Kis értékű követelések

Észtország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A polgári jogi ügyeknek az észt bíróságok által történő elbírálására vonatkozó eljárási szabályokat a polgári perrendtartás [tsiviilkohtumenetluse seadustik (TsMS)] tartalmazza. Ha az ügyet a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján bírálják el, a polgári perrendtartásban foglalt szabályoknak az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezései annyiban alkalmazandók, amennyiben a rendelet nem szabályozza azt. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező körzeti bíróság (maakohus) bírálhatja el ezeket az ügyeket a rendelet alapján. A polgári perrendtartásnak az egyszerűsített eljárást szabályozó 405. szakasza alapján a bíróságok az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az észszerű mérlegelés keretében alkalmazva és kizárólag a törvénykönyv általános eljárási elveinek figyelembevételével bírálják el az egyszerűsített eljárás keretében benyújtott keresetet.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Ha a polgári jogi ügyet a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján bírálják el, a polgári perrendtartásban foglalt szabályoknak az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, amennyiben a rendelet nem szabályozza azt.

Az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezések a vagyonjogi követelésekkel kapcsolatos azon belföldi ügyekre vonatkoznak, amelyek értéke nem haladja meg a főkövetelés esetében a 2000 eurónak megfelelő összeget, mellékkövetelésekkel együtt pedig a 4000 eurónak megfelelő összeget.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A polgári perrendtartás 405. szakaszának (3) bekezdése értelmében a bíróságok anélkül bírálhatják el az ügyet az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezések alapján, hogy e tényre vonatkozóan külön határozatot kellene hozniuk. A bíróságok az egyszerűsített eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az észszerű mérlegelés keretében alkalmazva, kizárólag a törvénykönyv általános eljárási elveinek figyelembevételével bírálják el a kereseteket. Az egyszerűsített eljárásban a bíróságok biztosítják, hogy az alapvető jogokat és szabadságokat, valamint az eljárásban részt vevő személyek lényeges eljárási jogait tiszteletben tartsák, és hogy kérelmükre az eljárásban részt vevő személyeket meghallgassák. E célból tárgyalást kell tartani. Az eljárásban részt vevő személyeket mindig tájékoztatni kell a bíróság által történő meghallgatáshoz való jogukról. A bíróság egyszerűsítheti az eljárást, de nem köteles arra.

A kereset egyszerűsített eljárás keretében való elbírálásakor a bíróság:

-           az eljárási cselekményekről csak annyiban köteles jegyzőkönyvet vezetni, amennyiben azt szükségesnek ítéli, és kizárhatja a jegyzőkönyvvel szembeni kifogás benyújtásához való jogot;

-           a jogszabályban meghatározottól eltérő határidőt írhat elő;

-           a jogszabályban az eljárásban részt vevő személyek meghatalmazott képviselőjeként meg nem határozott személyt ilyenként elismerhet;

-           eltérhet a bizonyítékok benyújtására és felvételére vonatkozó alaki követelményekkel kapcsolatos jogszabályi előírásoktól, és elfogadhat a jogszabályban meghatározottól eltérő bizonyítékokat is, beleértve az eljárásban részt vevő személyek nem eskü alatt tett nyilatkozatát;

-           eltérhet az eljárási iratok kézbesítésére és az eljárásban részt vevő személyek részére továbbítandó iratokra vonatkozó alaki követelményekkel kapcsolatos jogszabályi előírásoktól, kivéve a kereset alperes részére történő kézbesítését;

-           mellőzheti az előzetes írásbeli eljárást vagy a tárgyalást;

-           bizonyítási eljárást saját kezdeményezésére is lefolytathat;

-           leíró rész és indokolás nélkül is ítéletet hozhat az ügyben;

-           az ügyben hozott határozatot a jogszabályban meghatározott eseteken kívüli esetekben is vagy a jogszabály által előírt biztosíték nyújtása nélkül is azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

A kis értékű követelések európai eljárásának megindítására irányuló keresetlevél elektronikus vagy postai úton is benyújtható. A keresetlevél elektronikus formában az e célra létrehozott informatikai rendszeren (E-toimik, e-File rendszer), a https://www.e-toimik.ee/ honlapon keresztül is benyújtható. A keresetlevélnek az e-File rendszeren keresztül történő benyújtása érdekében be kell jelentkezni az informatikai rendszerbe, és az kizárólag az észt személyi igazolvánnyal használható. Elektronikus formában a keresetlevél e-mailben is benyújtható a bíróság részére. Az észt bíróságok elérhetőségei a bíróságok honlapján találhatók: http://www.kohus.ee/.

