Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Bulgária
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, mindkét esetben lehetséges a bizonyításfelvétel. Az eljárásokat eseti alapon dolgozzák ki. A bolgár jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a videokonferenciáról, de nem is tiltják azt. A – többek között videokonferencia útján történő – bizonyításfelvétel iránti kérelmet ahhoz a kerületi bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén kell elvégezni a bizonyításfelvételt (a 2008. évi polgári perrendtartásról szóló törvény [Grazhdanski protsesualen kodeks] 617. cikkének (1) bekezdése). Bulgáriában az a regionális bíróság illetékes a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésére, amelynek illetékességi területén kerül sor a közvetlen bizonyítékfelvételre (a 2008. évi polgári perrendtartásról szóló törvény 617. cikkének (2) bekezdése). Az európai igazságügyi portálon az Európai Igazságügyi Atlaszon keresztül elérhető keresőeszköz segítségével megtalálható az illetékes bíróság. A kérelemnek tartalmazni kell például az eljárásban részt vevő felek nevét és címét, az ügy jellegét és tárgyát, a foganatosítandó bizonyításfelvétel leírását stb. A következő nyomtatványokat kell használni: „A” formanyomtatvány: Bizonyításfelvétel iránti kérelem (10–12. cikk alapján); „I” formanyomtatvány: Közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem (17. cikk alapján). Bulgária nem tart fenn és nem kötött megállapodásokat más uniós tagállamokkal az 1206/2001/EK rendelettel összeegyeztethető bizonyításfelvétel megkönnyítése érdekében. Az 1206/2001/EK rendelet megelőzi a Bulgária és más tagállam között kötött megállapodásoknak a polgári és kereskedelmi ügyekben foganatosítandó bizonyításfelvételről szóló rendelkezéseit.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs ilyen korlátozás. A bolgár polgári perrendtartásról szóló törvény – a büntetőeljárásról szóló törvénytől (Nakazatelen protsesualen kodeks) eltérően – nem tartalmaz külön rendelkezéseket a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételről, és annak a bíróságnak, amelynek illetékességi területén kell foganatosítani a bizonyításfelvételt, mérlegelési jogköre van a tekintetben, mely személyeket kell ilyen módon meghallgatni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 617. cikkének (1) és (2) bekezdése). A polgári perrendtartásról szóló törvény alapján meghallgathatók a tanúk, a szakértők, valamint a felek is. Kizárólag törvényes képviselőjük jelenlétében lehet meghallgatni a kiskorúakat, de a 10 év alatti gyermekeket nem lehet meghallgatni (a gyermekek védelméről szóló törvény [Zakon za zakrila na deteto] 15. cikke).

