Taking evidence by videoconference

The European Judicial Network in civil and commercial matters (EJN civil) has produced a set of factsheets that provide practical information on rules, procedures and technical facilities for videoconferencing between courts in different EU countries.

Council Regulation (EC) No 1206/2001, which covers cooperation between courts in different EU countries on the taking of evidence in civil and commercial cases, provides a general legal framework for the taking of evidence in another country than that of the court. However, each EU country has its own procedural laws in this area, so the details of the process vary according to the law of the country receiving a request for cooperation.

To make it easier for judicial authorities in different EU countries to work together and make full use of videoconferencing for the taking of evidence in another EU country, the European Judicial Network in civil and commercial matters (EJN civil) has produced a set of factsheets. These provide practical information on rules, procedures and technical facilities in different EU countries.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Last update: 21/02/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Belgium

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, a bizonyításfelvétel mindkét módon lehetséges. Az eljárások eseti alapon alakultak ki; a belga jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a videokonferenciáról, de nem is tiltják.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Bizonyítás felvehető tanúktól és szakértőktől is. A gyakorlatban már a 17. cikk alapján is történt bizonyításfelvétel a felektől.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Ebben a vonatkozásban a megkereső bíróság nemzeti jogszabályait kell alkalmazni. A kérelmezett bizonyításfelvétel nem sértheti a belga nemzeti jog alapelveit (17. cikk (5) bekezdésének (c) pontja).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatásnak nem kell bíróságon történnie.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A megkereső bíróság a saját szabályainak megfelelően határozza meg, hogy a meghallgatást rögzítik-e, illetve teszi meg a szükséges intézkedéseket.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) kizárólag holland, francia vagy német nyelven (belga jog).

b) nincsenek nyelvi követelmények.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A megkereső bíróság biztosítja a tolmácsot és viseli a tolmácsolási költségeket. Videokonferencia során a tolmács rendszerint a megkereső bíróságon nyújtja szolgáltatásait. Annak azonban nincs semmilyen akadálya, hogy a tolmács ott legyen fizikailag jelen, ahol a tanú.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Ez a megkereső bíróság nemzeti jogának megfelelően kerül meghatározásra.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségeket a megkereső bíróság fizeti.

A telefonos kapcsolatot a megkereső bíróság kezdeményezi. Az esetleges útiköltséget is a megkereső bíróságnak kell fizetnie. A központi szerv erre felhívja a megkereső bíróság figyelmét, amikor a kérelem átvételét igazolja.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A külföldi bíróság tájékoztatja a tanút a meghívóról, amelyben szerepel, hogy együttműködése önkéntes jellegű.

A központi hatóság felkéri a megkereső bíróságot, hogy a meghívót küldje meg részére mielőtt a „J” formanyomtatvány kiküldésre kerül. Ebben a meghívóban egyértelműen szerepelnie kell, hogy a személyt tájékoztatták a meghallgatáson való részvétel önkéntességéről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Személyazonosító okmányok segítségével.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Ez a megkereső állam jogának megfelelően történik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A központi szerv állományának egy tagja ideiglenesen felvállalja a koordinátor szerepét olyan gyakorlati ügyek egyeztetése céljából, mint a próbameghallgatás és a tényleges meghallgatás napja és időpontja.

Egy adminisztrátor/irodai alkalmazott felelős a rendszer be- és kikapcsolásáért.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A további tájékoztatás iránti kérelmeket a központi szerv a meghallgatás előtt benyújtja a megkereső bíróságnak.

Utolsó frissítés: 24/02/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Bulgária

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, mindkét esetben lehetséges a bizonyításfelvétel. Az eljárásokat eseti alapon dolgozzák ki. A bolgár jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a videokonferenciáról, de nem is tiltják azt. A – többek között videokonferencia útján történő – bizonyításfelvétel iránti kérelmet ahhoz a kerületi bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén kell elvégezni a bizonyításfelvételt (a 2008. évi polgári perrendtartásról szóló törvény [Grazhdanski protsesualen kodeks] 617. cikkének (1) bekezdése). Bulgáriában az a regionális bíróság illetékes a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésére, amelynek illetékességi területén kerül sor a közvetlen bizonyítékfelvételre (a 2008. évi polgári perrendtartásról szóló törvény 617. cikkének (2) bekezdése). Az európai igazságügyi portálon az Európai Igazságügyi Atlaszon keresztül elérhető keresőeszköz segítségével megtalálható az illetékes bíróság. A kérelemnek tartalmazni kell például az eljárásban részt vevő felek nevét és címét, az ügy jellegét és tárgyát, a foganatosítandó bizonyításfelvétel leírását stb. A következő nyomtatványokat kell használni: „A” formanyomtatvány: Bizonyításfelvétel iránti kérelem (10–12. cikk alapján); „I” formanyomtatvány: Közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem (17. cikk alapján). Bulgária nem tart fenn és nem kötött megállapodásokat más uniós tagállamokkal az 1206/2001/EK rendelettel összeegyeztethető bizonyításfelvétel megkönnyítése érdekében. Az 1206/2001/EK rendelet megelőzi a Bulgária és más tagállam között kötött megállapodásoknak a polgári és kereskedelmi ügyekben foganatosítandó bizonyításfelvételről szóló rendelkezéseit.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs ilyen korlátozás. A bolgár polgári perrendtartásról szóló törvény – a büntetőeljárásról szóló törvénytől (Nakazatelen protsesualen kodeks) eltérően – nem tartalmaz külön rendelkezéseket a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételről, és annak a bíróságnak, amelynek illetékességi területén kell foganatosítani a bizonyításfelvételt, mérlegelési jogköre van a tekintetben, mely személyeket kell ilyen módon meghallgatni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 617. cikkének (1) és (2) bekezdése). A polgári perrendtartásról szóló törvény alapján meghallgathatók a tanúk, a szakértők, valamint a felek is. Kizárólag törvényes képviselőjük jelenlétében lehet meghallgatni a kiskorúakat, de a 10 év alatti gyermekeket nem lehet meghallgatni (a gyermekek védelméről szóló törvény [Zakon za zakrila na deteto] 15. cikke).

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincs ilyen korlátozást előíró rendelkezés. Ha a megkereső bíróságnak vagy a megkeresett bíróságnak nem elérhetők a videokonferenciához szükséges eszközök, azokat a bíróságok egymás rendelkezésre bocsáthatják megállapodás útján.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A személyeket általában a bíróság épületében hallgatják meg a polgári perrendtartásról szóló törvény 163. cikkének (1) bekezdése alapján. Fontos okból a meghallgatásra a bíróság épületén kívül is sor kerülhet, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételhez szükséges technikai eszközök, valamint a feleket megidézték a meghallgatásra.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Videokonferencia útján történő meghallgatásra kizárólag a felek hozzájárulásával kerülhet sor (a polgári perrendtartásról szóló törvény 148. cikke). A meghallgatást kizárólag a videokonferenciát létrehozó személyek jogosultak rögzíteni. Azt, hogy rögzítik-e a videokonferencia útján történő meghallgatást, az a bíróság jogosult eldönteni, amelynek illetékességi területén a meghallgatást tartják. A meghallgatásról hangfelvétel készíthető. A hangfelvételt adathordozón tárolják, amely az ügy anyagainak részét képezi.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Valamennyi bolgár bíróság a hivatalos nyelvén (bolgárul) tartja a meghallgatást, és szükség esetén tolmácsot biztosít. A 10–12. cikk értelmében vett közvetett bizonyításfelvétel iránti kérelem esetén a megkeresett bíróság nyelvét kell használni. A 17. cikk értelmében vett közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem esetén az illetékes regionális bíróság által meghatározott feltételektől függően a megkereső bíróság nyelvét kell használni.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A bolgár jogszabályok nem szabályozzák ezt a kérdést. A tolmácsokat eseti alapon biztosítják, és ennek érdekében a megkereső bíróság szükség szerint biztosítja a tolmács jelenlétét a meghallgatandó személy számára. A kérelemben a megkereső bíróság meghatározza az alkalmazandó nyelvet, és erről tájékoztatja a megkeresett bíróságot. A megkereső bíróság és a megkeresett bíróság adott esetben kérheti az eljárás egészének vagy egy részének idegen nyelven történő lefolytatását. A megkereső tagállam vagy a meghallgatandó személy kérelmére a megkeresett tagállam szükség esetén biztosítja tolmács jelenlétét.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön? A bolgár jog nem szabályozza külön ezt a kérdést, hanem a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a bírósági meghallgatások lefolytatására, valamint a tanúk, a felek és a szakértők idézésére vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Kellő időben, legalább hét nappal a bírósági meghallgatás tervezett időpontja előtt értesíteni kell az érintett személyeket (a polgári perrendtartásról szóló törvény 56. cikkének (3) bekezdése). A videokonferencia útján történő meghallgatást a megkeresett állam jogával összhangban folytatják le.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A bolgár bíróság nem számít fel díjat a videokonferenciáért. A megkereső bíróság biztosítja a szakértők és a tolmácsok díjának, valamint a videokonferencia-kapcsolat létrehozásával kapcsolatos költségeknek a megtérítését. A megkeresett bíróság kérésére a megkereső bíróságnak biztosítania kell a videokonferenciához használt eszközök alkalmazásával járó költségek megtérítését.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A bolgár eljárási jog külön szabályozza ezt a kérdést. Az 1206/2001/EK rendelet 17. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelmek főszabály szerint kizárólag önkéntes alapon, kényszerítő intézkedések alkalmazása nélkül teljesíthetők. Ha a tanút nem képviseli ügyvéd, a tanú meghallgatásának kezdetén a bolgár bíróság ismerteti számára eljárási jogait és kötelezettségeit. A meghallgatandó tanú a polgári perrendtartásról szóló törvény 166. cikke alapján megtagadhatja a vallomástételt.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A megkeresett állam joga alkalmazandó. A polgári perrendtartásról szóló törvény 170. cikke alapján, ha valamely személyt tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg, személyazonosító okmány bemutatásával megállapítják a személyazonosságát, tisztázzák az érdekeltségére vonatkozó információkat, és figyelmeztetik a hamis tanúzás jogkövetkezményeire (a büntetőeljárásról szóló törvény 290. cikke).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Amikor a megkeresett bolgár bíróság a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyítékfelvételt foganatosít, a polgári perrendtartásról szóló törvény 170. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni, és a meghallgatott tanú vagy szakértő ígéretet tesz arra, hogy az igazat mondja, és figyelmeztetik a hamis tanúzás vagy hamis szakértői vélemény adása miatti büntetőjogi felelősségre (a büntetőeljárásról szóló törvény 290. és 291. cikke).

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A bolgár bíróságok rendelkeznek a szükséges informatikai ismeretekkel rendelkező rendszergazdákkal, akik a feladataikat ellátva részt vehetnek a videokonferencia megszervezésében. Műszaki probléma esetén a rendszergazda kapcsolatba lép az érintett bírósággal, és biztosítja a személyek videokonferencia útján történő zavartalan meghallgatását.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkeresett bíróság és a megkeresett bíróság közötti videokonferencia-kapcsolat létrehozásához szükség lehet további műszaki információkra.

Utolsó frissítés: 30/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata cseh nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Csehország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A polgári perrendtartásról szóló 99/1963. sz. törvény módosítását követően, amely 2017 szeptemberében lépett hatályba, a videokonferencia-berendezések polgári perben történő használatának szabályait közvetlenül e törvény határozza meg. A polgári perrendtartásról szóló törvény 102a. szakasza kifejezetten előírja, hogy a bíróság a fél kérésére vagy amikor hasznosnak ítéli, videokonferencia-berendezés használatával láthat el feladatokat. A videokonferencia különösen a fél vagy a tolmács bírósági tárgyaláson való jelenlétének lehetővé tétele, vagy tanú, szakértő vagy fél meghallgatása érdekében használható.

Az eljárást a kerületi, regionális és felső bíróságok belső és hivatali szabályairól szóló 505/2001. sz. igazságügyi miniszteri utasítás 10a. szakasza is szabályozza.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A törvény kifejezetten rendelkezik a tanúk, szakértők és felek meghallgatásáról. Azonban semmilyen módon nem korlátozza előre a személyek kategóriáját; lehetséges más személyek, pl. tolmácsok bekapcsolása a videokonferencia útján történő meghallgatásba. A videokonferencia használatát annak hasznossága vagy a fél kérése alapján korlátozzák.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek általános korlátozások a törvény szövegében. Mindazonáltal az ügy különleges körülményeiből következhet korlátozás (műszaki megvalósíthatóság stb.).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha a tanács elnöke (vagy az egyesbíró) videokonferencia útján lát el feladatokat, az idézésnek a videokonferencia helyét és időpontját is tartalmaznia kell. Ezért a feladat elvégzésére alkalmas bármely megfelelő helyszín, például olyan hely, ahol a szakértők vagy a tanúk tartózkodnak (pl. kórházak, laboratóriumok), használata nem kizárt.

Fontos azonban, hogy azok a bírósági alkalmazottak, akiket a tanács elnöke (vagy az egyesbíró) megbízott ilyen feladatokkal, meggyőződjenek az érintett személy személyazonosságáról. A tervek szerint általában bíróságon, büntetés-végrehajtási intézetben vagy egészségügyi intézményben hallgatják meg a személyeket.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A törvény előírja, hogy audiovizuális felvételt kell készíteni minden alkalommal, amikor videokonferencia útján történik egy feladat elvégzése. Ha a felvétellel együtt jelentés is készül, a feladattal érintett személynek nem szükséges a jelentést aláírnia.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a tanú nem beszéli az eljárás nyelvét, a 2/1993. alkotmánytörvény 37. cikkének (4) bekezdése szerint tolmács igénybevételére jogosult (az Alapvető Jogok és Szabadságok Chartája). A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (2) bekezdése szerint a bíróságnak tolmácsot kell kijelölnie bármely nem cseh anyanyelvű fél számára, bármikor, amikor az eljárás során ennek szükségessége felmerül.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (1) és (2) bekezdése szerint a bíróság a feleknek azonos lehetőségeket köteles biztosítani a jogaik gyakorlására, valamint bármely nem cseh anyanyelvű fél számára tolmácsot kell kijelölnie, bármikor, amikor az eljárás során ennek szükségessége felmerül.

A tolmács jelenlétéről videokonferencia-berendezés útján is gondoskodni lehet. Ezért nem szükséges, hogy a tolmács fizikailag ugyanazon a helyen legyen, mint a meghallgatott személy.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény 51. szakaszának megfelelően kell, hogy kézbesítse az idézést egy személynek. Ha e törvény vagy az idézésre vonatkozó más különleges jogszabály egyebet nem ír elő, az idézésnek a következő tájékoztatást kell tartalmaznia: az ügyet, amelyben a személyt beidézik, a bírósági eljárás tárgyát, helyét és kezdési időpontját, az idézés okát, a beidézett személy minőségét az eljárásban, az idézett személy kötelezettségeit a bírósági eljárás során, és szükség esetén az eljárás várható időtartamát. Ha a meghallgatás során videokonferencia-berendezést használnak, az idézett személyt értesítik, hogy hol és mikor jelenjen meg.

Az idézés kézbesíthető papíron vagy elektronikus úton, sürgős esetben pedig telefonon vagy telefaxon.

Ha a tanút vagy szakértőt videokonferencia útján kell meghallgatni, és a meghallgatandó személynek egy másik bíróság illetékességi területén kell megjelennie, az a bíróság felel az idézésért; a megkereső bíróság felkéri a másik bíróságot e cselekmény elvégzésére. A polgári perrendtartásról szóló törvény 115. szakaszának (2) bekezdése értelmében, az idézést a feleknek oly módon kell kézbesíteni, hogy elegendő idejük legyen a felkészülésre (rendszerint legalább 10 nappal a meghallgatás napja előtt), kivéve, ha előzetes meghallgatás is van.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Videokonferencia alkalmazása adattovábbítási költségeket von maga után. E költségeket annak a megkereső bíróságnak kell fizetnie, amelyik kezdeményezte a videokonferenciát.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (1) bekezdése értelmében bármely természetes személy, aki az eljárásban nem fél, köteles a bíróságon megjelenni amikorra beidézték és tanúként vallomást tenni. A tanú csak abban az esetben tagadhatja meg a tanúvallomást, ha vallomása büntetőeljárás kockázatának tenné ki őt vagy hozzátartozóját. A meghallgatás megkezdése előtt a tanúkat mindig tájékoztatják a tanúvallomásuk jelentőségéről, a jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a hamis tanúzás jogi következményeiről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatás megkezdésekor a bíróság köteles a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 126. szakaszának (2) bekezdése szerint megbizonyosodni a tanú személyazonosságáról. Ez rendszerint úgy történik, hogy a tanútól a személyazonosító okmányának vagy útlevelének bemutatását kérik.

Amennyiben a meghallgatás videokonferencia útján történik, az a bírósági alkalmazott, akit a tanács elnöke (az egyesbíró) megbízott ilyen feladatokkal, meg kell, hogy győződjön a videokonferencia útján meghallgatandó személy személyazonosságáról. A tanács elnökének (az egyesbírónak) a beleegyezésével a meghallgatás helyszínén a személyazonosságot ellenőrző személy a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási vagy idegenrendészeti őrizetet biztosító intézet alkalmazottja is lehet, amennyiben e személyt megbízták e feladattal.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. törvény 104. szakaszának (1) bekezdése értelmében a tanúk, szakértők és felek – amennyiben egy másik ország hatósága ezt kéri – meghallgathatók eskü alatt. A tanúk és a peres felek esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy a bíróság által feltett minden kérdésre teljes terjedelemben és a valóságnak megfelelően válaszolok, és nem hallgatok el semmit.” Egy szakértő esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy az általam adott vélemény megfelel a legjobb tudásomnak és meggyőződésemnek.” Ha kiegészítő eskütételre kerül sor, az eskü szövege ennek megfelelően módosul.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

Utolsó frissítés: 30/10/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Németország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A német polgári eljárások során a polgári perrendtartásról szóló törvény (ZPO - Zivilprozessordnung) 128a. szakasza (2) bekezdésének első mondata értelmében a videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel megengedett, amennyiben a felek erről megállapodnak. A meghallgatást kép- és hangformában egyidejűleg kell közvetíteni arra a helyre, ahol a tanú vagy szakértő a meghallgatás alatt tartózkodik és a tárgyalóterembe. Amennyiben a felek, jogi képviselők vagy tanácsadók felhatalmazást kaptak, hogy egy másik helyen tartózkodjanak, a meghallgatást kép- és hangformában erre a másik helyre is egyidejűleg közvetíteni kell. Ha a német bíróság a 1206/2001/EK rendeletnek megfelelő, beérkezett megkeresés („aktív” jogsegély) alapján folytat videokonferencia útján történő meghallgatást, előfordulhat, hogy a ZPO 128a. szakaszát néhány módosítással kell alkalmazni, mivel a bizonyítást felvevő bíróság nem azonos az eljárást lefolytató, a közvetlen benyomásban érdekelt bírósággal. Amennyiben a megkereső bíróság a rendelet 17. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvételt kér („passzív” jogsegély), főszabály szerint a kommunikációs technológia alkalmazásával történő közvetlen bizonyításfelvétel iránti minden kérelmet el kell fogadni, és a ZPO 128a. cikkén túl is lehetséges a bizonyításfelvétel. A kérelmeket kizárólag a 17. cikk (5) bekezdésében felsorolt okból lehet elutasítani. A központi szerv azonban a közvetlen bizonyításfelvételre vonatkozóan a német jognak megfelelő feltételeket határozhat meg.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A tanúk, szakértők és felek is meghallgathatók videokonferencia útján (a ZPO 182a. szakasza (2) bekezdésének első mondata).

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A német polgári eljárásjog szerint a bizonyításfelvétel történhet a tanúk, szakértők és felek videokonferencia-technológia útján történő meghallgatásával (a ZPO 128a. szakaszának (2) bekezdése). Más videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel (okiratok és szemrevételezés) nincs kifejezetten megengedve.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A jog nem határozza meg, hogy a személynek hol kell lennie a meghallgatásakor. A német polgári eljárásjog szerint azonban annak a helynek, ahonnan közvetítenek a tárgyalóterembe, Németországban kell lennie.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A ZPO 128a. szakasza (3) bekezdésének első mondata tiltja a videokonferencia útján történő meghallgatások rögzítését. E tilalom kiterjed a bizonyításfelvétel azon esetére is, amikor a rendelet 17. cikkének megfelelően jogsegély keretei között kerül sor közvetlen bizonyításfelvételre, mivel ez a német eljárásjog alapelvei közé tartozik.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A 10-12. cikk szerinti kérelmek esetében a meghallgatást németül kell lefolytatni. Amennyiben az eljárás által olyan személyek is érintettek, akik nem tudnak németül, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmács alkalmazásától el lehet tekinteni, ha valamennyi érintett személy ismeri az adott idegen nyelvet.

b) A közvetlen bizonyításfelvétellel történő jogsegély esetében a megkereső bíróság határozza meg a meghallgatás nyelvét. A 17. cikk (4) bekezdése szerinti engedélyezést azonban a központi szerv felhasználhatja a közvetlen bizonyításfelvétel olyan feltételeinek meghatározására, mint például a tárgyalás vagy meghallgatás nyelve.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

„Aktív” jogsegély esetén a jogsegélyt nyújtó német bíróság felel az eljárás lefolytatásáért és a bizonyításfelvételért. A bizonyításfelvételnél a német bíróságoknak tolmácsot kell alkalmazniuk, ha akár csak egy érintett személy nem tud németül. Azt, hogy a személy rendelkezik-e a szükséges német nyelvtudással, a bíróságnak ellenőriznie kell, függetlenül attól, hogy a felek kérték vagy sem. A bíróság szabadon választhatja ki a tolmácsot. A 17 cikk. szerinti „passzív” bizonyításfelvételnél a megkereső bíróság dönt arról, hogy szükség van-e tolmácsokra és, hogy mely tolmácsok kerülnek kiválasztásra. A 17. cikk (4) bekezdése szerint a központi szerv bizonyos feltételek mellett adhat engedélyt: előírhatja például, hogy alkalmazzanak tolmácsokat. E feltételek részeként a központi szerv azt is elrendelheti, hogy a bizonyításfelvétel német nyelven történjen.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Az aktív jogsegély esetében a tanúkat és szakértőket a megkeresett bíróság kezelőirodája informálisan beidézi, kivéve, ha a megkeresett bíróság a hivatalos kézbesítésről dönt. Amennyiben a bíróság a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását rendeli el, a közvetítendő vallomást tevő személyeket be kell idézni arra a helyszínre, ahonnan a közvetítés történik. Az idézésben meg kell nevezni a feleket, a meghallgatás tárgyát, a meghallgatás napját és a távolmaradás következményeit. Az idézésben pontosan részletezni kell a meghallgatás helyszínét és időpontját. Nincs meghatározva az előzetes értesítés konkrét ideje.

Ha a bizonyításfelvételt a megkereső bíróság a rendelet 17. cikke szerint közvetlenül folytatja le, a meghallgatott személyt a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatás időpontjáról és helyéről. Az időpont és hely rendszerint a német bíróságok elhelyezkedésétől függ (hol található a rendszer és mikor használható). A meghallgatás időpontja és helye ezért szorosan összefügg a központi szerv általi engedélyezéssel. Elvben nincs fix határidő; azonban azt a tényt, hogy a posta nemzetközi kézbesítései hosszabb időt vesznek igénybe, figyelembe kell venni.