A kérelmet benyújtó személynek alá kell írnia azt. A benyújtó személynek az elektronikus formában benyújtott kérelmet elektronikus aláírással kell ellátnia, vagy azt más olyan hasonlóan biztonságos módon kell benyújtania, amely lehetővé teszi a benyújtó személy azonosítását. Az elektronikus formában benyújtott kérelem faxon vagy más olyan formában is benyújtható, amely írásban utólag reprodukálható, feltéve, hogy az eredeti írásbeli dokumentumot haladéktalanul továbbítják a bíróság részére. A bírósági határozat megtámadása esetén a fellebbezést 10 napon belül be kell nyújtani.

A bíróság akkor is elegendőnek ítélheti az eljárásban részt vevő személy által e-mailben benyújtott kérelmet vagy más eljárási dokumentumot, ha az nem teljesíti az elektronikus aláírás követelményét, feltéve, hogy a bíróságnak nincsenek kétségei a kérelmező személyazonosságát és a dokumentum megküldését illetően, különösen ha ugyanaz a kérelmező az eljárásban korábban ugyanarról az e-mail címről küldött már elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat, vagy ha a bíróság egyetértett a tekintetben, hogy a kérelem vagy más dokumentum ilyen módon is benyújtható.

A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló rendelet 13. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglalt elfogadó nyilatkozatot elektronikus úton az e-File elektronikus információs rendszeren keresztül (https://www.e-toimik.ee/) vagy e-mailben illetve faxon kell megtenni a fent említett feltételek mellett. Ezen elfogadó nyilatkozat a kis értékű követelések európai eljárásának megindítása iránti kérelemmel együtt is benyújtható a bíróság részére.

Az ügyvédek, a közjegyzők, a végrehajtók, a csődeljárás esetén kirendelt vagyonfelügyelők és az állami vagy önkormányzati szervek részére az e célra létrehozott információs rendszeren keresztül elektronikus úton kell kézbesíteni az eljárási dokumentumokat. Más módon történő kézbesítés csak alapos indok esetén engedélyezhető. Az egyszerűsített eljárásban el lehet térni az eljárási dokumentumok kézbesítésére vonatkozó alaki követelményektől; e lehetőség ugyanakkor gondos mérlegelést igényel. Az eljárási dokumentumok kézbesítésére vonatkozó szabályoktól nem lehet eltérni a keresetlevél alperes részére történő kézbesítéskor és a bírósági határozatoknak az eljárásban részt vevő személyek részére történő kézbesítésekor.

Az illeték mértékét a polgári jogi ügy pertárgyértéke alapján kell meghatározni, amelyet pedig a megfizetni kért pénzösszeg figyelembevételével kell megállapítani. A polgári jogi ügy pertárgyértékének kiszámításakor a mellékköveteléseket hozzá kell számítani a főkövetelés összegéhez. Ha a kis értékű követelések európai eljárásában a követelés a késedelmes fizetés miatt fizetendő kötbérre vonatkozik, de a kötbér összege a kérelem benyújtásának időpontjában még nem esedékes, az egy évre esedékes összegnek megfelelő kötbér összegét hozzá kell számítani a kérelem benyújtásának időpontjában kiszámított összeghez. Az illeték mértékét a kiszámított végső pénzösszeg (a polgári jogi ügy pertárgyértéke) és az illetékekről szóló törvény (riigilõivuseadus) 1. mellékletében foglalt táblázat alapján kell kiszámítani e törvény 59. szakaszának (1) bekezdése értelmében.

Fellebbezés benyújtásakor az illetéket a kis értékű követelések európai eljárásának megindítása iránti kérelem benyújtásakor a körzeti bíróság részére megfizetett összeggel megegyező összegben kell megfizetni a fellebbezés terjedelmének figyelembevételével. A pervezető végzéssel szembeni fellebbezésnek a fellebbviteli bírósághoz (ringkonnakohus) való benyújtásakor 50 euró összegű illetéket kell fizetni. Felülvizsgálati kérelem benyújtásakor vagy a pervezető végzéssel szembeni fellebbezésnek a legfelsőbb bírósághoz (Riigikohus) való benyújtásakor felülvizsgálati biztosíték fizetendő. A felülvizsgálati kérelem benyújtásakor fizetendő felülvizsgálati biztosíték a polgári jogi ügy pertárgyértékének 1 százaléka a kérelem terjedelmének figyelembevételével; a felülvizsgálati biztosíték ugyanakkor nem lehet kevesebb, mint 100 euró vagy több, mint 3000 euró. A pervezető végzéssel szembeni fellebbezés esetén fizetendő felülvizsgálati biztosíték 50 euró.

A bírósági ügyekben végzett eljárási cselekményekért fizetendő illetékeket és felülvizsgálati biztosítékokat az észt pénzügyminisztérium alábbi bankszámláira kell befizetni:

SEB Bank – a/c EE571010220229377229 (SWIFT: EEUHEE2X)

Swedbank – a/c EE062200221059223099 (SWIFT: HABAEE2X)

Luminor Bank – a/c EE221700017003510302 (SWIFT: NDEAEE2X)

Ha a kis értékű követelések európai eljárásában hozott jogerős ítéletet nem teljesítik önkéntesen, az ítélet végrehajtását kérő személynek a végrehajtóhoz kell fordulnia a végrehajtási eljárás megindítása érdekében.

