Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A polgári perrendtartás 37. fejezete – „Végrehajtási eljárások” (Állami Közlöny, 59. szám, 2007. július 20.; legutóbb az Állami Közlöny 86/2017. számában módosítva) egyszerűsített eljárást ír elő, amelynek révén a felperesek behajthatják követeléseiket, amennyiben az alperes valószínűleg nem vitatja a keresetet.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A polgári perrendtartás 410. cikke alapján végrehajtható okirat a hitelezők kérelmére a következő követelésekre bocsátható ki:

• pénzösszegre vagy helyettesítő dologra vonatkozó követelések – amennyiben a követelés a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik;
• az adós részére azzal a feltétellel átadott ingóságok, hogy azokat visszaszolgáltatja, vagy amelyek biztosítékként szolgáltak, vagy azokat az adós azzal a feltétellel engedte át, hogy a tulajdonjog átszáll – amennyiben a követelés a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.

A kérelem meg kell, hogy feleljen a polgári perrendtartás 127. cikkének (1) és (3) bekezdésében, valamint 128. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, és fel kell tüntetni benne a bankszámlát vagy más fizetési módot.

Ezenkívül a polgári perrendtartás 417. cikke kifejezetten előírja, hogy a kérelmező akkor is kérheti a végrehajtható okirat kiállítását, ha a követelés, függetlenül annak értékétől, a következők valamelyikét érinti:

• közigazgatási hatósági aktus, amely esetében a polgári bíróságok hatáskörrel rendelkeznek a végrehajtás elrendelésére;
• számlákra vonatkozó dokumentumok vagy számlakivonatok, amelyeken kormányszervek, önkormányzatok illetve bankok követelései alapulnak;
• közjegyzői okirat, egyezség vagy más, közjegyző által hitelesített aláírással ellátott szerződés az abban foglalt pénzösszegek vagy más helyettesítő dolgok kifizetésére vonatkozó kötelezettségek, valamint konkrét dolgok átadására vonatkozó kötelezettségek tekintetében;
• kivonat a különleges zálogjogi nyilvántartásból a bejegyzett biztosítékról, és a biztosítéknak minősülő dolgok átruházása esetén a végrehajtás kezdeményezéséről;
• kivonat a különleges zálogjogi nyilvántartásból a bejegyzett részletre vásárlási szerződésről, illetve az eladott vagy lízingelt áruk visszaszolgáltatása esetén a lízingszerződésről;
• a kötelezettségekről és szerződésekről szóló törvény 160. cikkén és 173. cikkének (3) bekezdésén alapuló zálogszerződés vagy jelzálog-megállapodás;
• magán, állami vagy önkormányzati követelés létrehozására irányuló érvényes okirat, amely a polgári perrendtartás szerinti eljárásban végrehajtható;
• kellékszavatossági hibával kapcsolatos közlés;
• saját váltó, idegen váltó vagy ezekkel egyenértékű biztosíték, illetve kötvény vagy kamatszelvény.

Amennyiben a kérelemhez csatolták a polgári perrendtartás 417. cikke szerinti, a követelés alapjául szolgáló iratot, a hitelező kérheti a bíróságtól a végrehajtás azonnali elrendelését és végrehajtható okirat kibocsátását.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Amennyiben a követelés a polgári perrendtartás 417. cikkében meghatározott okiratok valamelyikén alapul, a követelés értékének nincs felső határa.

A pénzkövetelésekre, helyettesítő dolgokra vonatkozó követelésekre, ingók átruházására vonatkozó egyéb rendelkezések alapján a végrehajtható okirat csak abban az esetben bocsátható ki, amennyiben a követelés a kerületi bíróság hatáskörébe tartozik. A kerületi bíróság hatáskörébe tartoznak a 25 000 BGN-t meg nem haladó értékű, polgári és kereskedelmi ügyekből származó követelések, továbbá valamennyi tartással kapcsolatos követelés, munkaügyi jogvita és kellékszavatossággal kapcsolatos követelés.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárást nem kötelező alkalmazni. A végrehajtható okirat kibocsátásával kapcsolatos feltételek fennállta esetén sem köteles a jogosult a jogérvényesítés ezen módját alkalmazni, hanem követelését a rendes eljárási szabályok szerint érvényesítheti.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Végrehajtható okirat kibocsátásának nincs helye, amennyiben a kötelezettnek nincsen állandó lakcíme, tartózkodási helye, vagy székhelye, illetve telephelye a Bolgár Köztársaság területén.