Nincs rendelkezés, amely a tényleges videokonferencia tervezésével kapcsolatos külön eljárásra vonatkozna. A gyakorlatban rendszerint a központi szerv jelöl ki egy kapcsolattartó személyt azon a bíróságon, ahol a videokonferenciát lefolytatják. Ez a személy ezt követően meg tud válaszolni bármilyen gyakorlati kérdést.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videokonferencia technológia alkalmazása a berendezések megvásárlásának, karbantartásának és üzemeltetésének költségeit vonja maga után. Ezeket a költségeket nem lehet a polgári eljárás által érintettekre terhelni. Távközlési díjak is felmerülnek. A megkeresett bíróság a távközlési díjak megtérítését kérheti a rendelet 18. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 10. cikke (4) bekezdése alapján.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári ügyekben folytatott jogsegélyről szóló rendelet (ZRHO - Rechtshilfeordnung für Zivilsachen) 63. cikkének (2) bekezdése szerint a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatandó személyt arról, hogy a meghallgatás önkéntes alapon történik.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Amennyiben kétség merül fel a bíróság által meghallgatandó személy azonosságát illetően, a bíróság köteles az eljárás bármely szakaszában azt ellenőrizni.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Amennyiben a megkereső bíróság egy német bíróságtól a bizonyításfelvételt videokonferencia útján kéri, ez és ezáltal az eskütétel is a megkereső bíróság eljárási szabályai szerint történik. Mivel a közvetlen bizonyításfelvétel során információkat nyújtó személy együttműködése és így az eskütételben való együttműködése is mindenképpen önkéntes (továbbá a személyt erről hivatalosan tájékoztatni kell), a megkeresett államnak nincs lehetősége az eskütételre vonatkozó további követelményeket támasztania. A központi szervnek azonban minden esetben gondoskodnia kell a vallomástétel vagy meghallgatás esetleges tilalmának betartásáról, amelyről az információkat nyújtó személy (a német jog szerint) nem mondhat le. Erre példa a tilalom német köztisztviselők meghallgatására azon hatóság előzetes jóváhagyása nélkül, ahol dolgoznak, vagy a tilalom orvosok meghallgatására anélkül, hogy a titoktartási kötelezettségük alól feloldották volna őket.

Az érintett központi szerv határozza meg azt, hogy az eskütétel lehetséges-e és, hogy milyen információk szükségesek a megkereső bíróságtól. Az engedélyezésről való döntés során a központi szervnek kell biztosítania azt, hogy az információkat nyújtó személy vallomástételével szemben előírt esetleges tilalmat ne játsszák ki. A központi szerv ennél az oknál fogva például tisztázhatja a körülményeket, amelyek között az információkat nyújtó személy állítólag azok birtokába jutott. Például a német jog a német köztisztviselők vallomástételét azon hatóság előzetes jóváhagyásától teszi függővé, ahol dolgoznak.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az igazságszolgáltatási rendszer szövetségi szinten szervezett és az érintett tartomány (Land) igazságügyi igazgatásának felelősségi körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy nemzeti szinten ebben a kérdésben nincsenek irányadó szabályok, és a bizonyításfelvételi eljárást az érintett tartomány igazságügyi igazgatása folytatja le és hajtja végre. Az egyes tartományok eljárásai között ezért jelentős eltérések lehetnek. A gyakorlatban az eljárási szabályokat azok a tartományi fellebbviteli bíróságok fogalmazzák meg, amelyek joghatósága alatt a megkeresett bíróság található.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A külföldről kapott, 1206/2001/EK rendelet szerinti bizonyításfelvétel iránti kérelmeknek és tájékoztatásoknak német nyelven kell lenniük, vagy egy német nyelvű fordítást kell azokhoz csatolni (a ZPO 1075. szakasza).

Utolsó frissítés: 08/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Észtország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre. A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (4) bekezdése rendelkezik a videokonferencia alkalmazásának kérelmezéséhez való jogról. A videokonferencia a rendelet 17. cikke szerint is alkalmazható a bizonyításfelvételre; a központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles elősegíteni a kommunikációs technika - például videokonferenciák és telekonferenciák - alkalmazását. Az észt bíróságok rendelkeznek a videokonferenciákhoz szükséges berendezésekkel. A polgári perrendtartásról szóló törvény 15. szakaszának (6) bekezdése szerint (online A link új ablakot nyit megitt elérhető), e törvény rendelkezései az Európai Unió tagállamainak bíróságaitól származó kérelmek alapján az Észtországban történő bizonyításfelvételben nyújtott segítségre vonatkoznak, amennyiben a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet rendelkezései nem írnak mást elő. A törvény 15. szakaszának (5) bekezdése szerint amennyiben törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, egy észt bíróság valamely külföldi bíróság kérelmére eljárási cselekmény teljesítése során akkor nyújt eljárási segítséget, ha az észt jog értelmében a kért eljárási cselekmény az észt bíróság joghatósága alá tartozik és törvény nem tiltja. Az eljárási cselekmény a külföldi állam joga alapján is teljesíthető, ha ez szükséges az eljárásnak a külföldi államban történő lefolytatásához és az eljárás résztvevőinek érdekeit nem sérti. A távmeghallgatás formájában tartott bírósági üléseket a törvény 350. szakasza szabályozza. Nem vonatkoznak külön rendelkezések vagy korlátozások egy videokonferenciának az 1206/2001/EK rendelet szerint történő lefolytatására, ideértve egy távmeghallgatásnak a rendelet 17.cikke szerint valamely másik tagállam megkereső bírósága által történő közvetlen lefolytatását is.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 350. szakaszának (1) bekezdése szerint egy távmeghallgatás formájában tartott bírósági ülés résztvevőjének lehetősége nyílik az eljárási cselekmények valós időben történő teljesítésére, azaz eskü alatt nyilatkozatot tehet vagy a kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot; a 350. szakasz (2) bekezdése szerint tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni távmeghallgatás formájában.

Vagyis az eljárásban résztvevő a távmeghallgatás útján eskü alatt nyilatkozatot tehet, illetve egy kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot, továbbá tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni a távmeghallgatás során.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 350. szakaszának (1) bekezdése szerint a bíróság az ülést távmeghallgatás formájában is megszervezheti oly módon, hogy az eljárás résztvevőjének, képviselőjének vagy tanácsadójának lehetősége nyílik a bírósági ülés időpontjában egy másik helyen tartózkodni és az eljárási cselekményeket valós időben azon a helyen teljesíteni.

Vagyis a bíróság a távmeghallgatást megszervezheti oly módon, hogy egy személynek nem szükséges a bíróságon tartózkodnia miközben meghallgatják.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, megengedett a bírósági ülések rögzítése. A rögzítést a polgári perrendtartásról szóló törvény 52. vagy 42. szakaszában előírt eljárásnak megfelelően kell végezni. A bíróságok által használt, távoli meghallgatást szolgáló technológia lehetővé teszi a meghallgatásoknak a törvény 52. szakasza szerinti rögzítését.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 32. szakaszának (1) bekezdése szerint az igazságügyi és bírósági eljárások nyelve az észt. A polgári perrendtartásról szóló törvény 32. szakaszának (2) bekezdése értelmében a bírósági ülések jegyzőkönyveit és más eljárási cselekményeket észt nyelven fogalmazzák meg. A bíróság a bírósági ülésen idegen nyelven tett vallomást vagy nyilatkozatot az észt nyelvű fordításon kívül rögzítheti a jegyzőkönyvben azon a nyelven is, amelyiken a vallomást vagy nyilatkozatot tették, amennyiben ez szükséges a vallomás vagy nyilatkozat pontos bemutatásához. Az észt polgári perrendtartásról szóló törvény nem tartalmaz külön rendelkezéseket a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján valamely másik tagállam bíróságának kérelmére tett vallomás vagy nyilatkozat nyelvhasználati rendszerére vonatkozóan, többek között a rendelet 17. cikke alapján történő bizonyításfelvétel nyelvhasználati rendszerére sem.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 34. cikkének (1) bekezdése szerint, ha az eljárás egyik résztvevője nem tud jól észtül és az eljárás során nincs képviselője, a bíróság amennyiben lehetséges, az eljárás résztvevőjének kérelmére vagy a bíróság kezdeményezésére tolmácsot vagy fordítót von be az eljárásba. Nem szükséges tolmácsot vagy fordítót bevonni, ha az eljárás résztvevőjének nyilatkozatait a bíróság és az eljárás többi résztvevője értik. Amennyiben a bíróság nem tud egy tolmácsot vagy fordítót azonnal bevonni, a bíróság olyan döntést hoz, miszerint az eljárás tolmács vagy fordító segítségét igénylő résztvevője köteles saját maga számára a bíróság által megadott határidőn belül tolmácsot, fordítót vagy észt nyelven tudó képviselő találni (a törvény 34. cikkének (2) bekezdése). Az észt polgári perrendtartásról szóló törvényben nem szerepelnek külön rendelkezések a rendelet alapján történő bizonyításfelvételnél alkalmazott tolmács vagy fordító tartózkodási helyéről.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 343. szakaszának (1) bekezdése szerint a bíróság a bírósági ülés helyéről és időpontjáról történő értesítés céljából az eljárás résztvevőinek és a bírósági ülésre behívott más személyeknek idézést kézbesít. A törvény 343. szakaszának (2) bekezdése szerint az idézések kézbesítésének napja és a bírósági ülés napja közötti időintervallum legalább tíz nap kell, hogy legyen. Az időintervallum lehet rövidebb, amennyiben az eljárás résztvevői erről megállapodnak.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az 1206/2001 rendelet szerinti bizonyításfelvételre alkalmazható költségeket a rendelet 18. cikke határozza meg. A polgári perrendtartásról szóló törvény 15. szakaszának (4) bekezdése szerint nem a megkereső bíróság fedezi az eljárási cselekmény költségeit. Az eljárási cselekményt lefolytató bíróság tájékoztatja a megkereső bíróságot a költségekről, és ezek a költségek a tárgyalt üggyel kapcsolatos költségeknek tekintendők. A bizonyításfelvétel költségét az eljárás során szükségszerűen felmerült költségként a törvény 148. szakasza (1) bekezdésének megfelelően kell megfizetni, mely szerint eltérő bírósági döntés hiányában az eljárás során szükségszerűen felmerült költségeket annak a résztvevőnek kell a bíróság által elrendelt mértékben előre megfizetnie, aki az eljárásban a költségekkel kapcsolatos kérvényt benyújtotta. Ha a kérvényt a két fél együtt nyújtotta be vagy ha a bíróság kezdeményezésére tanút vagy szakértőt idéznek be vagy vizsgálatot végeznek, a költségeket a felek egyenlő arányban viselik. Mivel a bíróságok rendelkeznek videokonferencia berendezéssel, a használatukra nem vonatkoznak költségek.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A rendelet 17. cikkének (2) bekezdése vonatkozik a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személyek tájékoztatására annak önkéntességéről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 347. szakasza (2) bekezdésének 1) pontja szerint a bírósági ülés kezdetén a bíróság megállapítja a beidézett személyek közül az ülésen ki jelent meg és a személyazonosságukat. A törvény nem rendelkezik külön eljárásról, amely a személyazonosságnak a bírósági ülésen történő ellenőrzésére irányul. A bíróság a beidézett személyek személyazonosságáról köteles meggyőződni. E célból például a beidézett személy fényképes személyazonosító okmányát ellenőrzi. A meghallgatáson videókonferencia útján részt vevő személyek személyazonossága például a bírósághoz előzetesen benyújtott dokumentum másolata révén ellenőrizhető.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 269. szakaszának (2) bekezdése szerint az eljárás résztvevőjének az alábbi esküt kell letennie mielőtt vallomást tenne:

„Én (név), a becsületemre és a lelkiismeretemre esküszöm, hogy az ügyre vonatkozó teljes igazságot feltárom anélkül, hogy bármit is eltitkolnék, hozzátennék vagy megváltoztatnék.” Az eljárás résztvevője szóban teszi le az esküt és az eskü szövegét aláírja.

A törvény 36. szakaszának (1) bekezdése szerint az a személy, aki nem tud észtül, olyan nyelven kell, hogy letegye az esküt, amelyet ismer; a 36. szakasz (2) bekezdése szerint az eskü észt nyelvű szövegét látja el aláírásával, amelyet kifejezetten neki lefordítanak, mielőtt aláírná.

A törvény 262. szakasza (1) bekezdésének második mondata úgy rendelkezik, hogy az eskütétel előtt a bíróságnak el kell magyaráznia a tanúnak a tanúk azon kötelezettségét, hogy az igazat mondják, valamint a törvény 256-259. szakaszainak tartalmát. A törvény 303. szakaszának (5) bekezdése szerint a tanúk meghallgatásával kapcsolatos rendelkezések a szakértők meghallgatására is vonatkoznak. Mielőtt a szakértői véleményt előterjesztené, a szakértőt, aki nem igazságügyi vagy okleveles szakértő, figyelmeztetik a tudatosan hamis szakértői véleményadás ellen, amit a szakértő a bírósági jegyzőkönyv vagy a figyelmeztetés szövegének aláírásával igazol. Az aláírt figyelmeztetés a szakértői véleménnyel együtt a bíróság elé terjesztésre kerül.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 350. szakaszának (3) bekezdése értelmében a távmeghallgatás formájában szervezett bírósági ülés során technikai szempontból biztonságos módon garantálni kell az eljárás valamennyi résztvevőjének a kérvény és kérelem benyújtásához, valamint az eljárás többi résztvevőjének kérvényéről és kérelméről az álláspontjának megfogalmazásához való jogát, továbbá meg kell felelni a bírósági ülés további feltételeinek miközben a kép és a hang valós időben a bíróság helyiségeiben jelen nem lévő eljárásban résztvevő személytől továbbításra kerül a bíróságra és viszont.

Minden bíróságon rendelkezésre áll belső IT szakemberként egy alkalmazott a Nyilvántartások és Információs Rendszerek Központjától, aki biztosítja a videokonferencia berendezések működőképességét és megold bármilyen technikai problémát.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A szükséges információk feltüntetésre kerültek a kérelem formanyomtatványán. Bármilyen további szükséges információ függ az egyes bírósági ügyek konkrét körülményeitől.

Utolsó frissítés: 27/10/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Írország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Az ír bíróságokon lehetőség van videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre, amely valamely másik tagállam bíróságának részvételével, vagy közvetlenül az adott tagállam bírósága által történik. Az eljárások a Legfelsőbb Bíróság által kiadott, „HC45 – Videokonferencia-kapcsolat használata polgári ügyekben történő bizonyításfelvételhez” című gyakorlati útmutatóban (High Court Practice Direction „HC45 - Use of video conferencing link for taking evidence in civil cases”) foglaltak szerint zajlanak le.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy ki hallgatható meg videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy milyen típusú bizonyíték szerezhető be ilyen módon.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nincs korlátozás a helyszín tekintetében, az a bíró jóváhagyásától függ.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Írországban rendelkezésre áll megfelelő eszköz a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítésére. A rögzítéshez való hozzáférést csak a bíróság rendelheti el.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A meghallgatást angol vagy ír nyelven kell lefolytatni, amennyiben az Írországban történik. Ha a meghallgatást Írországon kívül folytatják le, nincs korlátozás a nyelvre vonatkozóan.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha a bíróság Írországban van, a tolmácsot az írországi igazságügyi hatóságok biztosítják, amennyiben az ügy családjogi vagy büntetőjogi vonatkozású. Polgári ügyekben a tolmács biztosítása a felekre hárul.

Ha a megkereső bíróság nem ért angolul vagy írül, a megkereső bíróságnak kell saját maga számára tolmácsolásról gondoskodnia.

Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy a tolmácsnak hol kell tartózkodnia.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A két bíróság egyeztet minden, a meghallgatás lebonyolításával kapcsolatos kérdésben. Ajánlott a meghallgatást megelőzően meggyőződni a videokonferencia-kapcsolat megfelelő működéséről.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségek számos tényezőtől függnek, így többek között a videokonferencia helyszínétől (azaz hogy arra a bíróságon vagy másutt kerül sor); a meghallgatás időpontjától (ha az a bíróság hivatali idején kívül van, a bírósági alkalmazottaknak tovább kell maradniuk); attól, hogy különleges eljárásra van-e szükség; valamint, hogy az eszköz használata költségekkel jár-e. A megkeresett bíróság tájékoztatja a megkereső bíróságot a költségekről. A fizetés euróban történik.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A tanú tájékoztatása a megkereső bíróság feladata.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatandó személy személyazonosságának kielégítő ellenőrzése a bíróság feladata.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Az eskütételre az ír bíróságokon irányadó rendes eljárások szerint kerül sor.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A két bíróságnak kell megállapodnia ebben a kérdésben.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Ha nincs egyéb különleges kérés (például jeltolmács, kerekes székes bejutás, egyedi vallási előírás az eskütételre vonatkozóan, stb.), nincs más információra szükség.

Utolsó frissítés: 17/12/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Görögország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, de (egyelőre) csak az Athéni Elsőfokú Bíróságon.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek korlátozások. Az eljárás valamennyi résztvevője meghallgatható videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek korlátozások a tanúk, felek, szakértők, stb. szóbeli meghallgatására vonatkozóan.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A meghallgatás valamelyik bíróságon egy külön kijelölt teremben vagy külföldön egy görög konzuli hatóságon történhet.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Megengedett a videokonferencia meghallgatások rögzítése, a bíróság hivatalvezetője vagy külföldön a görög konzuli hatóság titkára pedig jegyzőkönyvet vesz fel.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A meghallgatást görög nyelven kell lefolytatni; amennyiben szükséges, tolmács áll rendelkezésre.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha az egyik peres fél a bíróságtól olyan tanú, fél vagy szakértő meghallgatását kéri, aki videokonferencia útján tesz vallomást, de nem beszél görögül, ez a fél felel tolmácsok kereséséért és a díjuk megfizetéséért. A tolmácsoknak ugyanabban a teremben kell tartózkodniuk, mint a videokonferenciát lefolytató bírónak vagy külföldön a görög konzuli hatóság titkárának.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A 142/2013. elnöki rendelet 3. cikke szerint: „A bíróság hivatalból vagy valamelyik fél kérelmére dönt arról, hogy egy meghatározott ügyben videokonferenciát tartsanak vagy sem. A bíróság hatáskörébe tartozik a kérelem elfogadása vagy sem, miután megállapította, hogy e technológia alkalmazása szükséges-e az eljárás eredményes lefolytatásához. Tekintettel az egyes ügyek körülményeire, a bíróság a videokonferencia iránti kérelmet jóváhagyhatja, miközben további garanciákat írhat elő az eljárás szabályszerű lefolytatására. a) Valamelyik fél kérelmére: Az érintett félnek azon bíróság hivatalvezetőjénél kell benyújtania a videokonferencia útján történő meghallgatás (a polgári perrendtartásról szóló törvény 270. cikkének (7) bekezdése) vagy videokonferencia útján történő kihallgatás, illetve videokonferencia útján történő vallomástétel (a polgári perrendtartásról szóló törvény 270. cikkének (8) bekezdése) iránti kérelmet, ahol az ügyet tárgyalják. A kérelemben jelezni kell a távoli helyszín bíróságát vagy konzuli hatóságát, a videokonferencián résztvevő személyek nevét, címét (beleértve az e-mail címet is), valamint telefon és fax számát, ahol megtalálhatóak, azt, hogy melyik eljárási szakaszban kérik a videokonferenciát, a tervezett időtartamot és bármilyen speciális felszerelés iránt az igényt. A kérelem továbbá tartalmaz bármilyen egyéb különleges feltételt, amelyet a felek a videokonferencia lefolytatására vonatkozóan esetlegesen meghatároztak. A kérelem az eljárás során bármikor, annak bármely szakaszában benyújtható, feltéve, hogy az elfogadása nem haladná meg a polgári perrendtartásról szóló törvényben az eljárási szakaszra vonatkozóan meghatározott határidőt. A kérelmet és az ahhoz kapcsolódó alátámasztó okiratokat az alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően elektronikusan is be lehet nyújtani. A videokonferencia megtervezésével és lefolytatásával kapcsolatos kommunikáció a bíróság és a távoli helyszín tisztviselőinek a feladata, amely bármilyen megfelelő módon, mint például telefonon, e-mailben vagy faxon történhet. A kérelmet a bíróság határozatban hagyja jóvá vagy utasítja el. A határozatot a kérelmező féllel a hivatalvezető bármilyen megfelelő módon közölheti. Ha a kérelem elfogadásra kerül, a kérelmező félnek kell tájékoztatnia a többi felet az eljárási szakasz videokonferencia útján való lefolytatásáról. b) A bíróság hivatalból: Az ügyet tárgyaló bíróság hivatalból határozhat videokonferencia lefolytatásáról és ezt közölheti a felekkelˮ.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Ha az egyik peres fél a bíróságtól olyan tanú, fél vagy szakértő meghallgatását kéri, aki videokonferencia útján tesz vallomást, de nem beszél görögül, ez a fél felel tolmácsok kereséséért és a díjuk megfizetéséért. A fél a díjat közvetlenül a tolmácsnak fizeti meg.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A személyt a bíróság tájékoztatja.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Az eljárást lefolytató bírónak ellenőriznie kell a meghallgatandó személy személyazonosságát. A távoli teremben megjelenő személy azonosításában a bírót a távoli helyszín hivatalvezetője vagy titkára, vagy a konzul által meghatalmazott másik ottani személy segíti.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Az eljárást lefolytató bíró megkérdezi a meghallgatott tanút, szakértőt, stb., hogy vallási vagy polgári esküt tenne inkább. Ugyanez vonatkozik a tolmácsokra, mielőtt megkezdenék feladatukat.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A felelős bírósági tisztviselőknek a videokonferencia előtt és közben is jelen kell lenniük.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Semmilyenre.

Utolsó frissítés: 13/09/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Spanyolország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Spanyolországban mindkét eset lehetséges.

Szabályok és rendelkezések:

  • a polgári perrendtartásról szóló törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil, LEC) 177. cikke, a polgári ügyekben való nemzetközi jogi együttműködésről szóló, 2015. július 30-i 29/2015. sz. törvénnyel összhangban,
  • az igazságszolgáltatásról szóló törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial, LOPJ) 229. cikke a videokonferenciák tekintetében: a LOPJ 229. cikkének (3) bekezdése megengedi a meghallgatás, a bizonyításfelvétel, a tanúszembesítés, a kihallgatás, a jelentéstétel, a szakértői vélemény megerősítése, illetve az eljárás videokonferencia útján, a bíró vagy a bíróság jelenlétében, adott esetben a felek jelenlétében vagy közreműködésével történő lefolytatását. A jogszabály mindegyik fél számára minden esetben lehetőséget nyújt a másik fél vallomásának vitatására és az ellenvéleménye kinyilvánítására. Ezek kivételes esetektől eltekintve nyilvános eljárások,
  • a nemzetközi jogsegélyről és a nemzetközi igazságügyi együttműködési hálózatokról szóló 1/2018. rendelet.

Azok az esetek, amelyekben Spanyolország külföldi hatóság együttműködését igényli:

Ezekben az esetekben az uniós jog elsőbbségére vonatkozó elvnek megfelelően a 29/2015. törvény alárendelt, és az uniós jog ezen a területen az Európai Unió és azon nemzetközi szerződések és megállapodások szabályainak alkalmazása számára biztosít elsőbbséget, amelyekben Spanyolország részes fél. A polgári ügyekben folytatott nemzetközi jogi együttműködés terén a spanyol hatóságok külföldi hatóságokkal együttműködhetnek. Bár a kölcsönösség nem előírás, a kormány királyi rendelet útján rendelkezhet arról, hogy a hatóságok nem működnek együtt valamely külföldi állam hatóságaival, amennyiben a kérdéses állam hatóságai ismételten elutasították az együttműködést, vagy jogilag tiltva van az adott állam hatóságainak együttműködése.

Azok az esetek, amelyekben a spanyol bíróságok közvetlen igazságügyi kommunikációt folytathatnak:

Az egyes államokban hatályban lévő jogszabályokat minden esetben tiszteletben kell tartani. Közvetlen igazságügyi kommunikáció az a kommunikáció, amely a hazai és a külföldi bíróságok között közvetítő nélkül valósul meg. Ez a kommunikáció nem érintheti vagy veszélyeztetheti az érintett bíróságok függetlenségét, sem pedig a felek védelemhez való jogát.