A 21. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében a rendelet alapján lefolytatott bírósági eljárásban hozott ítélet Észtországban csak akkor végrehajtható, ha az észt vagy angol nyelven szövegezték, vagy annak az észt vagy angol nyelvre történő fordítását a tanúsítványhoz csatolják. Ha jogorvoslattal élnek a kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélettel szemben, a fellebbezést elbíráló fellebbviteli bíróság megteszi a rendelet 23. cikkében foglalt intézkedéseket. Ha mulasztási ítéletet hoznak, és a mulasztási ítélettel szemben ellentmondással élnek a polgári perrendtartás 415. szakasza alapján, az ezen intézkedések iránti kérelmet az ellentmondást elbíráló bírósághoz kell benyújtani.

Ha még nem nyújtottak be fellebbezést, a rendelet 23. cikkében foglalt intézkedéseket a határozatot hozó bíróság teszi meg. A rendelet 23. cikkének c) pontjában foglalt intézkedést az a körzeti bíróság is megteheti, amelynek illetékességi területén a végrehajtási eljárást lefolytatják vagy le kellene folytatni.

A végrehajtásról szóló törvénykönyv (täitemenetluse seadustik) 46. cikkében foglalt esetekben a végrehajtási eljárást a bíróság mellett az eljárást lefolytató végrehajtó is felfüggesztheti.

1.3 Nyomtatványok

Az egyszerűsített eljárásra vonatkozóan nincsenek országosan használt formanyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Ha egy személy meghatalmazott képviselő útján vesz részt az eljárásban, a képviselőnek általánosságban legalább államilag elismert jogtudományi mesterfokozattal, az Észt Köztársaság oktatásról szóló törvénye (Eesti Vabariigi haridusseadus) 28. szakaszának (22) bekezdésében meghatározott ezzel egyenértékű képesítéssel vagy egyenértékű külföldi képesítéssel kell rendelkeznie. Az egyszerűsített eljárásban ugyanakkor a bíróság olyan személynek is engedélyezheti az eljárásban való részvételét, aki nem teljesíti az említett képesítési követelményeket, de a bíróság véleménye szerint képes a bíróság előtt más személy képviselőjeként eljárni. Az egyszerűsített eljárásra irányadó különös szabályok csak a körzeti bíróságok előtti elsőfokú eljárásokra alkalmazandók. A körzeti bíróság által elfogadott, de a képesítési követelményeket nem teljesítő meghatalmazott képviselő nem végezhet eljárási cselekményt a fellebbviteli vagy a legfelsőbb bíróság előtt.

A képviselőnek az ügyben való eljárása nem korlátozhatja az eljárásban részt vevő cselekvőképes személy személyes részvételét az eljárásban. A képviselő magatartása és tudása az eljárásban részt vevő magatartásával és tudásával egyenértékűnek tekinthető.

Ha a bíróság úgy véli, hogy az eljárásban részt vevő természetes személy nem képes arra, hogy jogait egyedül megvédje, vagy más alapvető érdekének védelme nem kellőképpen biztosított ügyvéd segítsége nélkül, a bíróság tájékoztatja e személyt annak lehetőségéről, hogy állami jogi segítséget vegyen igénybe.

A jogi segítség nyújtására a polgári perrendtartásban (180. és azt követő szakaszok) foglalt, az eljárás során nyújtott segítségre vonatkozó szabályok és az állami jogi segítségnyújtásról szóló törvényben (riigi õigusabi seadus) meghatározott eljárás alapján kerül sor. Az állami jogi segítséget (költségmentesség) a kérelmező kérelme alapján nyújtják.

Költségmentességet biztosítanak azon természetes személy részére, aki az állami jogi segítség iránti kérelem benyújtásakor az Észt Köztársaságban vagy más uniós tagállamban lakóhellyel rendelkezik, vagy észt vagy más uniós állampolgár. A lakóhelyet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelet 62. cikke alapján kell meghatározni. Más természetes személy részére csak akkor biztosíthatóköltségmentesség, ha ez valamely Észtországot kötő nemzetközi kötelezettségből következik .

A valamely polgári ügyben részt vevő fél által bírósági eljárásban biztosított költségmentesség iránt benyújtott kérelmet az ügyet elbíráló vagy azon bírósághoz kell benyújtani, amely hatáskörrel és illetékességgel rendelkezne az ügy elbírálására.

Költségmentességet biztosítanak az azt kérelmező természetes személy részére, ha a költségmentesség kérelmezésekor fennálló anyagi helyzetére való tekintettel nem tudja megfizetni a jogi szolgáltatásokat, vagy ha a személy csak részben vagy részletekben tudja megfizetni a jogi szolgáltatásokat, vagy ha a személy anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a jogi szolgáltatások kifizetését követően alapszükségleteit kielégítse.

