Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A nemzeti fizetési meghagyásos eljárás az alábbi követelésekre alkalmazható:

• az 1998. szeptember 1-i 269. sz. törvényerejű rendelet 1. cikke szerinti, a 15 000 EUR‑t meg nem haladó értékű szerződésekből eredő pénzügyi kötelezettségek;
• értéktől függetlenül a 2013. május 10-i 62. sz. törvényerejű rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerinti, kereskedelmi ügyletekből eredő késedelmes fizetések.

A nemzeti jog által előírt fizetési meghagyásos eljárás keretében a fent említett esetekben és ha a követelés nem vitatott, a hitelező anélkül kérheti a végrehajtható okirat (título executivo) kibocsátását, hogy megállapítási keresetet kellene benyújtania.

A fizetési meghagyásos eljárást a 269/98. sz. törvényerejű rendelet állapítja meg, és e jogszabály mellékletének II. fejezete szabályozza. A 10. cikk a 2020. január 28-i 21. sz. miniszteri végrehajtási rendelettel jóváhagyott fizetési meghagyás iránti kérelem mintájára vonatkozik.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A szerződésekből eredő követelések esetén a felső összeghatár 15 000 EUR.

A kereskedelmi ügyletekből eredő követelések esetén nincs felső összeghatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Nem kötelező az eljárás alkalmazása.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó jogi szabályozás nem zárja ki azokat az eseteket, amikor a kötelezett Portugália területén kívül lakik.

1.2 Illetékes bíróság

Portugáliában a Portóban található, a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti hivatal (Balcão Nacional de Injunções) a hatáskörrel rendelkező testület. Az elérhetőséggel kapcsolatos információk itt elérhetők.

A hitelező választhat, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelmet vagy a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti hivatalnál, a kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság hivatalánál, vagy az adós lakóhelye szerinti bíróság hivatalánál nyújtja be, amely ezt követően megküldi azt a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti hivatalnak (269/98. sz. törvényerejű rendelet melléklete 8. cikkének (1) bekezdése).

Az eljárást alkalmazók a Citius Portal portálon keresztül tájékozódhatnak a fizetési meghagyásos eljárásról és elektronikus úton hozzáférhetnek a végrehajtható okirathoz.

1.3 Formai követelmények

A 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 10. cikkének értelmében a fizetési meghagyás kibocsátása érdekében a kérelmezőnek:

• meg kell jelölnie azon bíróság hivatalát, amelyhez a kérelmet intézi,
• meg kell jelölnie a feleket,
• meg kell adnia az értesítési címét utalva arra, hogy az írásbeli szerződésben meghatározott „tartózkodási” helynek minősül‑e,
• röviden be kell mutatnia a követelésének alátámasztására szolgáló tényeket,
• meg kell fogalmaznia a követelést, meghatározva a főkövetelés értékét, az esedékes kamatot és az egyéb fizetendő összegeket,
• igazolnia kell a bírósági illetékek megfizetését,
• adott esetben utalnia kell arra, hogy a követelés „kereskedelmi ügylethez” kapcsolódik,
• meg kell adnia lakóhelyét,
• meg kell adnia e-mail-címét, ha ilyen módon kíván tájékoztatást vagy értesítést kapni,
• nyilatkoznia kell arról, hogy sikertelen értesítés esetén kívánja-e a kérelmet megállapítási keresetként kezelve folytatni az eljárást,
• meg kell jelölnie az iratok megvizsgálására hatáskörrel rendelkező bíróságot, ha a kérelmet megállapítási keresetként kezelve kívánja folytatni az eljárást,
• nyilatkoznia kell arról, hogy végrehajtó vagy jogi képviselő útján kíván-e értesítést kapni, és ha igen, meg kell jelölnie e személy nevét és hivatali címét,
• ha az ügy fogyasztói szerződésre vonatkozik, a rosszhiszemű peres félnek való minősítés terhe mellett utalnia kell arra, hogy a szerződés tartalmaz‑e általános szerződési feltételeket,
• alá kell írnia a kérelmet.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtására és kézbesítésére vonatkozó szabályokat a 220-A/2008. számú miniszteri végrehajtási rendelet (Portaria) 5. cikke állapítja meg, amelyet a 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összefüggésben kell értelmezni. A fent említett szabályozás a következőkről rendelkezik:

• A kérelem az ország bármely pontjáról benyújtható.
• Az ügyvédeknek (advogados) és a jogtanácsosoknak (solicitadores) elektronikus úton kell benyújtaniuk a fizetési meghagyás iránti kérelmet.
• Az ügyvéd vagy jogtanácsos nélkül eljáró hitelezők papíralapon nyújthatják be a fizetési meghagyás iránti kérelmüket. Ez esetben a hitelező nem nyújthatja be a papíralapú kérelmét a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti hivatalhoz – azt vagy a kötelezettség teljesítésének helye szerinti, vagy a kötelezett lakóhelye szerinti bíróság hivatalához kell benyújtania. Szakosított vagy különös hatáskörrel rendelkező bíróságok esetén a kérelmet e bíróság hivatalához kell benyújtani a vonatkozó hatásköri szabályokkal összhangban. Ebben az esetben e hivatal feladata a kérelemhez kapcsolódó adatoknak a fizetési meghagyások feldolgozása céljából az informatikai rendszerbe való felvétele. A kérelem benyújtásának napjaként a hivatalhoz történő benyújtás napját veszik nyilvántartásba.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a 2020. január 18-i 21. sz. miniszteri végrehajtási rendeletben előírt kötelező formanyomtatványa letölthető itt.