A spanyol bíróságok elutasítják polgári ügyekben a nemzetközi jogi együttműködés iránti kérelmeket, amennyiben:

  1. a kérelmezett együttműködés tárgya vagy célja a közrenddel ellentétes;
  2. az együttműködési kérelemhez vezető eljárás a spanyol joghatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik;
  3. a tervezett cselekmény tartalma nem felel meg a megkeresett spanyol bíróság hatáskörének. Adott esetben a spanyol bíróság a kérelmet elküldheti a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, és erről tájékoztathatja a megkereső hatóságot;
  4. a nemzetközi együttműködés iránti kérelem nem felel meg a feldolgozásához szükséges, a 29/2015. törvényben előírt tartalmi követelményeknek és minimumkövetelményeknek;
  5. a kormány királyi rendelet útján kimondja, hogy a spanyol hatóságok nem működnek együtt azon külföldi állam hatóságaival, amely együttműködési kérelmeket ismételten elutasított, vagy jogilag tiltja az adott állam hatóságainak együttműködését.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A peres felek és a bizonyításfelvételben részt vevő személyek akár tanúként, akár szakértőként való közreműködését illetően nincs semmilyen korlátozás. Az alkalmasságról és a szakértőknek nyújtott tájékoztatásról a bíróság dönt.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A korlátozások, amelyek mindig csak kivételesek lehetnek és amelyeket a korlátozás arányosságának figyelembevételével indokolással ellátott bírósági határozatban kell meghatározni, az alapjogok vagy a kiskorúak mindenek felett álló érdekeinek védelmét érintik.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Azon a bíróságon kell tartani, ahol az eljárást lefolytatják, és amely előtt a bizonyításfelvétel nyilvános tárgyaláson vagy kivételes esetekben zárt tárgyaláson történik. Az eljárásban videokonferencia útján részt vevő személy hollétére nem vonatkozik korlátozás. Azon bíróság bírósági hivatalvezetője, amely előtt az eljárás lefolytatásra kerül, a bíróság épületében az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok vagy személyes ismeretség alapján megállapítja a videokonferencia útján részt vevő személyek személyazonosságát.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen. Sőt, a rögzítés megőrzési célból kötelező.

A LEC 147. cikke szerint a szóbeli eljárásokat, a meghallgatásokat és a megjelenéseket kép és hang felvételére és visszaadására alkalmas adathordozón kell rögzíteni. Spanyolországban minden bíróság rendelkezik audiovizuális felvevőberendezéssel a tárgyalások és a meghallgatások rögzítéséhez. A hardvert a bíróság hivatalvezetőjének DVD formátumban archiválnia kell. A felek számára – költségviselés ellenében – másolatot lehet kiadni.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha valamelyik spanyol bíróság érintett, lényegesnek tűnhet az, hogy az eljárás és a vonatkozó okiratok spanyol nyelven legyenek, kivéve, ha az ország egyes régióinak többi hivatalos nyelve (a galiciai, a katalán, a valenciai és a baszk) közül valamelyiket elfogadják abban az esetben, ha a videokonferencia útján meghallgatott személyek ismerik ezeket a nyelveket és ezeket kívánják használni.

A 17. cikk esetében a megkereső ország nyelvének használata nem okoz problémát, mivel a bizonyításfelvétel önkéntes alapon történik.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Polgári ügyekben mind az eljárás során, mind pedig az eljárás dokumentálása céljából utólag igénybe vehetők tolmácsok. Amennyiben a tolmácsolásról nem a tolmácsolást igénybe vevő fél gondoskodik, azt a bírósági szolgálatnak az autonóm közösségek valamelyikébe kihelyezett igazgatási szerve, más esetekben pedig az Igazságügyi Minisztérium biztosítja. E szolgáltatások nyújtásának költségei – az ingyenes jogsegélyhez való jogosultság eseteinek megfelelő figyelembevétele mellett – arra a félre terhelhetők, akinek a költségeket viselnie kell.

Az eljárás ténylegesen kontradiktórius jellegének garantálása céljából a tolmács tartózkodhat a bíróságon vagy amellett a személy mellett, aki a meghallgatáson videokonferencia útján beszél.

A tolmácsnak minden esetben esküt vagy ígéretet kell tennie az igazság elmondására, valamint a feladatainak teljesítése során a lehető legtárgyilagosabban való eljárásra.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatás belső eljárását a rendelet 10. cikkében előírt esetben a LEC a felek meghallgatásával kapcsolatosan a 301. és az azt követő cikkeiben, a tanúk meghallgatásával kapcsolatosan a 360. és az azt követő cikkeiben, a jelentések szakértők általi elkészítésével és – nyilvános tárgyaláson vizsgálat, illetve keresztkérdések feltevése céljából való – előterjesztésével kapcsolatosan a 335. és az azt követő cikkeiben határozza meg.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Elvben a videokonferencia ingyenes, de ha bármelyik érdekelt fél a felvételről másolatot kíván kapni, biztosítania kell a megfelelő adathordozót vagy meg kell fizetnie a megfelelő összeget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ez a spanyol bíróság irányítása alatt történik.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Lásd a fenti 4. kérdésre adott választ.

Azon bíróság bírósági hivatalvezetője, amely előtt az eljárás lefolytatásra kerül, a bíróság épületében az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok vagy személyes ismeretség alapján megállapítja a videokonferencia útján részt vevő személyek személyazonosságát.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A következő esetek között szükséges különbséget tenni:

  1. A felek nem kötelesek a meghallgatás során esküt vagy ígéretet tenni, bár az ellenőrzésről szóló értesítésben az érintett felet tájékoztatni kell arról, hogy ki nem mentett távolmaradása esetén a bíróság elismertnek tekintheti azokat a tényeket, amelyek kapcsán ez a fél személyesen közreműködött; e tények bizonyosként való megállapítása nagyon hátrányos a fél szemszögéből nézve.
  2. Tanúk: vallomástétel előtt minden egyes tanúnak esküt kell tennie arra vonatkozóan, hogy polgári ügyekben a hamis tanúzásra megállapított szankciók terhe mellett az igazat mondja. A bíróság tájékoztatja a tanút ezekről a szankciókról, ha a tanúnak nincs tudomása róluk. A büntetőjogi felelősség életkorát be nem töltött tanúk esetében az igazmondásra vonatkozó eskü vagy ígéret tétele nem szükséges.
  3. Szakértők: véleményük előterjesztésekor a szakértőknek esküt vagy ígéretet kell tenniük arra vonatkozóan, hogy az igazat mondják, és nyilatkozniuk kell arról, hogy figyelembe véve a valamelyik félre nézve esetleg előnyös, illetve valószínűleg hátrányos tényezőket, a lehető legtárgyilagosabban jártak el vagy adott esetben fognak eljárni, továbbá, hogy tudomásuk van a büntetőjogi szankciókról, amelyekkel sújthatók, amennyiben nem teljesítik szakértői kötelességüket. Ez az eskü vagy ígéret a tárgyalás alatt újból elhangzik, amikor a vélemény a felek és a bíróság közötti kontradiktórius eljárás során előterjesztésre kerül.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az audiovizuális berendezéseket előre előkészítik. Azt, hogy a videokonferenciát hol és mikor tartják, az Elnöki Titkárság (Secretaría del Decanato) vagy a bíróság munkatársai határozzák meg, és a lefolytatásához gondoskodnak a kellő számú személyzet jelenlétéről. A kapcsolatok és berendezések kifogástalan működésének biztosítására rendszerint előzetes teszteket végeznek.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Bármilyen információra, amelyet a bizonyításfelvétel lehető legjobb lefolytatásához helyénvalónak tekintenek.

Utolsó frissítés: 22/11/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Horvátország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A Horvát Köztársaságban a tanú, valamely fél vagy szakértő meghallgatásával történő bizonyításfelvétel videokonferencia keretében is elvégezhető a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) 10–12. és 17. cikkével összhangban olyan módon, hogy bizonyításfelvételnek a rendelet szerinti elvégzése esetén a Horvát Köztársaságban a bíróság:

1. másik tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától közvetlenül bizonyításfelvételt kérhet, vagy

2. a rendelet 17. cikkében előírt feltételek teljesülése esetén másik tagállamban közvetlen bizonyításfelvételt kérhet.

A fent említett rendelet szerinti bizonyításfelvételt a polgári eljárási törvény (Zakon o parničnom postupku) 507d.–507h. cikke rögzíti ('Narodne novine' (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja) 53/91, 91/92, 112/99, 88/01, 117/03, 88/05, 02/07, 84/08, 96/08, 123/08, 57/11, 148/11, 25/13, 89/14. sz.; a továbbiakban: ZPP).

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Videokonferencia használható a tanúk meghallgatására, valamint a szakemberektől / szakértőktől és a felektől történő bizonyításfelvételre.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A Horvát Köztársaság nem alkalmaz külön korlátozást a videokonferencia útján megszerezhető bizonyíték fajtáját illetően. Az eljáró bíróság határozza meg, hogy milyen fajtájú bizonyítékot és hogyan kell felvenni egy adott tény megállapítása érdekében. A bíróság saját belátása szerint határozza meg, hogy a teljes eljárás eredménye alapján, az egyes bizonyítékok és a bizonyítékok összességének körültekintő és gondos értékelését követően a tények közül melyeket tekint bizonyítottnak. A videokonferenciát ugyanakkor általában a felek és tanúk meghallgatásával történő bizonyításfelvételre használják, ha valamely okirat megtekintésével vagy a helyszíni vizsgálat végzésével történő bizonyításfelvétel bizonyos ténybeli és műszaki akadályokba ütközik.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Főszabály szerint a tárgyalást a bíróságon kell lefolytatni, azonban a fél videokonferencia útján történő meghallgatásának helyét illetően nincs külön jogi korlátozás.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kifejezetten előírná a videokonferencia keretében történő tárgyalások magnószalagra rögzítését vagy felvételét, azonban a ZPP 126a–126c. cikke jogalapot biztosít a tárgyalásokról történő hangfelvétel készítéséhez. A hangfelvétel készítéséről a bíróság – akár hivatalból, akár a felek kérelmére – határozat formájában dönt. A hangfelvételek tárolásának és továbbításának módszereit, a rögzítés műszaki követelményeit és módjait a bírósági szabályzat (Sudski poslovnik) írja elő (NN 37/14, 49/14, 08/15, 35/15, 123/15 és 45/16. sz.).

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A rendelet 10–12. cikkével összhangban előterjesztett kérelem esetén a tárgyalást jellemzően horvát nyelven tartják meg, ugyanakkor a kisebbségi nyelvek polgári eljárásokban történő használatát külön jogszabály szabályozza (hacsak jogszabály meghatározott bíróságok részére valamely más nyelv használatát elő nem írja, a polgári eljárást horvát nyelven kell lefolytatni). Ezenfelül a ZPP 102. cikke szerint, amennyiben az eljárás nem a fél vagy az eljárás egyéb résztvevői nyelvén folyik, a tárgyaláson elhangzottakat, valamint a tárgyaláson bizonyítékként előterjesztett dokumentumokat tolmács a nyelvükre fordítja.

A rendelet 17. cikkével összhangban végzett közvetlen bizonyításfelvétel esetén a tárgyaláson a bizonyítás felvételét idegen nyelven is el lehet végezni, mivel azt a tárgyalást kérelmező bíróság közvetlenül maga folytatja le, azonban gondoskodni kell a felek vagy az eljárás egyéb résztvevői által értett nyelvre történő megfelelő fordításról.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Főszabály szerint a megkeresett bíróság a rendelet 10–12. cikke szerinti tárgyalás céljából hites bírósági tolmácsról gondoskodik. Bizonyos feltételek között (a ZPP 263. cikkére utaló 251. cikk) a bíróság úgy határozhat, hogy a tolmácsolást a fél által javasolt bírósági tolmácsok végzik el.

Hasonlóképpen, a tolmácsolási szolgáltatás igénybevételéről a bizonyításfelvételt kérő bíróságnak és a megkeresett bíróságnak kell megegyezésre jutnia, és a tolmácsot az egyik vagy a másik bíróság biztosíthatja. A gyakorlatban a bírósági tolmácsokat a tolmácsolást igénylő személy tartózkodási helyére vagy a megkeresett bíróság székhelyére rendelik ki, ha a megkereső bíróság a tárgyalást a rendelet 17. cikkével összhangban a saját nyelvén folytatja le, vagy pedig a megkereső bíróság székhelyére rendelik ki, amennyiben a tárgyalást a rendelet 10–12. cikkével összhangban a megkeresett bíróság folytatja le.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A ZPP 242. cikke értelmében a tanúk írásbeli idézést kapnak, amely többek között megjelöli a tárgyalás időpontját és helyszínét. A fél meghallgatásával történő bizonyításfelvétellel foglalkozó tárgyalásra történő idézést e félnek a személyes kézbesítés szabályaival összhangban kell kézbesíteni. Amennyiben a fél képviselővel rendelkezik, a felek meghallgatásával történő bizonyításfelvételre irányuló tárgyalásra szóló idézést a félnek vagy a fél vonatkozásában meghallgatandó személynek a képviselő adja át (a ZPP 138. és 142. cikkére utaló 268. cikke). Idős életkoruk, betegségük vagy súlyos testi fogyatékosságuk miatt a bíróság előtt megjelenésre nem képes tanúk az otthonukban is meghallgathatók. A ZPP nem határozza meg, hogy a tanúkat mennyi idővel korábban kell megidézni; a feleknek ugyanakkor elegendő időt kell adni arra, hogy a tárgyalásra felkészülhessenek (a tárgyalást legalább 8 nappal megelőzően).

A rendelet 10–12. cikke alapján lefolytatott tárgyalás esetén a megkeresett bíróság értesíti a tanút/felet a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről, míg a rendelet 17. cikke szerinti tárgyalás esetén az idézések kézbesítését a megkereső bíróság végzi.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A ZPP 153. cikke szerint a bizonyítás felvételét kérő felet a bíróság végzésben arra kötelezi, hogy előzetesen helyezze letétbe a bizonyításfelvétel során várható költségek fedezéséhez szükséges összeget. Amennyiben a bizonyításfelvételt mindkét fél javasolja vagy azt a bíróság hivatalból rendeli el, a bíróság mindkét féltől kéri, hogy a szükséges összeget egyenlő arányban helyezzék letétbe.

A videokonferenciához kapcsolódó költségeket illetően a rendelet 18. cikke alkalmazandó.

A Horvát Köztársaságban a bizonyítás videokonferencia útján történő felvétele ingyenes.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Az adott személy erről az idézésben kap tájékoztatást, azonban a ZPP nem határoz meg további követelményeket.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A tanúnak meghallgatása előtt nyilatkoznia kell a vezetéknevéről és keresztnevéről, személyazonosító számáról, apja nevéről, foglalkozásáról, lakcíméről, születési helyéről, életkoráról és a felekhez fűződő viszonyáról (a ZPP 243. cikkének (3) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A ZPP 246. cikke értelmében a bíróság határozhat úgy, hogy a tanúnak esküt kell tennie a nyilatkozatait illetően, azonban a rendelet 17. cikke szerinti esetben a megkereső állam szabályai bizonyos feltételek fennállása esetén akkor is alkalmazandók, ha ezen állam a tárgyalás előtt tájékoztatja a megkeresett állam hatáskörrel rendelkező hatóságát vagy központi szervét arról, hogy a tanúk vallomását eskü alatt kívánja felvenni.

A ZPP 270. cikke szerint a felek meghallgatását a bíróság esküfelvétel nélkül folytatja le.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A ZPP e tekintetben nem tartalmaz rendelkezést, azonban gyakorlatilag a műszaki személyzetnek és a szükséges igazságügyi alkalmazottaknak jelen kell lenniük a videokonferencia előtt és alatt, hogy teljesüljön a videokonferencia megtartásának valamennyi műszaki követelménye.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Nincs a kiegészítő információ kérése esetén követendő előírás, azonban a tárgyalás napjának kitűzése során előfordulhat, hogy a megkereső és a megkeresett bíróság szükségesnek találja bizonyos műszaki problémák megoldását a tárgyalás eredményes lefolytatásának biztosítása érdekében. A gyakorlatban ezeket a kérdéseket a bíróságok rendszerint e-mailben intézik.

Utolsó frissítés: 22/02/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Olaszország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Az olasz jogrendszerben, és különösen a polgári perrendtartásról szóló törvényben (Codice di Procedura Civile) nincs kifejezett utalás a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre.

A videokonferencia azonban ténylegesen a jogrendszerünk része.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 202. cikke azt irányozza elő, hogy amikor a vizsgálóbíró bizonyításfelvételről rendelkezik, akkor meg kell „határoznia a bizonyításfelvétel idejét, helyét és módját”. Az 1206/2001/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a bíró által alkalmazható bizonyításfelvételi módok közé tartozik a videokonferencia.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikke előirányozza, hogy a bíró olyan filmes anyagot is felhasználhat, amely mechanikus eszközök vagy eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A büntetőeljárásról szóló törvény (Codice di Procedura Penale) kifejezetten rendelkezik a videokonferenciáról (például a 205b. cikk).

Tehát a rendelet 10. cikke és az azt követő cikkei által szabályozott eljárásra tekintettel, a 10. cikk (4) bekezdésében említett, a jogrendszerünkkel való „összeegyeztethetetlenségből” fakadó korlátozás kizárható.

Az egyetlen korlátozás, amely a videokonferencia iránti kérelemre vonatkozhat az, ha jelentős gyakorlati akadályok állnak fenn.

A különböző típusú bizonyításfelvételi módokat illetően, az uniós rendelet és az olasz polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint a megfelelő végrehajtási jogszabályok vonatkoznak.

A 17. cikk által szabályozott eljárást illetően, a megkeresett tagállamnak, miután ellenőrizte, hogy a (5) bekezdésben előirányzott követelmények teljesültek, majd azt követően engedélyezte a közvetlen bizonyításfelvételt, „elő kell segítenie” a videokonferencia alkalmazását, amit a megkeresett igazságügyi hatósággal egyszerűen a bizonyításfelvétel módjaként eseti alapon egyeztetnie kell.

Így azt az esetet leszámítva, amikor a megkeresett igazságügyi hatóság ezt a kommunikációs eszközt a felmerülő jelentős gyakorlati akadályok miatt nem tudja alkalmazni, bármilyen bizonyítás felvehető videokonferencia útján a 10. cikk és az azt követő cikkek szerinti jogszerű kérelem vagy a 17. cikk szerinti engedélyezés alapján.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia hasznos eszköz a tanúk és az eljárás által érintett felek meghallgatására. Ebben a tekintetben az olasz jog összeegyeztethetőségével kapcsolatban nem merült fel probléma, sőt, az olasz jog rendelkezik a tanúvallomás tételéről, a felek informális meghallgatásáról, valamint a felek eskü alatt történő meghallgatásáról.

A szakértők meghallgatását illetően a szakértői vélemény elfogadhatóságával kapcsolatos probléma alapvető okával kell foglalkozni, különösen a közvetlen bizonyításfelvétel esetében (17. cikk).

Az olasz jogrendszerben a polgári perrendtartásról szóló törvény 61. cikke és 191-201. cikkei szabályozzák a szakértői vallomásokat. A szakértők rendszerint írásbeli véleményt fogalmaznak meg (a polgári perrendtartásról szóló törvény 195. cikkének (2) bekezdése), de a bíróság tisztázást is kérhet. Miután a vélemény elfogadásra került, nem szabad a szakértők videokonferencia útján történő meghallgatásával szemben akadálynak felmerülnie. Az olasz polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezése szerint „ha az elnök helyénvalónak tartja, felkéri a szakértőt, hogy vegyen részt a bírói testület jelenlétében lefolytatott megbeszélésen, és fejtse ki zárt tárgyaláson a felek jelenlétében a véleményét, akik a védőügyvédjükön keresztül az ügyüket ismertethetik és tisztázhatják”.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Gyakorlati szempontból a videokonferencia hatékony eszköznek tűnik a bizonyításfelvételhez, a tanúk szemtől szembe történő meghallgatásához, valamint a felek nyilatkozattételéhez.

A szabályok azonban közvetlenül nem foglalkoznak a bizonyíték típusának vagy kötelező jellegének kérdésével, illetve gyakorlati problémák adódhatnak a szakértői véleménnyel kapcsolatban, például ha a bizonyíték kézírással kapcsolatos, genetikai adatok vagy telefonnal kapcsolatos bizonyíték esetében.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyítást rendszerint a megkeresett tagállam területileg illetékes bírósági vagy rendőrségi épületében veszik fel, ahol mind a szükséges berendezés, mind a hivatali kiszolgáló személyzet rendelkezésre áll. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban, a polgári eljárásokban alkalmazott videokonferenciákról nem készül „nyilvántartás”.

Ha a videokonferenciát büntetőeljárás során alkalmazzák, rendszerint a megkeresett igazságügyi hatóság fellebbviteli bíróságának körzetében található megfelelő létesítmény egyik rendelkezésre álló helyiségét használják (a bíróság tárgyalóterme, biztonságos terem büntetés-végrehajtási épületben).

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A tárgyalások rögzítésének nincs jogszabályi akadálya, amennyiben a megkereső állam jogszabályai ezt megengedik.

Azonban a 4. cikk és az azt követő cikkek értelmében történő bizonyításfelvételre a polgári perrendtartásról szóló törvény 126. cikke és az eljárás jegyzőkönyvének vezetéséről szóló, ugyanazon törvény végrehajtási rendelkezéseinek 46. cikke vonatkoznak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ezt a szempontot a szabályok nem szabályozzák közvetlenül.

A kérelmeknek és tájékoztatásoknak a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén történő megfogalmazását kikötő 5. cikk jelzésértékű lehet arra vonatkozóan, hogy a meghallgatásokat milyen nyelven kell lefolytatni.

A 10. cikk és az azt követő cikkek alapján benyújtott kérelmek esetében, amikor a hazai jog alkalmazandó, a meghallgatást olasz nyelven kell lefolytatni.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 122. cikke előírja, hogy a „per alatt az olasz nyelv használata végig kötelező. Amikor olyan személy kerül meghallgatásra, aki nem beszél olaszul, a bíró tolmácsot jelölhet ki”.

A 17. cikkben említett eljárásban azonban a megkereső állam joga alkalmazandó. Ez a rendelkezés a bizonyításfelvétel nyelvére is hatással lehet. A nyelv újfent a megkereső állam nyelve kell, hogy legyen. Ebben az esetben tolmácsokra lehet szükség.

A közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság a bizonyításfelvétel körülményeire vonatkozóan is nyújthat iránymutatást; ide tartozhat a használandó nyelv is.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ebben a vonatkozásban a szabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket.

A 10. cikkben és az azt követő cikkekben említett eljárásban a megkeresett állam joga alkalmazandó.

Mindenesetre a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

A törvény tolmács kijelöléséről rendelkezik, ha olaszul nem beszélő személy kerül meghallgatásra. Így feltételezhető, hogy a tárgyalás nyelve (és az elsőfokú bíró nyelve) az olasz.

A tolmácsok díjának költségeit meg kell téríteni, ami a megkereső igazságügyi hatóságnak felszámításra kerül (lásd a 18. cikket).

A 17. cikk szerinti eljárás esetében lásd a 6. pontot. A tárgyalás nyelve a megkereső állam nyelve kell, hogy legyen. Ezért a tolmács(ok) kijelöléséért felelős személy megnevezéséhez a megkereső állam jogát kell használni. Ebben az esetben a tolmács kijelölésére vonatkozóan a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésében illetékes hatóság tájékoztatást kérhet.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 250. cikke úgy rendelkezik, hogy az érdekelt fél kérésére a bírósági végrehajtónak tájékoztatnia kell a tanúkat a megjelenési kötelezettségükről egy bizonyos helyen, bizonyos napon és bizonyos időben, továbbá tájékoztatnia kell őket a bizonyítást felvevő bíróról és a tárgyalásról, amely során őket meghallgatják. A polgári perrendtartásról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseinek 103. cikke kimondja, hogy a tanúkat legalább hét nappal előre tájékoztatni kell a tárgyalásról, amelyre beidézték őket.

A tanúk meghallgatását szabályozó szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvény 244-257a. cikkei és a polgári perrendtartásról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseinek a 102-108. cikkei irányozzák elő.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A 4. cikk alapján a 10. cikk (4) bekezdésének rendelkezése szerint lefolytatott videokonferencia (közvetett bizonyítás) költségeit a megkeresett hatóság kérésére a 18. cikk (2) bekezdésének előírása szerint megtérítik.

Ez a megtérítési kötelezettség nincs előírva a külföldi hatóság által, a 17. cikk alapján videokonferencia útján folytatott közvetlen bizonyításfelvétel esetére.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső hatóság felelőssége tájékoztatni a meghallgatandó személyt a bizonyításfelvétel önkéntes voltáról; a 17. cikk szerint ez a feltétel az egyik tényező, amelyen a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezése alapszik.

