Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Belgiumban létezik gyorsított eljárás a fizetési meghagyások vonatkozásában (procédure sommaire d’injonction de payer/summiere rechtspleging om betaling te bevelen). Ez a bíróságokról szóló törvénykönyv (Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) 1338–1344. cikkében szabályozott egyszerűsített eljárás bizonyos típusú ügyekben kis összegek követelésére irányul.

A gyorsított fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó jogszabályok elérhetők a Szövetségi Igazságügyi Szolgálat weboldalán:

• Kattintson a Législation belge – Législation consolidée et index législatif/Belgische wetgeving – Geconsolideerde wetgeving en wetgevingsindex (Belga jogszabályok – Egységes szerkezetbe foglalt jogszabályok és jogszabályi index) linkre az oldal alján a baloldalon.
• Kattintson a Législation belge/Belgische wetgeving (Belga jogszabályok) linkre.
• Válassza ki a CODE JUDICIAIRE/GERECHTELIJK WETBOEK (a bíróságokról szóló törvénykönyv) listaelemet a Nature juridique/Juridische aard (A jogszabály típusa) listából.
• A Mot(s)/Woord(en) (kifejezés[ek]) mezőbe írja be az alábbi számot: 664.
• Kattintson a Recherche/Opzoeking (Keresés), majd a Liste/Lijst (Lista) gombra.
• Kattintson a Détail/Detail (Részletek) gombra.
• Keresse meg a Chapitre XV/Hoofdstuk XV (XV. fejezet) elemet.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Csak pénzbeli követelések esetén alkalmazható.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A bíróságokról szóló törvénykönyv 1338. cikke értelmében csak az 1860 euró összeget nem meghaladó számszerűsített követelések esetén alkalmazható ez az eljárás.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A gyorsított fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása teljesen opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1344. cikke értelmében a gyorsított fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó szabályok csak abban az esetben alkalmazandók, ha az adós rendelkezik lakóhellyel (domicile/woonplaats) vagy tartózkodási hellyel (résidence/verblijfplaats) Belgiumban.

1.2 Illetékes bíróság

Ez az eljárás alkalmazható a békebíróságokon (juge de paix/vrederechter), amennyiben a bíróság hatáskörrel rendelkezik az ügyben (a békebíróságok hatáskörének részleteit illetően lásd a „Bíróságok – Belgium” című témakört.) A bíróságokról szóló törvénykönyv 1338. cikkében hivatkozott jogviták kapcsán ez az eljárás a kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce/rechtbank van koophandel) vagy a rendészeti bíróság (tribunal de police/politierechtbank) hatáskörébe tartozó bármely követelés esetében is alkalmazható.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincs az eljárások kezdeményezéséhez használandó formanyomtatvány. A törvény azonban több feltételt is meghatároz a fizetési felszólításban és a bíróság elé terjesztett kérelemben feltüntetendő információkra vonatkozóan.

Mielőtt bírósághoz fordulna, a hitelezőnek fizetési felszólítást (sommation de payer/aanmaning tot betaling) kell küldenie az adósnak. E kötelezettség a bíróságokról szóló törvénykönyv 1339. cikkében szerepel. A fizetési felszólítás az adósnak bírósági végrehajtói (huissier de justice/gerechtsdeurwaarder) idézés vagy tértivevényes ajánlott levél formájában kézbesíthető. Az 1339. cikk azt is előírja, milyen információkat kell feltüntetni a felszólításban ahhoz, hogy jogilag érvényes legyen. Ezek a következők:

• a bíróságokról szóló törvénykönyv gyorsított fizetési meghagyásos eljárásokról szóló fejezete vonatkozó cikkeinek szövege;
• hivatalos felszólítás a fizetési felszólítás elküldését vagy az adósnak történő kézbesítését követő 15 napon belül történő fizetésre;
• a követelt összeg;
• annak a bíróságnak a megjelölése, amely elé a követelést az adós általi fizetés elmaradása esetén terjesztik.

A felszólításban megállapított 15 napos időtartam lejáratától számított 15 napon belül kérelemben (requête/verzoekschrift) követelést kell benyújtani a bírósághoz 2 példányban. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1340. cikke rögzíti, hogy milyen információknak kell szerepelniük a kérelemben:

• dátum (év, hó, nap);
• a kérelmező vezetékneve, keresztneve, foglalkozása, címe vagy lakóhelye, illetve adott esetben a jogi képviselőjének vezetékneve, keresztneve, címe vagy lakóhelye és státusza;
• a kért intézkedés és a követelés összegének részletezése, ideértve a követelés részét képző tételek tételes felsorolását is, valamint a követelés alapja;
• az eljáró bíróság adatai;
• a fél ügyvédjének aláírása.

A kérelmező belátása szerint azt is feltüntetheti a kérelemben, miért ellenzi a fizetés elhalasztását.

A kérelemhez csatolni kell az alábbiakat:

• a követelés alapját képező dokumentum fénymásolata;
• a fizetési felszólítás bírósági végrehajtói kézbesítésének igazolása vagy a tértivevényes ajánlott levél másolata, illetve az eredeti levél az arra vonatkozó bizonyítékkal, hogy a címzett nem vette át a levelet vagy nem kereste azt a postán, valamint az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az adós a lakcím-nyilvántartásban a feltüntetett címen van nyilvántartva.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A kérelem egyik kötelező kelléke az ügyvéd aláírása. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1342. cikke azt is előírja, hogy a meghagyás másolatát rendes küldeményként továbbítani kell a kérelmező ügyvédjének. Kizárólag ezek a jogszabályi előírások teszik kötelezővé ügyvéd igénybevételét.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelmet észszerű mértékben részletezni kell. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1340. cikke első bekezdésének harmadik albekezdése azt írja, hogy a kérelemben meg kell jelölni a kért intézkedést és részletezni kell a követelés összegét, ideértve a követelés részét képző tételek tételes felsorolását is, valamint meg kell jelölni a követelés alapját.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen. Az 1338. cikk értelmében a követelést az adóstól származó írásos dokumentummal kell alátámasztani. A dokumentumban azonban nem kell szerepelnie az adósság elismerésének.

