Kis értékű követelések

Németország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung, ZPO) nem rendelkezik kis értékű követelésekre vonatkozó különleges eljárásról. A perrendtartás 495a. szakasza azonban rendelkezik egy egyszerűsített eljárásról. Ez lehetővé teszi, hogy a bíróság észszerű mérlegelést követően döntsön az alkalmazandó eljárásról olyan ügyekben, ahol a perérték nem haladja meg a 600 EUR összeget. A perrendtartás nem tartalmaz további korlátozásokat ezzel kapcsolatban, például nem írja elő, hogy csak bizonyos típusú jogviták esetében lehet élni ezzel a lehetőséggel.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A bíróság ezért ilyen esetekben észszerű mérlegelést követően dönthet az alkalmazandó eljárásról, illetve különösképpen élhet az eljárás leegyszerűsítésének bizonyos konkrét lehetőségeivel. A bíróság nem köteles ekként eljárni. Még akkor is az általános rendelkezések szerint járhat el, ha a perérték kisebb mint 600 EUR.

Ha a bíróság a saját belátása szerint dönt az alkalmazandó eljárásról, a felek ezt nem kifogásolhatják. Egyedül a szóbeli meghallgatást kérelmezhetik.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek kötelezően használandó nyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Az általános rendelkezések érvényesek. Ennek az az oka, hogy az eljárás csak formailag egyszerűsített. Azok a felek, akik nem jogi képviselő útján járnak el, ugyanolyan jogsegélyben részesülnek, mint a jogi képviselettel rendelkező felek. A kerületi bíróságokon (Amtsgerichte) folytatott eljárásokban például lehetőség van a kereset jegyzőkönyvbe mondására a bíróság hivatalában. A jogi képviselő útján eljáró fél is szabadon dönthet arról, hogy jegyzőkönyvbe mondja a keresetlevelet ahelyett, hogy az ügyvédjén keresztül nyújtaná be.

Hasonlóképpen az a tény, hogy valamely fél jogi képviselő útján jár-e el, sem jellegében, sem mértékében nem befolyásolja a bíróság tájékoztatási és tanácsadási kötelezettségét (Aufklärungs- und Hinweispflichten). A bíróság a jogszabályok értelmében köteles elmagyarázni az eljárásokat jogi és ténybeli szempontból, és köteles tisztázni a nem egyértelmű kérdéseket.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bíróság nincs arra korlátozva, hogy a szokásos módon végezze el a bizonyításfelvételt. A más esetekben érvényes közvetlenség (Unmittelbarkeit) elvével ellentétben, amelynek értelmében a tanúkat, szakértőket vagy feleket a felek jelenlétében kell meghallgatni az eljáró bíróságon, az egyszerűsített eljárások során a bíróság elrendelheti például, hogy a tanúkat, szakértőket vagy feleket telefonon vagy írásban kérdezzék ki.

1.6 Írásbeli eljárás

Lehetőség van kizárólag írásbeli eljárásra is. Ugyanakkor, ha valamelyik fél kéri, szóbeli eljárást kell lefolytatni.

1.7 Az ítélet tartalma

Az ítélet tartalma egyszerűbb, mint a rendes eljárások során. Ennek oka az, hogy főszabály szerint a 600 EUR-nál kisebb perértékű jogviták esetében hozott ítéletekkel szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

Például elhagyható a tényállás ismertetése. A határozat indokolása is elhagyható a felek beleegyezésével, vagy ha annak lényegi tartalma már szerepel a bírósági jegyzőkönyvben. Abban az esetben azonban, ha az ítéletet várhatóan külföldön érvényesítik, az ítélet indokolása a nemzetközi jogviszonyokra vonatkozó előírások miatt nem hagyható el (a polgári perrendtartás 313a. szakaszának (4) bekezdése).

Ha a bíróság kivételes esetben lehetővé teszi a jogorvoslat iránti kérelmet, az ítélet tartalmára az általános rendelkezések vonatkoznának.

1.8 A költségek megtérítése

A költségek megtérítésére nem vonatkoznak korlátozások, itt az általános rendelkezések érvényesek.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Főszabály szerint a 600 EUR-nál kisebb perértékű jogviták esetében hozott ítéletekkel szemben nincs lehetőség fellebbezésre. Kivételes esetekben azonban van rá lehetőség, ha azt az elsőfokú bíróság lehetővé teszi az ítéletében. Erre akkor kerülhet sor, ha az ügy alapvető fontossággal bír, vagy amennyiben a jog fejlődése vagy a következetes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükség van a fellebbviteli bíróság határozatára.

Ha nincs helye fellebbezésnek, az elsőfokú bíróság köteles újratárgyalni az ügyet, ha az ítéletet sérelmező fél tiltakozik azzal az indokkal, hogy a bíróság a határozatot befolyásoló módon megsértette a meghallgatáshoz való jogot. Ha az eljáró bíróság nem orvosolja a kifogást, a fél számára az egyetlen lehetőség az marad, hogy alkotmányossági panasszal a Szövetségi Alkotmánybírósághoz fordul.

Utolsó frissítés: 06/05/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.