Kis értékű követelések

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Gibraltáron a Supreme Court (legfelsőbb bíróság) rendelkezik hatáskörrel a kis értékű követelések elbírálása tekintetében, amelyet a kis értékű követelések eljárásának is neveznek.  10 000 font az a küszöbérték, amely alatt a kis értékű követelések eljárása kezdeményezhető. Mindazonáltal a vitatott összeg nem az egyetlen figyelembe vett tényező. Az egyéb szempontok között szerepel a követelés típusa, valamint az ügy méltányos elbírálásához szükséges előkészítés mértéke és típusa. Bizonyos körülmények között a 10 000 fontnál nagyobb értékű, egyszerű ügyek is elbírálhatók a kis értékű követelések eljárásának keretében, amennyiben mind a felperes, mind az alperes hozzájárul ehhez.

A felperes és az alperes véleményének figyelembevétele mellett a bíróság a következő tényezőket veszi figyelembe annak eldöntésekor, hogy az ügyet a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban (amely a kis értékű követelések eljárásaként ismert), vagy inkább rendes bírósági eljárásban bírálják-e el:

• A vitatott összeg – amely általában nem haladhatja meg a 10 000 fontot.
• A követelés típusa – ezek általában fogyasztói követelések (pl. értékesített áruk, hibás áruk vagy kivitelezés), balesettel összefüggő követelések, az árukra vonatkozó tulajdonjoggal kapcsolatos viták, valamint a bérbeadók és a bérlők között a kilakoltatáson kívül a javításokkal, a letétbe helyezett kaucióval, a bérleti díjak hátralékával stb. kapcsolatban felmerülő viták.

A bíróság figyelembe veszi az ügy méltányos elbírálásához szükséges előkészítés mértékét és típusát, amikor arról dönt, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárásában kell‑e elbírálni. A bíróságnak szem előtt kell tartania, hogy ennek az eljárásnak kellően egyszerűnek kell lennie ahhoz, hogy az emberek, amennyiben kívánják, ügyvéd igénybevétele nélkül intézhessék saját ügyeiket. A kereset csak minimális előkészítést igényel például a zárótárgyaláshoz. A kis értékű követelések eljárása alá tartozó ügyekben általában nem vesz részt sok tanú, vagy azok nem érintenek nehéz jogi kérdéseket.

Ha a követelés összege kevesebb, mint 10 000 font, de személyi sérüléssel, a lakás célú helyiségek megrongálásával és az abból eredő károkkal kapcsolatos igényt érint, az ügyet nem a kis értékű követelések eljárásában bírálják el, kivéve, ha a személyi sérüléssel, a lakás célú helyiségek megrongálásával és az abból eredő károkkal összefüggésben követelt összegek egyike sem haladja meg az 1000 fontot.

Azokban az esetekben, amikor a kis értékű követelések eljárását követve 10 000 fontnál nagyobb értékű ügyeket tárgyalnak, a költségekre vonatkozóan eltérő szabályok alkalmazandók. Ilyen esetekben a pernyertes fél a pervesztes féllel szemben követelheti a költségek – az ügyvédi költségeket is beleértve – megfizetését. Ezek a költségek ugyanakkor nem lehetnek magasabbak, mint amelyeket akkor ítéltek volna meg, ha az ügyet gyorsított eljárásban bírálták volna el. A költségekre vonatkozóan további információk később találhatók.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Míg a legtöbb esetben a legfeljebb 10 000 font értékű ügyeket a kis értékű követelések eljárásában bírálják el, ez nem automatikus. A bíróság figyelembe veszi a peres felek véleményét, amikor a lefolytatandó eljárásról dönt. Annak ellenére, hogy a vitatott összeg kevesebb, mint 10 000 font, a bíróság dönthet úgy, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárása helyett a rendes bírósági eljárásban tárgyalja.

Ha a követelést vitatják (vagy azzal szemben ellenkérelmet nyújtanak be), a felperesnek megküldik az alperes ellenkérelmének egy példányát. A feleknek ki kell tölteniük az eljárás kiválasztására vonatkozó kérdőívet is. A felek által a kérdőívekben megadott információk segítenek a bíróságnak annak eldöntésében, hogy melyik a legmegfelelőbb eljárás az ügyben. Ha a felperes úgy ítéli meg, hogy az ügyet kis értékű követelésként kell kezelni a kis értékű követelések eljárásában, ezt a kérdőívben fel kell tüntetnie. Mindazonáltal annak ellenére, hogy a felperes és az alperes álláspontját is figyelembe veszi, a bíróság maga köteles eldönteni, hogy az ügyet milyen eljárásban tárgyalják.

