet) használják a bizonyításfelvétel iránti kérelmének teljesítésére irányuló különleges eljárás részeként. A megkeresett bíróság azonban ezt elutasíthatja, ha jelentős gyakorlati akadályok miatt ez nem lehetséges (a rendelet 10. cikkének (3) bekezdése).

b) A rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján a megkereső bíróság a közvetlen bizonyításfelvételt a saját tagállamának joga szerint, és így az azon jog által megengedett egyik hivatalos nyelven folytatja le. A 17. cikk (4) bekezdése alapján azonban a megkeresett tagállam, Ausztria, jogosult a bizonyításfelvétel feltételeként a saját nyelvének használatát előírni.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A közvetett bizonyításfelvételt illetően a tolmácsok biztosítása elsősorban a megkeresett bíróság felelőssége, függetlenül a rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti esetleges megtérítésüktől. Az érintett bíróságoknak azonban konstruktív módon együtt kell működniük (itt is, csakúgy mint más területeken).

A közvetlen bizonyításfelvételt illetően, a rendelet 17. cikke szerint a tolmácsok biztosítása elsősorban a megkereső bíróság felelőssége. A 17. cikk nem írja elő, hogy a megkeresett tagállam nyújtson ebben segítséget, de nem is zárja ki e segítségnyújtás lehetőségét. A bírósági joghatóságról szóló törvény (JN ‑ Jurisdiktionsnorm) 39a. szakaszának (4) bekezdése előírja, hogy a jogsegélyt nyújtó bíróság nyújtson gyakorlati segítséget a külföldi bíróság kérelme alapján történő bizonyításfelvétel során. Ez magába foglalná például egy megfelelő tolmács keresését is.

A döntést, hogy melyik államból keressenek tolmácsot, a konkrét esetnek megfelelően kell meghozni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személyt Ausztriában ugyanolyan módon idézik be a videokonferencia révén történő meghallgatásra és arra ugyanazok az értesítési határidők vonatkoznak, mintha az ügyet tárgyaló bíróságra hívnák be.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az internetprotokollon (IP) keresztül folytatott videokonferenciának nincsenek hívási költségei. ISDN vonalon keresztül folytatott videokonferenciák esetében a hívó feleknél ugyanúgy költségek merülnek fel, mint egy telefonhívásnál. Ezek a díjak eltérnek a felhívott berendezés helyszínétől függően.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ez elsősorban a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése által kötelezett, megkereső bíróság felelőssége, amely az esetek többségében a videokonferencián való részvételre az érintett személyeket maga hívja be. Ha az osztrák központi hatóság vagy egy osztrák bíróság azt észleli, hogy miközben a közvetlen bizonyításfelvételt előkészítették vagy lefolytatták, a rendelet 17. cikkének (2) bekezdését esetleg megsértették, a hatóságnak vagy a bíróságnak a megkereső bírósággal együttműködve, megfelelő módon biztosítania kell e rendelkezés betartását. Ausztriában a bírósági alkalmazottakat kiképzik az 206/2001/EK rendelet alkalmazására, és az Igazságügyi Minisztérium intranetén keresztül a „Határokon átnyúló eljárásokban alkalmazott videokonferenciákról szóló [európai] iránymutatáshoz” is rendelkeznek hozzáféréssel.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Fényképes azonosító okmányt alkalmaznak a személy személyazonosságának ellenőrzésére. A személy személyazonosságát a meghallgatás részeként is ellenőrzik (a ZPO 340. szakaszának (1) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A felek eskütételére vonatkozó rendelkezések a ZPO 377. és 379. szakaszaiban, a tanú eskütételére vonatkozóak pedig a ZPO 336-338. szakaszaiban találhatók.

Mind a felek, mind a tanúk kötelesek esküt tenni. Míg a feleket nem lehet jogilag kényszeríteni az eskütételre, a tanúkra büntetés szabható ki ha jogellenesen megtagadják az eskütételt (a ZPO 325. és 326. szakaszai; a büntetési tételek azonosak a vallomástétel megtagadásának büntetési tételeivel, többek között bírság vagy 6 hétig terjedő szabadságvesztés).

A büntető törvénykönyv (StGB – Strafgesetzbuch) 288. szakaszának (2) bekezdése szerint az eskü alatt tett hamis tanúzás vagy hamis tanúzás megerősítése, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt eskü más hamis módon való tétele hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A hamis tanúzás egy esküt nem tett peres fél által nem tekinthető büntetendő cselekménynek. De az a tanú, aki nem tett esküt és hamisan tanúzik három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető (az StGB 288. szakaszának (1) bekezdése).

A polgári perrendtartásról szóló törvény bevezető törvényének (EGZPO – Einführungsgesetz zur Zivilprozessordnung) XL. cikke szerint az 1868. május 3-i törvény rendelkezéseit, Birodalmi Törvénytár (RGBl.) 33. sz. (az eskü szövegezése és más alakiságok) be kell tartani (lásd http://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=rgb&datum=18680004&seite=00000067).

A ZPO 336. szakaszának (1) bekezdése és 377. szakaszának (1) bekezdése szerint azok a személyek, akiket már korábban elítéltek hamis tanúzásért, vagy akik még nem töltötték be a tizennegyedik életévüket, vagy akik éretlenségük vagy szellemi fogyatékosságuk miatt nem értik kellőképpen az eskü jelentéstartalmát és természetét, nem képesek eskütételre és ezért nem eskethetőek fel.

A tanú vagy fél eskü alatti meghallgatásával kapcsolatos fent említett rendelkezések a peren kívüli eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre nem alkalmazhatóak (az AußStrG 35. szakasza).

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában álló, videokonferencia berendezéssel ellátott valamennyi helyszínen egy alkalmazott feladata gondját viselni a videokonferencia berendezésnek. Ez a személy tudja működtetni a videokonferencia berendezést és tehet kisebb kiigazításokat a beállításokon. Minden videokonferencia berendezés össze van kötve a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (BMJ – Bundesministerium für Justiz) informatikai osztályán egy központi egységgel. A rendszergazdák az Ausztriában található valamennyi videokonferencia rendszert képesek onnan finomhangolni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkereső bíróságtól az alábbi információkra van szükség:

• IP-cím és/vagy ISDN-szám az országhívószámmal

• A megkereső bíróság azon alkalmazottjának neve, telefonszáma és e-mail címe, aki technikai szempontból felel a távoli berendezésért.