Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2022 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Kis értékű követelések

Anglia és Wales
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

10 000 font az a küszöbérték, amely alatt a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás kezdeményezhető. Mindazonáltal a vitatott összeg nem az egyetlen figyelembe vett tényező. Az egyéb szempontok között szerepel a követelés típusa, valamint az ügy méltányos elbírálásához szükséges előkészítés mértéke és jellege. Bizonyos körülmények között a 10 000 fontnál nagyobb értékű, egyszerű ügyek is elbírálhatók a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás keretében, amennyiben mind a felperes, mind az alperes hozzájárul ehhez.

A felperes és az alperes véleményének figyelembevétele mellett a bíróság a következő tényezőket veszi figyelembe annak eldöntésekor, hogy az ügyet a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban (small claims track), vagy inkább rendes bírósági eljárásban bírálják-e el:

  • a vitatott összeg – amely általában nem haladhatja meg a 10 000 fontot,
  • a követelés típusa – ezek általában fogyasztói követelések (pl. értékesített áruk, hibás áruk vagy kivitelezés), balesettel összefüggő követelések, az árukra vonatkozó tulajdonjoggal kapcsolatos viták, valamint a bérbeadók és a bérlők között a birtokláson kívül a javításokkal, a letétbe helyezett kaucióval, a bérleti díjak hátralékával stb. kapcsolatban felmerülő viták.

A bíróság figyelembe veszi az ügy méltányos elbírálásához szükséges előkészítés mértékét és jellegét, amikor arról dönt, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárásában kell-e elbírálni. A bíróságnak szem előtt kell tartania, hogy ennek az eljárásnak kellően egyszerűnek kell lennie ahhoz, hogy az emberek, amennyiben kívánják, ügyvéd igénybevétele nélkül intézhessék saját ügyeiket. A kereset alapján csak minimális előkészítésre van szükség például a zárótárgyaláshoz. A kis értékű követelések eljárása alá tartozó ügyekben általában nem vesz részt sok tanú, vagy azok nem érintenek nehéz jogi kérdéseket.

Ha a követelés összege kevesebb, mint 10 000 font, de személyi sérüléssel, a lakás célú helyiségek megrongálásával és az abból eredő károkkal kapcsolatos igényt érint, az ügyet nem a kis értékű követelések eljárásában bírálják el, kivéve, ha a személyi sérüléssel, a lakás célú helyiségek megrongálásával és az abból eredő károkkal összefüggésben követelt összegek egyike sem haladja meg az 1000 fontot.

Azokban az esetekben, amikor a kis értékű követelések eljárását követve 10 000 fontnál nagyobb értékű ügyeket tárgyalnak, a költségekre vonatkozóan eltérő szabályok alkalmazandók. Ilyen esetekben a pernyertes fél a pervesztes féllel szemben követelheti a költségek – az ügyvédi költségeket is beleértve – megfizetését. Ezek a költségek ugyanakkor nem lehetnek magasabbak, mint amelyeket akkor ítéltek volna meg, ha az ügyet gyorsított eljárásban bírálták volna el. A költségekre vonatkozóan további információk később találhatók. A különböző eljárástípusokra vonatkozóan több információ a How to proceed oldalon érhető el.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Míg a legtöbb esetben a legfeljebb 10 000 font értékű ügyeket a kis értékű követelések eljárásában bírálják el, ez nem automatikus. A bíróság figyelembe veszi a peres felek véleményét, amikor a lefolytatandó eljárásról dönt. Annak ellenére, hogy a vitatott összeg kevesebb, mint 10 000 font, a bíróság dönthet úgy, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárása helyett rendes bírósági eljárásban tárgyalja.

Ha a követelést vitatják (vagy azzal szemben ellenkérelmet nyújtanak be), a felperesnek megküldik az alperes ellenkérelmének egy példányát, ha pedig a peres fél személyesen jár el, az útmutató kérdőívet tartalmazó 180-as formanyomtatvány egy példányát. A felek által a kérdőívekben megadott információk segítenek a bíróságnak annak eldöntésében, hogy melyik a legmegfelelőbb eljárás az ügyben. Ha a felperes úgy ítéli meg, hogy az ügyet kis értékű követelésként kell kezelni a kis értékű követelések eljárásában, ezt a kérdőívben fel kell tüntetnie. Mindazonáltal annak ellenére, hogy a felperes és az alperes álláspontját is figyelembe veszi, a bíróság maga köteles eldönteni, hogy az ügyet milyen eljárásban tárgyalják.