A fent leírtak szerint a bíróság dönthet úgy, hogy rendes eljárásban tárgyalja a 10 000 fontnál kisebb értékű ügyet. Ezt a döntést az eljárás elején kell meghozni.

A bíróságnak mérlegelési jogköre van a tekintetben, hogy az ügyet a kis értékű követelések eljárása helyett mégis rendes eljárásban tárgyalja, amennyiben azt tartja megfelelőnek. Ha a követelést a kis értékű követelések eljárásában tárgyalják, majd ezt követően egy másik eljárás keretében, a kis értékű követelések eljárására vonatkozó költségekkel kapcsolatos szabályok az új eljárás megindítását követően nem alkalmazhatók. A gyorsított vagy a többsebességes eljárással kapcsolatos költségekre vonatkozó szabályokat az új eljárás megindításának napjától kell alkalmazni.

1.3 Nyomtatványok

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban meghatározott formanyomtatványokat alkalmaznak, és azokat kötelező használni.

A kereset benyújtásához a felperesnek ki kell töltenie az N1 formanyomtatványt, amely a kitöltési útmutatóval együtt elérhető mind a felperes, mind az alperes számára. A formanyomtatvány kitöltését követően a felperesnek egy másolatot kell készítenie saját magának, egyet a bíróság és egyet-egyet minden alperes részére. A bíróság minden alperesnek küld egy másolatot. További információ a Bringing a Case to Court oldalon érhető el.

Ahogyan az korábban említésre került, a követeléssel szembeni ellenkérelem benyújtása esetén a bíróság annak egy példányát megküldi a felperes részére, valamint mindkét fél részére továbbítja az eljárás kiválasztására vonatkozó kérdőívet.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy az ügyet kis értékű követelések eljárásában kell elbírálni, a bíróság elküldi a feleknek az N157 formanyomtatványt (értesítés az ügynek a kis értékű követelések elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság részére történő kiosztásáról), amely tájékoztatást ad a tárgyalás időpontjáról és az előkészítés során megtenni szükséges lépésekről.

Ha a vitatott összeg meghaladja a 10 000 fontot, de mindkét fél egyetért a tekintetben, hogy az ügyet a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban bírálják el, a bíróság megküldi az N160 formanyomtatványt (értesítés a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásban – a felek egyetértésével – történő tárgyalásról). Ez is tájékoztatást ad a tárgyalás időpontjáról és az előkészítés során megtenni szükséges lépésekről.

Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a kereset elbírálására kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján és tárgyalás tartása nélkül kerül sor, a bíróság elküldi a feleknek az N159 formanyomtatványt (értesítés a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás tárgyalás tartása nélkül történő lefolytatásáról). Ebben meghatározza azt a napot, ameddig a felperesnek és az alperesnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kifogásolja-e a kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján történő határozathozatalt. Ha bármelyik fél kifogást emel, akkor az ügyben tárgyalást tartanak. A bíróság a válasz hiányát beleegyezésként értékelheti.

Ha az egyik fél elmulasztja a tárgyalást, de egyik fél sem volt jelen vagy képviseltette magát e tárgyaláson, az ítélet hatályon kívül helyezésére az N244 formanyomtatványt (kérelemről szóló értesítés) kell alkalmazni.

1.4 Segítségnyújtás

A kis értékű követelésekre vonatkozó eljárást olyan egyszerűként alakították ki, hogy a saját magukat képviselő személyek (személyesen eljáró peres felek) könnyen megértsék az eljárást. Ha a felperes vagy az alperes személyesen jár el, a bíróság ezt figyelembe veszi, és úgy folytatja le az eljárást, hogy a személyesen eljáró peres fél megértse, mi történik és mi szükséges a felek részéről eljárási szempontból.