A szabályok azonban nem rendelkeznek a megkeresett igazságügyi hatóságot illetően hasonló kötelezettségről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Általában véve a 17. cikk alapján videokonferenciát lefolytató megkereső hatóság felelős a tanú személyazonosságának ellenőrzéséért. Közvetett bizonyíték esetében, a tanúk meghallgatását illetően, a polgári perrendtartásról szóló törvény 252. cikke szabályozza a tanú személyazonosságának ellenőrzését, amely szerint: „A vizsgálóbíró megkéri a tanút, hogy adja meg nevét, családi nevét, az apja nevét, életkorát és foglalkozását, majd felkéri a tanút, hogy nyilatkozzon, áll-e valamilyen családi kapcsolatban […] a felekkel, vagy érdekelt-e a perben”. Az azonosítás a polgári perrendtartásról szóló törvény 251. cikke által szabályozott eskütétel után történik. A gyakorlatban a vizsgálóbíró a tanútól a személyazonosító okmányát is elkéri, és az adatokat bejegyezteti az eljárás jegyzőkönyvébe.

A meghallgatandó feleket illetően, ha az adott ügyben meghatalmazottat vonnak be, akkor az adott ügyre szóló meghatalmazás is szükséges.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 17. cikkben említett eljárás vonatkozásában nem irányoztak elő külön szabályt. Hasznos lehet (a megkereső állam jogrendszerében) a hamis tanúzás vagy kihagyás büntetőjogi jelentőségéről tájékoztatásban részesülni; ez a büntetőjogi jelentőség függ a megkereső állam bírósági eljárásokat szabályozó jogszabályaitól.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia kapcsolatokért felelős Olasz Büntetés-végrehajtás Igazgatási Főosztály közvetlenül a videokonferencia előtt kompatibilitási vizsgálatokat végez a külföldi technikai személyzettel.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A nemzetközi jogsegély iránti kérelemmel egyidejűleg, a megkereső igazságügyi hatóságnak az országukban használt videokonferencia-rendszer műszaki adatait és a – lehetőleg technikus szakember – kapcsolattartó személy nevét és telefonszámát, valamint az e tevékenységek során használandó nyelvet is meg kell adnia – amennyiben rendelkezésükre áll.

Utolsó frissítés: 07/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Ciprus

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Bizonyításfelvételre videokonferencia útján közvetlenül vagy pedig a megkereső tagállam bíróságának részvételével is sor kerülhet. Az erre vonatkozó jogalapot a nemzeti szabályozásban a 122(I)/2010. sz. törvénnyel módosított, a bizonyításfelvételről szóló törvény 9. fejezetének 36A. cikke teremti meg. A 36A. cikkben foglaltak értelmében a bíróság saját mérlegelési jogkörében eljárva a bizonyításfelvétel szempontjából fontosnak tartott bármilyen feltételt meghatározhat, feltéve, hogy ezek a feltételek összeegyeztethetőek a Ciprusi Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek ilyen jellegű korlátozások. Bármely olyan személy meghallgatható, aki szükségesnek tartott bizonyítékkal tud szolgálni, feltéve, hogy a bizonyításfelvétel iránti kérelem a 1206/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik és a nemzeti joggal összeegyeztethető.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok nem esnek korlátozás alá, feltéve, hogy a bizonyításfelvétel iránti kérelem a nemzeti joggal összeegyeztethető és a kért bizonyításfelvétel a gyakorlatban kivitelezhető.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nincs korlátozás.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Kizárólag az eljárási jegyzőkönyv kerül rögzítésre.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A bizonyításfelvételt a vallomást tevő személy anyanyelvén kell lefolytatni, az elhangzottakat ezt követően tolmács fordítja le a bíróság hivatalos nyelvére, vagyis görögre.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A tolmács igénybevételéhez szükséges intézkedések megtételéért az abban az ügyben eljáró bíróság kezelőirodája felel, amelyben az érintett személyt meg kell hallgatni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személy részére idézést kell kibocsátani, a meghallgatás időpontját pedig úgy kell kitűzni, hogy arról az érintett személyt kellő időben lehessen értesíteni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A tolmácsolással kapcsolatban felmerült költségeket az eljáró bíróság székhelye szerinti állam viseli, a meghallgatás napján a technikai háttér biztosításával kapcsolatban felmerült költségeket pedig az az állam viseli, ahol a tanú található.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

E célból idézést bocsátanak ki.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Eskütételre vagy nyilatkozattételre kerül sor, valamint megállapítják a meghallgatandó személy személyazonosságát.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A megkereső bíróság köteles rendelkezésre bocsátani a meghallgatandó személy adatait. Az eskütétel során a meghallgatandó személy vallási meggyőződésétől függően a Bibliára vagy a Koránra tesz esküt, vagy pedig nyilatkozatot tesz.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Azt követően, hogy arról az illetékes hatóságok (a bíróságok kezelőirodái) előzetesen egyeztettek, a kapcsolatot a meghallgatás napját megelőzően le kell tesztelni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Nincs további információra szükség.

Utolsó frissítés: 19/07/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Lettország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A bíró a videokonferenciát megelőzően megfelelő időben – a kérelmezővel külön kapcsolatba lépve – dönt a második ország képviselőinek videokonferencián való részvételéről.

A bíró valamennyi kérdésben a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel (Civilprocesa likums) összhangban dönt.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A perrendtartásról szóló törvény 122. szakaszának (1) bekezdése szerint a szakértő meghallgatására videokonferencia alkalmazásával is sor kerülhet.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A bíróságnak kell azokat elbírálnia.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Minden egyes esetben a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérelmet valamennyi szempontot megvizsgálva egyénileg kell elbírálni.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 152. szakaszának (3) bekezdése szerint a bírósági tárgyalásról fénykép-, film- vagy videófelvétel kizárólag a bíróság engedélyével készülhet.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) a bírósági tárgyalásra hivatalos nyelven, lett nyelven kerül sor. A videokonferenciát kérelmező ország részére lett tolmácsot kell biztosítani.

b) ha közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor, akkor a felek kölcsönös megállapodása alapján.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A videokonferenciát kérelmező fél részére tolmácsot kell biztosítani. A tolmács a tárgyalóteremben foglal helyet.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A jogi segítségnyújtás iránti kérelmet megfelelő időben, legalább 60 nappal a tervezett videokonferenciát megelőzően kell benyújtani.

A tervezett videokonferenciát megelőzően időt kell biztosítani a kapcsolat tesztelésére.

A videokonferencia iránti kérelem benyújtásakor meg kell adni a technikai paramétereket.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 716. szakasza szerint a felmerült költségeket az állami költségvetésből kell fedezni.

A külföldi ország bizonyításfelvételre vonatkozó megkeresését teljesítő bíróság értesíti az igazságügyi minisztériumot a fentiekben említett megkeresés teljesítésével kapcsolatos alábbi költségről:

  1. a szakértők és tolmácsok részére megtérítendő kiadások összege;
  2. jogszabályban meghatározott esetekben a külföldi ország bizonyításfelvételre vonatkozó megkeresésének a külföldi ország perrendtartása szerinti eljárásokkal összhangban történő teljesítése során felmerült költségek;
  3. abban az esetben felmerült költségek, ha a külföldi ország bizonyításfelvételre vonatkozó, külföldi ország illetékes hatóságának kérelmén alapuló megkeresését technikai eszközök alkalmazásával teljesítik.

Az igazságügyi minisztérium kérheti a külföldi ország illetékes hatóságát, hogy viselje az e szakasz második bekezdésében említett költségeket.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A külföldi ország köteles az adott személy tájékoztatásához szükséges információkat előkészíteni.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A polgári perrendtartásról szóló törvény alapján bíróságnak kell a személy személyazonosságát ellenőriznie.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Ilyen eljárásról nem rendelkezik a polgári perrendtartásról szóló törvény. A külföldi ország azonban kérheti a bíróságot, hogy határozzon az esküt illetően.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia időpontja előtt és a videokonferencia tesztelését megelőzően az érintett felek kötelesek egymással megosztani a technikai paramétereiket, valamint (a bíróság és a technikai segítségnyújtást biztosító intézmény) kapcsolattartó személyeinek adatait.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A technikai információk, valamint a technikai specifikáció adatai szükségesek.

Utolsó frissítés: 16/04/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Luxemburg

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, mindkét eljárásra van lehetőség. A Luxemburgnak címzett legtöbb megkeresés olyan másik tagállambeli bíróságtól érkezik, amely videokonferencia révén kíván meghallgatni egy tanút.

Nincsenek a videokonferenciára vonatkozó sajátos rendelkezések. A tanúk meghallgatására vonatkozó szabályok, a bíró közvetlen értékelése és a felek személyes megjelenése tehát az új polgári perrendtartás rendes szabályait képezik. Jelenleg nincs a videokonferenciára vonatkozó ítélkezési gyakorlat.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia tanúk, illetve bizonyos esetekben a felek és bírósági szakértők meghallgatására használható. Mindazonáltal eddig csak tanúk meghallgatására irányuló megkeresések érkeztek.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Az egyetlen korlátozás, hogy a tanú meghallgatása önkéntes alapon zajlik. Amennyiben a tanú megtagadja a meghallgatáson való részvételt, a luxemburgi hatóságoknak nincs módjuk arra, hogy kötelezzék a részvételre.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A vallomásnak olyannak kell lennie, amely megtehető a szükséges műszaki berendezésekkel ellátott bírósági helyiségben.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Amennyiben a megkereső állam rögzíteni kívánja a videokonferenciát, be kell szereznie a Luxemburgban meghallgatott tanú kifejezett hozzájárulását. Luxemburg megkeresett államként nem rögzíti a videokonferenciát, mivel a rögzítés ellentétes a luxemburgi joggal.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) francia, német nyelven.

b) bármilyen nyelven.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A luxemburgi bíróság, mint a megkeresett állam bírósága, szükség esetén gondoskodik tolmácsról, akár a megkereső állam hatóságaival, akár a kihallgatandó személlyel folytatandó kommunikáció céljából.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A luxemburgi hatóságok, és konkrétabban a bizonyításfelvételért felelős bíróság kapcsolatba lép a megkereső állam hatóságaival annak érdekében, hogy megállapodjanak a videokonferencia napjáról és időpontjáról. Az idézést legalább 15 nappal a meghallgatás előtt kézbesíteni kell. A luxemburgi hatóságok felelnek a résztvevők megidézéséért.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az uniós rendelettel összhangban a megkeresett állam engedélyezi a videokonferenciát, és a megkereső állam feladatkörébe tartoznak az alaki követelmények, a szervezési és működési kérdések, az érintett személyek tájékoztatására is kiterjedően.

A videokonferencia használatának költségeit és a tanúk kiadásait a luxemburgi állam viseli. Főszabály szerint a tolmácsolás költségeit a megkereső állam viseli.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Az említett személy tájékoztatást kap az idézésben, valamint a bíróság, illetve a hivatal részéről a videokonferenciát megelőzően.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A luxemburgi bíróság, mint a megkeresett állam bírósága a meghallgatás elején megvizsgálja a személyazonosító okmányokat.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A tanúknak és szakértőknek esküt kell tenniük, hogy igazat mondanak. Tájékoztatják őket arról, hogy hamis tanúzás esetén pénzbüntetés vagy szabadságvesztés szabható ki velük szemben.

Az esküt a megkereső bíróság előtt teszik le.

A 17. cikk esetében a megkereső állam saját feltételeit alkalmazza. A videokonferencia során jelen levő luxemburgi bíró, mint a megkeresett állam bírósága, csak probléma esetén avatkozik közbe.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferenciára megjelölt napon és időpontban egy bíró, egy tisztviselő, egy technikus, és szükség esetén egy tolmács van jelen.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia megszervezése céljából egyértelművé kell tenni néhány műszaki kérdést. A videokonferencia révén lebonyolított meghallgatás sikere tehát a megfelelő előzetes felkészüléstől és a kapcsolattartók közötti hatékony együttműködéstől függ.

Utolsó frissítés: 10/01/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Magyarország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság akár a fél indítványára, akár hivatalból elrendelje, hogy a fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő meghallgatására, illetve – ha az ellen a szemletárgy birtokosa nem tiltakozik – a szemle lefolytatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor. Az elektronikus hírközlő hálózat útján való meghallgatás abban az esetben rendelhető el, ha célszerű, azaz például az eljárás lefolytatását meggyorsítja, ha a meghallgatás a tárgyalás kitűzött helyszínén jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, vagy ha azt a tanú védelme indokolja.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján való meghallgatás szabályait a Pp., illetve a polgári eljárásban a tárgyalás, a meghallgatás elektronikus hírközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló 19/2017. (XII.21.) IM rendelet [a továbbiakban: 19/2017. (XII.21.) IM rendelet] tartalmazza.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs korlátozás az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatható személyek tekintetében, tehát meghallgathatók ezen a módon a felek és más perbeli személyek, a tanúk, a szakértők és a szemletárgy-birtokosok is.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás, személyes meghallgatás vagy szemle keretében a felek és más perbeli személyek, a tanú és a szakértő meghallgatására, illetve szemle lefolytatására is sor kerülhet.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Az elektronikus hírközlőhálózat útján történő meghallgatásra sor kerülhet bíróság vagy egyéb szerv épületében is, az erre a célra kialakított helyiségben, amennyiben az elektronikus hírközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételek fennállnak.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A Pp. szabályai szerint a per érdemi tárgyalási szakában a bíróság bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból is elrendelheti, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalásról, személyes meghallgatásról vagy szemléről a jegyzőkönyvet egy képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel útján készítsék el.

Ha a jegyzőkönyv felvételére nem ilyen módon kerül sor, a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő tárgyalást vezető bíró elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás és szemle során a tárgyalás kitűzött helyszínén és az elkülönített helyiségben történtek kép- és hangfelvétel útján történő rögzítését.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A Tanács 1206/2001/EK rendeletének 10-12. cikke szerinti kérelmek esetében a rendelet 10. cikk (2) bekezdése értelmében a Pp. szabályai szerint kell eljárni. A Pp. szerint a bírósági eljárás nyelve a magyar, ugyanakkor a magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány. A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, illetve nemzetközi egyezményben meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. Ha ennek érdekében szükséges, a bíróság köteles tolmácsot alkalmazni.

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a 17. cikk (6) bekezdése alapján a megkereső bíróság a tagállamának jogával összhangban folytatja le a meghallgatást.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A 10-12. cikk szerinti kérelmek esetében, ha az anyanyelv, regionális vagy nemzetiségi nyelv használatának biztosítása érdekében szükséges, a megkeresett bíróság köteles tolmácsot alkalmazni.

A Pp. nem tartalmaz arra vonatkozó speciális rendelkezést, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tolmácsnak pontosan hol kell tartózkodnia, azt viszont biztosítja, hogy a tolmács az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben jelen legyen. A 19/2017. (XII.21.) IM rendelet alapján a továbbított felvételen a tolmácsnak is látszódnia kell.

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a 17. cikk (4) és (6) bekezdésének megfelelően kell eljárni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság a tárgyalásra, a személyes meghallgatásra vagy a szemlére szóló idézéssel együtt kézbesíti a megidézetteknek. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság haladéktalanul megküldi az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak, illetve egyéb szervnek is.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra való idézés tekintetében a Pp. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket. A tárgyalásra szóló idézést olyan időben kell kiadni a megidézetteknek, hogy a kézbesítés szabályszerűségének igazolásául szolgáló tértivevény a bíróságra még a tárgyalást megelőzően visszaérkezzen.

A perfelvételi tárgyalást főszabály szerint úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Ezt az időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a 17. cikk (4) és (6) bekezdésének megfelelően kell eljárni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségek változóak, azokat a megkereső bíróságnak kell megfizetnie.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A 17. cikk (2) bekezdése szerint a megkereső bíróság tájékoztatja az érintett személyt a meghallgatás önkéntes jellegéről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása

- az általa a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján és

- a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatásával

történik.

Ha a bíróság a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, a tanú személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatása során biztosítani kell, hogy azt csak a tárgyalást vezető elnök - ha a meghallgatást, illetve a szemlét bírósági titkár folytatja le, úgy a bírósági titkár - tekinthesse meg.

A bíróság az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy

- személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és

- a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és érvényességéről

elektronikus úton, vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződik.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A Pp. szerint eskünek a perben helye nincs.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A Pp. az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy számára biztosítja a jelenlétet.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás megkezdése előtt a kezelő személynek az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működéséről teljeskörűen meg kell győződnie. Ha az a technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya áll fenn, a kezelő személy a hibát a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bírónak azonnal jelenti, valamint haladéktalanul gondoskodik a hiba elhárításáról, majd a hibát és a megtett intézkedéseket írásban is jelenti felettesének. A hiba elhárításáig az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás nem kezdhető meg, valamint nem folytatható tovább. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök hibája vagy nem megfelelő működtetése mellett végzett eljárási cselekményt a szükséges mértékben meg kell ismételni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

További információ szükségessége általánosságban nem merül fel .

Utolsó frissítés: 19/04/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Málta

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Amennyiben Málta a megkereső állam, a videokonferencia csak végső esetben alkalmazható.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek korlátozások a meghallgatható személyeket illetően: tanúkat, szakértőket és feleket egyaránt meg lehet hallgatni.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A bíróság dönt arról, hogy mi fogadható el bizonyítékként.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Amennyiben Málta a megkeresett állam, a meghallgatást bíróságon kell megtartani.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, megengedett a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) Amennyiben Málta a megkeresett állam, a 10-12. cikk szerinti kérelmek esetében a meghallgatás máltai vagy angol nyelven folyik.

b) Amennyiben Málta a megkereső állam, a 17. cikk szerinti kérelmeket máltai vagy angol nyelven kell megtenni.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Amennyiben Málta a megkeresett állam, és ennélfogva Málta veszi fel a vallomást, a szervezeti és polgári eljárási törvénykönyv 596. cikkének (1) bekezdése (máltai törvénytár 12. fejezete) azt mondja ki, hogy: „Ha a bíróság nem érti azt a nyelvet, amelyen a vallomást teszik, képesített tolmácsot kell kirendelnie, akiknek költségét a tanút állító fél köteles előlegezni”. Ebben az esetben a tolmácsnak abban a helyiségben kell tartózkodnia, mint a tanúnak.

Amennyiben a 17. cikk keretében Málta a megkereső állam, és közvetlen bizonyításfelvétel történik, a tolmács tartózkodási helye az ügy körülményeitől függ.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Amennyiben a bizonyításfelvétel a 10. és 12. cikk alapján történik, és Málta a megkeresett állam, a szervezeti és polgári eljárási törvénykönyv 568. cikkének (1) bekezdése azt mondja ki, hogy: „A tanúkat az érintett fél kérelmére kibocsátott idézés révén kell megidézni”. A két tárgyalás között egyhónapos időközt kell tartani, hogy elég idő legyen a tanú értesítésére.

A 17. cikk alapján, ha Málta a megkereső tagállam, a bíróság dönt arról, hogy milyen eszközöket kell igénybe venni a meghallgatandó személynek a meghallgatás helyéről és idejéről való értésítése érdekében. A két tárgyalás között egy hónapos időközt kell tartani, hogy elég idő legyen a tanú értesítésére.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

100 euró összegű díjat kell fizetni, amely fedezi a videokonferencia első két óráját.

Minden további óra után 50 eurós díj fizetendő.

A technikus 58 eurós óradíját is meg kell fizetni.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Mielőtt megtenné vallomását, a bíróság figyelmezteti a tanút, hogy amennyiben nem áll készen a vallomástételre, akkor erről tájékoztatnia kell a bíróságot.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bíróság felhívhatja a meghallgatandó személyt, hogy vallomástétel előtt mutassa be útlevelét vagy személyi igazolványát. A tanút a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell arra, hogy magával kell hoznia e dokumentumok valamelyikét.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A szervezeti és polgári eljárási törvénykönyv 111. cikke szerint „A római katolikus vallású személytől az e valláshoz tartozó személyeknél szokásos eskü vehető; a nem ilyen vallású személyt oly módon kell felesketni, amely szerinte lelkiismeretileg leginkább köti őt.”

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A kapcsolattartók az alábbi személyek:

Charles Calleja, audiovizuális vezető technikus

E személy felel a videokonferencia során a műszaki összekapcsolásért, tesztelésért és támogatásért.

Elérhetőség: +356 25902375 - valettai bíróság 4. emeleti iroda

A link új ablakot nyit megcharles-george.calleja@gov.mt

Maria Ruth Ciantar, videokonferencia elérhetőség

Elérhetőség: +356 25902391 - valettai bíróság 4. emeleti iroda

A link új ablakot nyit megmaria.a.ciantar@gov.mt

Alan J. Darmanin, tisztviselő

Elérhetőség: +356 25902211 - valettai bíróság 4. emeleti iroda

A link új ablakot nyit megalan.a.darmanin@gov.mt

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A tárgyalás időpontját megelőzően a következők megadását kérjük a megkereső bíróságtól:

a) Időzóna

b) Tesztelési időpont (nap és óra)

c) Fix IP-cím

d) A műszaki kapcsolattartó elérhetősége

Utolsó frissítés: 10/03/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Hollandia

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A holland polgári eljárásjogban erre a kérdésre vonatkozóan nincs általános szabályozás. A videokonferencia ugyanakkor nincs kizárva, így ezekben az esetekben a törvény alapján lehetőség van rá.

A polgári jogban a videokonferenciát rendszerint a jogsegélykérelmek alternatívájaként alkalmazzák.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Ha valamely személy a polgári eljárásjog alapján meghallgatható, főszabályként ez videokonferencia útján is lehetséges. Erről nincs külön rendelkezés a polgári eljárásjogban.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek konkrét korlátozásokra vonatkozó szabályok. A polgári eljárásra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandóak.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A videokonferencia útján történő meghallgatásra nem vonatkoznak külön szabályok. A polgári eljárásra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandóak. Az a szabály, hogy a személyeket a bíróságon kell meghallgatni. Kivétel tehető, ha a tanú beteg vagy más okból nem tud a bíróságra utazni (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv [Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering] 175. cikke).

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Valamely tanú holland bíróság által videokonferencia útján történő meghallgatása a rendes tárgyalás élő közvetítésével azonosan minősül. A törvény szerint a vizsgálóbíró a tanú meghallgatásáról bírósági jegyzőkönyvet vezet. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a videokonferencia útján lefolytatott meghallgatásokra, és így azokat is bírósági jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A törvény nem tiltja a bírósági jegyzőkönyvön kívül kép- vagy hangfelvétel készítését, de ez a felvétel nem tekinthető a bírósági jegyzőkönyvvel egyenértékűnek.

Egy jövőbeli törvény szerint a bíró határozhat úgy, hogy a szóbeli meghallgatásról a papíralapú bírósági jegyzőkönyv helyett kép- vagy hangfelvétel készüljön. Ezen az alapon szükség esetén a tanú meghallgatásáról készült bírósági jegyzőkönyvről is készülhet felvétel.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a megkeresett bíróság Hollandiában található, a meghallgatás holland nyelven történik. E tekintetben nincsenek külön szabályok. A holland végrehajtási jogszabályok lehetővé teszik az illetékes hatóság számára a jogszerű eljárás érdekében általa hasznosnak vagy szükségesnek ítélt, közvetlen bizonyításfelvételre vonatkozó feltételek kikötését.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A holland polgári eljárásjog nem tartalmaz a tolmácsokra vonatkozó külön rendelkezéseket. Hollandiában polgári ügyekben főszabály szerint a feleknek kell a saját tolmácsukról gondoskodniuk.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A holland végrehajtási jogszabályok alapján a megkeresett bíróság határozhatja meg melyik fél felelős a bizonyításfelvétel iránti kérelem alapján történő idézés kézbesítéséért.

Azon idézés kézbesítéséről, amelyet nem az egyik fél kézbesít, a megkeresett bíróság hivatalvezetője intézkedik. A holland polgári eljárásjog szerint a tanúkat legalább egy héttel (egy jövőbeli törvény szerint legalább 10 nappal) a meghallgatás előtt be kell idézni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Nem a felek viselik a különleges forma és kommunikációs technológia költségeit. E költségeket a holland jog értelmében nem lehet továbbhárítani. Azokat az állam viseli, az államtól pedig az 1206/2001/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (4) bekezdése alapján visszatérítés igényelhető.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Az 1206/2001/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint, ha a közvetlen bizonyításfelvétel valamely személy meghallgatásával jár, a megkereső bíróság tájékoztatja a személyt arról, hogy a teljesítés önkéntes alapon történik. Nincsenek további követelmények.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A holland polgári eljárásjog szerint a bírónak kell a személyazonosságot ellenőriznie (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 177. cikke).