A fent leírtak szerint a bíróság dönthet úgy, hogy rendes eljárásban tárgyalja a 10 000 fontnál kisebb értékű ügyet. Ezt a döntést az eljárás elején kell meghozni.

A bíróságnak mérlegelési jogköre van a tekintetben, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárása helyett mégis a rendes eljárásban tárgyalja, amennyiben azt tartja megfelelőnek. Ha a keresetet a kis értékű követelések eljárásában tárgyalják, majd ezt követően egy másik eljárás keretében, a kis értékű követelések eljárására vonatkozó költségekkel kapcsolatos szabályok az új eljárás megindítását követően nem alkalmazhatók. A gyorsított vagy a többsebességes eljárással kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályokat az új eljárás megindításának napjától kell alkalmazni.

1.3 Nyomtatványok

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban meghatározott formanyomtatványokat alkalmaznak, és azokat kötelező használni.

A kereset benyújtásához a felperesnek ki kell töltenie az N1 formanyomtatványt, amely kitöltési útmutatóval együtt elérhető. A formanyomtatvány kitöltését követően a felperesnek egy másolatot kell készítenie saját magának, egyet a bíróság és egyet-egyet minden alperes részére. A bíróság minden alperesnek küld egy másolatot. További információ a How to proceed oldalon érhető el.

Ahogyan az korábban említésre került, a követeléssel szembeni ellenkérelem benyújtása esetén a bíróság annak egy példányát megküldi a felperes részére, ha pedig a peres fél személyesen jár el, az N180 formanyomtatvány egy példányáthttp://formfinder.hmctsformfinder.justice.gov.uk/n180-eng.pdf a felperes és az alperes(ek) részére.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy az ügyet kis értékű követelések eljárásában kell elbírálni, a bíróság elküldi a feleknek az N157 formanyomtatványt (értesítés az ügynek a kis értékű követelések elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság részére történő kiosztásáról), amely tájékoztatást ad a tárgyalás időpontjáról és az előkészítés során megtenni szükséges lépésekről.

Ha a vitatott összeg meghaladja a 10 000 fontot, de mindkét fél egyetért a tekintetben, hogy az ügyet a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban bírálják el, a bíróság megküldi az N160 formanyomtatványt (értesítés a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban – a felek egyetértésével – történő tárgyalásról). Ez is tájékoztatást ad a tárgyalás időpontjáról és az előkészítés során megtenni szükséges lépésekről.

Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a kereset elbírálására kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján és tárgyalás tartása nélkül kerül sor, a bíróság elküldi a feleknek az N159 formanyomtatványt (értesítés a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás tárgyalás tartása nélkül történő lefolytatásáról). Ebben meghatározza azt a napot, ameddig a felperesnek és az alperesnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kifogásolja-e a kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján történő határozathozatalt. Ha bármelyik fél kifogást emel, akkor az ügyben tárgyalást tartanak. A bíróság a válasz hiányát beleegyezésként értékelheti.

Ha az egyik fél elmulasztja a tárgyalást, de egyik fél sem volt jelen vagy képviseltette magát e tárgyaláson, az ítélet hatályon kívül helyezésére az N244 formanyomtatványt (kérelemről szóló értesítés) kell alkalmazni.

1.4 Segítségnyújtás

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást olyan egyszerűként alakították ki, hogy a saját magukat képviselő személyek (személyesen eljáró peres felek) könnyen megértsék az eljárást. Ha a felperes vagy az alperes személyesen jár el, a bíró ezt figyelembe veszi, és úgy folytatja le az eljárást, hogy a személyesen eljáró peres fél megértse, mi történik, és mi szükséges a felek részéről eljárási szempontból.

Ha a felperes vagy az alperes úgy dönt, hogy nem vesz igénybe ügyvédet, a tárgyaláson olyan kísérővel is részt vehet a tárgyaláson, aki az ő nevében felszólalhat. Ezt a személyt „laikus képviselőnek” nevezik, és a peres fél ilyenként bárkit választhat, például házastársat, rokont, barátot vagy tanácsadót. Amennyiben lehetséges, a laikus képviselő nem lehet tanú. A laikus képviselő nem vehet részt a bírósági tárgyaláson az általa képviselt személy nélkül, kivéve, ha a peres fél a bíróságtól engedélyt kapott arra, hogy a laikus képviselő távollétében képviselje őt.