Ha a felperes vagy az alperes úgy dönt, hogy nem vesz igénybe ügyvédet, a tárgyaláson olyan kísérővel is részt vehet a tárgyaláson, aki az ő nevében felszólalhat. Ezt a személyt „laikus képviselőnek” nevezik, és a peres fél ilyenként bárkit választhat, például házastársat, rokont, barátot vagy tanácsadót. Amennyiben lehetséges, a laikus képviselő nem lehet tanú. A laikus képviselő nem vehet részt a bírósági tárgyaláson az általa képviselt személy nélkül, kivéve, ha a peres fél a bíróságtól engedélyt kapott arra, hogy a laikus képviselő távollétében képviselje őt.

A tanácsadó ügynökségeknek nehézségei lehetnek a tárgyaláson laikus képviselőként eljáró személyzet rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban, ezért tanácsos, ha a peres fél a lehető leghamarabb felveszi velük a kapcsolatot, ha segítségükre van szüksége. A tanácsadó ügynökségek tájékoztatják a feleket arról, hogy tudnak-e segítséget nyújtani. Egyes laikus képviselők díjazást is kérhetnek, és a peres félnek meg kell győződnie arról, hogy pontosan tudja, mennyi lesz ez a díjazás. A bíróság a nem megfelelő magatartást tanúsító laikus képviselőt utasíthatja arra, hogy hagyja el a tárgyalótermet.

A peres fél felel az általa kijelölt laikus képviselő díjazásának megfizetéséért, még pernyertessége esetén is. Ennélfogva mérlegelniük kell, hogy a követelés összegére tekintettel megér-e ez ennyi költséget. Emellett a segítségnyújtásért felelős laikus képviselők nem tartozhatnak szakmai szervezethez, és ha a peres fél nem elégedett az általuk nyújtott segítséggel, nincs olyan szabályozó testület vagy szervezet, amelynél panaszt tehetnének.

További segítség érhető el a fogyatékossággal élő személyek részére. Ha a peres fél olyan fogyatékossággal rendelkezik, amely megnehezíti a bírósághoz fordulást vagy a bírósággal való kapcsolattartás, e peres félnek kapcsolatba kell lépnie az érintett bírósággal, amely további segítséget nyújthat.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A kis értékű követelések eljárása sokkal kevésbé formális jellegű, és a bizonyítás szigorú szabályai sem érvényesek. A kis értékű követelések eljárása keretében egyszerűbb esetekkel foglalkoznak, amelyek kisebb összegekre vonatkoznak. Ennek megfelelően a bíróság a tárgyaláson bármilyen eljárási módszert elfogadhat, amelyet igazságosnak tart. A bíróságnak nem kell eskü alatt tett bizonyítékokat felhasználnia, és a bíróság dönthet úgy, hogy korlátozza az ellenbizonyítást, ha ezt megfelelőnek tartja. A bíróságnak ugyanakkor meg kell indokolnia az ellenbizonyítás korlátozására vonatkozó döntését. A bíróság dönthet úgy, hogy mielőtt más személynek erre engedélyt adna, valamelyik vagy az összes tanúhoz maga intéz kérdéseket.

1.6 Írásbeli eljárás

Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a kereset tárgyalás tartása nélkül, csak írásbeli bizonyítékok felhasználásával is elbírálható, a bíróság az N159 formanyomtatvány felhasználásával értesíti a peres feleket (lásd fent). Ebben az értesítésben meghatározza azt a napot, ameddig a felperesnek és az alperesnek tájékoztatnia kell a bíróságot arról, hogy kifogásolja-e a kizárólag írásbeli bizonyítékok alapján történő határozathozatalt. Ha bármelyik fél kifogást emel, akkor az ügyben tárgyalást tartanak. A bíróság a válasz hiányát beleegyezésként értékelheti. Ha egyik fél sem kifogásolja a bíróságnak a tárgyalás mellőzésére vonatkozó döntését, az ügyet kizárólag az iratok alapján bírálják el.

1.7 Az ítélet tartalma

A gibraltári bírósági ítéletek általában csak a bíróság határozatát és a feleket kötelező döntéseit tartalmazzák. A bíróságnak ugyanakkor fel kell jegyeznie az ítélet főbb indokait, kivéve, ha azokat a bíróság szóban adja elő, és ezt magnószalagon rögzítik. A bíróságnak lehetősége van arra, hogy rövid és egyszerű indokolást adjon, amennyire azt az ügy jellege megengedi. Ezt általában szóban teszi meg a tárgyaláson, de később ezt írásban vagy egy számára e célból előre meghatározott tárgyaláson is megteheti. Ha a bíróság tárgyalás tartása nélkül döntött az ügyről, köteles feljegyzést készíteni az indokairól, és a bíróság erről másolatot küld a felek részére.