A bíró a tanúkat a vezetéknevük, utónevük, életkoruk, foglalkozásuk és lakóhelyük megadására kéri. Azt is megkérdezi tőlük, hogy valamilyen kapcsolatban állnak-e a felekkel (vérrokonság vagy házassági rokonság, foglalkoztatás).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A holland polgári eljárásjog alapján az eskütétel vagy az esküt helyettesítő nyilatkozat a meghallgatást megelőzően a bíró előtt történik. A tanú kijelenti, hogy a tanúvallomásában az igazat és csakis az igazat mondja. Azok a tanúk, akik szándékosan nem mondanak igazat, hamis tanúzást követnek el. A közvetlen bizonyításfelvétel a megkereső állam jogának megfelelően történik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Ha nemzetközi jogsegélykérelem során videokonferencia kerül alkalmazásra, arról a holland igazságszolgáltatás IKT támogatási csoportja (SPIRIT) intézkedik. Ők végzik el a technikai és logisztikai lebonyolítást.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Az illetékes hatóság tudja majd ezeket az információkat bekérni.

Utolsó frissítés: 02/03/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Ausztria

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Ausztriában videokonferencia útján mindkét típusú bizonyításfelvétel lehetséges és megengedett. Az osztrák polgári eljárásjogot kontradiktórius eljárások esetében a polgári perrendtartásról szóló törvény (ZPO – Zivilprozessordnung), a peren kívüli eljárások esetében pedig a peren kívüli eljárásokról szóló törvény (AußStrG – Außerstreitgesetz) szabályozza. A bizonyításfelvétellel kapcsolatos rendelkezések megtalálhatóak a ZPO-ban (266-389. szakasz), az AußStrG-ben (16., 20. és 31-35. szakasz, részleges hivatkozással a ZPO-ra), valamint az eljárások meghatározott típusait szabályozó olyan egyedi rendelkezésekben, mint az apasági eljárásokban való részvételi kötelességre vonatkozó 85. szakaszban. A vonatkozó nemzeti eljárásokat és jogi szabályozásokat részletesen ismertetjük az alábbi kérdésekre adott válaszokban, valamint a „Bizonyításfelvétel - Ausztria” adatlapon.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A ZPO 277. szakasza (kontradiktórius eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (peren kívüli eljárások) szerint a videokonferencia bizonyításfelvételre és ezért a felek és tanúk meghallgatására, valamint a szakértők vallomástételére is felhasználható.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A ZPO 277. szakasza (kontradiktórius eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (peren kívüli eljárások) szerint a videokonferencia bizonyításfelvételre felhasználható. Tárgyi akadályok azonban ezt kizárhatják, például ha a bizonyításfelvétel során igazolásokat vagy szemrevételezést alkalmaznak.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A helyi bírósága bármely személyt beidézhet és ott videokonferencia útján meghallgathat. Ausztriában minden bíróságot, ügyészséget és börtönt legalább egy videokonferencia rendszerrel felszereltek. Az osztrák jogban nem létezik olyan szabály, amely szerint a bizonyításfelvétel videokonferencia révén csak bírósági épületekben lenne megengedett.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Polgári ügyeket illetően az osztrák jogban nincsenek olyan általános adatvédelmi rendelkezések, amelyek a videokonferencia útján történő meghallgatások rögzítésére vonatkoznának. A rögzítéshez ezért valamennyi, a videokonferenciában résztvevő személy beleegyezése szükséges. Ez vonatkozik a közvetett bizonyításfelvételre, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 1206/2001/EK rendelet (a rendelet) 10. cikkének (2) bekezdése szerint a megkeresett állam joga szerint végzendő.

A közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem azonban a megkereső állam joga szerint történik (a rendelet 17. cikkének (6) bekezdése). Amennyiben az a jog úgy rendelkezik, hogy a videokonferencia rögzítéséhez nem szükséges az érintett személyek beleegyezése, Ausztria szemszögéből ez elfogadható.

Elvben a videokonferencia útján történő meghallgatások valamennyi videokonferencia rendszerben rögzíthetők. Azokon a helyszíneken, ahol a bírósági eljárásokat általában rögzítik (több büntetőbíróságon) a meglévő technikai berendezést a videokonferencia révén történő meghallgatás rögzítésére fel lehet használni. Minden más helyszínen a meghallgatás a megfelelő adathordozó üzembe helyezésével egyszerűen rögzíthető.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján a bizonyításfelvétel a megkeresett állam jogának megfelelően történik. A meghallgatásokat ezért német nyelven kell lefolytatni (egyes osztrák bíróságokon a horvát, szlovén vagy magyar nyelv is megengedett). A megkereső bíróság kérelmezheti, hogy a saját hivatalos nyelvét (vagy bármely más nyelvet) használják a bizonyításfelvétel iránti kérelmének teljesítésére irányuló különleges eljárás részeként. A megkeresett bíróság azonban ezt elutasíthatja, ha jelentős gyakorlati akadályok miatt ez nem lehetséges (a rendelet 10. cikkének (3) bekezdése).

b) A rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján a megkereső bíróság a közvetlen bizonyításfelvételt a saját tagállamának joga szerint, és így az azon jog által megengedett egyik hivatalos nyelven folytatja le. A 17. cikk (4) bekezdése alapján azonban a megkeresett tagállam, Ausztria, jogosult a bizonyításfelvétel feltételeként a saját nyelvének használatát előírni.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A közvetett bizonyításfelvételt illetően a tolmácsok biztosítása elsősorban a megkeresett bíróság felelőssége, függetlenül a rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti esetleges megtérítésüktől. Az érintett bíróságoknak azonban konstruktív módon együtt kell működniük (itt is, csakúgy mint más területeken).

A közvetlen bizonyításfelvételt illetően, a rendelet 17. cikke szerint a tolmácsok biztosítása elsősorban a megkereső bíróság felelőssége. A 17. cikk nem írja elő, hogy a megkeresett tagállam nyújtson ebben segítséget, de nem is zárja ki e segítségnyújtás lehetőségét. A bírósági joghatóságról szóló törvény (JN ‑ Jurisdiktionsnorm) 39a. szakaszának (4) bekezdése előírja, hogy a jogsegélyt nyújtó bíróság nyújtson gyakorlati segítséget a külföldi bíróság kérelme alapján történő bizonyításfelvétel során. Ez magába foglalná például egy megfelelő tolmács keresését is.

A döntést, hogy melyik államból keressenek tolmácsot, a konkrét esetnek megfelelően kell meghozni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személyt Ausztriában ugyanolyan módon idézik be a videokonferencia révén történő meghallgatásra és arra ugyanazok az értesítési határidők vonatkoznak, mintha az ügyet tárgyaló bíróságra hívnák be.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az internetprotokollon (IP) keresztül folytatott videokonferenciának nincsenek hívási költségei. ISDN vonalon keresztül folytatott videokonferenciák esetében a hívó feleknél ugyanúgy költségek merülnek fel, mint egy telefonhívásnál. Ezek a díjak eltérnek a felhívott berendezés helyszínétől függően.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ez elsősorban a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése által kötelezett, megkereső bíróság felelőssége, amely az esetek többségében a videokonferencián való részvételre az érintett személyeket maga hívja be. Ha az osztrák központi hatóság vagy egy osztrák bíróság azt észleli, hogy miközben a közvetlen bizonyításfelvételt előkészítették vagy lefolytatták, a rendelet 17. cikkének (2) bekezdését esetleg megsértették, a hatóságnak vagy a bíróságnak a megkereső bírósággal együttműködve, megfelelő módon biztosítania kell e rendelkezés betartását. Ausztriában a bírósági alkalmazottakat kiképzik az 206/2001/EK rendelet alkalmazására, és az Igazságügyi Minisztérium intranetén keresztül a „Határokon átnyúló eljárásokban alkalmazott videokonferenciákról szóló [európai] iránymutatáshoz” is rendelkeznek hozzáféréssel.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Fényképes azonosító okmányt alkalmaznak a személy személyazonosságának ellenőrzésére. A személy személyazonosságát a meghallgatás részeként is ellenőrzik (a ZPO 340. szakaszának (1) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A felek eskütételére vonatkozó rendelkezések a ZPO 377. és 379. szakaszaiban, a tanú eskütételére vonatkozóak pedig a ZPO 336-338. szakaszaiban találhatók.

Mind a felek, mind a tanúk kötelesek esküt tenni. Míg a feleket nem lehet jogilag kényszeríteni az eskütételre, a tanúkra büntetés szabható ki ha jogellenesen megtagadják az eskütételt (a ZPO 325. és 326. szakaszai; a büntetési tételek azonosak a vallomástétel megtagadásának büntetési tételeivel, többek között bírság vagy 6 hétig terjedő szabadságvesztés).

A büntető törvénykönyv (StGB – Strafgesetzbuch) 288. szakaszának (2) bekezdése szerint az eskü alatt tett hamis tanúzás vagy hamis tanúzás megerősítése, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt eskü más hamis módon való tétele hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A hamis tanúzás egy esküt nem tett peres fél által nem tekinthető büntetendő cselekménynek. De az a tanú, aki nem tett esküt és hamisan tanúzik három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető (az StGB 288. szakaszának (1) bekezdése).

A polgári perrendtartásról szóló törvény bevezető törvényének (EGZPO – Einführungsgesetz zur Zivilprozessordnung) XL. cikke szerint az 1868. május 3-i törvény rendelkezéseit, Birodalmi Törvénytár (RGBl.) 33. sz. (az eskü szövegezése és más alakiságok) be kell tartani (lásd A link új ablakot nyit meghttp://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=rgb&datum=18680004&seite=00000067).

A ZPO 336. szakaszának (1) bekezdése és 377. szakaszának (1) bekezdése szerint azok a személyek, akiket már korábban elítéltek hamis tanúzásért, vagy akik még nem töltötték be a tizennegyedik életévüket, vagy akik éretlenségük vagy szellemi fogyatékosságuk miatt nem értik kellőképpen az eskü jelentéstartalmát és természetét, nem képesek eskütételre és ezért nem eskethetőek fel.

A tanú vagy fél eskü alatti meghallgatásával kapcsolatos fent említett rendelkezések a peren kívüli eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre nem alkalmazhatóak (az AußStrG 35. szakasza).

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában álló, videokonferencia berendezéssel ellátott valamennyi helyszínen egy alkalmazott feladata gondját viselni a videokonferencia berendezésnek. Ez a személy tudja működtetni a videokonferencia berendezést és tehet kisebb kiigazításokat a beállításokon. Minden videokonferencia berendezés össze van kötve a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (BMJ – Bundesministerium für Justiz) informatikai osztályán egy központi egységgel. A rendszergazdák az Ausztriában található valamennyi videokonferencia rendszert képesek onnan finomhangolni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkereső bíróságtól az alábbi információkra van szükség:

  • IP-cím és/vagy ISDN-szám az országhívószámmal
  • A megkereső bíróság azon alkalmazottjának neve, telefonszáma és e-mail címe, aki technikai szempontból felel a távoli berendezésért.
Utolsó frissítés: 11/03/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Lengyelország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Lengyelországban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 10-12. cikkeinek és 17. cikkének, valamint a többi országot illetően (amelyekre nem vonatkozik a rendelet) a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, 1970. március 18-i Hágai Egyezménynek [a Lengyel Köztársaság Jogi Közlönye (Dziennik Ustaw) 2000. évi, 50. szám, 582. tétel] megfelelően a bizonyításfelvétel történhet videokonferencia révén is.

A videokonferenciát a polgári perrendtartásról szóló törvény 235. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint a polgári eljárásokban a távoli bizonyításfelvételt lehetővé tevő technikai berendezésekről és erőforrásokról szóló 2010. február 24-i igazságügyi miniszteri rendelet szabályozzák.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A lengyel jog ilyen jellegű korlátozásokat nem szab: videokonferencia révén meghallgathatóak a szakértők, a felek és a tanúk.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A lengyel jog nem szab meg külön korlátozásokat a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A lengyel jog nem szab meg külön korlátozásokat arra vonatkozóan, hogy egy személyt hol kell videokonferencia útján meghallgatni. Főszabály szerint a meghallgatás az 1206/2001/EK rendelet 17. cikkétől függően - amely szerint a meghallgatás helyét a megkereső bíróság határozza meg - bíróságon történik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A lengyel jog nem határoz meg részletes rendelkezéseket a videokonferencia útján történő meghallgatások rögzítéséről; a bizonyításfelvételt végző bíró döntheti el, hogy a videokonferencia útján történő meghallgatást rögzítik vagy sem.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A meghallgatás főszabály szerint lengyel nyelven történik. Ha a meghallgatott személy nem érti a lengyel nyelvet, tolmácsnak kell jelen lennie.

A 17. cikk alapján történő meghallgatásokra nem vonatkoznak külön rendelkezések, de ha a központi szerv hozzájárul a közvetlen bizonyításfelvételhez, a megkereső bíróságtól megkövetelheti a tolmács biztosítását.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Elvben a 10-12. cikk alapján történő meghallgatások esetében a megkeresett bíróságnak kell a tolmácsot biztosítania (rendszerint a hites tolmácsok névjegyzékéből). Kivételes körülmények között azonban a bíróság egy valamelyik fél által javasolt tolmácsot is elfogadhat.

A 17. cikk alapján történő meghallgatások esetében, ha a központi szerv előírja a megkereső bíróság számára, hogy gondoskodjon tolmácsról, a megkeresett bíróság biztosítja a tolmács jelenlétét.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A 10-12. cikk alapján történő meghallgatások esetében a megkeresett bíróság legalább 7 nappal a meghallgatás napja előtt értesíti a tanút/felet a meghallgatás időpontjáról és helyéről. Kivételes körülmények között a megkeresett bíróság 3 nappal a meghallgatás napja előtt értesíti a tanút/felet a meghallgatás időpontjáról és helyéről.

A 17. cikk alapján történő meghallgatások esetében a központi szerv értesíti a tanút/felet arról, hogy a meghallgatáshoz hozzájárult, valamint a meghallgatás kizárólag önkéntes alapon, kényszerintézkedés alkalmazása nélkül történő lefolytathatóságáról. A megkereső bíróság feladata a meghallgatás időpontjáról és helyéről értesítést küldeni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Ha korszerű technológia alkalmazásával történő bizonyításfelvétel miatt a megkeresett bíróságnak költségei merülnek fel, a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény 1135. cikkének (3) bekezdését alkalmazza, amely úgy rendelkezik, hogy ha egy külföldi ország bíróságától vagy más hatóságától érkezett kérelem végrehajtása során a lengyel jog szerint nem kötelező módszer alkalmazásával összefüggésben költségek keletkeznek, a bíróság a kérelmet addig nem hajtja végre, amíg a külföldi ország bírósága vagy hatósága a meghatározott határidőn belül be nem fizeti a megfelelő előleget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A központi szerv értesíti a tanút/felet, hogy a meghallgatáshoz hozzájárult, valamint a meghallgatás kizárólag önkéntes alapon, kényszerintézkedés alkalmazása nélkül történő lefolytathatóságáról.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bíróság oly módon ellenőrzi a személy személyazonosságát, hogy megköveteli tőle egy megfelelő okmány, mint például személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatását.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 17. cikk alapján történő meghallgatások esetében, ha a megkereső bíróság arról tájékoztatja a központi szervet, hogy egy tanútól a bizonyítást eskü alatt kívánja felvenni, a központi szerv elkérheti az eskü szövegét. Ha az eskü a megkeresett ország jogának alapelveivel ellentétes, a központi szerv jogosult megtagadni a meghallgatáshoz való hozzájárulást vagy kérni, hogy a lengyel jog alapján használt eskü szövegét alkalmazzák.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Rendszerint minden bíróság alkalmaz valakit a technikai berendezések működtetésére. Amennyiben valamilyen probléma merülne fel, a EIH lengyel kapcsolattartójával lehet kapcsolatba lépni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Általában a lengyel jog szerint nincs szükség további információkra. Egyes esetekben azonban szükséges lehet.

Utolsó frissítés: 13/03/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Portugália

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A portugál jog szerint a megkereső bíróság bírájának a videokonferencia útján meghallgatott személyektől közvetlenül, a megkeresett bíróság bírájának közreműködése nélkül kell a bizonyítást felvennie. Ez a szabály azokra a belföldi ügyekre vonatkozik, amelyekben videokonferencia útján történik meghallgatás. Ugyanez az eljárás vonatkozik azokra a határokon átnyúló ügyekre, amelyekben a megkereső tagállam bírósága a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 17. cikke alapján kéri a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

Másik lehetőségként a megkereső tagállam bírósága határokon átnyúló ügyekben a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 10–12. cikke alapján is kérheti a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

A bizonyítékok szakértőktől, tanúktól és felektől videokonferencia útján történő összegyűjtését szabályozó főbb nemzeti eljárási szabályok a következők:

Szakértők

A polgári perrendtartás (Código de Processo Civil) 486. cikke

A szakértők megjelenése az utolsó meghallgatáson

1. Az egyik fél kérése vagy a bíró rendelkezése esetén az utolsó meghallgatáson szakértőknek kell részt venniük, hogy eskü alatt megadják a tőlük kért magyarázatokat.

2. A különböző létesítmények, laboratóriumok vagy hatósági szolgálatok szakértőit a munkahelyükön, telekonferencia útján kell meghallgatni.

Tanúk

A polgári perrendtartás 502. cikke

Meghallgatás technológiai eszközök segítségével

1. A bíróság körzetén kívül lakó tanúk megjelenését a feleknek az 507. cikk (2) bekezdése szerint kell bejelenteniük, amennyiben a tanúk olyan nyilatkozatot tettek, amelyben felajánlották, hogy tanúskodnak, vagy a tanúkat az audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések segítségével, valós időben kell meghallgatni a lakóhelyük szerinti bíróságon, önkormányzati vagy községi helyiségben vagy más középületben.

2. Azokat az önkormányzati vagy községi helyiségeket, amelyekben technológiai eszközök segítségével meghallgatást lehet tartani, az Igazságügyi Minisztérium és az érintett helyi önkormányzat között létrejött megállapodás határozza meg.

3. Miután egyeztetett azzal bírósággal, ahol a tanú vallomást fog tenni, illetve az adott középületért felelős szervezettel, az ügyet tárgyaló bíróság kitűzi a meghallgatás időpontját, és beidézi a tanút.

4. A meghallgatás napján a tanúknak azonosítaniuk kell magukat a bizonyítást lefolytató létesítmény bírósági tisztségviselője vagy köztisztviselője előtt, ezt követően azonban a meghallgatást az ügyet tárgyaló bíró és a felek képviselői valós idejű audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezés segítségével folytatják le, anélkül, hogy szükség lenne a bizonyítás helye szerinti bíró közreműködésére.

5. A nemzetközi vagy az európai jogi eszközök rendelkezéseinek sérelme nélkül a külföldön élő tanúkat valós idejű audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések segítségével kell meghallgatni, amikor a szükséges technológiai eszközök rendelkezésre állnak a lakóhelyükön.

6. A Lisszabon és Porto területéhez tartozó bíróságokon tárgyalt ügyekben nem tartható meghallgatás valós idejű audiovizuális kommunikációt lehetővé tevő technológiai berendezések útján, ha a tanú az érintett nagyvárosi terület lakosa, kivéve az 520. cikkben meghatározott eseteket.

A polgári perrendtartás 520. cikke

A bíróság és a bizonyítékot szolgáltató személy közötti közvetlen kommunikáció

1. Amennyiben a bizonyítékot szolgáltató személy számára lehetetlen vagy rendkívüli nehézségekkel járna, hogy időben megjelenjen a bíróságon, a bíró a felek egyetértésével úgy rendelkezhet, hogy az ügy megfelelő eldöntéséhez szükséges magyarázat megadására telefonon vagy a bíróság és a tanú közötti más közvetlen kommunikáció útján kerüljön sor, amennyiben a vizsgálandó vagy tisztázandó tények jellege összeegyeztethető ezzel az eljárással.

2. A bíróság a rendelkezésére álló eszközök segítségével köteles biztosítani, hogy a tanú szabadon és hitelt érdemlő módon szolgáltasson bizonyítékot; ezt elsősorban annak elrendelésével biztosíthatja, hogy a tanút a bizonyításfelvétel során bírósági ügyintéző kísérje, valamint hogy a vallomás tartalmáról és a bizonyításfelvétel körülményeiről jegyzőkönyv készüljön.

3. Az 513. cikk rendelkezései [eskütétel és a bíró általi előzetes kihallgatás] és az azt megelőző cikk (4) bekezdésének első része [a bíró személyesen előtte teljesítendő ismételt bizonyításfelvételt rendelhet el] az említett cikk hatálya alá tartozó esetekben alkalmazandó.

A felek

A polgári perrendtartás 456. cikke

A bizonyításfelvétel helye és időpontja

1. A bizonyítást rendszerint az utolsó tárgyaláson kell felvenni, kivéve, ha sürgős, vagy ha a tanú nem tud megjelenni a bíróságon.

2. Az 502. cikkben meghatározott, telekonferencia útján történő bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat az adott körzeten, az autonóm régiók esetében pedig az érintett szigeten kívüli lakóhellyel rendelkező felek tekintetében kell alkalmazni.

3. Az előzetes meghallgatáson is történhet bizonyításfelvétel, amely esetben az előző bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs meghatározva konkrét korlátozás. A portugál jog a tanúk, a felek és a szakértők videokonferencia útján történő meghallgatását engedi meg, a fent hivatkozott jogszabályok rendelkezései szerint.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Főszabály szerint az érintett személy videokonferencia útján történő meghallgatására a bíróságon kell sort keríteni. A hatósági szolgálatok szakértői azonban a munkahelyükön is meghallgathatók videokonferencia útján. A polgári perrendtartás – az 1. kérdésre adott válaszban hivatkozott – 520. cikkében meghatározott körülmények esetén a bíróság kivételesen olyan személyt is jogosult videokonferencián keresztül meghallgatni, aki nem a bíróságon tartózkodik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a videokonferencia útján megtartott meghallgatásokat a portugál polgári perrendtartás 155. cikkének rendelkezései szerint mindig rögzítik a bíróság meglévő hangrögzítő rendszerével.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha Portugália a megkeresett tagállam, a meghallgatás nyelve a körülményektől függően változik:

a) ha a kérelmet a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 10–12. cikke alapján nyújtják be, a portugál nyelv kerül alkalmazásra. Ha külföldi állampolgárokat kell meghallgatni, ők más nyelven is beszélhetnek, amennyiben nem tudnak portugálul. Ebben az esetben a megkereső bíróság köteles tájékoztatni a megkeresett bíróságot erről a tényről, hogy a megkeresett bíróság gondoskodhasson a tolmács jelenlétéről;

b) ha a kérelmet a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 17. cikke alapján nyújtják be, a megkereső bíróság tagállamának nemzeti jogszabályai által meghatározott nyelvet kell használni. Ha olyan személyeket kell meghallgatni, akik nem beszélik ezt a nyelvet, a megkereső bíróság a nemzeti jogszabályainak megfelelően tolmács jelenlétéről gondoskodhat a megkereső bíróságon. Ehelyett a megkereső bíróság a (megkeresett) portugál bíróságot is felkérheti, hogy a megkeresett bíróságon biztosítson tolmácsot.

Az a) és b) pontban említett minden olyan esetben, amikor a megkeresett tagállam bíróságán tolmácsot kell biztosítani, a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 18. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a megkeresett bíróság a megkereső tagállam bíróságától kérelmezi a tolmácsnak járó díj kifizetését.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ezt az információt már megadtuk a 6. kérdésre adott válaszban.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A portugál jogban a meghallgatásra és a bírósági idézésre vonatkozó eljárásról alapvetően a portugál polgári perrendtartás 7. cikkének (3) bekezdése, 172. cikkének (5) és (6) bekezdése, 220. cikke, 247. cikkének (2) bekezdése, 251. cikkének (1) bekezdése, valamint 417., 507., 508. és 603. cikke rendelkezik.

Általánosságban a bíróság hivatalának felelőssége hivatalból értesíteni a tanúkat, a szakértőket, valamint a feleket és azok képviselőit arról, hogy a bíróság rendelkezése alapján mikor kötelesek megjelenni a bírósági eljárás során. A bíróság hivatala felel a tanú beidézéséért különösen akkor, ha a fél valamelyik tanú videokonferencia útján történő meghallgatását kéri.

