Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Lettországban a következő két lehetőség van: a közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés (saistību bezstrīdus piespiedu izpildīšana, a polgári perrendtartásról szóló törvény (Civilprocesa likums) 50. fejezetének 400–406. szakasza) és a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés (saistību piespiedu izpildīšana brīdinājuma kārtība, a polgári perrendtartásról szóló törvény 50.¹ fejezetének 406.¹–406.¹⁰ szakasza).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés igénybe vehető:

1. jelzáloggal vagy kereskedelmi zálogjoggal biztosított követelésekhez kapcsolódó megállapodások alapján;
2. pénzfizetésről vagy ingóság visszaszolgáltatásáról szóló, közjegyző által hitelesített vagy azonos joghatású, határozott idejű megállapodások alapján;
3. olyan, ingatlan bérletéről vagy haszonbérletéről szóló, közjegyző által hitelesített vagy az ingatlan-nyilvántartásába bejegyzett megállapodások alapján, amelyek értelmében a bérlő vagy haszonbérlő köteles a megállapodás időtartamának lejártával elhagyni vagy visszaszolgáltatni a bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlant (lakás kivételével), és bérleti vagy haszonbérleti díjat fizetni;
4. óvatolt váltó alapján.

A fenti követelések az alábbi esetekben nem vonhatók közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés alá:

1. a követelésérvényesítés állami tulajdonra irányulna;
2. a követelés elévült, és ez egyértelműen megállapítható magából az okiratból.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés olyan fizetési kötelezettségek esetében vehető igénybe, amelyeket okirat támaszt alá, és amelyek érvényesítése esedékes, valamint olyan visszterhes követeléseknél, amelyek áruértékesítési, áruvásárlási vagy szolgáltatási szerződés értelmében állnak fenn, amennyiben e követeléseket okirat támasztja alá, és az érvényesítésre nyitva álló határidőt nem határozták meg.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés nem vehető igénybe:

1. nem teljesített ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó fizetések esetén;
2. ha a kötelezett bejelentett vagy tényleges lakóhelye nem ismert;
3. ha a kötelezett bejelentett vagy tényleges lakóhelye vagy székhelye nem Lettországban van;
4. ha a követelt kötbér összege meghaladja a főkövetelés összegét;
5. ha a követelt kamat összege meghaladja a főkövetelés összegét.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárást nem kötelező alkalmazni.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés nem vehető igénybe, ha a kötelezett bejelentett vagy tényleges lakóhelye, telephelye vagy székhelye nem Lettországban van.

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés abban az esetben lehetséges, ha az ez irányú kérelmet ingatlan megterheléséről szóló okirat, illetve ha bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlan elhagyása vagy visszaszolgáltatása iránti követelés alapján nyújtják be, amennyiben az ingatlan Lettország területén található. A hajójelzálog-követelésen alapuló, közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelem akkor nyújtható be Lettországban, ha a jelzálogot Lettországban jegyezték be.

1.2 Illetékes bíróság

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelmet azon kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa) ingatlan-nyilvántartási hivatalának kell benyújtani, amely:

1. a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye szerint illetékes, ha a kérelem pénzfizetési vagy ingóság visszaszolgáltatása iránti, illetve kereskedelmi zálogjoggal biztosított szerződésben előírt követeléssel kapcsolatos;
2. az ingatlan helye szerint illetékes, ha a kérelmet ingatlan megterheléséről szóló okirat, illetve ha bérletbe vagy haszonbérletbe vett ingatlan elhagyása vagy visszaszolgáltatása iránti követelés alapján nyújtják be. Ha a követelés biztosítékául több ingatlan szolgál, és a kérelmek különböző kerületi vagy városi bíróságok ingatlan-nyilvántartási hivatalainak illetékességébe tartoznának, a kérelmet az egyik ingatlan helye szerint illetékes, a kérelmező által szabadon választott kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatalának kell elbírálnia;
3. a hajójelzálog-követelés bejegyzésének helye szerint illetékes, ha a kérelem hajójelzálog-követelésen alapul.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet a kötelezett bejelentett lakóhelye vagy annak hiányában tényleges lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatalához kell benyújtani.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéshez használandó nyomtatványokról szóló, 2009. július 21-i 792. sz. kormányrendelet 1. mellékletének megfelelően kell elkészíteni. A nyomtatványok a lett bíróságok alábbi portálján érhetők el: https://www.tiesas.lv/

Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítéssel kapcsolatban benyújtandó kérelemhez nem áll rendelkezésre nyomtatvány, ezt a polgári perrendtartás 404. szakaszának megfelelően kell elkészíteni.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, nem kötelező. A képviseletre vonatkozó általános szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvény 12. fejezete – Képviselet – tartalmazza.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kérelmet nem szükséges részletesen indokolni.