1.8 A költségek megtérítése

A költségek megtérítésére vonatkozóan korlátozások állnak fenn. Jelenleg a pernyertes fél a következő költségek megtérítését követelheti:

• Az általa fizetett bírósági eljárási illetékek;
• Legfeljebb 260 font a jogi tanácsadásért, ha a követelés magában foglalja a tevékenységtől való eltiltás iránti kérelmet (valamely személy valamely tevékenységtől való eltiltása) vagy a meghatározott tevékenység elvégzésére vonatkozó utasítást (valamely személy valamely tevékenység elvégzésére való utasítása, például a bérbeadó javítások elvégzésére való kötelezése), ezen kategóriákon kívül jogi költség nem téríthető meg;
• Naponta legfeljebb 90 font a pernyertes fél és bármely tanúja részére a bírósági tárgyaláson való megjelenése miatt elmaradt kereset címén;
• Észszerű költségek a fél vagy a tanúk további utazásának és éjszakai tartózkodásának fedezésére;
• Ha a bíróság engedélyezte a szakértő bevonását, és az azt kezdeményező fél ezt követően megnyeri a pert, a bíró felszólíthatja a pervesztes felet, hogy fizessen egy bizonyos összeget a költségek fedezésére. A bíróság ugyanakkor nem engedélyezhet 200 fontnál nagyobb összeget szakértő bevonására. Ez nem fedezi minden esetben a szakértői díjak teljes összegét, különösen, ha a szakértő jelentést készít, és részt vesz a bírósági tárgyaláson;
• A bíróság további költségek megfizetésére kötelezheti az észszerűtlen magatartást tanúsító feleket;
• Ha a követelés pénzbeli értéke meghaladja a kis értékű követelések eljárásának küszöbértékét, de a bíróság a keresetnek a kis értékű követelések eljárásában való elbírálásáról döntött, a költségeket ezen eljárásnak megfelelően értékelik, hacsak a felek nem állapodnak meg abban, hogy a gyorsított eljárás költségeire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Ha a pervesztes fél a bíróság határozatával szemben fellebbezést kíván benyújtani, ehhez engedélyre van szüksége. Ha ez a fél/peres fél részt vesz azon a tárgyaláson, amelyen a határozatot meghozták, a tárgyalás végén kérelmezheti ezen engedélyt a bíróságtól.

A fellebbezni kívánó peres félnek megfelelő indokokkal (vagy jogalapokkal) kell rendelkeznie a fellebbezéshez. Nem kifogásolhatja a bíróság határozatát egyszerűen arra hivatkozva, hogy véleménye szerint rossz határozatot hoztak.

Ha a peres fél fellebbezést kíván benyújtani, gyorsan kell eljárnia. Korlátozott az az idő, amelyen belül a fellebbező fél fellebbezést nyújthat be.

Ha a pervesztes fél nem volt jelen, és nem is képviseltette magát a tárgyaláson, kérheti az e tárgyaláson hozott ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset újbóli tárgyalását.

Ezesetben a peres félnek az ítélet kézhezvételétől számított 14 napon belül kell benyújtania a kérelmét. A kérelem benyújtásához a bíróságtól igényelnie kell az N244 formanyomtatványt (kérelemről szóló értesítés).

A bíróság értesíti a feleket arról, hogy mikor kell a bíróságon megjelenniük a kérelem tárgyában a bíróság által tartott tárgyaláson.

A bíróság csak akkor ad helyt az ítélet hatályon kívül helyezése iránti kérelemnek, ha

a peres félnek/a félnek jó oka volt akár

• a tárgyaláson való megjelenés vagy a képviselet biztosításának elmulasztására; akár
• a bíróságnak címzett írásbeli értesítés elmulasztására;

és a félnek észszerű esélyei vannak arra, hogy pernyertes legyen a kereset újbóli tárgyalását követően.

Ha a bíróság helyt ad a fél kérelmének, és az ítéletet hatályon kívül helyezi, a bíróság új tárgyalást tűz ki a kereset tárgyában. Egyértelmű követelés esetén a bíróság dönthet úgy, hogy az ügyet közvetlenül a kérelem tárgyában tartott tárgyalást követően elbírálja.