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a bíróság zárt ülésen (en chambre du conseil/in raadkamer) hozott határozatával helyt ad annak, vagy elutasítja azt. A bíróság engedélyezheti a fizetés elhalasztását, vagy csak részben is helyt adhat a követelésnek (lásd a bíróságokról szóló törvénykönyv 1342. cikkét). A bíróság hozzáfér az adósság különböző összetevőivel kapcsolatos információkhoz, és dönthet úgy, hogy egyeseket közülük elutasít. Figyelembe veheti az időközben visszafizetett összegeket. A bíróság az egész követelést elutasíthatja, ha az nem felel meg az előírt feltételeknek (lásd a bíróságokról szóló törvénykönyv 1338–1344. cikkét).

Amennyiben a bíróság egészben vagy részben helyt ad a követelésnek, a határozat az alperes távollétében hozott ítélet hatályával bír.

A hitelező ilyenkor köteles kézbesíteni a bíróság határozatát az adósnak.

A bíróságokról szóló törvénykönyv 1343. cikkének (2) bekezdése szerint a határozat kézbesítéséről szóló feljegyzésnek a semmiség terhe mellett tartalmaznia kell a következőket:

• a kérelem másolata;
• az adós számára az ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló határidő;
• annak a bíróságnak az adatai, amelyhez az ellentmondást be kell nyújtani, valamint az ezzel kapcsolatos alaki követelmények.

Emellett figyelmeztetni kell az adóst, hogy ha nem terjeszt elő ellentmondást a megadott határidőn belül, minden jogi eszköz felhasználható vele szemben a követelt összeg visszafizettetése érdekében.

Amennyiben az adós nem nyújt be ellentmondást vagy fellebbezést a megadott határidőn belül, a határozat jogerőre emelkedik.

1.5 Jogorvoslat

Fellebbezés a hitelező részéről

A hitelező fellebbezési lehetőségeit a bíróságokról szóló törvénykönyv 1343. cikkének (4) bekezdése szabályozza. A hitelező nem nyújthat be fellebbezést kérelme elutasítása, illetve az annak való részleges helyt adás esetén. Ugyanakkor rendes (nem gyorsított) eljárás keretében újra előterjesztheti követelését. Ha a bíróság részben helyt ad a követelésnek, a hitelező azt nem terjesztheti újra elő a rendes eljárás keretében azt követően, hogy a végzést kézbesítette az adósnak.

Az adós által benyújtott ellentmondás vagy fellebbezés

Az adós kétféleképpen támadhatja meg a határozatot: fellebbezést (appel/hoger beroep) terjeszthet elő egy felsőbb bírósághoz, vagy ellentmondással (opposition/verzet) élhet a meghagyást kibocsátó bíróságnál (mivel a határozat az alperes távollétében hozott ítélet hatályával bír, amennyiben részben vagy egészben helyt ad a hitelező követelésének – lásd a bíróságokról szóló törvénykönyv 1343. cikkének (4) bekezdését). Az eljárás kezdeményezésére mindkét esetben az ítélet kézbesítésétől számított 1 hónap áll rendelkezésre (lásd a bíróságokról szóló törvénykönyv 1048. és 1051. cikkét). Ezt a határidőt meghosszabbítják, ha valamelyik fél nem rendelkezik lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy kézbesítési címmel (domicile élu/gekozen woonplaats) Belgiumban.

Az ellentmondásra és a fellebbezésre a rendes szabályokat kell alkalmazni, a bíróságokról szóló törvénykönyv 1343. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében szereplő kivétellel, amely szerint: a (bírósági végrehajtó általi kézbesítést előíró) 1047. cikk alóli kivételként az ellentmondás benyújtható kérelem formájában a bíróság hivatalánál (greffe/griffie) az érintett felek és ügyvédek számának megfelelő számú példányban. A hivatalvezető (greffier/griffier) ezt követően különleges ajánlott levélben (pli judiciaire/gerechtsbrief) értesíti a hitelezőt és az ügyvédjét az ellentmondásról.

Az ellentmondásban semmisség terhe mellett fel kell tüntetni az alábbiakat:

• dátum (év, hó, nap);
• az ellentmondással élő fél vezetékneve, keresztneve, foglalkozása, címe vagy lakóhelye;
• az ellentmondással élő fél ügyvédjének vezetékneve, keresztneve, címe vagy lakóhelye;
• a vitatott végzés adatai;
• az ellentmondással élő fél jogalapjai.

Ezután a hivatalvezető megidézi a feleket a bíróság által kitűzött meghallgatásra.

1.6 Ellentmondás

Gyorsított eljárásban a belga törvények nem biztosítanak kifejezetten lehetőséget ellenkérelem előterjesztésére.

Az adós szolgáltathat információkat a békebíróságnak, de ez nem változtat azon, hogy a határozat az alperes távollétében hozott ítélet hatályával bír.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ahogy fent kiemelésre került, ellenkérelem nem terjeszthető elő. A gyorsított eljárás attól függetlenül folytatódik, hogy az adós védekezik-e, vagy sem.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Lásd az 1.7. kérdésre adott választ.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?