Nem biztosítanak költségmentességet az azt kérelmező természetes személy részére, ha:

1) vélelmezhető, hogy a perköltségek nem haladják meg a költségmentességet kérelmező személy átlagos havi bevételének kétszeresét, amely bevételt a kereset benyújtását megelőző négy hónap átlagos havi bevétele alapján kell kiszámítani az adók és kötelező járulékok, valamint a jogszabályon alapuló tartási kötelezettség teljesítésére előírt összegek, továbbá a háztartás és közlekedés ténylegesen felmerülő költségei nélkül;

2) a költségmentességet kérelmező személy fedezni tudja a perköltségeket a létező vagyonelemekből, amelyek nagyobb nehézség nélkül értékesíthetők, és amelyekkel szemben jogszabály alapján fizetés iránti követelés érvényesíthető;

3) az eljárás az annak során nyújtandó segítséget kérelmező személy gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, és nem érinti azon jogait, amelyek nem a gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak. Ez a szabály nem alkalmazható annyiban, amennyiben kizárja, hogy a természetes személyek az eljárás során segítséget vehessenek igénybe a bírósághoz való fordulásra vagy a fellebbezésre vonatkozó illeték megfizetése alóli teljes vagy részleges mentesülés céljából, ha az eljárás az annak során nyújtandó segítséget kérelmező személy gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, és nem érinti azon jogait, amelyek nem a gazdasági vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódnak.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

Az egyszerűsített eljárásban a bíróság eltérhet a bizonyítékok benyújtására és felvételére vonatkozó alaki követelményekkel kapcsolatos jogszabályi előírásoktól, és elfogadhat a jogszabályban meghatározottól eltérő bizonyítékokat is (pl. az eljárásban részt vevő személy nem eskü alatt tett nyilatkozatát). A kereset elbírálására irányuló rendes eljárással szemben az egyszerűsített eljárásban a bíróság saját kezdeményezésére is lefolytathat bizonyítási eljárást. Mindazonáltal biztosítani kell, hogy a bíróság eljárási cselekményei ne sértsék a felek bíróság előtti egyenlőségét. A bíróság által a bizonyítékok felvétele útján vizsgált tényeket a bírósággal előzetesen ismertetni kell.

A bizonyítékok felvételére vonatkozó szabályok a polgári perrendtartás 25. fejezetében találhatók. A keresetben valamennyi félnek elő kell adnia azokat a tényeket, amelyeken a követelései és a kifogásai alapulnak, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A felek megállapodhatnak abban, hogy a bizonyítási teher a jogszabályban meghatározottól eltérően terheli a feleket, valamint megegyezhetnek az egyes tényeket alátámasztó bizonyítékok jellegében, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. Az eljárásban részt vevő személyek bizonyítékokat nyújtanak be. A bíróság az eljárásban részt vevő személyektől további bizonyítékok benyújtását kérheti. Ha az eljárásban részt vevő, bizonyítékot benyújtani kívánó személy nem tudja ezt megtenni, az eljárásban részt vevő személy kérheti a bizonyítékok bíróság általi felvételét. Az eljárásban részt vevő azon személynek, aki bizonyítékot kíván benyújtani vagy a bizonyítékok felvételét kéri, alá kell támasztania, hogy melyek azok az eljárás szempontjából releváns tények, amelyeket a bizonyítékok benyújtásával vagy a bizonyítékok felvétele iránti kérelmével kíván bizonyítani. A bizonyítékok felvételére irányuló kérelemben meg kell jelölni azokat az információkat is, amelyek lehetővé teszik a bizonyítékok felvételét. A pert megelőző eljárás során a bíróság határidőt ír elő az eljárásban részt vevő személyeknek arra, hogy a bizonyítékokat vagy a bizonyítékok felvétele iránti kérelmet benyújtsák. Ha a bíróság az eljárásban részt vevő személynek a bizonyítékok felvételére irányuló kérelmét amiatt utasítja el, hogy e személy a bíróság felhívása ellenére elmulasztotta előzetesen megfizetni a bizonyítékok felvételéhez kapcsolódó költségeket, e személynek nincs joga arra, hogy később a bizonyítékok felvételét kérje, ha a kérelem teljesítése az ügy elbírálásának elnapolását eredményezné.