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a követelést és az okiratot, amelynek a jogosult az érvényesítését kéri, a főkövetelés összegét az esetleges kötbérrel és kamattal együtt, valamint váltó esetében az óvatolás költségeit és a jogszabályban meghatározott kártérítést. A következőket kell csatolni a kérelemhez: a végrehajtandó okiratot és annak hiteles másolatát vagy váltó esetében az óvatoló okiratot, valamint a felszólítás megtörténtét alátámasztó bizonyítékot, kivéve, ha a jogszabályok értelmében nincs szükség felszólításra.

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelem benyújtásához formanyomtatványt kell kitölteni, amelyen fel kell tüntetni a kérelmező és a kötelezett adatait, a fizetési kötelezettséget, a követelést és a követelés teljesítésére nyitva álló határidőt alátámasztó okiratokat, a követelt összeget és az összeg kiszámításának módját, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a követelés nem függ ellenszolgáltatástól, vagy hogy valamely ellenszolgáltatás teljesült.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A következőket kell csatolni a közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelemhez: az érvényesítendő okiratot és annak hiteles másolatát vagy váltó esetében az óvatoló okiratot, az illeték megfizetését igazoló okiratot, valamint a felszólítás megtörténtét alátámasztó bizonyítékot, kivéve, ha a jogszabályok értelmében nincs szükség felszólításra (a figyelmeztetés megtörténtét alátámasztó bizonyíték lehet végrehajtó vagy helyettese által kiállított nyilatkozat arról, hogy a címzett megtagadta a felszólítás átvételét).

A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetében nem kell írásbeli bizonyítékot benyújtani a követelésről, de a kérelemben meg kell jelölni a követelést és a követelés teljesítésére nyitva álló határidőt alátámasztó okiratokat. Ha a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül ellentmondással él a fizetési kötelezettség érvényességét illetően, a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéssel kapcsolatos bírósági eljárás megszűnik. A bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítésre irányuló eljárásnak a kötelezett kifogása esetén történő megszüntetéséről szóló határozat nem zárja el a jogosultat attól, hogy rendes kereset útján érvényesítse követelését a bíróság előtt.

1.4 A kérelem elutasítása

A közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés – a kérelem és a csatolt okiratok mérlegelése alapján az egyesbíróként eljáró bíró hoz határozatot a kérelem benyújtásától számított hét napon belül, anélkül, hogy előzetesen értesítené a kérelmezőt vagy a kötelezettet. A bíró elutasítja a kérelmet, ha alaptalannak találja azt, a kérelemben megjelölt kötbér összege a főköveteléshez képest aránytalanul nagy, vagy az érvényesítendő okirat tisztességtelen, a fogyasztói jogokat sértő szerződéses rendelkezéseket tartalmaz.

Amennyiben bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetén a bíróság jóváhagyja a kérelmet, de a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül ellentmondást nyújt be, amelyben megtámadja a fizetési kötelezettség érvényességét, a bíró megszünteti a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítésre irányuló eljárást.

1.5 Jogorvoslat

A közvetlenül végrehajtható vagy a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemről hozott bírói határozat nem támadható meg.

1.6 Ellentmondás

Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés iránti kérelem esetén a bíró egyesbíróként eljárva hoz határozatot, és a kötelezett álláspontját nem veszi figyelembe.

Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelem esetén a bíró fizetési meghagyást küld a kötelezettnek, miszerint a kötelezett a kérelemben megjelölt összeget fizesse meg, vagy nyújtson be ellentmondást a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés – ha a kötelezett a bíróság által küldött fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 14 napon belül ellentmondással él a fizetési kötelezettség érvényességét illetően, a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítéssel kapcsolatos bírósági eljárás megszűnik. Ha a kötelezett a kérelem egy részét elfogadja, a kérelmező értesítést kap a kötelezett válaszáról és a határidőről, amelyen belül értesítenie kell a bíróságot arról, hogy megkapta a követelés azon részét, amelynek érvényesítését a kötelezett elfogadta. Ha a kérelmező nem járul hozzá a követelés egy részének érvényesítéséhez, vagy az értesítésben megadott határidőn belül nem válaszol, a bírósági eljárás megszűnik.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a kötelezett a fizetési meghagyásban megszabott határidőn belül nem nyújt be ellentmondást a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemmel szemben, a bíróság az ellentmondás benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított hét napon belül határozatot hoz, amelyben elrendeli a kérelem tárgyát képező fizetési kötelezettség érvényesítését és a bírósági költségek megtérítését.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés: a kérelem tárgyát képező fizetési kötelezettség végrehajtásával kapcsolatos bírói határozat azonnal hatályosul; e határozat a bírósági határozatok végrehajtásának szabályai szerint érvényesíthető okirat.

Közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés: a bíró, miután megvizsgálta a kérelem érvényességét, és megállapította annak elfogadhatóságát, határozatot hoz arról, hogy mely követelést lehet érvényesíteni, és milyen mértékben. A bírói határozat azonnal hatályosul; e határozat a bírósági határozatok végrehajtásának szabályai szerint érvényesíthető okirat. A bírói határozat, a végrehajtandó okirat hiteles másolatával együtt; átkerül a végrehajtási szakaszba.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A közvetlenül végrehajtható vagy a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelemről hozott bírói határozat nem támadható meg; ha azonban a kötelezett úgy véli, hogy a kérelmező követelése érdemben megalapozatlan, a jogosulttal szemben keresetet nyújthat be, amelyben vitatja a követelést (közvetlenül végrehajtható követelésérvényesítés esetén a bírói határozat hiteles másolatának megküldésétől számított hat hónapon belül, bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés esetén a bírói határozat hiteles másolatának megküldésétől számított három hónapon belül). Ha a kötelezett ilyen keresetet nyújt be, kérheti a követelésérvényesítés felfüggesztését. Ha a jogosult a követelésérvényesítési eljárásból már kielégítést kapott, a kötelezett kérheti követelése biztosítását. A keresetet a polgári perrendtartásról szóló törvénynek megfelelően kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amely korábban a közvetlenül végrehajtható vagy a bírósági fizetési meghagyásos követelésérvényesítés iránti kérelmet is elbírálta. Ha azonban a követelés valamely regionális bíróság (apgabaltiesa) illetékességébe tartozik, akkor a keresetet ahhoz a regionális bírósághoz kell benyújtani, amely a korábbi kérelmet elbíráló kerületi vagy városi bíróság ingatlan-nyilvántartási hivatala tekintetében illetékességgel bír.

Az alperes kérelmére egy ügyet az ügyben hozott határozat felülvizsgálatával az 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke alapján vizsgálhatnak felül:

1. a kerületi (városi) bíróság ítéletének vagy határozatának felülvizsgálatát tekintve – az érintett törvényszékhez benyújtott kérelem alapján;
2. a törvényszék ítéletének vagy határozatának felülvizsgálatát tekintve – a legfelsőbb bírósághoz (Augstākā tiesa) benyújtott kérelem alapján;
3. a kollégium ítéletének vagy határozatának felülvizsgálatát tekintve – a legfelsőbb bíróság polgári ügyek főosztályához benyújtott kérelem alapján.

A kérelmet az uniós jogszabályban meghatározott körülmények megállapítását követő 45 napon belül lehet benyújtani.

A kérelem nem nyújtható be, ha a vonatkozó ítélettel kapcsolatban végrehajtási okirat benyújtásának elévülési ideje beállt.

Az olyan kérelem, amelyben nem jelöltek meg olyan körülményeket, amelyek az Európai Unió jogszabályának megfelelően olyan körülményekként ismerhetők el, amelyek alapján felülvizsgálat lehetséges, nem fogadható el, és azt vissza kell küldeni a kérelmezőnek. A bírónak vissza kell utasítania az ítélet felülvizsgálata okán az ügy felülvizsgálatára irányuló kérelem befogadását, még ha a kérelmet ismételten nyújtják is be, és ebből nem következik, hogy az ítélet felülvizsgálatára vonatkozó való döntés körülményei megváltoztak. A bíróság ilyen döntése kapcsán kiegészítő panasz tehető.