

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság akár a fél indítványára, akár hivatalból elrendelje, hogy a fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő meghallgatására, illetve – ha az ellen a szemletárgy birtokosa nem tiltakozik – a szemle lefolytatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor. Az elektronikus hírközlő hálózat útján való meghallgatás abban az esetben rendelhető el, ha célszerű, azaz például az eljárás lefolytatását meggyorsítja, ha a meghallgatás a tárgyalás kitűzött helyszínén jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, vagy ha azt a tanú védelme indokolja.
Az elektronikus hírközlő hálózat útján való meghallgatás szabályait a Pp., illetve a polgári eljárásban a tárgyalás, a meghallgatás elektronikus hírközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló 19/2017. (XII.21.) IM rendelet [a továbbiakban: 19/2017. (XII.21.) IM rendelet] tartalmazza.
Nincs korlátozás az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatható személyek tekintetében, tehát meghallgathatók ezen a módon a felek és más perbeli személyek, a tanúk, a szakértők és a szemletárgy-birtokosok is.
Elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás, személyes meghallgatás vagy szemle keretében a felek és más perbeli személyek, a tanú és a szakértő meghallgatására, illetve szemle lefolytatására is sor kerülhet.
Az elektronikus hírközlőhálózat útján történő meghallgatásra sor kerülhet bíróság vagy egyéb szerv épületében is, az erre a célra kialakított helyiségben, amennyiben az elektronikus hírközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételek fennállnak.
A Pp. szabályai szerint a per érdemi tárgyalási szakában a bíróság bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból is elrendelheti, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalásról, személyes meghallgatásról vagy szemléről a jegyzőkönyvet egy képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel útján készítsék el.
Ha a jegyzőkönyv felvételére nem ilyen módon kerül sor, a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő tárgyalást vezető bíró elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás és szemle során a tárgyalás kitűzött helyszínén és az elkülönített helyiségben történtek kép- és hangfelvétel útján történő rögzítését.
A Tanács 1206/2001/EK rendeletének 10-12. cikke szerinti kérelmek esetében a rendelet 10. cikk (2) bekezdése értelmében a Pp. szabályai szerint kell eljárni. A Pp. szerint a bírósági eljárás nyelve a magyar, ugyanakkor a magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány. A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, illetve nemzetközi egyezményben meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. Ha ennek érdekében szükséges, a bíróság köteles tolmácsot alkalmazni.
A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a 17. cikk (6) bekezdése alapján a megkereső bíróság a tagállamának jogával összhangban folytatja le a meghallgatást.
A 10-12. cikk szerinti kérelmek esetében, ha az anyanyelv, regionális vagy nemzetiségi nyelv használatának biztosítása érdekében szükséges, a megkeresett bíróság köteles tolmácsot alkalmazni.
A Pp. nem tartalmaz arra vonatkozó speciális rendelkezést, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tolmácsnak pontosan hol kell tartózkodnia, azt viszont biztosítja, hogy a tolmács az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben jelen legyen. A 19/2017. (XII.21.) IM rendelet alapján a továbbított felvételen a tolmácsnak is látszódnia kell.
A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a 17. cikk (4) és (6) bekezdésének megfelelően kell eljárni.
Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság a tárgyalásra, a személyes meghallgatásra vagy a szemlére szóló idézéssel együtt kézbesíti a megidézetteknek. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság haladéktalanul megküldi az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak, illetve egyéb szervnek is.
Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra való idézés tekintetében a Pp. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket. A tárgyalásra szóló idézést olyan időben kell kiadni a megidézetteknek, hogy a kézbesítés szabályszerűségének igazolásául szolgáló tértivevény a bíróságra még a tárgyalást megelőzően visszaérkezzen.
A perfelvételi tárgyalást főszabály szerint úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Ezt az időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.
A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a 17. cikk (4) és (6) bekezdésének megfelelően kell eljárni.
A költségek változóak, azokat a megkereső bíróságnak kell megfizetnie.
A 17. cikk (2) bekezdése szerint a megkereső bíróság tájékoztatja az érintett személyt a meghallgatás önkéntes jellegéről.
Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása
- az általa a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján és
- a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatásával
történik.
Ha a bíróság a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, a tanú személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatása során biztosítani kell, hogy azt csak a tárgyalást vezető elnök - ha a meghallgatást, illetve a szemlét bírósági titkár folytatja le, úgy a bírósági titkár - tekinthesse meg.
A bíróság az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy
- személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és
- a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és érvényességéről
elektronikus úton, vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződik.
A Pp. szerint eskünek a perben helye nincs.
A Pp. az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy számára biztosítja a jelenlétet.
Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás megkezdése előtt a kezelő személynek az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működéséről teljeskörűen meg kell győződnie. Ha az a technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya áll fenn, a kezelő személy a hibát a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bírónak azonnal jelenti, valamint haladéktalanul gondoskodik a hiba elhárításáról, majd a hibát és a megtett intézkedéseket írásban is jelenti felettesének. A hiba elhárításáig az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás nem kezdhető meg, valamint nem folytatható tovább. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök hibája vagy nem megfelelő működtetése mellett végzett eljárási cselekményt a szükséges mértékben meg kell ismételni.
További információ szükségessége általánosságban nem merül fel .
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.