A tanácsadó ügynökségeknek nehézségei lehetnek a tárgyaláson laikus képviselőként eljáró személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban, ezért tanácsos, ha a peres fél a lehető leghamarabb felveszi velük a kapcsolatot, ha a segítségükre van szüksége. A tanácsadó ügynökségek tájékoztatják a feleket arról, hogy tudnak-e segítséget nyújtani. Egyes laikus képviselők díjazást is kérhetnek, és a peres félnek meg kell győződnie arról, hogy pontosan tudja, mennyi lesz ez a díjazás. A bíróság a nem megfelelő magatartást tanúsító laikus képviselőt utasíthatja arra, hogy hagyja el a tárgyalótermet.

A peres fél felel az általa kijelölt laikus képviselő díjazásának megfizetéséért, még pernyertessége esetén is. Ennélfogva mérlegelniük kell, hogy a követelés összegére tekintettel megér-e ez ennyi költséget. Emellett a segítségnyújtásért felelős laikus képviselők nem tartozhatnak szakmai szervezethez, és ha a peres fél nem elégedett az általuk nyújtott segítséggel, nincs olyan szabályozó testület vagy szervezet, amelynél panaszt tehetnének.

A Citizens' Advice Bureau (állampolgárokat segítő tanácsadó testület) vagy a tanácsadó központok is segíthetik a peres feleket.

Az internet a Money Claim Online felületen keresztül használható a kereset benyújtására. A Money Claim Online felülettel kapcsolatban rendelkezésre áll ügyfélszolgálati támogatás, ha további segítségre van szükség.

További segítség érhető el a fogyatékossággal élő személyek részére. Ha a peres fél olyan fogyatékossággal rendelkezik, amely megnehezíti a bírósághoz fordulást vagy a bírósággal való kapcsolattartást, e peres félnek kapcsolatba kell lépnie az érintett bírósággal, amely további segítséget nyújthat.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelések eljárása sokkal kevésbé formális jellegű, és a bizonyítás szigorú szabályai sem érvényesek. A kis értékű követelések eljárása keretében egyszerűbb esetekkel foglalkoznak, amelyek kisebb összegekre vonatkoznak. Ennek megfelelően a bíróság a tárgyaláson bármilyen eljárási módszert elfogadhat, amelyet igazságosnak tart. A bíróságnak nem kell eskü alatt tett bizonyítékokat felhasználnia, és a bíróság dönthet úgy, hogy korlátozza az ellenbizonyítást, ha ezt megfelelőnek tartja. A bíróságnak ugyanakkor meg kell indokolnia az ellenbizonyítás korlátozására vonatkozó döntését. A bíróság dönthet úgy, hogy mielőtt más személynek erre engedélyt adna, valamelyik vagy az összes tanúhoz maga intéz kérdéseket.

1.6 Írásbeli eljárás

Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kereset tárgyalás tartása nélkül, csak írásbeli bizonyítékok felhasználásával is elbírálható, a bíróság az N159 formanyomtatvány felhasználásával értesíti a peres feleket (lásd fent). Ebben az értesítésben meghatározza azt a napot, ameddig a felperesnek és az alperesnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kifogásolja-e a kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján történő határozathozatalt. Ha bármelyik fél kifogást emel, akkor az ügyben tárgyalást tartanak. A bíróság a válasz hiányát beleegyezésként értékelheti. Ha egyik fél sem kifogásolja a bíróságnak a tárgyalás mellőzésére vonatkozó döntését, az ügyet kizárólag az iratok alapján bírálják el.

1.7 Az ítélet tartalma

Angliában és Walesben a bírósági ítéletek általában csak a bíróság határozatát és a feleket kötelező döntéseit tartalmazzák. A bíróságnak ugyanakkor fel kell jegyeznie az ítélet főbb indokait, kivéve, ha azokat a bíróság szóban adja elő, és ezt magnószalagon rögzítik. A bíróságnak lehetősége van arra, hogy rövid és egyszerű indokolást adjon, amennyire azt az ügy jellege megengedi. Ezt általában szóban teszi meg a tárgyaláson, de később ezt írásban vagy egy számára e célból előre meghatározott tárgyaláson is megteheti. Ha a bíróság tárgyalás tartása nélkül döntött az ügyről, köteles feljegyzést készíteni az indokairól, és a bíróság erről másolatot küld a felek részére.