Ha a bizonyítási eljárást az ügyet elbíráló bíróság illetékességi területén kívül kell lefolytatni, az utóbbi megkeresésében elrendelheti, hogy az eljárási cselekményt az a bíróság folytassa le, amelynek illetékességi területén a bizonyíték felvehető. A megkeresésben foglaltakat a megkeresésben szereplő eljárási cselekmény elvégzésére alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell végrehajtani. Az eljárásban részt vevő feleket értesíteni kell az eljárási cselekmény idejéről és helyéről; az eljárásban részt vevő személy távolléte ugyanakkor nem akadályozza a megkeresésben foglaltak végrehajtását. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvet és a megkeresésben foglaltak teljesítéseként felvett bizonyítékot haladéktalanul meg kell küldeni az ügyet elbíráló bírósághoz. Ha a bizonyítéknak az eljárást a megkeresés alapján lefolytató bíróság általi felvétele során vita merül fel, amelyet e bíróság nem bírálhat el, de a bizonyítási eljárás folytatása e jogvita eldöntésétől függ, az alapügyet elbíráló bíróság bírálja el a jogvitát. Ha a megkeresést teljesítő bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy megfelelőbb eldöntése érdekében észszerűnek tűnik a bizonyítékok felvételének egy másik bíróság részére való átadása, e célból megkereséssel fordul a másik bírósághoz, és tájékoztatja erről az eljárásban részt vevő feleket.

A külföldi államban az ezen állam jogi szabályozása alapján felvett bizonyíték felhasználható az észt polgári jogi bíróságok előtt, ha a bizonyítékok beszerzése érdekében elvégzett eljárási cselekmények nem ellentétesek az észt polgári jogi elvekkel. A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján a bizonyítékok felvételét kérő bírói testület vagy a végzés alapján eljáró bíró az említett rendelet alapján jelen lehet és részt vehet a külföldi állam bírósága által történő bizonyításfelvétel során. Az eljárásban részt vevő személyek, a képviselőik és a szakértők ugyanolyan mértékben vehetnek részt az ilyen bizonyításfelvétel során, mint amilyen mértékben Észtországban részt vehetnek a bizonyítási eljárásban. Az ügyet elbíráló bírói testület, a végzés alapján eljáró bíró vagy a bíróság által kirendelt szakértő részt vehet az észt bíróság által valamelyik másik uniós tagállamban elvégzett közvetlen bizonyításfelvétel során, amelyet a rendelet 17. cikkének (3) bekezdése tesz lehetővé.

Ha a a bizonyításfelvételt az uniós tagállamok területén kívül kell elvégezni, a bíróság a bizonyításfelvételt a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló megállapodás szerint a hatáskörrel rendelkező hatóság útján kéri. A bíróság a külföldi államban az Észt Köztársaságot ezen államban képviselő nagykövet vagy hatáskörrel rendelkező konzuli tisztviselő közvetítésével is elvégezheti a bizonyításfelvételt, ha azt nem tiltja e külföldi állam joga.

A bizonyítékot benyújtó vagy a bizonyíték felvételét kérő fél csak az ellenérdekű fél egyetértésével mondhat le a bizonyítékról vagy vonhatja azt vissza, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

1.6 Írásbeli eljárás

Az egyszerűsített eljárással tárgyalt ügyek írásbeli eljárásban is elbírálhatók. A bíróság biztosítja, hogy az eljárásban részt vevő felek alapvető jogait és szabadságait, valamint alapvető eljárási jogait tiszteletben tartsák, és az eljárásban részt vevő feleket a kérelmükre meghallgassák. E célból nem szükséges tárgyalást tartani. A bíróság mellőzheti az előzetes írásbeli eljárást vagy a tárgyalást.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalmazza a bevezető részt, a rendelkező részt, a leíró részt és az indokolást.

Az ítélet bevezető része az alábbiakat tartalmazza:

  • az ítéletet hozó bíróság neve;
  • az ítéletet hozó bíró neve;
  • az ítélet közzétételének ideje és helye;
  • a polgári jogi ügy száma;
  • a kereset tárgya;
  • a polgári jogi ügy pertárgyértéke;
  • az eljárásban részt vevő felek neve és személyazonosító adatai vagy nyilvántartási száma;
  • az eljárásban részt vevő felek címe, ha az nyilvánvalóan szükséges az ítélet végrehajtásához vagy elismeréséhez;
  • az eljárásban részt vevő felek képviselőinek neve és helyettesítés esetén az utóbbi képviselők neve;
  • az utolsó bírósági tárgyalás ideje vagy az írásbeli eljárásban elbírált ügyre való hivatkozás.

Az ítélet leíró része pontosan és logikai sorrendben megjelöli a benyújtott követelések és a felhozott érvek releváns tartalmát, a benyújtott ellenkérelmet és az e kérelemre vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat.

Az ítélet indokolása tartalmazza a bíróság által megállapított tényállást, az ennek alapján levont következtetést, azokat a bizonyítékokat, amelyeken a bíróság következtetései alapulnak, valamint a bíróság által alkalmazott jogszabályokat. Az ítéletben a bíróságnak alá kell támasztania annak indokait, hogy miért nem értett egyet a felperes vagy az alperes által tett tényállítással. A bíróságnak minden bizonyítékot értékelnie kell az ítéletben. Ha a bíróság figyelmen kívül hagy valamely bizonyítékot, azt meg kell indokolnia az ítéletben. Ha a vagylagos követelések valamelyikének helyt ad a bíróság, a másik vagylagos követelés elutasítását nem szükséges alátámasztania.