A tanúk, szakértők és más segítő személyek (például tolmácsok vagy technikai tanácsadók) bírósági idézéséről szóló értesítéseket ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyben szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Az értesítések akkor is kézbesítettnek tekintendők, ha a címzett nem veszi át a levelet; a postai szolgálat kézbesítőjének erről nyilvántartást kell vezetnie.

A fél bírósági eljárásban való megjelenésre vagy bizonyításfelvételre történő idézéséről szóló értesítéseket az érintett félnek címezve, ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyben szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Ebben az esetben ha a fél ügyvédet (advogado) bízott meg, vagy ha egyidejűleg ügyvéd és jogi ügyvivő (solicitador) is képviseli, az ügyvédet és a jogi ügyvivőt is értesíteni kell.

A 2013. augusztus 26-i 280/2013. sz. miniszteri végrehajtási rendelet (Portaria) 25. cikke értelmében a felek képviselőit elektronikus úton értesítik. Az informatikai rendszer igazolja, hogy melyik napon állították ki az értesítést.

A jog nem határozza meg kifejezetten, hogy a meghallgatás előtt mennyi idővel kell elküldeni az értesítést. A fenti esetekben az értesítés a nyilvántartásba vételét vagy az elektronikus kiállítását követő harmadik napon tekintendő kézbesítettnek. Ha a harmadik nap nem munkanap, az értesítés az első azt követő munkanapon tekintendő kézbesítettnek. Gyakorlati okokból ezért a meghallgatás napjával kapcsolatban legalább ezt az értesítési időt be kell tartani, annak érdekében, hogy az értesítést szabályszerűen kézbesítettnek lehessen tekinteni.

Sürgős esetekben a tanúkat, a szakértőket, az egyéb segítő személyeket, valamint a feleket vagy azok képviselőit táviratban, telefonon vagy más hasonló távközlési módon is be lehet idézni (illetve az idézésük ilyen módon is törölhető). Az ügy nyilvántartásában mindig dokumentálják a telefonon keresztül történő kommunikációt, amit utólag valamilyen írásbeli formában is meg kell erősíteni.

Ha egy olyan személy, akinek meg kellett volna jelennie, nem jelenik meg, a távolmaradását magán a meghallgatáson vagy öt napon belül köteles igazolni (a határidő öt naptári napot jelent, azonban ha az utolsó nap nem munkanap, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik).

A portugál jog a következő kényszerintézkedéseket írja elő a meg nem jelenés eseteire. Amennyiben egy tanú nem jelenik meg a szabályszerű értesítést követően, és a törvényes határidőn belül nem igazolja a távolmaradását, bírsággal sújtják, és a bíró elrendelheti az őrizet alatt történő megjelenését. Ezek a szankciók nem alkalmazandók, ha a tárgyalást a tanú távolmaradásától eltérő ok miatt elnapolják. Amennyiben egy szakértő vagy más segítő személy nem jelenik meg a szabályszerű értesítést követően, és a törvényes határidőn belül nem igazolja a távolmaradását, bírságot szabnak ki rá. Amennyiben az egyik fél nem jelenik meg a szabályszerű értesítést követően, és a törvényes határidőn belül nem igazolja a távolmaradását, bírsággal sújtják, és a megjelenés megtagadását a bíróság bizonyítási célból szabadon értelmezheti. Ezenkívül ha a bíróság úgy véli, hogy a megjelenés fél általi megtagadása ellehetetleníti a bizonyítási kötelezettség teljesítését, megfordíthatja a bizonyítási terhet.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videokonferencia alkalmazásáért nem számítanak fel költséget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ha a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 17. cikke alapján benyújtott kérelemben a portugál bíróság a megkereső fél, a meghallgatandó személyt postai úton idézi be a másik (megkeresett) tagállam megjelölt bíróságára, a 8. kérdésre adott válaszban említett valamelyik megfelelő módszer alkalmazásával. Erről a postai úton történő értesítési lehetőségről a 2007. november 13-i 1393/2007/EK rendelet 14. cikke rendelkezik. A meghallgatandó személyt az értesítésben tájékoztatják, hogy megjelenése önkéntes alapon történik.

Ha a portugál bíróság a megkeresett fél, a megkereső bíróság felelőssége értesíteni a meghallgatandó személyeket és tájékoztatni őket arról, hogy megjelenésük önkéntes alapon történik.

A megkereső és a megkeresett bíróságok közötti kölcsönös megállapodás alapján a meghallgatandó személy értesítését, valamint a meghallgatás önkéntességéről való tájékoztatást a megkeresett tagállam bírósága is elküldheti. Erre a gyakorlatban attól függetlenül sor kerülhet, hogy a portugál bíróság a megkereső vagy a megkeresett fél.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatásra kitűzött időpontban a bírósági ügyintéző ellenőrzi, hogy a meghallgatandó személy jelen van-e, és erről tájékoztatja a meghallgatást lefolytató bírót, illetve a megkereső bíróságot, ha az közvetlenül folytatja le a meghallgatást.

Ha a meghallgatást portugál bíró folytatja le, az eljárás kezdete után, de még az érintett személy vallomástételének megkezdése előtt a következő lépéseket kell megtenni: i. a vallomást tevő személy, tanú vagy szakértő a bíró előtt esküt tesz; ii. a bíró előzetes kérdéseket tesz fel a meghallgatandó személy azonosítása érdekében.

A meghallgatandó személy azonosítása érdekében a bíró előzetes kérdéseket tesz fel, ami az adott személy nevének, foglalkozásának, címének, családi állapotának és a bíró által a személyazonosításhoz szükségesnek tartott egyéb adatok megkérdezéséből áll.

A bíró a vallomás hitelességének értékelése érdekében azt is megkérdezi a meghallgatandó személytől, hogy valamelyik fél rokona, barátja vagy ellensége-e, és hogy közvetve vagy közvetlenül érdekelt-e az ügyben.

Ha az előzetes kérdések során a bíró megállapítja, hogy a tanú alkalmatlan a meghallgatásra, vagy hogy nem ezt a személyt kell meghallgatni, nem engedi meg, hogy a tanú vallomást tegyen. A tanú akkor alkalmatlan, ha annak ellenére, hogy semmilyen pszichológiai rendellenesség nem akadályozza, nincs meg a természetes (testi vagy szellemi) képessége a vallomástételre.

Az előzetes kérdések azt is lehetővé teszik a bíró számára, hogy kiszűrje azokat az alábbi eseteket, amelyekben a portugál polgári perrendtartás szerint a tanúk vagy a felek megtagadhatják a vallomástételt.

A következő személyek tagadhatják meg a tanúként történő vallomástételt (kivéve a gyermekek születésének vagy halálának igazolására irányuló perekben):

  1. felmenő ági rokonok a leszármazóikat érintő ügyekben, örökbefogadó szülők az örökbefogadott gyermekeiket érintő ügyekben és fordítva;
  2. após vagy anyós a vejét vagy a menyét érintő ügyben és fordítva;
  3. házastársak vagy volt házastársak a másik házastársat vagy volt házastársat érintő ügyekben;
  4. bárki, aki házaspárokhoz hasonlóan együtt él vagy együtt élt az ügy bármelyik felével.

A bíró kötelessége tájékoztatni a fenti pontokban említett személyeket, hogy jogosultak a vallomástétel megtagadására.

Azokat a személyeket, akiket szakmai titoktartás, államtitok vagy köztisztviselői titoktartás köt, a titoktartás körébe tartozó tényekkel kapcsolatban fel kell menteni a vallomástétel alól. Ezekben az esetekben a bíró ellenőrzi a felmentés jogosságát, és amennyiben azt szükségesnek tartja, az érintett személyeket felmenti a titoktartási kötelezettségük alól.

A felek kizárólag személyes körülményekkel kapcsolatban tehetnek vallomást. Polgári perben nem elfogadható, ha a fél vallomásának középpontjában olyan bűncselekmények vagy jogsértések állnak, amelyek tekintetében az adott fél terheltként szerepel egy büntetőügyben.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A portugál jog szerint:

  • a bizonyítás felvétele előtt a bíró figyelmezteti a meghallgatandó személyt az eskütétel erkölcsi jelentőségére, arra, hogy köteles hű maradni az igazsághoz, valamint a hamis nyilatkozattétel szankcióira.
  • ezt követően a bíró felkéri a tanút a következő eskü letételére: „A becsületemre esküszöm, hogy a teljes igazságot elmondom, és csakis az igazságot mondom el”;
  • az eskütétel megtagadása a vallomástétel megtagadásával egyenértékű; mindkettő a bírósági eljárás akadályozásaként büntethető, ha azzal a bíró az érintett személyt megvádolja, kivéve, ha az eskü- vagy a vallomástétel megtagadása indokolt volt.

Ha egy másik tagállam bírósága a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 17. cikke alapján videokonferencia útján közvetlenül vesz fel bizonyítást Portugáliából, a megkereső tagállam bíróságának a (megkeresett) portugál bíróságot a vallomást tevő személy következő azonosító adatairól kell tájékoztatnia: név, foglalkozás, cím, családi állapot és a személyazonosítás céljából általa szükségesnek tartott egyéb információk; arról, hogy milyen minőségben kell meghallgatni az adott személyt (például félként, tanúként, szakértőként vagy technikai tanácsadóként); az adott személy által beszélt nyelvről; és arról, hogy kell-e tolmácsot hívni a megkeresett bíróságra.

Ezekre az adatokra egyrészt azért van szükség, hogy a (megkeresett) portugál bíróság intézkedhessen a tolmács kirendelése érdekében, másrészt pedig azért, hogy ellenőrizhesse, hogy a meghallgatandó személy megjelent-e a videokonferencia kitűzött időpontjában.

Mivel azonban a portugál bíró nem avatkozik be az eljárásba, az esküt a megkereső tagállam bíróságának bírája előtt, videokonferencia útján kell letenni. Ez az előzetes kérdésfeltevésre is vonatkozik – amennyiben arra sor kerül –, valamint az alkalmassággal vagy a vallomástétel megtagadásával kapcsolatos ügyekre, illetve a tanúk vallomástétel alóli felmentésére is; a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 17. cikkének (6) bekezdésével összhangban mindez a megkereső bíróság bírájának hatáskörébe tartozik, a megkereső tagállam polgári eljárásjogának megfelelően.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A megkereső és – miután a központi hatóság azonosította – a megkeresett bíróságnak a videokonferencia beütemezése érdekében közvetlen kapcsolatot kell létesítenie egymással, valamint egyeztetniük kell az előzetes teszt időpontját is.

Gyakorlati okokból a tesztet lehetőleg a tanú értesítése előtt kell elvégezni; ennek érdekében a tesztet annyival előbbre kell beütemezni, hogy elegendő idő maradjon a tanú időben történő értesítésére.

A teszt napján, valamint a videokonferencia útján történő meghallgatás időpontjában mindkét bíróságon jelen kell lennie egy informatikusnak, egy távközlési technikusnak vagy egy megfelelő tudással rendelkező bírósági tisztségviselőnek.

Portugáliában a Pénzgazdálkodási és Igazságügyi Infrastrukturális Intézetnél (Instituto de Gestão Financeira e Estruturas da Justiça, IGFEJ) külön csoport áll rendelkezésre a bírósági videokonferenciák lefolytatására.

Szervezési okokból az IGFEJ-t lehetőség szerint három nappal előre kell értesíteni a teszt és a meghallgatás időpontjáról. Ez lehetővé teszi az IGFEJ számára, hogy ellenőrizze a videokonferenciához szükséges műszaki feltételek meglétét, hogy azonnal közbelépjen, ha a bíróságok között valamilyen kommunikációs nehézség lép fel, valamint hogy nyomon kövesse a videokonferencia-teszteket.

Videokonferenciák másik tagállamban történő megszervezése valamely portugál bíróság kérésére

A (megkereső) portugál bíróságnak először meg kell kérnie az IGFEJ-t, hogy teremtse meg a videokonferenciához szükséges műszaki feltételeket, hogy a bíróságok közötti kommunikációs probléma esetén lépjen közbe annak elhárítása céljából, valamint hogy kövesse nyomon a videokonferencia-teszteket.

A műszaki problémák elhárítása érdekében a portugál bíróság megkéri a megkeresett tagállam bíróságát, hogy a videokonferencia-szolgálatukon ők is nevezzenek ki egy felelős személyt a teszt nyomon követésére és/vagy arra, hogy a portugál technikusokkal együttműködve biztosítsák a szükséges műszaki segítséget.

Megkereső félként a portugál bíróságok gyakran kérik a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH (Európai Igazságügyi Hálózat) portugál kapcsolattartójának segítségét, aki közvetlenül kapcsolatba lép a megkeresett bírósággal a teszt és a videokonferencia beütemezése céljából. Ha műszaki problémákra hívják fel a figyelmét, a kapcsolattartó közvetlenül megkeresi minden érintett tagállam videokonferenciáért felelős csoportját, és megkéri őket a szükséges kapcsolatok létrehozására és a szükséges technikai módosítások elvégzésére, valamint megszerzi tőlük a szükséges információkat, majd ennek megfelelően tájékoztatja a részt vevő bíróságokat. Ez lehetővé teszi a nyelvi korlátok leküzdését és a videokonferencia sikeres lefolytatását.

Videokonferenciák portugál bíróságon történő megszervezése egy másik tagállam kérésére

Portugáliában a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 17. cikke értelmében az Igazságügyi Főigazgatóság (Direcção-Geral da Administração da Justiça, DGAJ) a másik tagállamból származó kérelmek átvételéért és elfogadásáért felelős központi hatóság. A kérelem elfogadása után a DGAJ közli a megkereső tagállam bíróságával, hogy a videokonferencia melyik (megkeresett) portugál bíróságon kerül lefolytatásra. Miután ez megtörtént, a megkereső és a megkeresett bíróságoknak közvetlenül egymással kell megállapodniuk először a teszt, majd a videokonferencia útján lefolytatott meghallgatás időpontjáról.

Központi hatóságként a DGAJ az esetleges technikai problémák elhárítása érdekében elősegíti a közvetlen kapcsolattartást a megkereső és a megkeresett bíróságok között, valamint az IGFEJ videokonferenciák támogatásáért felelős csoportjával. Ezenkívül a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH portugál kapcsolattartója is elősegítheti a szükséges kapcsolatok megteremtését, amennyiben erre felkérik.

A közvetlen kapcsolatokon keresztül a bíróságok lefoglalják a videokonferencia-termet, és mind a megkereső, mind a megkeresett bíróságon kijelölik az alkalmazottakat a technikai kapcsolat létrehozása és a videokonferencia nyomon követése céljából. Portugáliában rendszerint egy megfelelő tudással rendelkező bírósági tisztségviselőt választanak, akihez lehetőleg a portugál bíróság informatikusa csatlakozik.

Ha a videokonferencia-kapcsolatot az interneten keresztül hozzák létre, azt mindenképp Portugáliában kell megtenni. Ennek érdekében a portugál bíróság előre megkéri az IGFEJ-t a külső kapcsolat létrehozására.

Ha a videokonferenciát telefonvonalon (ISDN) keresztül folytatják le, a portugál bíróságokkal való kapcsolat más tagállamok bíróságairól is létrehozható.

Technikai probléma esetén a portugál bíróság informatikusa vagy az IGFEJ valamely technikusa szükség szerint segítséget nyújthat.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Videokonferencia iránti kérelem előterjesztésekor a következő adatokat kell megadni a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet mellékletében szereplő I. formanyomtatvány 12. mezőjében vagy az említett formanyomtatvány mellékleteként.

1. A megkereső bíróság által használt videokonferencia-berendezés műszaki adatai:

  • az alkalmazott kommunikációs protokoll (például H.323, H.320);
  • videoprotokollok (például H.261, H.263 és H.264);
  • audioprotokollok (például G.711a, G.711u G.722, G.729);
  • szükség esetén a tartalommegosztó protokoll (például H.239 vagy BFCP [SIP]);
  • biztonság: H.235 és a vonatkozó, támogatott adattitkosítás;
  • maximális támogatott sávszélesség;
  • különálló MCU (konferenciavezérlő) vagy átjáróberendezés;
  • MCU vagy átjáró esetén az, hogy rendelkezik-e automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszerrel (IVR).

2. A bíróság ISDN és/vagy nyilvános IP kapcsolati adatai.

A videokonferencia műszaki adatai a következők:

Az alkalmazott kommunikációs protokoll: H.323

Biztonság: H.235. AES

Maximális támogatott sávszélesség: 256 kbps

3. A bizonyításfelvétel előtti videokonferencia-teszt beütemezésére irányuló kérelem.

4. Azon személy neve és közvetlen (telefon, fax és e-mail) elérhetősége, aki a videokonferencia alatt támogatást nyújt (lehetőleg egy bírósági tisztségviselő és egy olyan informatikus vagy távközlési technikus, aki támogatást nyújt a bíróságnak).

5. Az ISDN- vagy internetkapcsolat helyett, valamint a hálózati és a tűzfalbeállításokból eredő kommunikációs korlátozások leküzdése érdekében a bíróságokon telepített berendezések a videokonferencia-kapcsolat létrehozásához lehetővé teszik az olyan platformok használatát, mint a Webex, a Zoom, a Teams vagy a Skype.

Ebben az esetben a videokonferencián részt vevő bíróságoknak előre meg kell állapodniuk arról, hogy melyik platformot fogják használni, mivel a portugál bírósági tisztségviselőnek meg kell kérnie a helyi informatikust, hogy telepítse a szükséges szoftvert a videokonferencia-berendezésre.

Minden esetben előzetesen kérni kell egy kapcsolódási tesztet annak ellenőrzésére, hogy szükség van-e műszaki beavatkozásra.

Megjegyzés

A jelen tájékoztatóban található információk nem kötik az EIH kapcsolattartó pontokat, a bíróságokat, valamint az egyéb intézményeket és hatóságokat. Továbbra is el kell olvasni a hatályos jogszabályokat. A jogszabályokat rendszeresen frissítik, értelmezésüket pedig az ítélkezési gyakorlat is alakítja.

Utolsó frissítés: 30/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Románia

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen. Ebben az esetben a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003 törvény, egészen pontosan a 25. cikk (1) és (3) bekezdése, valamint a 35. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

A megkeresett román igazságügyi hatóság - a megkereső igazságügyi hatóság kérésére - különleges eljárás alkalmazását is fontolóra veheti, amennyiben az nem ütközik román jogszabályba. A jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás időpontjáról és helyszínéről a román bíróság tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot, és külföldi bírák részvételét is megengedheti. A 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése alapján az Igazságügyi Minisztérium látja el az ugyanazon rendelet 17. cikke alapján benyújtott kérelmekről hozott határozatokkal kapcsolatos feladatokat.

A videokonferenciának azon körzeti bíróság, szükség esetén tolmács által segített bírájának jelenlétében kell történnie, amely a bizonyításfelvétel helyén hatáskörrel rendelkezik. A bírónak ellenőriznie kell a meghallgatandó személy személyazonosságát, és biztosítania kell a román jog alapelveinek betartását.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek. A jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás lehetővé teszi tanúk vagy más érintett személyek meghallgatását (a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 17. cikke).

Mindazonáltal, a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 26. cikkének (2) bekezdése alapján a jogsegély iránti megkeresés esetén elutasítható az eljárás, ha a meghallgatandó személy a román jog alapján valamilyen tilalom miatt nem hallgatható meg tanúként vagy a továbbítandó vagy megvizsgálandó okiratokat nem lehet közreadni.

Továbbá az új polgári perrendtartásról szóló törvény 315., 316. és 317. cikke alapján a következő személyeket nem hallgathatók meg tanúként a harmadfokú vagy ennél közelebbi rokonok és házasság útján szerzett rokonok, házastársak, volt házastársak, jegyesek vagy élettársak, az egyik féllel haragos viszonyban lévő vagy vele kapcsolatban sajátos módon érdekelt személyek, cselekvőképtelennek nyilvánított személyek, valamint hamis tanúzásért elítélt személyek. A felek azonban kifejezetten vagy hallgatólagosan megállapodhatnak a következő személyek tanúként való meghallgathatóságáról: harmadfokú vagy ennél közelebbi rokonok és házasság útján szerzett rokonok, házastársak, volt házastársak, jegyesek vagy élettársak, valamint az egyik féllel haragos viszonyban lévő vagy vele kapcsolatban sajátos módon érdekelt személyek.

A származással, válással vagy más családi kapcsolattal kapcsolatos bírósági ügyekben a harmadfokú vagy ennél közelebbi rokonok és házasság útján szerzett rokonok is meghallgathatóak, kivéve a leszármazottakat.

Az alábbi személyek mentesülnek a vallomástétel alól:
1. egyházi személyek, orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók, közvetítők, szülésznők és ápolók, továbbá munkája vagy szakmai tevékenységének gyakorlása során a tudomására jutott tények vonatkozásában a törvény által azok bizalmas kezelésre vagy titoktartásra kötelezett bármely más szakember, még a tevékenysége megszűnését követően is;
2. bírák, ügyészek és tisztviselők, a hivatali idejük alatt tudomásukra jutott titkos körülményekről a hivataluk megszűnését követően is;
3. azok, akik a válaszaikkal saját magukat, harmadfokú és ennél közelebbi rokonukat, illetve házasság útján szerzett rokonukat vagy házastársukat, volt házastársukat, jegyesüket, illetve élettársukat büntetőjogi szankciónak vagy közmegvetésnek tennék ki.
Ezek a személyek azonban - az egyházi személyeket kivéve – meghallgathatók tanúként, ha a titoktartásban érdekelt fél foldja őket a bizalmas kezelés vagy szakmai titoktartás alól, kivéve ha a törvény másként rendelkezik. Bírák, ügyészek és tisztviselők akkor is meghallgathatók tanúként, ha adott esetben az őket foglalkoztató vagy a múltban foglalkoztatott hatóság vagy intézmény ehhez hozzájárul.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nem, nincsenek korlátozások. A polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 17. cikke szerint a jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás a konkrét ügy rendezése céljából lehetővé teszi a tanúk és más érintett személyek meghallgatását, okiratok beszerzését, szakértői vélemények készítését, valamint vizsgálat folytatását vagy más szükséges dokumentumok vagy információk beszerzését.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nem, nincsenek korlátozások. Mindazonáltal az új polgári perrendtartásról szóló törvény 16. cikke, 261. cikkének (1) bekezdése és 314. cikke alapján a bizonyítékot az ügyet tárgyaló bíróság szerzi be. Ha objektív okoknál fogva a bizonyítékot kizárólag azon a helyen kívül lehet beszerezni, ahol a bíróság székhelye található, azonos vagy akár alacsonyabb szintű bíróság is beszerezheti a bizonyítékot a jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárás segítségével, ha az adott helyen nincs azonos szintű bíróság. A jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárás során megkeresett bíróság a bizonyításfelvételt a felek jelenlétében, vagy akár ennek hiányában folytatja le, ha jogszerűen idézték őket, a bíróság feladatköre pedig a követendő eljárást illetően azonos a megkereső bíróságéval. Ugyanakkor a bíróság előtt betegség vagy más komoly akadályoztatás miatt megjelenni nem tudó tanú, a felek idézésére vonatkozó eljárás függvényében, azon a helyszínen is meghallgatható, ahol tartózkodik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a bírósági szervezésről szóló, ismételten közzétett 304/2004. törvény 13. cikke ezt megengedi.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) román nyelven.

b) román nyelven, mivel a megkeresett román bíróságnak tárgyalási jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyben rögzíti a meghallgatás helyét és napját, a meghallgatott személyek személyazonosságát, információkat az eskütételről, a meghallgatás technikai feltételeiről, stb.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A tolmácsok biztosítása a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 27. cikke értelmében a megkereső bíróság feladata. A megkereső bíróság részére tolmács névjegyzék biztosításával a román megkeresett bíróság elősegítheti adott esetben egy Romániából származó tolmács igénybe vételét.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Legalább egy hónapot és legfeljebb három hónapot.

Ebben az esetben a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény, egészen pontosan a 25. cikk (3) bekezdése alkalmazandó. A jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás napjáról és helyszínéről a román bíróság tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot. Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikkének (4) bekezdése alapján a jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárás során megkeresett bíróság a bizonyításfelvételt a felek jelenlétében, vagy akár ennek hiányában folytatja le, ha jogszerűen idézték őket, a bíróság feladatköre pedig a követendő eljárást illetően azonos a megkereső bíróságéval.