1.8 A költségek megtérítése

A költségek megtérítésére vonatkozóan korlátozások állnak fenn. Jelenleg a pernyertes fél a következő költségek megtérítését követelheti:

  • Az általa fizetett bírósági eljárási illetékek;
  • Legfeljebb 260 font a jogi tanácsadásért, ha a követelés magában foglalja a tevékenységtől való eltiltás iránti kérelmet (valamely személy valamely tevékenységtől való eltiltása) vagy a meghatározott tevékenység elvégzésére vonatkozó utasítást (valamely személy valamely tevékenység elvégzésére való utasítása, például a bérbeadó javítások elvégzésére való kötelezése), ezen kategóriákon kívül jogi költség nem téríthető meg;
  • Naponta legfeljebb 95 font a pernyertes fél és bármely tanúja részére a bírósági tárgyaláson való megjelenése miatt elmaradt kereset címén;
  • Észszerű költségek a fél vagy a tanúk további utazásának és éjszakai tartózkodásának fedezésére;
  • Ha a bíróság engedélyezte a szakértő bevonását, és az azt kezdeményező fél ezt követően megnyeri a pert, a bíró felszólíthatja a pervesztes felet, hogy fizessen egy bizonyos összeget a költségek fedezésére. A bíróság ugyanakkor nem engedélyezhet 750 fontnál nagyobb összeget szakértő bevonására. Ez nem fedezi minden esetben a szakértői díjak teljes összegét, különösen, ha a szakértő jelentést készít, és részt vesz a bírósági tárgyaláson;
  • A bíróság további költségek megfizetésére kötelezheti az észszerűtlen magatartást tanúsító feleket;
  • Ha a követelés pénzbeli értéke meghaladja a kis értékű követelések eljárásának küszöbértékét, de a bíróság a keresetnek a kis értékű követelések eljárásában való elbírálásáról döntött, a költségeket ezen eljárásnak megfelelően értékelik, hacsak a felek nem állapodnak meg abban, hogy a gyorsított eljárás költségeire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

További információk a Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium) weboldalán találhatók.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Ha a pervesztes fél a bíróság határozatával szemben fellebbezést kíván benyújtani, ehhez engedélyre van szüksége. Ha ez a fél/peres fél részt vesz azon a tárgyaláson, amelyen a határozatot meghozták, a tárgyalás végén kérelmezheti ezen engedélyt a bíróságtól.

A fellebbezni kívánó peres félnek megfelelő indokokkal (vagy jogalapokkal) kell rendelkeznie a fellebbezéshez. Nem kifogásolhatja a bíróság határozatát egyszerűen arra hivatkozva, hogy véleménye szerint rossz határozatot hoztak.

Ha a peres fél fellebbezést kíván benyújtani, gyorsan kell eljárnia. Korlátozott az az idő, amelyen belül a fellebbező fél fellebbezést nyújthat be.

Ha a pervesztes fél nem volt jelen, és nem is képviseltette magát a tárgyaláson, kérheti az e tárgyaláson hozott ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset újbóli tárgyalását.

Ezesetben a peres félnek az ítélet kézhezvételétől számított 14 napon belül kell benyújtania a kérelmét. A kérelem benyújtásához a bíróságtól igényelnie kell az N244 formanyomtatványt (kérelemről szóló értesítés).

A bíróság értesíti a feleket arról, hogy mikor kell a bíróságon megjelenniük a kérelem tárgyában a bíróság által tartott tárgyaláson.

A bíróság csak akkor ad helyt az ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelemnek, ha

a peres félnek/a félnek jó oka volt akár

  • a tárgyaláson való megjelenés vagy a képviselet biztosításának elmulasztására; akár
  • a bíróságnak címzett írásbeli értesítés elmulasztására;

és a félnek észszerű esélyei vannak arra, hogy pernyertes legyen a kereset újbóli tárgyalását követően.

Ha a bíróság helyt ad a fél kérelmének, és az ítéletet hatályon kívül helyezi, a bíróság új tárgyalást tűz ki a kereset tárgyában. Egyértelmű követelés esetén a bíróság dönthet úgy, hogy az ügyet közvetlenül a kérelem tárgyában tartott tárgyalást követően elbírálja.

Kapcsolódó linkek

Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium)

Bírósági címek

Közvetítés a kis értekű jogvitákban

Utolsó frissítés: 07/12/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.