Az egyszerűsített eljárásban a bíróság a leíró rész és az indokolás mellőzésével is hozhat ítéletet, vagy dönthet úgy, hogy indokolásban kizárólag a jogi indokokat és azokat a bizonyítékokat jelöli meg, amelyeken a bíróság következtetései alapulnak.

Az ítélet rendelkező részében a bíróság világosan és egyértelműen dönt a felek követeléseiről, és a felek minden más kérelméről, amelyet még nem rendeztek, valamint a kereset biztosításához alkalmazott intézkedésekhez kapcsolódó kérdésekről. A rendelkező résznek világosan érthetőnek és végrehajthatónak kell lennie még az ítélet többi részének szövege nélkül is.

A rendelkező rész tájékoztatást ad emellett az ítélettel szembeni fellebbezésre vonatkozó eljárásról és annak határidejéről, valamint többek között meghatározza azt a bíróságot, amelyhez a fellebbezést be kell nyújtani, és utal arra a tényre, hogy ha a fellebbezésben nem kérik az ügy bírósági tárgyaláson történő felülvizsgálatát, a fellebbezést írásbeli eljárásban is el lehet bírálni. A mulasztási ítéletben utalni kell azon jogra, hogy azzal szemben ellentmondással lehet élni. A rendelkező rész kifejti azt is, hogy ha a fellebbező a fellebbezés benyújtásához eljárási segítséget kér (például a fellebbezés esetén fizetendő illeték megfizetésének elengedése), a releváns eljárási cselekményt, például a fellebbezés benyújtását a fellebbezési határidőn belül el kell végezni az eljárási határidőknek való megfelelés érdekében.

1.8 A költségek megtérítése

Általános elvek:

  • Az eljárás költségeit annak a félnek kell viselnie, akit a bíróság pervesztesnek ítél.
  • A pervesztes félnek meg kell térítenie a másik fél számára mind a bírósági eljárás költségeit, mind az összes olyan más peren kívüli költséget, amely a bírósági eljárással összefüggésben merült fel.
  • A bírósági eljárás költségei magukban foglalják az illetéket, biztosítékot és az eljáráshoz nélkülözhetetlen költségeket. Az eljárás nélkülözhetetlen költségei a következők: a) a tanúkhoz, szakértőkhöz, tolmácsokhoz és fordítókhoz kapcsolódó költségek, valamint az eljárásban részt nem vevő személyek azon költségei, amelyek a igazságügyi szakértői vizsgálatról szóló törvény (kohtuekspertiisiseadus) alapján megtérítendő vizsgálatokkal kapcsolatban merültek fel; b) az okirati és tárgyi bizonyítékok megszerzéséhez kapcsolódó költségek; c) a helyszíni szemléhez kapcsolódó költségek, amelyek magukban foglalják a bíróságnál felmerült szükséges utazási költségeket; d) az eljárási iratoknak a végrehajtó útján vagy egy külföldi államban vagy az Észt Köztársaság területén kívül élő állampolgárai részére történő kézbesítésével és megküldésével kapcsolatos költségek; e) az eljárási iratok kibocsátásának költségei; f) a polgári jogi ügy pertárgyértékének meghatározásához kapcsolódó költségek. A bíróságon kívüli költségek többek között a következők: a) az eljárásban részt vevő személyek képviselőinek költségei; b) az eljárásban részt vevő személyek utazási, postai, kommunikációval és szállással kapcsolatos, valamint más ilyen jellegű költségei, amelyek az eljárással kapcsolatban merültek fel; c) az eljárásban részt vevő személyek elmaradt bére vagy fizetése vagy más elmaradt állandó bevétele; d) a pert megelőző eljárás jogszabályban meghatározott költségei, ha a keresetet legfeljebb hat hónappal a pert megelőző eljárás lezárását követően nyújtották be; e) a végrehajtó biztosítási intézkedésért járó díjazása és a biztosítási intézkedés végrehajtásához kapcsolódó költségek; f) a végrehajtó eljárási iratok kézbesítéséért járó díjazása; g) a végrehajtó díjazása a 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján hozott, zárolást elrendelő európai végzés végrehajtásával összefüggésben, valamint a zárolást elrendelő európai végzés végrehajtásához kapcsolódó költségek, továbbá az észt végrehajtói és vagyonfelügyelői kamara (Kohtutäiturite ja Pankrotihaldurite Koda) díja az ugyanezen végzés alapján benyújtott, adatkérésre irányuló kérelem felülvizsgálatára vonatkozóan; h) a perköltségek megfizetése tekintetében az eljárás során nyújtandó segítség iránti kérelem elbírálásához kapcsolódó költségek; i) a békéltetésben való részvétel költségei, ha a bíróság előírta a felek részére az ezen eljárásban való részvételt.
  • A felek törvényes képviselőinek eljárási költségeit ugyanazon szabályok alapján kell megtéríteni, amelyeket a felek eljárási költségeinek megtérítésére kell alkalmazni.
  • Abban az esetben, ha a bíróság részben ad helyt a keresetnek, a felek egyenlő mértékben viselik az eljárási költségeket, ha csak a bíróság a pernyertesség arányában való megosztásról nem rendelkezik, vagy úgy határoz, hogy az eljárási költségeket részben vagy egészben a feleknek maguknak kell viselniük.