Mivel azonban a külföldi szervek vonatkozásában két eljárás létezik (a bizonyításfelvétel során alkalmazandó kommunikációs eljárás), úgy véljük, hogy a határidőnek a gyakorlatban legalább egy hónapnak és legfeljebb három hónapnak kell lennie az alábbiakra vonatkozó jelenlegi rendelkezések alapján:

- a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kézbesítési kérelem teljesítése során legalább arra az egy hónapos időtartamra kifejezetten ki kell terjednie, amely a kézbesítési kérelem postai úton, tértivevénnyel történő tényleges teljesítéséhez szükséges;

- a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendeletben jelzettek alapján a megkereső bíróság kötelezettsége a megkeresett bíróság további adatok megadásával vagy előleg/letét fizetésével, stb. kapcsolatos kérelmeinek teljesítése.

Ezt indokolja a megkereső bírósággal vagy a tanúval folytatandó levelezés esetleges lefordításához és a külföldre történő postázáshoz szükséges időráfordítás, a nagy munkateher, és nem utolsó sorban a videokonferenciák időbeosztása.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségeket nem lehet megbecsülni, mivel azok az eljárás időtartamától függően országonként változnak. Banki átutalással kell fizetni a fellebbviteli bíróság, mint másodlagos engedélyezésre jogosult szerv, vagy a körzeti bíróság, mint harmadlagos engedélyezésre jogosult szerv számlájára. A külföldi megkereső bíróság megtéríti a román megkeresett bíróságnak a videokapcsolattal, a kapcsolatnak a megkereső tagállamban való hozzáférhetővé tételével összefüggésben felmerült kiadásokat, a tolmácsdíjakat, a tanúknak és szakértőknek fizetett napidíjat, valamint a megkeresett államba való utazással összefüggésben felmerülő költségeket.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A meghallgatandó személyt is az új román polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell idézni. A személyt a megkereső bíróság általi bizonyításfelvételt engedélyező határozat vagy bármely más okirat alapján a román megkeresett bíróság által kiadott idézésben tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás önkéntes alapon történik.

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikkének (4) bekezdése alapján a jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárással megkeresett bíróság a felek jelenlétében folytatja le a bizonyításfelvételt, vagy akár ennek hiányában is, ha jogszerűen idézték őket, a bíróság feladatköre pedig a követendő eljárást illetően azonos a megkereső bíróságéval.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 318. cikke alapján, az elnök a tanút a nyilatkozata előtt felkéri a családi nevének, utónevének, foglalkozásának, lakóhelyének és életkorának, valamint annak közlésére, hogy valamelyik félnek rokona vagy házassági útján szerzett rokona-e és milyen fokon, illetve valamelyik fél szolgálatában áll-e. Ezt követően az elnök felhívja a tanú figyelmét az eskütételi kötelezettségre és az eskü jelentőségére.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Az új román polgári perrendtartásról szóló törvény 319. és 320. cikke alapján a tanú meghallgatása előtt a következő esküt teszi: „Esküszöm, hogy az igazat mondom, és semmit el nem hallgatok abból, amit tudok. Isten engem úgy segéljen!”

Az eskütétel idején a tanúnak a keresztre vagy a Bibliára kell tennie a kezét. Az eskü szövegében az istenségre való utalás a tanú vallásos hite szerint változik. A kereszténytől eltérő vallású tanúra a fent említett rendelkezések nem alkalmazandóak.

A vallás nélküli tanú a következő esküt teszi: „Esküszöm a becsületemre és a lelkiismeretemre, hogy az igazat mondom, és semmit el nem hallgatok abból, amit tudok.”

A lelkiismereti vagy vallási okból esküt nem tevő tanúk a bíróság előtt a következő szöveget mondják: „Kötelezem magam, hogy az igazat mondom és semmit el nem hallgatok abból, amit tudok.”

Az írástudó némák és siketnémák az esküt az eskü szövegének leírásával és aláírásával teszik le, a hallássérültek kimondják az esküt, az írástudatlanok pedig tolmács segítségével jeleket használva teszik le az esküt.

Miután a tanú letette az esküt, az elnök felhívja a figyelmét, hogy amennyiben nem az igazat mondja, a hamis tanúzás bűncselekményét követi el.

Mindezt lejegyzik az írásbeli nyilatkozatban.

A meghallgatás időpontjában cselekvőképtelen, 14. életévüket be nem töltött gyermekek eskütétel vagy annak megtiltása nélkül meghallgathatóak, de a bíróság felhívja a figyelmüket arra, hogy az igazat kell mondaniuk, és figyelembe veszi a különleges helyzetüket amikor megítéli a vallomásukat.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A kapcsolattartó személyek lehetnek a fellebbviteli bíróságtól informatikai szakemberek, a bíróság írnoka vagy a bíró. A 244 bíróságból körülbelül 144 rendelkezik videokonferencia berendezéssel. Abból a 144 bíróságból mindegyik 2 videokonferencia berendezéssel rendelkezik.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Utolsó frissítés: 09/03/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Szlovénia

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A bizonyításfelvétel videokonferencia útján lehetséges a megkereső tagállam bíróságának részvételével vagy közvetlenül e tagállam bírósága által. A polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku; a továbbiakban: ZPP) 114a. cikke minden polgári és kereskedelmi ügyben alkalmazandó; ez úgy rendelkezik, hogy a bíróság a felek hozzájárulásával engedélyezheti a feleknek és a jogi képviselőiknek, hogy a meghallgatás ideje alatt a más helyszínen tartózkodjanak, és az eljárási cselekményeket ott folytassák le, amennyiben a meghallgatás helyszínéről a felek és képviselők tartózkodási helyére vagy helyeire hang- és képtovábbítás történik és fordítva (videokonferencia). Ugyanezen feltételek teljesülése esetén a bíróság úgy is határozhat, hogy a bizonyításfelvételt a felek, tanúk és szakértők ilyen módon történő meghallgatásával folytatja le.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia alkalmazható felek és tanúk meghallgatására, valamint szakértőtől történő bizonyításfelvételre. A felek és képviselők (például ügyvédek) bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Főszabály szerint a felek és jogi képviselők bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak távoli helyszínről. A ZPP a videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel lehetőségét taxatíve felsorolt bizonyítékokra korlátozza (felek és tanúk meghallgatása, szakértőtől történő bizonyításfelvétel). Így helyszíni ellenőrzés vagy okiratok vizsgálata révén történő bizonyításfelvételnél nincs lehetőség videokonferencia alkalmazására.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Általában a felek és jogi képviselők bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak távoli helyszínről. Nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy a távollévő fél milyen, a bíróságon kívüli helyszínen tartózkodhat.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A ZPP 125a. cikke rendelkezik a meghallgatás kép- és hangfelvételének jogalapjáról. E rendelkezés alapján a tanácselnök a meghallgatás kép- és hangfelvételét rendelheti el. Ez azt jelenti, hogy a mérlegelési joga alapján az a tanácselnök dönthet a meghallgatás kép- és hangfelvételének elkészítéséről, aki előtt az eljárás folyamatban van. A 114a. cikk szerint egy félnek nincs joga a bíróságtól videokonferencia engedélyezését kérni. A videokonferencia a bíróság által is kérvényezhető, amely esetben a felek hozzájárulása szükséges. Figyelemmel a technikai előkészületekhez szükséges időre, a bíróság videokonferenciát elrendelő határozatát a tervezett meghallgatás előtt kellő időben ki kell adni, a feleket pedig megfelelő időben előre tájékoztatni kell arról, hogy meg kell jelenniük a bíróság előtt.

2011 óta Szlovénia minden területi bíróságán (11 helyszín) legalább egy tárgyalótermet felszereltek videokonferenciákhoz és az így létrejött összeköttetések rögzítéséhez szükséges minden berendezéssel. Lehetőség van csak a kép vagy hang vagy egyidejűleg mindkettő rögzítésére. Három mobil videokonferencia-berendezés is rendelkezésre áll, amelyeket a bíróságok megyei bíróságokon vagy más bíróságokon használhatnak. Mivel a videokonferencia kapcsolatokat központilag hozzáférhető ponton keresztül létesítik, bírói végzés alapján minden videokonferenciát rögzíteni lehet.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A rendelet 10-12. cikke alapján a megkeresett bíróság a meghallgatásokat kifejezetten a bíróság hivatalos nyelvén (szlovén nyelven, illetve azon nemzeti közösségek nyelvein, amelyeket az e nemzeti közösségek területén található bíróságok hivatalosan használnak, nevezetesen olasz vagy magyar nyelven), illetve szükség esetén a fél vagy az eljárás más résztvevője által ismert nyelvre történő fordításon keresztül folytathatja le, ha ezt jelezték, vagy ha a bíróság megállapítja, hogy a fél vagy az eljárás más résztvevője nem ismeri a szlovén nyelvet.

A rendelet 17. cikke alapján a meghallgatást közvetlenül a megkereső bíróság folytatja le. Ebben az esetben az eljárás lefolytatható idegen nyelven is, amennyiben megfelelő fordítást biztosítanak a fél vagy az eljárás más résztvevői által ismert nyelvre.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha bírósági tolmácsot alkalmaznak, erről (a bíróságok közötti megállapodástól függően) intézkedhet akár a megkeresett, akár a megkereső bíróság. Ezen kívül a bírósági tolmácsok tartózkodhatnak a megkeresett vagy a megkereső bíróság helyszínén, vagy egy harmadik helyszínen.

A gyakorlatban a tolmácsok azon a helyszínen tartózkodnak, ahol a tolmácsolást igénylő személy van, nevezetesen a megkeresett bíróság helyszínén, ha a meghallgatást kérelmező bíróság a rendelet 17. cikke értelmében a saját nyelvén folytatja a meghallgatást, vagy a megkereső bíróság helyszínén, ha a meghallgatást a rendelet 10-12. cikke értelmében a megkeresett bíróság folytatja le.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személyt írásban, a bíróság előtti személyes megjelenésre kell idézni. Az idézésben közölni kell többek között a meghallgatás helyét és időpontját. Egyes tanúkat idős kor, betegség vagy súlyos testi fogyatékosság esetén az otthonukban is meg lehet hallgatni. A polgári perrendtartásról szóló törvény nem írja elő, mennyi idővel a meghallgatás előtt kell a tanúkat idézni; a feleknek azonban elegendő időt kell hagyni a meghallgatásra való felkészülésre - legalább az idézés kézbesítésétől számított15 napot. Ez a határidő nem vonatkozik a tanúként megidézett személyre.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A ZPP 153. cikke alapján a bizonyításfelvételt kérelmező fél a bizonyításfelvétel során felmerülő költségek fedezésére pénzt helyez letétbe. Ha a bizonyításfelvételt mindkét fél indítványozza, a bíróság dönthet úgy, hogy a két fél egyenlő arányban megosztva helyezze letétbe az összeget. A költségek az ügy kimenetelétől függően kerülnek megtérítésre.

A Szlovén Köztársaságban a videokonferencia tartása ingyenes.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A ZPP nem határoz meg további feltételeket.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Mielőtt a tanúkat meghallgatnák, megkérdezik tőlük a családi nevüket és utónevüket, az apjuk nevét, foglalkozásukat, címüket, születési helyüket, életkorukat és, hogy milyen kapcsolat fűzi őket a felekhez (a ZPP 238. cikkének harmadik bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A ZPP nem írja elő az eskütételt. A 238. cikk alapján a bíróság a meghallgatás megkezdése előtt figyelmezteti a tanúkat, hogy igazat kell mondaniuk és nem hallgathatnak el semmit, ezt követően pedig a hamis tanúzás következményeiről részesülnek figyelmeztetésben.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A ZPP nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

A gyakorlatban legalább egy héttel a videokonferencia előtt tesztelik a kapcsolatot a működésének, illetve a megfelelő minőségének ellenőrzése céljából, és az esetleges hibákat kijavítják. Ez biztosítja azt, hogy a meghallgatás alatt jelenlévő technikus a videokonferencia-berendezést nehézségek nélkül működtetni tudja, mivel a tesztelést addigra előre elvégzik. A bíróságok a videokonferencia technikai vonatkozásaiért felelős személyek elérhetőségeit egymással kicserélik vagy magában a tényleges kérelemben vagy később.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A ZPP nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

A gyakorlatban a megkereső bíróság a kérelemmel együtt egy formanyomtatványon megküldi a megkeresett bíróságnak a videokonferencia-rendszer minden műszaki adatát és a videokonferencia technikai vonatkozásaiért felelős szakember elérhetőségeit. Mindkét bíróságnak szüksége van a következőkkel kapcsolatos adatokra: videokonferencia rendszerek, kapcsolat típusa (ISDN, IP), kapcsolat gyorsasága, címek (telefonszám), teszteléshez használandó nyelv, a tesztelés napja és időpontja, az esetleges időeltolódás és a technikai ügyekért felelős technikus elérhetőségei.

Utolsó frissítés: 16/03/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Szlovákia

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Bár a szlovák jog nem tartalmaz a megkereső tagállam bíróságának részvételével történő bizonyításfelvételt lehetővé tevő kifejezett szabályozást, nincs olyan rendelkezés, amely ezt megakadályozná. Az eljárási szabályok szerint a bíróságok a bizonyításfelvételt a tárgyalás keretében, és, ha ez megvalósítható, tárgyaláson kívül is végezhetik (a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. szakasza (Občianský súdny poriadok)). A bíróság a felek hozzájárulásával videokonferencia vagy más távközlési technológia útján is tarthat szóbeli meghallgatást (a polgári perrendtartásról szóló törvény 116. szakaszának (6) bekezdése). A feleknek főszabály szerint joguk van jelen lenni a bizonyításfelvétel alatt.

A videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre nem vonatkozik külön eljárás (a fent leírtakon kívül). Ezért kizárólag a bizonyításfelvételről szóló rendelet (Nariadenie o výkone dôkazu), a polgári perrendtartásról szóló törvény és a bíróságok igazgatási és titkársági szabályai (Spravovací a kancelársky poriadok pre súdy) alkalmazandóak (2015-ben a kerületi bíróságokra (okresné súdy), regionális bíróságokra (krajské súdy), a szakosodott bíróságra (Špeciálny súd) és a katonai bíróságokra (vojenské súdy) vonatkozó igazgatási és titkársági szabályokról szóló 2005. november 11-i 543. szlovák igazságügyi minisztériumi rendelet).

Minden más kérdést az érintett bíróságoknak az EIH segítségével, egymás között megállapodva kell megoldaniuk.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A szlovák jog nem korlátozza, hogy milyen személyek hallgathatóak meg videokonferencia útján. A polgári perrendtartásról szóló törvény 125. szakasza értelmében bizonyítékként felhasználható az ügy tényállásának megállapítására alkalmas bármilyen eszköz. Különösen feleket, tanúkat és szakértőket lehet meghallgatni.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 124. szakasza értelmében a minősített adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettséget a bizonyításfelvétel során be kell tartani.

A 100. szakasz (3) bekezdése alapján, ha a bíróság kiskorú véleményének figyelembe vételéről dönt, a véleményről a gyermek képviselője útján vagy a gyermekek jóllétéért és jogi védelméért, valamint szociális ellátásáért felelős érintett hatóságon keresztül bizonyosodik meg, vagy meghallgatja a kiskorút akár a gyermek szüleinek jelenléte nélkül is. A konkrét korlátozások nyilvánvalóan a gyermek életkorától és a bíróság által a meghallgatásra kiválasztott módszertől függnek

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek, a videokonferencia természetéből adódó korlátozásoktól eltekintve (a tény, hogy egy helyszín átkutatását lehetetlen videokonferencia útján lefolytatni, stb.).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyításfelvétel általában meghallgatáson történik (a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. szakasza), a meghallgatások pedig általában bírósági épületben történnek (a bíróságok igazgatási és titkársági szabályainak 35. szakaszával együtt értelmezett 25. szakasz). Technikai okoknál fogva nehézkes lenne egy megbeszélést másutt lefolytatni.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A videokonferencia-berendezés a videokonferenciák rögzítésére is képes. Mindazonáltal a polgári perrendtartásról szóló törvény 116. szakaszának (6) bekezdésében szereplő feltételek szerint kizárólag a felek hozzájárulásával folytatható szóbeli meghallgatás videokonferencia útján. A felek hozzájárulása nélkül a polgári perrendtartásról szóló törvény 44a. szakaszának általános rendelkezései alkalmazandóak, amelyek szerint egy meghallgatás hangfelvevő-berendezés alkalmazásával is rögzíthető. A hangfelvételt az ügy dossziéjának részét képező adathordozón tárolják.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ez a kérdés nem kifejezetten a külföldön vagy videokonferencia útján történő bizonyításfelvételről szól. Az általános szabályok szerint a szlovák bírósági meghallgatásokat mindig a hivatalos nyelven folytatják le, és amennyiben szükséges, tolmácsokat biztosítanak.

Ha egy bíróság részt vesz a bizonyításfelvételben, várhatóan a kérelmet átvevő bíróság folytatja le a meghallgatást, és így a bizonyításfelvétel azon bíróság nyelvén történik. Ha egy bíróság a 17. cikk alapján közvetlenül folytatja le a bizonyításfelvételt, azt a saját nyelvén teszi.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A szlovák jog nem tartalmaz erre a kérdésre vonatkozó rendelkezéseket. A tolmácsokat a kérdéses bíróságok közötti megállapodásnak megfelelően eseti alapon biztosítják.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. A meghallgatások lefolytatására, valamint a tanúk és felek idézésére vonatkozó általános szabályok alkalmazandóak. A bíróságok rendszerint meghallgatásokon folytatják le a bizonyításfelvételt (a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. szakasza), a bírósági idézést pedig a bírósági meghallgatás előkészítésére vonatkozó, jogszabályban előírt határidő betartásához szükséges idővel a meghallgatás előtt kell kézbesíteni (a bíróságok igazgatási és titkársági szabályainak 46/3. szakasza), amely „főszabály szerint legalább öt nappal a meghallgatás kitűzött napja előtt van” (a polgári perrendtartásról szóló törvény 115. szakaszának (2) bekezdése).

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A szlovák bíróságok nem számítanak fel díjat videokonferencia tartásáért.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. Általában a bíróságnak feladata a meghallgatás kezdetekor a személyt az eljárási jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatni. Ez a szabály nem alkalmazandó, ha a személyt ügyvéd (advokát) képviseli. (A polgári perrendtartásról szóló törvény 5. cikke).

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. A konkrét eljárást az érintett bíróságok eseti megállapodásban döntik el. A meghallgatott személy személyazonosságának ellenőrzésére vonatkozó általános rendelkezések nyilvánvalóan alkalmazandóak. Ezek a rendelkezések meghatározzák, hogy a meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint a tanú hihetőségére esetleg hatással lévő, bármilyen körülményt (családi kapcsolatok, stb., a polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (2) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A szlovák jog kizárólag büntetőügyekben tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket, polgári eljárásban nem.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (2) bekezdése alapján azonban a bíróságok minden egyes meghallgatás elején tájékoztatják a tanúkat a tanúvallomások jelentőségéről, a tanúk jogairól és kötelezettségeiről (igazmondás és semminek az el nem hallgatása), valamint a hamis tanúzás büntetőjogi következményeiről. Megjegyzendő, hogy ez a jogi rendelkezés (hamis tanúzás) nem vonatkozik a peres felekre.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Minden szlovák bíróságon van egy adminisztratív alkalmazott, akit meg lehet keresni a videokapcsolat tesztelésének, a meghallgatás napjának, stb. megtervezése céljából. Az adminisztratív alkalmazottat kiképezték a videokonferencia-berendezés működtetésére. Bármilyen probléma esetén az adminisztratív alkalmazott a bírósági technikussal kapcsolatba tud lépni, és intézkedhet a technikus jelenlétéről a meghallgatás napján.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkereső bíróság berendezésével létesítendő kapcsolat létrehozásához szükséges műszaki adatokat kell megadni.

Utolsó frissítés: 16/02/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Finnország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Mindkét eljárás lehetséges. A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni, hogy a megkereső bíróság melyik eljárás lefolytatását kéri.

Ha a kérelmet a rendelet 10-12. cikke alapján nyújtották be, a bírósági eljárásról szóló törvénynek a bizonyítékok előterjesztésére vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak a meghallgatásra.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Polgári vagy kereskedelmi jogi ügyekben nincsenek ilyen jellegű korlátozások. Szakértőket és feleket is meg lehet hallgatni videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nincsenek.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A videokonferencia útján lefolytatott meghallgatások rögzítése nem tiltott, de a szükséges felszerelés nem minden bíróságon áll rendelkezésre. Ezt külön kell kérvényezni a kérelem benyújtásakor.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a kérelmet a 10-12. cikk alapján nyújtották be, a meghallgatás finn vagy svéd nyelven kerül lefolytatásra. A 17. cikk alapján történő közvetlen bizonyításfelvétel esetén a megkereső bíróság választja meg az alkalmazandó nyelvet.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha a kérelmet a 10-12. cikk alapján nyújtották be, a tolmácsok biztosításáról és alkalmazásuk helyéről a megkereső és a megkeresett bíróságnak kell egymással megállapodnia. Ha a kérelmet a 17. cikk alapján nyújtották be, a megkereső bíróság felel a tolmácsok rendelkezésre bocsátásáért, és alkalmazási helyükről ez a bíróság dönt.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Ha a kérelmet a 10-12. cikk alapján nyújtották be, az átvevő bíróság írásban idézi a meghallgatandó személyt. Ideális esetben legalább két-három hétnek kell eltelnie az értesítés kézbesítése és a meghallgatás napja között. Ha a kérelmet a 17. cikk alapján nyújtották be, a megkereső bíróság felel az értesítés kézbesítéséért és a szükséges intézkedések megtételéért.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Ha a rendelet 10-12. cikke értelmében videóval felszerelt bíróságon hallgatnak meg egy személyt, a videokonferencia-berendezés alkalmazása miatt általában nem merülnek fel külön költségek. Ha a 17. cikk értelmében egy személyt nem bíróságon hallgatnak meg, a videokonferencia költségeit a megkereső bíróság viseli.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Annak a bíróságnak kell a kérdéses személyt tájékoztatnia a bizonyításfelvétel önkéntes voltáról, amelyik a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján a kérelmet benyújtotta.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Ha a kérelmet a 10-12. cikkek alapján nyújtják be, az átvevő bíróság állapítja meg a meghallgatandó személy személyazonosságát, és szükség esetén ellenőrzi azt a személy személyazonosító igazolványa vagy útlevele alapján. Ha a kérelmet a 17. cikk alapján nyújtják be, a megkereső bíróság köteles a meghallgatandó személy személyazonosságát ellenőrizni.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 17. cikk alapján történő közvetlen bizonyításfelvétel során tett esküre nem vonatkoznak külön előírások. Az eskütétel a tanút meghallgató bíróságot szabályozó jogszabályoknak megfelelően történik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az átvevő bíróság adja meg ennek a kapcsolattartó személynek a nevét.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

– Ideális esetben a megkereső bíróságnak meg kell adnia mind a technikai előkészületekkel, mind az egyedi üggyel kapcsolatos (jogi) kérdésekkel foglalkozó kapcsolattartó személy nevét.

– A kérelemben szerepelnie kell a kapcsolattartó személyek olyan elérhetőségeinek (e-mail cím és/vagy telefonszám), amelyeken keresztül a bírósági meghallgatás ideje alatt is elérhetők abban az esetben, ha a video –összeköttetéssel kapcsolatos, vagy más hasonló probléma merül fel.

– Ha az államok különböző időzónában helyezkednek el, a kérelemben meg kell jelölni, hogy az említett időpontok a megkereső vagy a megkeresett állam ideje szerint értendők.

Utolsó frissítés: 09/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Svédország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, a bizonyításfelvétel történhet videokonferencia útján akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által.

A polgári vagy kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvételről szóló EK rendeletről (a bizonyításfelvételről szóló rendelet) szóló (2003:493) sz. törvény 5. szakasza értelmében a bizonyításfelvételt a körzeti bíróságok (tingsrätter) végzik; a bírósági eljárásról szóló törvény (rättegångsbalken) 8-11. szakaszának a bizonyításfelvételre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, kivéve, ha a rendelet másként rendelkezik.

Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor a bizonyításfelvételről szóló rendelet nem alkalmazható, más törvényekben, például a külföldi bíróság részére történő bizonyításfelvételről szóló (1946:816) sz. törvényben találhatóak rendelkezések.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Bármelyik, az ügyben meghallgatandó fél meghallgatható videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek külön korlátozások előírva.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyításfelvételt a körzeti bíróságok folytatják le. ezen kívül további korlátozás nincs.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, megengedett és a berendezések rendelkezésre állnak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A meghallgatást svéd nyelven kell lefolytatni, de a bíróság alkalmazhat tolmácsot.

b) Ez a megkereső állam szabályozásától függ.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha a meghallgatás Svédországban történik, a svéd bíróság dönt a tolmácsokról.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A megkeresett bíróság küldi ki az idézést a meghallgatandó személynek. Az idézésben meghatározásra kerül az időpont és a hely. Nincsenek az azzal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó követelmények, hogy a meghallgatás napjának kijelölésekor mennyi idő kell hagyni a meghallgatásig.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Amennyiben a svéd bíróság kéri, a megkereső bíróságnak fedeznie kell a szakértők és tolmácsok költségét, a különleges eljáráson alapuló végrehajtási kérelem eredményeként felmerülő költségeket, valamint a távközlési technológia, mint például a videokonferencia, illetve telekonferencia költségeit (vö. a bizonyításfelvételről szóló rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével, valamint a 10. cikkének (3) és (4) bekezdésével).

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső bíróság feladata az érintett személyt tájékoztatni a bizonyításfelvételről szóló rendelet 17. cikkének megfelelően történő bizonyításfelvétel önkéntes voltáról.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Ebben a vonatkozásban nincs külön szabályozott eljárás a személyazonosság ellenőrzésére.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Általános szabályként az esküre vonatkozó nemzeti szabályozás alkalmazandó, a 17. cikk alkalmazására nem vonatkozik külön feltétel vagy tájékoztatási kötelezettség.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Minden bíróság foglalkoztat olyan alkalmazottakat, akik a videokonferencia berendezést működtetni tudják.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Rendes körülmények között nincs szükség további információra.

Utolsó frissítés: 02/06/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Anglia és Wales

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Anglia és Wales bíróságain van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre, akár egy másik tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által. A bizonyításfelvétel szabályait a A link új ablakot nyit megCivil Procedure Rules (polgári perrendtartás) 32. része tartalmazza. A 32.3 szabály szerint a bíróság lehetővé teheti a tanú számára, hogy videólink útján vagy egyéb módon tegyen vallomást. További információk itt találhatók A link új ablakot nyit megPractice Direction 32, Annex 3 (gyakorlati útmutató a 32. részhez, 3. melléklet).

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek ilyen jellegű korlátozások a meghallgatható személyek kategóriáit illetően, amennyiben a kérelmek a 10–12., illetve a 17. cikken alapulnak. Amennyiben a kérelem valóban az 1206/2001 rendelet hatálya alá tartozik és összeegyeztethető Anglia és Wales jogával, bármely releváns személy meghallgatására sor kerülhet.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Amennyiben a bizonyításfelvétel iránti kérelem megfelel Anglia és Wales jogának, és a bizonyítás felvehető videokonferencia révén, akkor nincsenek korlátozások a beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha a kérelmet a 10–12. cikk alapján terjesztik elő, akkor a meghallgatás általában a bíróságon történik, de ez nem kötelező. A 17. cikk alapján előterjesztett kérelem alapján a videokonferencia bárhol megtartható, de a megkereső tagállam bírósága részére a tanúkhoz legközelebb található, megfelelő berendezéssel felszerelt bíróságot fogják javasolni.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Angliában és Wales-ben jelenleg nincs a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítését szolgáló berendezés. Amennyiben rögzítés szükséges, az eljárás feleinek kell gondoskodniuk annak elkészítéséről, akár a bizonyítás felvételének, akár a bizonyítás megtekintésének helyén.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében a meghallgatást angolul kell lefolytatni, illetve adott esetben walesi nyelven.

b) Azon meghallgatások esetében, ahol közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor, nincs nyelvi előírás, de a megkereső tagállamnak tolmácsolást kell biztosítania azon tanúk részére, akik nem értik azt a nyelvet, amelyen a meghallgatást lefolytatják.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében, ha a tanú tolmácsot igényel annak érdekében, hogy megértse az angol szöveget, a tolmácsot Anglia és Wales bírósági hatóságai biztosítják. Ha a tanú nem igényel tolmácsolást, de a megkereső bíróság nem ért angolul, e bíróság feladata, hogy saját maga számára tolmácsolásról gondoskodjon. Ilyen körülmények között a tolmácsok tartózkodási helyére semmilyen korlátozás nem vonatkozik, noha gyakorlati okokból valószínűleg egyszerűbb a tolmács számára, ha a megkereső bíróságon tartózkodik.

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a megkereső bíróság feladata a tolmácsolás biztosítása. Ebben az esetben sem vonatkozik korlátozás a tolmács tartózkodási helyére.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében minden intézkedést a megkeresett bíróság tesz meg. A 17. cikk esetében, ha Anglia és Wales központi szerve engedélyezi a közvetlen bizonyításfelvételt, akkor tájékoztatja a megkereső bíróságot arról, hogy melyik a meghallgatandó személyhez legközelebb található, videokonferencia-berendezéssel ellátott bíróság. Ezt követően a megkereső bíróság feladata, hogy kapcsolatba lépjen a javasolt bírósággal a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A központi szerv értesíti a videokonferencia-berendezéssel ellátott bíróságot, hogy várható a kapcsolatfelvétel a megkereső bíróság részéről.

A megkereső bíróság meggyőződik arról, hogy a videokonferencia-berendezés rendelkezésre áll, majd kapcsolatba lép a meghallgatandó személlyel, hogy kölcsönösen megfelelő időpontot tudjanak találni. Célszerű legalább egy hónapot hagyni a szükséges intézkedések megtételére.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségek számos körülménytől függően változnak, beleértve a videokonferencia helyszínét (vagyis hogy arra bíróságon vagy más helyen kerül sor); a meghallgatás időpontját (ha arra a bíróság rendes munkaidején kívül kerül sor, akkor a munkatársaknak tovább kell bent maradniuk); azt, hogy szükség van-e különleges eljárásokra; illetve azt, hogy a berendezés használata kapcsán felmerülnek-e költségek. A megkeresett bíróság tájékoztatja a megkereső bíróságot a költségekről. A kifizetéseket GBP-ben kell teljesíteni, készpénzben, banki váltóban vagy elektronikus úton, amennyiben ilyen berendezés rendelkezésre áll.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Amennyiben Anglia és Wales központi szerve a 17. cikk alapján engedélyezi a közvetlen bizonyításfelvételt, a hozott végzés rögzíti, hogy a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatott személyt arról, hogy a meghallgatáson való részvétele önkéntes és hogy az eljárás során bármikor távozhat a meghallgatásról. A megkereső bíróságot felhívják arra, hogy e végzés egy példányát kézbesítse a meghallgatott személy részére, amikor a videokonferenciát szolgáló intézkedésekre sor kerül.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Amennyiben a 10–12. cikk alapján valamely személyt Anglia és Wales egy bírósága hallgat meg a megkereső bíróság részvételével, az említett személynek esküt vagy nyilatkozatot kell tennie, amelynek keretében meg kell erősítenie személyazonosságát. Amennyiben a megkereső bíróság a 17. cikk alapján közvetlenül vesz fel bizonyítást, e bíróság az általa szükségesnek ítélt bármilyen módszert felhasználhatja a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében az esküt vagy nyilatkozatot az Anglia és Wales bíróságaira vonatkozó rendes eljárások keretében teszik meg. Amennyiben a 17. cikk alapján terjesztenek elő kérelmet, a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a megkeresett bíróságot az esetleges esküvel kapcsolatos követelményekről, hogy biztosítani lehessen a megfelelő könyveket.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében a szükséges intézkedéseket a megkeresett bíróság teszi meg. Ha Anglia és Wales központi szerve engedélyezi a közvetlen bizonyításfelvételt a 17. cikk alapján, tájékoztatja a videokonferencia-berendezéssel ellátott bíróságot, hogy várható a kapcsolatfelvétel a megkereső bíróság részéről, valamint hogy együtt kell működnie a megkereső bírósággal annak biztosítása érdekében, hogy a meghallgatás időpontjában rendelkezésre álljon valaki a videokonferencia-berendezés működtetése, illetve a technikai problémák kezelése céljából.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a megkeresett bíróságot arról, ha a meghallgatandó személy kapcsán különös igények merülnek fel – például kerekesszékes hozzáférés vagy hallókészülék használata esetén indukciós erősítő.

Utolsó frissítés: 31/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Észak-Írország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Észak-Írország bíróságain van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre, akár egy másik tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által. A bizonyításfelvétel szabályait az Order 38 of the Court of Judicature Rules (a bírósági szabályzat 38. rendelkezése) A link új ablakot nyit meg(The rules of the Supreme Court (Northern Ireland) (Amendment No.2) 2005 - A legfelsőbb bíróság (Észak-Írország) szabályzata (2. módosítás) 2005) tartalmazza.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek ilyen jellegű korlátozások a meghallgatható személyek kategóriáit illetően; amennyiben a kérelmek a 10–12., illetve a 17. cikken alapulnak, amennyiben a kérelem valóban az 1206/2001 rendelet hatálya alá tartozik és összeegyeztethető Észak-Írország jogával, bármely releváns személy meghallgatására sor kerülhet.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Amennyiben a bizonyításfelvétel iránti kérelem megfelel Észak-Írország jogának, és a bizonyítás felvehető videokonferencia révén, akkor nincsenek korlátozások a beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha a kérelmet a 10–12. cikk alapján terjesztik elő, akkor a meghallgatás általában a bíróságon történik, de ez nem kötelező. A 17. cikk alapján előterjesztett kérelem alapján a videokonferencia bárhol megtartható, de a megkereső tagállam bírósága részére a tanúkhoz legközelebb található, megfelelő berendezéssel felszerelt bíróságot fogják ajánlani.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A videokonferencia hanganyagát minden High Court (felsőbíróság) előtt folyó eljárás során rögzítik, mivel ezek rendes bíróságok.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében a meghallgatást angolul kell lefolytatni.

b) Azon meghallgatások esetében, ahol közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor, nincs nyelvi előírás, de a megkereső tagállamnak tolmácsolást kell biztosítania azon tanúk részére, akik nem értik azt a nyelvet, amelyen a meghallgatást lefolytatják.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében, ha a tanú tolmácsot igényel annak érdekében, hogy megértse az angol szöveget, a tolmácsot Észak-Írország bírósági hatóságai biztosítják. Ha a tanú nem igényel tolmácsolást, de a megkereső bíróság nem ért angolul, e bíróság feladata, hogy saját maga számára tolmácsolásról gondoskodjon. Ilyen körülmények között a tolmácsok tartózkodási helyére semmilyen korlátozás nem vonatkozik, noha gyakorlati okokból valószínűleg egyszerűbb a tolmács számára, ha a megkereső bíróságon tartózkodik.

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a megkereső bíróság feladata a tolmácsolás biztosítása. Ebben az esetben sem vonatkozik korlátozás a tolmács tartózkodási helyére.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében minden intézkedést a megkeresett bíróság tesz meg. A 17. cikk szerinti esetben, ha Észak-Írország központi szerve engedélyezi a közvetlen bizonyításfelvételt, akkor tájékoztatja a megkereső bíróságot arról, hogy melyik a meghallgatandó személyhez legközelebb található, videokonferencia-berendezéssel ellátott bíróság. Ezt követően a megkereső bíróság feladata, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen a javasolt bírósággal a szükséges intézkedések megtétele érdekében. A központi szerv értesíti a videokonferencia-berendezéssel ellátott bíróságot, hogy várható a kapcsolatfelvétel a megkereső bíróság részéről.

A megkereső bíróság meggyőződik arról, hogy a videokonferencia-berendezés mikor áll rendelkezésre, majd kapcsolatba lép a meghallgatandó személlyel, hogy kölcsönösen megfelelő időpontot találjanak. Célszerű legalább egy hónapot hagyni a szükséges intézkedések megtételére.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A berendezés bérlése és hívás időtartama költségekkel jár. A kifizetéseket GBP-ben kell teljesíteni, készpénzben vagy banki váltóban.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Amennyiben az észak-írországi központi szerv a 17. cikk alapján engedélyezi a közvetlen bizonyításfelvételt, a hozott végzés rögzíti, hogy a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatott személyt arról, hogy a meghallgatáson való részvétele önkéntes és hogy az eljárás során bármikor távozhat a meghallgatásról. A megkereső bíróságot felhívják arra, hogy e végzés egy példányát kézbesítse a meghallgatott személy részére, amikor a videokonferenciát szolgáló intézkedésekre sor kerül.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Amennyiben a 10–12. cikk alapján valamely személyt Észak-Írország egy bírósága hallgat meg a megkereső bíróság részvételével, az említett személynek esküt vagy nyilatkozatot kell tennie, amelynek keretében meg kell erősítenie személyazonosságát. Amennyiben a megkereső bíróság a 17. cikk alapján közvetlenül vesz fel bizonyítást, e bíróság az általa szükségesnek ítélt bármilyen módszert felhasználhatja a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében az esküt vagy nyilatkozatot az észak-írországi bíróságokra vonatkozó rendes eljárások keretében teszik meg. Amennyiben a 17. cikk alapján terjesztenek elő kérelmet, a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a megkeresett bíróságot az esetleges esküvel kapcsolatos követelményekről, hogy biztosítani lehessen a megfelelő könyveket.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A Northern Ireland Courts and Tribunal Service (észak-írországi bírósági és törvényszéki szolgálat) hivatalos kapcsolattartót biztosít, aki kapcsolatot tart a megkereső bírósággal és rendelkezésre áll a meghallgatás napján. A meghallgatás időpontja előtt néhány nappal több technikai tesztre kerül sor. E teszteket a meghallgatás napjának reggelén is elvégzik. A meghallgatás időpontjában technikai segítség áll rendelkezésre.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Jelenleg nincs szükség más információra.

Utolsó frissítés: 31/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Skócia

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen. Ezt Skóciában 38 bírósági helyiségben biztosítják.

A 10–12. és 17. cikk alkalmazandó valamennyi, az 1206/2001 rendelet alapján érkezett kérelemre. Ezekre az ügyekre nem alkalmaznak egyéb helyi eljárásokat.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek korlátozások a meghallgatható személyek kategóriáit illetően.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek jogszabályi korlátozások. Gyakorlati korlátozások elképzelhetőek (például olyan, a megkereső bíróság birtokában lévő fizikai tárgyakra való hivatkozások, amelyekhez a tanú nem fér hozzá).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

E tekintetben sincsenek jogszabályi korlátozások. A múltban bírósági tárgyalókat és egyéb helyiségeket vettek igénybe. A megfelelő elhelyezésről a Sheriff (rendőrbíró) vagy a Sheriff Clerk (rendőrbírósági hivatalvezető) dönt azon a bíróságon, ahova a kérelmet benyújtották.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Van lehetőség a meghallgatások rögzítésére.

Mindenesetre mivel az ilyen eljárást a videokonferencia-kapcsolat mindkét végén rögzíteni lehet, a megkereső bíróság számára célszerűbb annak közvetlen rögzítése.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Az alapértelmezett nyelv mindkét esetben az angol.

Ha a megkereső bíróság eltérő nyelvet kíván, akkor tolmácsra lesz szükség annak érdekében, hogy az eljárást angolra fordítsa azon felek számára, akik nem beszélik a megkereső bíróság nyelvét.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Az 1206/2001 rendelet 18. cikkének megfelelően a megkeresett bíróság intézkedéseket tehet a tolmács helyi részvétele érdekében.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A feleket a helyi bíróság értesíti, az 1206/2001 rendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően. Erre rendesen első osztályú ajánlott levélben kerül sor.

Általában az értesítésre vonatkozó fennálló szabályok alkalmazandók – vagyis legalább 48 órával korábban meg kell küldeni azt. A gyakorlatban azonban hosszabb időközt biztosítanak, mivel a meghallgatásokat általában néhány héttel előre kitűzik.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Általában a Scottish Courts and Tribunals Service-t (skót bírósági és törvényszéki szolgálat) a videokonferencia-berendezések használatáért terhelő költségeket nem hárítják át az egyéb felekre.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső bíróság az „A” formanyomtatványon megfelelő értesítést küld. A rendes gyakorlat szerint ezt az információt átmásolják az „F” formanyomtatványra, amelyet ezt követően kézbesítenek a tanúnak. A helyi bíróság nem támaszt további követelményeket.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Nincs erre eljárás rögzítve. A megkereső bíróság előírhat ilyet, például útlevél vagy jogosítvány bemutatását és e követelményeket továbbítják a tanú felé. A személyazonosságot igazoló okirati bizonyítékot a meghallgatás napján vizsgálják meg a megkereső bíróság számára megfelelő módon.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Amennyiben a megkereső bíróság esküt követel meg, a helyi bíróságot tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső bíróság milyen eljárásokat alkalmaz (például szent könyv biztosítása, illetve a használandó kifejezések formája).

Lehetséges, hogy a helyi bíróság ezenfelül a skót esküt is fel kívánja venni, ez azonban az elnöklő Sheriff (rendőrbíró) mérlegelési jogkörébe tartozik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az előkészítő munka részeként a helyi bíróság beszerzi a megkereső bíróság kapcsolattartójának elérhetőségeit és ezen elérhetőségeket megküldi a Scottish Courts and Tribunals Service (skót bírósági és törvényszéki szolgálat) Electronic Service Delivery Unit (elektronikus kézbesítési részleg, ESDU) részére.

Az ESDU ezt követően kapcsolatba lép a megkereső bíróság személyzetével, hogy egyeztessék a berendezés tesztjének idejét és helyét. Az ESDU emellett a meghallgatás napján is közreműködik a helyi berendezés működtetésében a technikai problémák kezelésében.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Minden különös hozzáférési információra, illetve az egészségi állapottal kapcsolatos olyan információra, amely kihathat a meghallgatását helyszínének vagy időpontjának kiválasztására.

Utolsó frissítés: 01/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Gibraltár

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A Supreme Court of Gibraltar-on (gibraltári legfelsőbb bíróság) van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre, akár egy másik tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által. A bizonyításfelvétel szabályait a A link új ablakot nyit megCivil Procedure Rules of England and Wales (polgári perrendtartás, Anglia és Wales) 32. része tartalmazza, amely Gibraltárra is alkalmazandó. A 32.3 szabály szerint a bíróság lehetővé teheti a tanú számára, hogy videólink útján vagy egyéb módon tegyen vallomást. További információk itt találhatók A link új ablakot nyit megPractice Direction 32, Annex 3 (gyakorlati útmutató a 32. részhez, 3. melléklet).

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek ilyen jellegű korlátozások a meghallgatható személyek kategóriáit illetően, amennyiben a kérelmek a 10–12., illetve a 17. cikken alapulnak. Amennyiben a kérelem valóban az 1206/2001 rendelet hatálya alá tartozik és összeegyeztethető Gibraltár jogával, bármely releváns személy meghallgatására sor kerülhet.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Amennyiben a bizonyításfelvétel iránti kérelem megfelel Gibraltár jogának, és a bizonyítás felvehető videokonferencia révén, akkor nincsenek korlátozások a beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha a kérelmet a 10–12. cikk alapján terjesztik elő, akkor a meghallgatás általában a bíróságon történik, de ez nem kötelező. A 17. cikk alapján előterjesztett kérelem alapján a videokonferencia bárhol megtartható.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A Supreme Court of Gibraltar-on (gibraltári legfelsőbb bíróság) jelenleg nincs a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítését szolgáló berendezés. Amennyiben rögzítés szükséges, az eljárás feleinek kell gondoskodniuk annak elkészítéséről, akár a bizonyítás felvételének, akár a bizonyítás megtekintésének helyén.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében a meghallgatást angolul kell lefolytatni.

b) Azon meghallgatások esetében, ahol közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor, nincs nyelvi előírás, de a megkereső tagállamnak tolmácsolást kell biztosítania azon tanúk részére, akik nem értik azt a nyelvet, amelyen a meghallgatást lefolytatják.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében, ha a tanú tolmácsot igényel annak érdekében, hogy megértse az angol szöveget, a tolmácsot a felek biztosítják. Ha a tanú nem igényel tolmácsolást, de a megkereső bíróság nem ért angolul, e bíróság feladata, hogy saját maga számára tolmácsolásról gondoskodjon. Ilyen körülmények között a tolmácsok tartózkodási helyére semmilyen korlátozás nem vonatkozik, noha gyakorlati okokból valószínűleg egyszerűbb a tolmács számára, ha a megkereső bíróságon tartózkodik.

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a megkereső bíróság feladata a tolmácsolás biztosítása. Ebben az esetben sem vonatkozik korlátozás a tolmács tartózkodási helyére.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében minden intézkedést a megkeresett bíróság tesz meg. A 17. cikk esetében, ha a gibraltári központi szerv engedélyezi a közvetlen bizonyításfelvételt, akkor tájékoztatja a megkereső bíróságot az intézkedésekről. Ezt követően a megkereső bíróság feladata, hogy felvegye a kapcsolatot a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

A megkereső bíróság kapcsolatba lép a meghallgatandó személlyel, hogy kölcsönösen megfelelő időpontot tudjanak találni. Célszerű legalább egy hónapot hagyni a szükséges intézkedések megtételére.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségek számos körülménytől függően változnak, beleértve a videokonferencia helyszínét (vagyis hogy arra bíróságon vagy más helyen kerül sor); a meghallgatás időpontját (pl. ha arra a bíróság rendes munkaidején kívül kerül sor, akkor a munkatársaknak tovább kell bent maradniuk); azt, hogy szükség van-e különleges eljárásokra; illetve azt, hogy a berendezés használata kapcsán felmerülnek-e költségek. A Gibraltar Courts Service (gibraltári bírósági szolgálat) tájékoztatja a megkereső bíróságot a költségekről. A kifizetéseket GBP-ben kell teljesíteni, készpénzben vagy kártyával, ha a kifizetésre személyesen kerül sor a bíróság hivatalánál (Supreme Court Registry), vagy elektronikus úton.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Amennyiben a gibraltári központi szerv a 17. cikk alapján engedélyezi a közvetlen bizonyításfelvételt, a hozott végzés rögzíti, hogy a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatott személyt arról, hogy a meghallgatáson való részvétele önkéntes és hogy az eljárás során bármikor távozhat a meghallgatásról. A megkereső bíróságot felhívják arra, hogy e végzés egy példányát kézbesítse a meghallgatott személy részére, amikor a videokonferenciát szolgáló intézkedésekre sor kerül.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Amennyiben a 10–12. cikk alapján valamely személyt a Supreme Court of Gibraltar-on (gibraltári legfelsőbb bíróság) hallgatja meg a megkereső bíróság részvételével, az említett személynek esküt vagy nyilatkozatot kell tennie, amelynek keretében meg kell erősítenie személyazonosságát. Amennyiben a megkereső bíróság a 17. cikk alapján közvetlenül vesz fel bizonyítást, e bíróság az általa szükségesnek ítélt bármilyen módszert felhasználhatja a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében az esküt vagy nyilatkozatot a gibraltári bíróságokra vonatkozó rendes eljárások keretében teszik meg. Amennyiben a 17. cikk alapján terjesztenek elő kérelmet, a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a megkeresett bíróságot az esetleges esküvel kapcsolatos követelményekről, hogy biztosítani lehessen a megfelelő könyveket.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében a szükséges intézkedéseket a megkeresett bíróság teszi meg. Ha a gibraltári központi szerv engedélyezi a közvetlen bizonyításfelvételt a 17. cikk alapján, tájékoztatja a Supreme Courtot (legfelsőbb bíróság), hogy várható a kapcsolatfelvétel a megkereső bíróság részéről, valamint hogy együtt kell működnie a megkereső bírósággal annak biztosítása érdekében, hogy a meghallgatás időpontjában rendelkezésre álljon valaki a videokonferencia-berendezés működtetése, illetve a technikai problémák kezelése céljából.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a megkeresett bíróságot arról, ha a meghallgatandó személy kapcsán különös igények merülnek fel – például kerekesszékes hozzáférés vagy hallókészülék használata esetén indukciós erősítő.

Utolsó frissítés: 01/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.