Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A bizonyításfelvétel videokonferencia útján lehetséges a megkereső tagállam bíróságának részvételével vagy közvetlenül e tagállam bírósága által. A polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku; a továbbiakban: ZPP) 114a. cikke minden polgári és kereskedelmi ügyben alkalmazandó; ez úgy rendelkezik, hogy a bíróság a felek hozzájárulásával engedélyezheti a feleknek és a jogi képviselőiknek, hogy a meghallgatás ideje alatt a más helyszínen tartózkodjanak, és az eljárási cselekményeket ott folytassák le, amennyiben a meghallgatás helyszínéről a felek és képviselők tartózkodási helyére vagy helyeire hang- és képtovábbítás történik és fordítva (videokonferencia). Ugyanezen feltételek teljesülése esetén a bíróság úgy is határozhat, hogy a bizonyításfelvételt a felek, tanúk és szakértők ilyen módon történő meghallgatásával folytatja le.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia alkalmazható felek és tanúk meghallgatására, valamint szakértőtől történő bizonyításfelvételre. A felek és képviselők (például ügyvédek) bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Főszabály szerint a felek és jogi képviselők bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak távoli helyszínről. A ZPP a videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel lehetőségét taxatíve felsorolt bizonyítékokra korlátozza (felek és tanúk meghallgatása, szakértőtől történő bizonyításfelvétel). Így helyszíni ellenőrzés vagy okiratok vizsgálata révén történő bizonyításfelvételnél nincs lehetőség videokonferencia alkalmazására.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Általában a felek és jogi képviselők bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak távoli helyszínről. Nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy a távollévő fél milyen, a bíróságon kívüli helyszínen tartózkodhat.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A ZPP 125a. cikke rendelkezik a meghallgatás kép- és hangfelvételének jogalapjáról. E rendelkezés alapján a tanácselnök a meghallgatás kép- és hangfelvételét rendelheti el. Ez azt jelenti, hogy a mérlegelési joga alapján az a tanácselnök dönthet a meghallgatás kép- és hangfelvételének elkészítéséről, aki előtt az eljárás folyamatban van. A 114a. cikk szerint egy félnek nincs joga a bíróságtól videokonferencia engedélyezését kérni. A videokonferencia a bíróság által is kérvényezhető, amely esetben a felek hozzájárulása szükséges. Figyelemmel a technikai előkészületekhez szükséges időre, a bíróság videokonferenciát elrendelő határozatát a tervezett meghallgatás előtt kellő időben ki kell adni, a feleket pedig megfelelő időben előre tájékoztatni kell arról, hogy meg kell jelenniük a bíróság előtt.

2011 óta Szlovénia minden területi bíróságán (11 helyszín) legalább egy tárgyalótermet felszereltek videokonferenciákhoz és az így létrejött összeköttetések rögzítéséhez szükséges minden berendezéssel. Lehetőség van csak a kép vagy hang vagy egyidejűleg mindkettő rögzítésére. Három mobil videokonferencia-berendezés is rendelkezésre áll, amelyeket a bíróságok megyei bíróságokon vagy más bíróságokon használhatnak. Mivel a videokonferencia kapcsolatokat központilag hozzáférhető ponton keresztül létesítik, bírói végzés alapján minden videokonferenciát rögzíteni lehet.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A rendelet 10-12. cikke alapján a megkeresett bíróság a meghallgatásokat kifejezetten a bíróság hivatalos nyelvén (szlovén nyelven, illetve azon nemzeti közösségek nyelvein, amelyeket az e nemzeti közösségek területén található bíróságok hivatalosan használnak, nevezetesen olasz vagy magyar nyelven), illetve szükség esetén a fél vagy az eljárás más résztvevője által ismert nyelvre történő fordításon keresztül folytathatja le, ha ezt jelezték, vagy ha a bíróság megállapítja, hogy a fél vagy az eljárás más résztvevője nem ismeri a szlovén nyelvet.