Az eljárási költségek megosztását a végleges határozat tartalmazza. A költségek összegét az eljárási költségek megállapítására vonatkozó szabályok alapján kell meghatározni a végleges érdemi határozatban vagy külön határozatban azt követően, hogy a végleges érdemi határozat jogerőre emelkedett.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az egyszerűsített eljárásban hozott ítéletben a körzeti bíróság engedélyezheti az ítélettel szembeni fellebbezést. A körzeti bíróság akkor engedélyezi ezt, ha véleménye szerint a fellebbviteli bíróság határozata szükséges a jogi rendelkezésre vonatkozóan az utóbbi által képviselt álláspont megismeréséhez. A fellebbezésre vonatkozó engedély megadását nem kell megindokolni az ítéletben.

Az egyszerűsített eljárásban hozott ítélet rendelkező részében a bíróság rendelkezik az ítélettel szembeni fellebbezéssel kapcsolatos eljárásról és határidőről is. A fellebbviteli bíróság a körzeti bíróságnak a fellebbezésre vonatkozó engedélyétől függetlenül elbírálhatja az egyszerűsített eljárásban benyújtott fellebbezést, és a körzeti bíróság engedélyétől függetlenül benyújtható fellebbezés. Ha a körzeti bíróság nem adott engedélyt a fellebbezésre, a fellebbviteli bíróság akkor bírálhatja el a fellebbezést, ha a körzeti bíróság által hozott ítéletet a jogszabályok alkalmazásának vagy a tényállás értékelésének nyilvánvaló hibája befolyásolhatta. A fellebbviteli bíróság ugyanakkor megtagadja a kis értékű fellebbezés elbírálását, de csak abban az esetben, ha a körzeti bíróság határozata valószínűleg helyes, és az ügy fellebbezés keretében történő elbírálása csupán felesleges költségeket eredményezne mind idő mind pénz szempontjából. A fellebbviteli bíróság nem tagadhatja meg a fellebbezés elfogadását csak azon az alapon, hogy egyszerűsített eljárásról van szó. A felek vagy az önálló követeléssel rendelkező harmadik fél fellebbezést nyújthat be a kis értékű követelések európai eljárása keretében az elsőfokú bíróság által hozott ítélettel szemben a fellebbezéssel megtámadott ítéletet hozó körzeti bíróság illetékességi területe szerinti fellebbviteli bírósághoz. Az önálló követeléssel nem rendelkező harmadik fél akkor élhet fellebbezéssel, ha az nem összeegyeztethetetlen azon felperes vagy alperes fellebbezésével, akinek támogatása céljából a harmadik fél részt vesz az eljárásban. A fellebbezés benyújtására és más eljárási cselekmények elvégzésére vonatkozóan ugyanazon feltételek érvényesek a harmadik félre, mint amelyek azon felperesre vagy alperesre, akinek támogatása céljából a harmadik fél részt vesz az eljárásban.

Nem nyújtható be fellebbezés, ha mindkét fél lemond a fellebbezési jogáról a bíróság részére benyújtott nyilatkozatban.

Fellebbezés az ítéletnek a fellebbező fél részére való kézbesítésének napjától számított 30 napon belül, de legkésőbb az elsőfokú bíróság ítéletének közzétételét követő 5 hónapon belül nyújható be.

Ha a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidőn belül kiegészítő ítéletet hoznak az ügyben, a korábbi ítélettel szembeni fellebbezés benyújtására biztosított határidő a kiegészítő ítélet kézbesítésének napjától újra kezdődik. Ha a leíró rész vagy indokolás nélkül hozott ítéletet a kihagyott résszel kiegészítik, a korábbi ítélettel szembeni fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő újra kezdődik a teljes ítélet kézbesítésének napjától.

A fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő csökkenthető vagy legfeljebb az ítélet közzétételét követő 5 hónapos időtartamig növelhető, ha a felek megállapodnak ebben, és tájékoztatják erről a bíróságot.