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincs ilyen korlátozást előíró rendelkezés. Ha a megkereső bíróságnak vagy a megkeresett bíróságnak nem elérhetők a videokonferenciához szükséges eszközök, azokat a bíróságok egymás rendelkezésre bocsáthatják megállapodás útján.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A személyeket általában a bíróság épületében hallgatják meg a polgári perrendtartásról szóló törvény 163. cikkének (1) bekezdése alapján. Fontos okból a meghallgatásra a bíróság épületén kívül is sor kerülhet, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételhez szükséges technikai eszközök, valamint a feleket megidézték a meghallgatásra.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Videokonferencia útján történő meghallgatásra kizárólag a felek hozzájárulásával kerülhet sor (a polgári perrendtartásról szóló törvény 148. cikke). A meghallgatást kizárólag a videokonferenciát létrehozó személyek jogosultak rögzíteni. Azt, hogy rögzítik-e a videokonferencia útján történő meghallgatást, az a bíróság jogosult eldönteni, amelynek illetékességi területén a meghallgatást tartják. A meghallgatásról hangfelvétel készíthető. A hangfelvételt adathordozón tárolják, amely az ügy anyagainak részét képezi.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Valamennyi bolgár bíróság a hivatalos nyelvén (bolgárul) tartja a meghallgatást, és szükség esetén tolmácsot biztosít. A 10–12. cikk értelmében vett közvetett bizonyításfelvétel iránti kérelem esetén a megkeresett bíróság nyelvét kell használni. A 17. cikk értelmében vett közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem esetén az illetékes regionális bíróság által meghatározott feltételektől függően a megkereső bíróság nyelvét kell használni.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A bolgár jogszabályok nem szabályozzák ezt a kérdést. A tolmácsokat eseti alapon biztosítják, és ennek érdekében a megkereső bíróság szükség szerint biztosítja a tolmács jelenlétét a meghallgatandó személy számára. A kérelemben a megkereső bíróság meghatározza az alkalmazandó nyelvet, és erről tájékoztatja a megkeresett bíróságot. A megkereső bíróság és a megkeresett bíróság adott esetben kérheti az eljárás egészének vagy egy részének idegen nyelven történő lefolytatását. A megkereső tagállam vagy a meghallgatandó személy kérelmére a megkeresett tagállam szükség esetén biztosítja tolmács jelenlétét.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön? A bolgár jog nem szabályozza külön ezt a kérdést, hanem a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a bírósági meghallgatások lefolytatására, valamint a tanúk, a felek és a szakértők idézésére vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Kellő időben, legalább hét nappal a bírósági meghallgatás tervezett időpontja előtt értesíteni kell az érintett személyeket (a polgári perrendtartásról szóló törvény 56. cikkének (3) bekezdése). A videokonferencia útján történő meghallgatást a megkeresett állam jogával összhangban folytatják le.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A bolgár bíróság nem számít fel díjat a videokonferenciáért. A megkereső bíróság biztosítja a szakértők és a tolmácsok díjának, valamint a videokonferencia-kapcsolat létrehozásával kapcsolatos költségeknek a megtérítését. A megkeresett bíróság kérésére a megkereső bíróságnak biztosítania kell a videokonferenciához használt eszközök alkalmazásával járó költségek megtérítését.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A bolgár eljárási jog külön szabályozza ezt a kérdést. Az 1206/2001/EK rendelet 17. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelmek főszabály szerint kizárólag önkéntes alapon, kényszerítő intézkedések alkalmazása nélkül teljesíthetők. Ha a tanút nem képviseli ügyvéd, a tanú meghallgatásának kezdetén a bolgár bíróság ismerteti számára eljárási jogait és kötelezettségeit. A meghallgatandó tanú a polgári perrendtartásról szóló törvény 166. cikke alapján megtagadhatja a vallomástételt.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A megkeresett állam joga alkalmazandó. A polgári perrendtartásról szóló törvény 170. cikke alapján, ha valamely személyt tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg, személyazonosító okmány bemutatásával megállapítják a személyazonosságát, tisztázzák az érdekeltségére vonatkozó információkat, és figyelmeztetik a hamis tanúzás jogkövetkezményeire (a büntetőeljárásról szóló törvény 290. cikke).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Amikor a megkeresett bolgár bíróság a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyítékfelvételt foganatosít, a polgári perrendtartásról szóló törvény 170. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni, és a meghallgatott tanú vagy szakértő ígéretet tesz arra, hogy az igazat mondja, és figyelmeztetik a hamis tanúzás vagy hamis szakértői vélemény adása miatti büntetőjogi felelősségre (a büntetőeljárásról szóló törvény 290. és 291. cikke).

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A bolgár bíróságok rendelkeznek a szükséges informatikai ismeretekkel rendelkező rendszergazdákkal, akik a feladataikat ellátva részt vehetnek a videokonferencia megszervezésében. Műszaki probléma esetén a rendszergazda kapcsolatba lép az érintett bírósággal, és biztosítja a személyek videokonferencia útján történő zavartalan meghallgatását.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkeresett bíróság és a megkeresett bíróság közötti videokonferencia-kapcsolat létrehozásához szükség lehet további műszaki információkra.

Utolsó frissítés: 30/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.