1.2 Illetékes bíróság

A kérelmet a kötelezett állandó lakhelye vagy székhelye szerinti kerületi bíróságnál kell előterjeszteni, a bíróság pedig három napon belül intézkedik illetékességének hivatalos vizsgálata iránt. Ha a bíróság megállapítja illetékességének hiányát, továbbítja az ügyet az illetékes bírósághoz.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az igazságügyi miniszter által jóváhagyott kérelmező formanyomtatványokat kell igénybe venni. A kérelmek a végrehajtható okirattal kapcsolatos formanyomtatványok jóváhagyásáról, végrehajtható okirat kibocsátására irányuló kérelmekről és egyéb vonatkozó iratokról szóló, 2008. február 20-i 6. sz. igazságügyi miniszteri rendelet mellékletét képezik (a polgári perrendtartás 425. cikke).

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem kötelező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelemnek tartalmaznia kell a követelést megalapozó körülményeket, illetve a kérelem lényegét.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A polgári perrendtartás 410. cikke értelmében a kérelemhez nem szükséges a követelést megalapozó bizonyítékokat csatolni. A kérelmező csatolhat ilyen bizonyítékot, azonban erre nem köteles, mert az eljárás mindössze annak eldöntésére irányul, hogy a követelés vitatható-e. A kérelmezőnek elegendő azt állítania, hogy a követelése fennáll. Amennyiben a kötelezett vitatja a végrehajtási okiratot, peres eljárásban kerül sor a követelés fennállásának megállapítására. Meghatalmazott által történő előterjesztés esetén a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást, valamint adott esetben a megfizetett illetékbélyeggel és eljárási költségekkel kapcsolatos bizonylatot.

1.4 A kérelem elutasítása

A polgári perrendtartás 410. cikke alapján a végrehajtható okirat kibocsátására irányuló kérelmet a következő esetekben utasítja el a bíróság:

• amennyiben a követelés nem felel meg a polgári perrendtartás 410. cikkében meghatározott követelményeknek, vagyis nem 25 000 BGN-t meg nem haladó értékű pénzkövetelésre vagy helyettesíthető dologra irányuló követelésre vonatkozik, vagy nem a polgári perrendtartás 410. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt kategóriába eső ingó átadására vonatkozik; amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszerűség követelményeinek, úgy a kérelem nem állja meg a helyét és azonnal el kell utasítani. Kivételes esetben, amennyiben a kérelmező nem a jóváhagyott formanyomtatványt használta, vagy helytelen formanyomtatványt használt, a bíróság felszólíthatja e hiányok pótlására a (polgári perrendtartás 425. cikkének (2) bekezdésében foglalt) megfelelő formanyomtatvány felhíváshoz való csatolásával egyidejűleg.
• amennyiben a követelés közerkölcsöt sért vagy jogszabályba ütközik.
• amennyiben a kötelezett nem rendelkezik a Bolgár Köztársaság területén állandó lakcímmel vagy székhellyel, vagy amennyiben nem rendelkezik tartózkodási hellyel vagy telephellyel a Bolgár Köztársaság területén.

1.5 Jogorvoslat

A végrehajtható okirat a költségekre vonatkozó részt leszámítva a felek által nem támadható meg fellebbezéssel. A kérelmet részben vagy egészben elutasító végzést a kérelmező a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező regionális bíróság előtt fellebbezéssel megtámadhatja, amelynek kézbesítésre szánt másolatát nem kell előterjeszteni. Ugyancsak fellebbezhető az az azonnali végrehajtást elrendelő végzés, amelyet a bíróság a polgári perrendtartás 417. cikkének megfelelően előterjesztett okiratok esetében hozott. Az azonnali végrehajtást elrendelő végzés elleni fellebbezést a végrehajtható okirat elleni ellentmondással együtt kell előterjeszteni, és az csak a polgári perrendtartás 417. cikkében meghatározott okiratokban tett ténymegállapításokon alapulhat.