A rendelet 17. cikke alapján a meghallgatást közvetlenül a megkereső bíróság folytatja le. Ebben az esetben az eljárás lefolytatható idegen nyelven is, amennyiben megfelelő fordítást biztosítanak a fél vagy az eljárás más résztvevői által ismert nyelvre.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha bírósági tolmácsot alkalmaznak, erről (a bíróságok közötti megállapodástól függően) intézkedhet akár a megkeresett, akár a megkereső bíróság. Ezen kívül a bírósági tolmácsok tartózkodhatnak a megkeresett vagy a megkereső bíróság helyszínén, vagy egy harmadik helyszínen.

A gyakorlatban a tolmácsok azon a helyszínen tartózkodnak, ahol a tolmácsolást igénylő személy van, nevezetesen a megkeresett bíróság helyszínén, ha a meghallgatást kérelmező bíróság a rendelet 17. cikke értelmében a saját nyelvén folytatja a meghallgatást, vagy a megkereső bíróság helyszínén, ha a meghallgatást a rendelet 10-12. cikke értelmében a megkeresett bíróság folytatja le.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személyt írásban, a bíróság előtti személyes megjelenésre kell idézni. Az idézésben közölni kell többek között a meghallgatás helyét és időpontját. Egyes tanúkat idős kor, betegség vagy súlyos testi fogyatékosság esetén az otthonukban is meg lehet hallgatni. A polgári perrendtartásról szóló törvény nem írja elő, mennyi idővel a meghallgatás előtt kell a tanúkat idézni; a feleknek azonban elegendő időt kell hagyni a meghallgatásra való felkészülésre - legalább az idézés kézbesítésétől számított15 napot. Ez a határidő nem vonatkozik a tanúként megidézett személyre.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A ZPP 153. cikke alapján a bizonyításfelvételt kérelmező fél a bizonyításfelvétel során felmerülő költségek fedezésére pénzt helyez letétbe. Ha a bizonyításfelvételt mindkét fél indítványozza, a bíróság dönthet úgy, hogy a két fél egyenlő arányban megosztva helyezze letétbe az összeget. A költségek az ügy kimenetelétől függően kerülnek megtérítésre.

A Szlovén Köztársaságban a videokonferencia tartása ingyenes.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A ZPP nem határoz meg további feltételeket.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Mielőtt a tanúkat meghallgatnák, megkérdezik tőlük a családi nevüket és utónevüket, az apjuk nevét, foglalkozásukat, címüket, születési helyüket, életkorukat és, hogy milyen kapcsolat fűzi őket a felekhez (a ZPP 238. cikkének harmadik bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A ZPP nem írja elő az eskütételt. A 238. cikk alapján a bíróság a meghallgatás megkezdése előtt figyelmezteti a tanúkat, hogy igazat kell mondaniuk és nem hallgathatnak el semmit, ezt követően pedig a hamis tanúzás következményeiről részesülnek figyelmeztetésben.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A ZPP nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

A gyakorlatban legalább egy héttel a videokonferencia előtt tesztelik a kapcsolatot a működésének, illetve a megfelelő minőségének ellenőrzése céljából, és az esetleges hibákat kijavítják. Ez biztosítja azt, hogy a meghallgatás alatt jelenlévő technikus a videokonferencia-berendezést nehézségek nélkül működtetni tudja, mivel a tesztelést addigra előre elvégzik. A bíróságok a videokonferencia technikai vonatkozásaiért felelős személyek elérhetőségeit egymással kicserélik vagy magában a tényleges kérelemben vagy később.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A ZPP nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

A gyakorlatban a megkereső bíróság a kérelemmel együtt egy formanyomtatványon megküldi a megkeresett bíróságnak a videokonferencia-rendszer minden műszaki adatát és a videokonferencia technikai vonatkozásaiért felelős szakember elérhetőségeit. Mindkét bíróságnak szüksége van a következőkkel kapcsolatos adatokra: videokonferencia rendszerek, kapcsolat típusa (ISDN, IP), kapcsolat gyorsasága, címek (telefonszám), teszteléshez használandó nyelv, a tesztelés napja és időpontja, az esetleges időeltolódás és a technikai ügyekért felelős technikus elérhetőségei.