Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyásos eljárás az úgynevezett gyorsított eljárások közé tartozik. Az eljárást a polgári perrendtartás, a 160/2015 sz. törvény (zákon č. 160/2015 Z.z. Civilný sporový poriadok) (a továbbiakban: PP) 265. és azt követő cikkei szabályozzák.

Fizetési meghagyás kibocsátásának a hitelező olyan pénzkövetelésének érvényesítése érdekében lehet helye, amelynek a hitelező által előadott ténybeli alapját illetően a bíróságban nem merül fel kétség, különösen ha ezeket a tényeket okirati bizonyítékok támasztják alá. A követelésre vonatkozó döntés fizetési meghagyás formájában az alperes nyilatkozata és tárgyalás elrendelése nélkül is kibocsátható. A döntésnek felhívást kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az alperes a kézbesítéstől számított 15 napon belül fizesse meg a meghagyásban foglalt összeget vagy annak egy részét – ideértve az eljárási költségeket is –, vagy pedig ugyanezen határidőn belül terjesszen elő ellentmondást. Fizetési meghagyásos eljárás során az eljárási költségekre vonatkozó rendelkezés végzésnek minősül.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Nem, nincs.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás igénybevétele opcionális az ügy hatékony és költségkímélő rendezése érdekében. Fizetési meghagyás kibocsátásának nem feltétele a kérelmező kifejezett kérelme; a bíróság akkor is fizetési meghagyást bocsáthat ki, ha kérelmező az ügy ítélettel történő elbírálását indítványozta.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Ha a fizetési meghagyást külföldre kell kézbesíteni, az európai fizetési meghagyásnak minősül. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A formanyomtatványán kell előterjeszteni.

1.2 Illetékes bíróság

Az első fokon hatáskörrel rendelkező bíróság a kerületi bíróság. Az eljárásra a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt kerül sor.

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Az eljárás során formanyomtatvány használata nem kötelező, azonban ha a kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmével együtt a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának (Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky) honlapján https://www.justice.gov.sk közzétett fizetési meghagyás iránti formanyomtatványt is előterjeszt, akkor – feltéve, hogy a fizetési meghagyás kibocsátásának törvényes feltételek fennállnak és az eljárási költséget megfizették – a bíróság e feltételek teljesülésétől számított 10 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Az eljárás során az ügyvédi képviselet nem kötelező.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Ezek gyorsított eljárások, amelyekben az eljárás kizárólag a felperes által előadott tényeken alapul. A kérelmező által érvényesíteni kívánt jogot alátámasztó tényeket megfelelően bizonyítani kell, és jogszabálynak lehetővé kell tennie a követelés teljesítését.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A követelés fennállását például szerződéssel kell bizonyítani. A követelést alátámasztó bizonyítékot minden esetben csatolni kell a kérelemhez.

1.4 A kérelem elutasítása

Ha a bíróság nem bocsát ki fizetési meghagyást, akkor a PP 168. cikkének (1) bekezdésében rögzített, a jogvitákra vonatkozó általános eljárásnak van helye.

Ha kérelmet fogyasztói szerződésen alapuló pénzkövetelésre tekintettel terjesztették elő és a kötelezett fogyasztó, a bíróság nem bocsát ki fizetési meghagyást, ha a szerződés vagy más szerződéses dokumentumok tisztességtelen feltételeket tartalmaznak (a PP 229. cikkének (2) bekezdése).

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátását vitató eljárásban előterjeszthető jogorvoslat az ellentmondás. Fellebbezésnek csak a döntés eljárási költségekre vonatkozó részének orvoslása végett van helye. A bíróság gyorsított eljárásban, azaz tárgyalás nélkül dönt.

1.6 Ellentmondás

A jogorvoslati célú ellentmondást a meghagyást kibocsátó bírósághoz a meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül kell előterjeszteni. Az ellentmondást indokolni kell. A jogorvoslati célú ellentmondás előterjesztése illetékköteles.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a kötelezett határidőn belül előterjeszti a hatáskörrel rendelkező bírósághoz az ellentmondását, a fizetési meghagyás hatályát veszti, és a bíróság kitűzi a tárgyalást.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Az ellentmondásra megállapított határidő elmulasztása esetén a határidő lejártával a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyást jogerősítéssel kell ellátni – azon a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság érvényességet és végrehajthatóságot igazoló bélyegét kell elhelyezni. Következésképpen végrehajtási kérelem előterjesztésének van helye.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Amennyiben a fizetési meghagyás elleni jogorvoslatra megadott törvényi határidőn belül nem terjesztik elő az ellentmondást, úgy a meghagyás jogerős ítélet hatályával bír. A végrehajtható határozatok elleni, PP szerinti rendkívüli jogorvoslatnak a törvényben megállapított valamennyi követelmény fennállása esetén van helye. Rendkívüli jogorvoslat minden esetben a körülményektől és a tényektől függően terjeszthető elő.