1.6 Ellentmondás

Miután az adósok kézhez kapták a végrehajtható okiratot, két héten belül írásban kifogást emelhetnek vele vagy annak egy részével szemben, és nincs szükség indokolásra, kivéve a polgári perrendtartás 414a. cikkében említett alábbi eseteket:

– kötelezettségüknek eleget tettek

– nem merültek fel költségek, mivel magatartásuk nem vezetett a követelés benyújtásához. Ilyen esetekben a kifogást három napon belül meg kell küldeni a kérelmezőnek észrevételek megtételére. Ha a kérelmező nem nyújt be észrevételeket, a bíróság részben vagy egészben érvényteleníti a fizetési meghagyást, beleértve a költségekre vonatkozó részt is. Ha a végrehajtási lapot a végrehajtható okirat alapján bocsátották ki, azt a polgári perrendtartás 208. cikke alapján is érvénytelenítik.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az adós határidőn belül ellentmondást nyújt be, a végrehajtható okiratnak a polgári perrendtartás 47. cikkének (5) bekezdésében foglalt feltételek szerinti kézbesítése esetén (a cím megjelölésével), és ha a bíróság megtagadta a végrehajtható okirat kiállítását, a bíróság tájékoztatja a kérelmezőt, hogy egy hónapon belül keresetet nyújthat be követelésének megállapítására, az esedékes állami illeték megfizetésével, és elrendeli a végrehajtás felfüggesztését, ha a polgári perrendtartás 418. cikke alapján végrehajtási lapot bocsátott ki. Amennyiben a kérelmező nem terjeszt elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a megállapított határidőn belül megállapítási keresetet nyújtott be, a bíróság a fizetési meghagyást teljes egészében, vagy abban a részében, amelyre nézve keresetet nem indítottak, hatályon kívül helyezi.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A polgári perrendtartás 416. cikke értelmében, ha határidőben nem terjesztenek elő ellentmondást, vagy az ellentmondást visszavonják, a végrehajtható okirat jogerőre emelkedik, és annak alapján a bíróság végrehajtási lapot bocsát ki, amelynek tényét az okiraton is feltünteti.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A végrehajtható okiratról való tudomásszerzést követő egy hónapon belül az az adós, aki nem kapott lehetőséget a követelés vitatására, a fellebbviteli bíróságon ellentmondást terjeszthet elő, ha:

• a végrehajtható okiratot nem kézbesítették részére szabályszerűen;
• a végrehajtható okiratot nem személyesen neki kézbesítették, vagy a kézbesítés napján nem rendelkezett a Bolgár Köztársaság területén rendszeres tartózkodási hellyel
• az adós előre nem látható különleges körülmények miatt nem tudott időben tudomást szerezni a végrehajtható okirat kézbesítéséről;
• az adós bizonyos előre nem látható körülmények miatt, amelyek leküzdhetetlennek bizonyultak, nem tudott ellentmondást benyújtani.

Ezen ellentmondás előterjesztésének az okirat végrehajtására nincsen halasztó hatálya, azonban a bíróság a kötelezett kérelmére elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, amennyiben a kötelezett megfelelő biztosítékot adott (a polgári perrendtartás 423. cikkének (2) bekezdése).

A bíróság a fent említett feltételek fennállása esetén az ellentmondásnak helyt ad. Amennyiben a fellebbviteli bíróság arra tekintettel ad helyt az ellentmondásnak, hogy a kötelezett nem rendelkezik állandó lakcímmel, székhellyel a Bolgár Köztársaság területén, vagy nem rendelkezik tartózkodási hellyel vagy telephellyel a Bolgár Köztársaság területén, a bíróság hatályon kívül helyezi a végrehajtható okiratot és az annak alapján kibocsátott végrehajtási lapot. Egyebekben, ha a fellebbviteli bíróság helyt ad az ellentmondásnak, a kibocsátott okirat végrehajtását felfüggeszti, és az ügyet visszautalja a kerületi bírósághoz, értesítve a kérelmezőt, hogy követelése érvényesítésére egy hónapon belül az illetékbélyegen lerótt eljárási költség megfizetésével pert indíthat (a polgári perrendtartás 423. cikkének (3) bekezdése).

Egyebekben a kötelezett peres eljárásban vitathatja a követelést, amelyre tekintettel a végrehajtható okirat kibocsátásra került, amennyiben olyan új tények vagy az ügy eldöntése szempontjából alapvető fontosságú bizonyítékok merültek fel, amelyekről az ellentmondás előterjesztésekor nem lehetett tudomása, vagy amelyeket ezen határidőn belül nem tudott volna megszerezni. A keresetet attól a naptól számított három hónapon belül lehet előterjeszteni, amelyen a kötelezett az új körülményről tudomást szerzett, vagy amelyen az új írásos bizonyíték megszerzésére képessé vált, azonban ez a határidő nem lehet hosszabb, mint a követelés kötelező beszedésének befejezésétől számított egy év (a polgári perrendtartás 424. cikke).