Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény módosítását követően, amely 2017 szeptemberében lépett hatályba, a videokonferencia-berendezések polgári perben történő használatának szabályait közvetlenül e törvény határozza meg. A polgári perrendtartásról szóló törvény 102a. szakasza kifejezetten előírja, hogy a bíróság a fél kérésére vagy amikor hasznosnak ítéli, videokonferencia-berendezés használatával láthat el feladatokat. A videokonferencia különösen a fél vagy a tolmács bírósági tárgyaláson való jelenlétének lehetővé tétele, vagy tanú, szakértő vagy fél meghallgatása érdekében használható.

Az eljárást a kerületi, regionális és felső bíróságok belső és hivatali szabályairól szóló 505/2001. sz. igazságügyi miniszteri utasítás 10a. szakasza is szabályozza.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A törvény kifejezetten rendelkezik a tanúk, szakértők és felek meghallgatásáról. Azonban semmilyen módon nem korlátozza előre a személyek kategóriáját; lehetséges más személyek, pl. tolmácsok bekapcsolása a videokonferencia útján történő meghallgatásba. A videokonferencia használatát annak hasznossága vagy a fél kérése alapján korlátozzák.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek általános korlátozások a törvény szövegében. Mindazonáltal az ügy különleges körülményeiből következhet korlátozás (műszaki megvalósíthatóság stb.).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha a tanács elnöke (vagy az egyesbíró) videokonferencia útján lát el feladatokat, az idézésnek a videokonferencia helyét és időpontját is tartalmaznia kell. Ezért a feladat elvégzésére alkalmas bármely megfelelő helyszín, például olyan hely, ahol a szakértők vagy a tanúk tartózkodnak (pl. kórházak, laboratóriumok), használata nem kizárt.

Fontos azonban, hogy azok a bírósági alkalmazottak, akiket a tanács elnöke (vagy az egyesbíró) megbízott ilyen feladatokkal, meggyőződjenek az érintett személy személyazonosságáról. A tervek szerint általában bíróságon, büntetés-végrehajtási intézetben vagy egészségügyi intézményben hallgatják meg a személyeket.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A törvény előírja, hogy audiovizuális felvételt kell készíteni minden alkalommal, amikor videokonferencia útján történik egy feladat elvégzése. Ha a felvétellel együtt jelentés is készül, a feladattal érintett személynek nem szükséges a jelentést aláírnia.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a tanú nem beszéli az eljárás nyelvét, a 2/1993. alkotmánytörvény 37. cikkének (4) bekezdése szerint tolmács igénybevételére jogosult (az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája). A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (2) bekezdése szerint a bíróságnak tolmácsot kell kijelölnie bármely nem cseh anyanyelvű fél számára, bármikor, amikor az eljárás során ennek szükségessége felmerül.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (1) és (2) bekezdése szerint a bíróság a feleknek azonos lehetőségeket köteles biztosítani a jogaik gyakorlására, valamint bármely nem cseh anyanyelvű fél számára tolmácsot kell kijelölnie, bármikor, amikor az eljárás során ennek szükségessége felmerül.

A tolmács jelenlétéről videokonferencia-berendezés útján is gondoskodni lehet. Ezért nem szükséges, hogy a tolmács fizikailag ugyanazon a helyen legyen, mint a meghallgatott személy.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény 51. szakaszának megfelelően kell, hogy kézbesítse az idézést egy személynek. Ha e törvény vagy az idézésre vonatkozó más különleges jogszabály egyebet nem ír elő, az idézésnek a következő tájékoztatást kell tartalmaznia: az ügyet, amelyben a személyt beidézik, a bírósági eljárás tárgyát, helyét és kezdési időpontját, az idézés okát, a beidézett személy minőségét az eljárásban, az idézett személy kötelezettségeit a bírósági eljárás során, és szükség esetén az eljárás várható időtartamát. Ha a meghallgatás során videokonferencia-berendezést használnak, az idézett személyt értesítik, hogy hol és mikor jelenjen meg.

Az idézés kézbesíthető papíron vagy elektronikus úton, sürgős esetben pedig telefonon vagy telefaxon.

Ha a tanút vagy szakértőt videokonferencia útján kell meghallgatni, és a meghallgatandó személynek egy másik bíróság illetékességi területén kell megjelennie, az a bíróság felel az idézésért; a megkereső bíróság felkéri a másik bíróságot e cselekmény elvégzésére. A polgári perrendtartásról szóló törvény 115. szakaszának (2) bekezdése értelmében, az idézést a feleknek oly módon kell kézbesíteni, hogy elegendő idejük legyen a felkészülésre (rendszerint legalább 10 nappal a meghallgatás napja előtt), kivéve, ha előzetes meghallgatás is van.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Videokonferencia alkalmazása adattovábbítási költségeket von maga után. E költségeket annak a megkereső bíróságnak kell fizetnie, amelyik kezdeményezte a videokonferenciát.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (1) bekezdése értelmében bármely természetes személy, aki az eljárásban nem fél, köteles a bíróságon megjelenni amikorra beidézték és tanúként vallomást tenni. A tanú csak abban az esetben tagadhatja meg a tanúvallomást, ha vallomása büntetőeljárás kockázatának tenné ki őt vagy hozzátartozóját. A meghallgatás megkezdése előtt a tanúkat mindig tájékoztatják a tanúvallomásuk jelentőségéről, a jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a hamis tanúzás jogi következményeiről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatás megkezdésekor a bíróság köteles a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 126. szakaszának (2) bekezdése szerint megbizonyosodni a tanú személyazonosságáról. Ez rendszerint úgy történik, hogy a tanútól a személyazonosító okmányának vagy útlevelének bemutatását kérik.

Amennyiben a meghallgatás videokonferencia útján történik, az a bírósági alkalmazott, akit a tanács elnöke (az egyesbíró) megbízott ilyen feladatokkal, meg kell, hogy győződjön a videokonferencia útján meghallgatandó személy személyazonosságáról. A tanács elnökének (az egyesbírónak) a beleegyezésével a meghallgatás helyszínén a személyazonosságot ellenőrző személy a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási vagy idegenrendészeti őrizetet biztosító intézet alkalmazottja is lehet, amennyiben e személyt megbízták e feladattal.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. törvény 104. szakaszának (2) bekezdése értelmében a tanúk, szakértők és felek – amennyiben egy másik ország hatósága ezt kéri – meghallgathatók eskü alatt. A tanúk és a peres felek esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy a bíróság által feltett minden kérdésre teljes terjedelemben és a valóságnak megfelelően válaszolok, és nem hallgatok el semmit.” Egy szakértő esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy az általam adott vélemény megfelel a legjobb tudásomnak és meggyőződésemnek.” Ha kiegészítő eskütételre kerül sor, az eskü szövege ennek megfelelően módosul.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.