Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A polgári perrendtartásról szóló törvény 1405–1425. cikkei rendelkeznek a „procédure d’injonction de payer” néven ismert egyszerűsített fizetési meghagyásos eljárásról.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az eljárás valamennyi szerződésből, valamint a szakmákat vagy foglalkozásokat szabályozó rendelkezések által előírt kötelezettségekből származó, meghatározott összegű követelés behajtására igénybe vehető.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Az eljárás valamennyi szerződésből, valamint a szakmákat vagy foglalkozásokat szabályozó rendelkezések által előírt kötelezettségekből származó, meghatározott összegű követelés behajtására igénybe vehető.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás opcionális.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Az ilyen jellegű eljárás az adós vagy az érintett adósok valamelyikének tartózkodási helye szerint illetékességgel rendelkező bíróság előtt indítható, ami kizárja eljárás indítását, ha az egyetlen adós külföldön él.

1.2 Illetékes bíróság

A kérelmet az annak alapjául szolgáló ügy tárgyától függően hatáskörrel rendelkező különös hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunal d’instance), a helyi bíróság (juridiction de proximité), a kereskedelmi bíróság elnöke (tribunal de commerce) vagy 2003. január 1-jétől kezdődően az általános hatáskörű elsőfokú bíróság (tribunal de grande instance) elnöke előtt kell előterjeszteni.

Az adós vagy az adósok egyikének – akik ellen az eljárás megindították – tartózkodási helye szerinti bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Ez közrendi (ordre public) szabály, és a bíróságnak hivatalból kell észlelnie hatáskörének vagy illetékességének hiányát.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az alaki követelmények tartalmazzák azoknak az információknak a listáját, amelyeket a kérelemnek tartalmaznia kell:

• a hitelezők és adósok kereszt- és vezetéknevét, foglalkozását, lakcímét (domiciles), jogi személy esetén pedig annak formáját, nevét és székhelyét;
• a követelt összeg pontos megjelölését, illetve az összetevőinek lebontását a jogalapok feltüntetésével.

Az erre szolgáló formanyomtatvány igénybevétele ugyan nem kötelező, de erősen ajánlott. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján, illetve valamennyi érintett bíróság hivatalában (greffe) elérhető ez az ún. CERFA formanyomtatvány.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A kérelmet akár a hitelező, akár annak bármely képviselője előterjesztheti.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelem előterjesztésének indokait nem kell részletesen bemutatni, elég összefoglalóan (lásd a fenti 1.3.1. szakaszban adott választ).

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A kérelmet a követelést alátámasztó dokumentumokkal együtt kell előterjeszteni (számlák, bérleti szerződés, adásvételi szerződés, hitelszerződés, nyilatkozatok stb.). A polgári peres eljárást szabályozó általános szabályok alkalmazandók.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás kibocsátása előtt a bíróságnak vizsgálnia kell a kérelem megalapozottságát, és az részben vagy egészben elutasítható, amennyiben a követelés nem tűnik megalapozottnak.

1.5 Jogorvoslat

A kérelem elutasítása esetén a hitelező nem terjeszthet elő fellebbezést, ugyanakkor az általános eljárási szabályok szerint keresetet indíthat, például tartozás megfizetése iránt.

1.6 Ellentmondás

Az adós a fizetési meghagyást kibocsátó bírósági hivatalánál személyesen, vagy ugyanennek a hivatalnak címzett ajánlott levelével a fizetési meghagyással szemben egy hónapon belül ellentmondással (former opposition) élhet. Erre az ellentmondásra nincs további követelmény meghatározva.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ellentmondás előterjesztése megindítja a peres eljárást. A bíróság hivatala a tárgyalásra valamennyi felet idézi (azokat is, akik nem nyújtottak be ellentmondást). A bíróság a hatáskörén belül nem csak az eredeti kérelmet, hanem az összes mellékkérelmet és érdemi ellenkérelmet is vizsgálja.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az értesítés kézbesítésétől számított egy hónap elteltével a hitelező a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság hivatalától kérheti a meghagyás végrehajtási záradékkal való ellátását. Erre a kérelemre nincsenek alaki követelmények meghatározva (a hitelező egyszerűen tehet egy nyilatkozatot, vagy küldhet postai úton levelet). A fizetési meghagyás végrehajtási záradékkal való ellátása ugyanazokat a joghatásokat váltja ki, mint a peres eljárásban hozott ítélet.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ez a döntés rendes fellebbezés (appel) útján, vagy jogkérdésben a Semmítőszék előtti perorvoslattal (pourvoi en cassation) nem támadható meg. Egyedül az az eljárás támadható meg jogkérdésben a Semmítőszék előtt perorvoslattal, ahogyan a bíróság hivatala a meghagyást végrehajtási záradékkal ellátta.

Kapcsolódó linkek

Az Igazságügyi Minisztérium honlapja

Legifrance honlap