A papíralapú kérelem befogadására jogosult bírósági hivatalok kérelemre elérhetővé tehetik az egységes formanyomtatványt az állampolgárok részére.

Az elektronikus formanyomtatványt az ügyvédek és a jogtanácsosok a Citius Portal e-mail-címén keresztül érhetik el.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem szükséges az ügyvédi képviselet ebben az eljárásban, de a kérelmező megjelölhet jogi képviselőt, ha úgy kívánja (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 10. cikkének (5) bekezdése).

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 10. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján a kérelmezőnek röviden be kell mutatnia a követelésének alátámasztására szolgáló tényeket.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem.

Csak ellentmondás esetén kell bizonyítékot benyújtani, amely esetben a fizetési meghagyás iránti kérelmet különös vagy rendes megállapítási keresetként kell kezelni a 269/98. sz. törvényerejű rendelet 3. cikkében, illetve a 62/2013. sz. törvényerejű rendelet 10. cikkének (2)–(4) bekezdésében foglalt esetekkel összhangban.

1.4 A kérelem elutasítása

A fizetési meghagyás iránti kérelem a 269/98. sz. törvényerejű rendelet 11. cikkében foglalt indokok alapján utasítható el, ha:

• nem a hatáskörrel rendelkező bíróság hivatalához címezték, vagy a kérelmező elmulasztotta megjelölni az iratok megvizsgálására hatáskörrel rendelkező bíróságot, ha az ügyet megállapítási keresetként kell lefolytatni,
• elmulasztja a felek, a kérelmező lakóhelyének vagy a kötelezett értesítési címének megjelölését,
• nem írták alá a kérelmet (csak abban az esetben, ha azt nem elektronikus formában nyújtották be),
• nem portugál nyelven írták,
• nem követi az igazságügyi miniszter végrehajtási rendelete által jóváhagyott formát,
• nem tüntették fel, hogy megfizették a bírósági illetékeket,
• a vitatott összeg meghaladja a 15 000 EUR‑t, és nem utalnak arra, hogy kereskedelmi ügyletről van szó,
• a kérelem nem felel meg az eljárás értékére vagy céljára vonatkozó követelményeknek.

1.5 Jogorvoslat

A kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést a bíróhoz, vagy ha a bíróságon egynél több bíró dolgozik, akkor az éppen hivatalban lévő bíróhoz kell benyújtani (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet melléklete 11. cikkének (2) bekezdése).

1.6 Ellentmondás

A fizetési meghagyással szembeni ellentmondás benyújtásának határideje 15 nap (a 269/98 sz. törvényerejű rendelet melléklete 12. cikkének (1) bekezdése).

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a kötelezett ellentmondást nyújt be a fizetési meghagyással szemben, az nem végrehajtható.

Ebben az esetben az ügyben visszautalják rendes eljárásra, és a kérelem különös vagy rendes megállapítási keresetté változik a 269/98. sz. törvényerejű rendelet 3. cikkében, illetve a 62/2013. sz. törvényerejű rendelet melléklete 10. cikkének (2)–(4) bekezdésében foglalt esetekkel összhangban.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha a 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 12. és 13. cikkével összhangban történő értesítést követően a kötelezett nem nyújt be ellentmondást, akkor az ügyintéző a következő szavakat jegyzi fel a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre: „Ez az irat végrehajthatóˮ (Este documento tem força executiva) (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 14. cikkének (1) bekezdése).

Ez a fizetési meghagyás végrehajtható okiratnak minősül.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A végrehajtási záradék csatolását követően az ügyintéző a kérelmező részére elsődlegesen elektronikus úton hozzáférhetővé teszi a fizetési meghagyást (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet melléklete 14. cikkének (5) bekezdése).

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A végrehajthatóvá nyilvánítás elutasítása ellen panaszt lehet benyújtani a bírósághoz. A végrehajtási záradék beillesztése elutasítható, ha a kérelem nem felel meg az eljárás értékére vagy céljára vonatkozó követelményeknek (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet melléklete szabályok 14. cikkének (3) és (4) bekezdése).

Kapcsolódó internetes oldalak:

Citius portál

269/98. sz. törvényerejű rendelet

220-A/2008. sz. miniszteri végrehajtási rendelet

21/2020. sz. miniszteri végrehajtási rendelet

Megjegyzés:

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk, azok az ítélkezési gyakorlat során kialakított értelmezés alapján módosulhatnak. Noha a tájékoztató rendszeresen frissítésre kerül, mindig tájékozódni kell a hatályos szabályozásról.