A fellebbezés csak arra utalhat, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a jogszabálysértésén alapul, vagy hivatkozhat arra, hogy a fellebbezési eljárás során figyelembe veendő körülmények és bizonyítékok alapján az elsőfokú bíróság ítéletétől eltérő ítéletet kellene hozni.

A fellebbezés többek között a következőket tartalmazza: 1) a fellebbezéssel megtámadott ítéletet hozó bíróság neve, az ítélet meghozatalának napja és a polgári jogi ügy száma; 2) a fellebbező egyértelműen megfogalmazott kérelme, amely meghatározza annak terjedelmét, hogy a fellebbező mennyiben támadja az elsőfokú bíróság ítéletét, és vázolja a fellebbviteli bíróság azon határozatát, amelyet a fellebbező fél kér; 3) a fellebbezés indokolása; 4) a fellebbezéssel megtámadott ítélet kézbesítésének ideje.

A fellebbezés indokolásának tartalmaznia kell: 1) az elsőfokú bíróság által az ítéletben vagy az eljárás során megsértett jogszabályt, vagy azt a tényt, amelyet az elsőfokú bíróság helytelenül vagy nem kielégítően értékelt; 2) a jogszabálysértést vagy valamely tény helytelen vagy nem kielégítő értékelését alátámasztó indokolás; 3) azon bizonyítékra való hivatkozás, amelyet a fellebbező be kíván nyújtani az egyes tényállítások igazolásaként.

Az okirati bizonyítékot, amelyet nem nyújtottak be az elsőfokú bírósághoz, és amelyet a fellebbező fél a bíróság által elfogadni kér, csatolni kell a fellebbezéshez. Ha új tény vagy bizonyíték szolgál a fellebbezés benyújtásának indokául, a fellebbezésben meg kell jelölni annak indokát, hogy miért nem nyújtották be ezen tényeket és bizonyítékokat az elsőfokú bírósághoz.

Ha a fellebbező fél azt kérelmezi, hogy a bíróság tanút hallgasson meg, vagy az eljárásban részt vevő személy eskü alatt tegyen nyilatkozatot, vagy szakértői véleményt vagy vizsgálatot rendeljen el, ezt annak indokával együtt meg kell jelölni a fellebbezésben. Ilyen esetben a tanúk vagy szakértők nevét és címét, valamint telefonszámát, amennyiben ismert, meg kell jelölni a fellebbezésben.

Ha a fellebbező fél azt kéri, hogy az ügyet tárgyaláson bírálják el, a fellebbezőnek ezt meg kell jelölnie a fellebbezésben. Ellenkező esetben úgy kell tekinteni, hogy a fellebbező fél egyetért az ügy írásbeli eljárás keretében történő elbírálásával.

Ha a bíróság leíró rész vagy indokolás nélkül hozta meg az ítéletét, a körzeti bíróságot az ítélet kézbesítését követő 10 napon belül értesíteni kell az ítélet megtámadásának szándékáról. A bíróság ezt követően kiegészíti az írásbeli eljárásban hozott ítéletet a hiányzó részekkel. Ha a bíróság a hiányzó részekkel kiegészítette az ítéletet, a fellebbezés benyújtására nyitva álló határidő a kiegészített ítélet kézbesítésének napjától újra kezdődik. A fellebbezési eljárásban részt vevő személy fellebbezést nyújthat be a fellebbviteli bíróság ítéletével szemben a legfelsőbb bírósághoz, ha a fellebbviteli bíróság lényeges eljárási szabályt sértett vagy tévesen alkalmazott valamely anyagi jogi rendelkezést. Az önálló követeléssel nem rendelkező harmadik fél a polgári perrendtartásban meghatározott feltételek mellett nyújthat be felülvizsgálati kérelmet.

Nem nyújtható be felülvizsgálati kérelem, ha mindkét fél lemond a fellebbezési jogáról a bíróság részére benyújtott nyilatkozatban.

A felülvizsgálati kérelmet attól a naptól számított 30 napon belül kell benyújtani, amikor az ítéletet a felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél részére kézbesítették, de legkésőbb a fellebbviteli bíróság ítéletének közzétételét követő 5 hónapon belül.

Az ítéletnek a 18. cikk szerinti felülvizsgálata iránti kérelem benyújtása érdekében a mulasztási ítélettel szembeni ellentmondást az ellentmondást elbíráló körzeti bírósághoz kell benyújtani. A mulasztási ítélettel szembeni ellentmondást a mulasztási ítéletet hozó körzeti bírósághoz kell benyújtani a mulasztási ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül. Ha a mulasztási ítéletet nyilvános közzététel útján kézbesítették, a mulasztási ítélettel szembeni ellentmondást attól a naptól számított 30 napon belül lehet benyújtani, amikor az alperes értesült a mulasztási ítéletről vagy a végrehajtási eljárásnak a mulasztási ítélet végrehajtása érdekében történő megindításáról.

Utolsó frissítés: 16/12/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.